Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-09 / 107. szám

1990. május 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 RÉPÁSHUTÁN ­hongkongi bérekkel Kizsákmányolnak hetven lányt és asszonyt Répáshu­tán. Nem kapitalista mód­szerekkel, mert akkor job­ban járnának, meg lennének fizetve. Szocialista módsze­rekkel, a klasszikus fajták­ból. Van egy szövetkezet, az egyszerűség kedvéért nevez­zük FÉKISZ Ruházati Ipa­ri Kisszövetkezetnek — egyébként pont’ igy hívják —, amely évekkel ezelőtt bi­zonyára humanitárius okok­ból egy kisüzemet hozott létre a Bükk egy eldugott, kicsiny falujában. A tű és cérna megszállottjai boldo­gok voltak, lesz végre mun­ka, nem kell buszocskázni 30 kilométereket Miskolcra, vagy Egerbe, hogy ezt a két piciny eszközt összeházasít­sák. A frigy helyben létre­jöhet, jól jár a varrónő is, meg a budapesti cég is. De hogy csak a FÉKISZ veze­tése járjon jól. . . Tudom, nem kötelező ott dolgozni, bárki, bármikor el is mehet, a fővárosban sen­ki nem ejt értük könnyet, felőlük akár be is zárhat a kis varroda. Találnak elég eldugott falut ebben az or­szágban, ahová települhet­nek, elvégre majd ott is örülnek a munkaalkalomnak — amíg meg nem kapják az első bércédulát. Bánhegyi Béláné megkap­ta azt a bizonyos papírdara­bot, mutatja is, nézzem meg, hazavisz vagy 3792 forintot. Egy hónapi munkáért! Hongkongi bér — mondja. (Hogy honnan tudja? Pedig még Borsodból is alig tette ki a lábát.. .) Nos, ha valaki azt hiszi, hogy Bánhegyiné mostaná­ban járta ki a nyolc általá­nost, téved. Van annak már vagy 33 éve. Bánhegyiné benne van a korban, 47. évét tapossa, és szégyen­szemre, ennyire taksálták a munkáját. A létminimum alá! Pedig ezért még túlórá­zott is! Hogy valaki ilyen balga legyen, hajnaltól napestig dolgozzék azért, hogy éhen haljon, meg is érdemli! Ki tudja, mennyi kalóriát pa­zarolt mindezért. S ki tudja, hány ezer forintra volna szüksége mindahhoz, hogy az elvesztegetett kalória­mennyiséget pótolja. Bánhegyiné türelmes asz- szony. Már 13 éve dolgozik FÉKISZ-kötelékben. önszán­tából, senki sem hívta. És senki sem marasztalja. Jól tudja ezt. De azért mégis! Keresett ő már háromezret — jelentős túlórával — év­tizede is. Jó pénz volt még Bánhegyiek akkor! Mára maradt a túl­óra, meg a háromezer-vala- hány . . . Nem, nem. Január­ban 6557 forintot vitt haza. Igen. Hajnali 5 óra 45-kor ült a gép elé, és este 11-kor állt fel onnan. Ennyiért már érdemes hajtani. A család napokig nem látta. 6557 fo­rintért. Vállalta. Vállalta a férje, a fia, a menye is. A német jön, a kamion nem vár... A lányok, asszonyok lel­kiismeretesek. Tudják, hogy milyen drága a kamion bér­leti díja, az állásidő. Üre­sen meg mégsem mehet az a szép, nagy darab autó. A FÉKISZ vezetői mindig lel­kesen leszólnak telefonon Répáshutára, amikor jön a német. Asszonyok, ezt és ezt meg kell varrni, egy hét múlva mennek érte! És az asszonyok bekapcsolják a villanyvarrógépet, fölégör- nyednek és az egyszerű ru­haanyagból pillanatok alatt divatos holmi lesz. A műve­letet több tízezerszer megis­métlik, és már jöhet is az a német. Fizet, a főnökök a pénzt zsebre vágják, és a hónap elején fizetnek ők is. Bánhegyinénak például eb­ből jut tejre, vajra, kenyér­re, és még mire is ?... Répáshután nincs megsza­bott norma: szoknyából, nadrágból egy műszakban ennyit lehet csinálni, akkor ennyit kell! Nem, ha nem futja a munkaidőből, ott van a késő délután, az es­te. Így persze, hogy tudják a normát teljesíteni. Ha a gerincük belegörbül is! A normát a német igénye diktálja. Mit törődik ő ve­le, hogy milyen áron lehet azt teljesíteni. A kamion jön! Nincs sokszor technológiai utasítás. A sorrendet az asz- szonyoknak kell kisilabizál- niuk. Ha egy nap alatt, ak­kor egy nap alatt. Ott van az este. „Fent” Pesten azt mondják, erre: nekik nincs idejük ilyesmire, meg szak­emberük. 1700 darab szok­nya egy hét alatt, fejen­ként! Tudja maga az meny­nyi? Hogyne, pontosan 1700 darab. .. Persze, azért csurran- cseppen; van jutalom, pré­mium is. Legalább befogják az asszonyok száját. Január 2-től nem is akar­tunk bemenni dolgozni — folytatja Bánhegyiné. Szét­megyünk, adjuk be a fel­mondásokat. Azt mondják „odafent”: az üzem megy tovább, ha kell húsz fővel is. Ki hallgat meg minket? Nekem nyolc évem van a nyugdíjig. Legalább 6000 fo­rintot adhatnának. „Ezt nem tudjuk megígérni” — mond­ják a főnökök. Milyen em­ber, aki még ígérni sem tud?... — mondja újra a varrónő. Tényleg, milyen ember? Temesi László MiMIMHWNHl megfogalmazott nem Objektiv tényekből azonban semmiféle .következtetést nem tu­dóik levonni.” „Léhet, de mindenesetre vi­gyázz!” Egyébként Gorbacsov mindig, min­denkit tegez. Senkit sem ismertem, akit magázott volna. A Politikai Bizottság leg­idősebb tagjait, mint Gromikót, Scserbic- kijt, és Vorotnyikovot iis tegezte. Nem mondanám, hogy a jólnevel'tség hiánya miatt, vagy csuhán megszokásból, tény Vi­szont, hia tegeznék valakit, irögtön zavar­ban érzi magát. Én személy szerint nem szeretem ezt a fajta bánásmódot, bár so­hasem tettem szóvá. A bizottság jelenté­sével kapcsolatos ügynök azonban lett folytatása. A MOSZKVA-SZINDRÖMA 1985. április 12-én munkába álltam Moszkvában, mint a Központi Bizottság építésügyi osztályának vezetője. Elszomorí­tott, hogy távoznom kellőtt Szverdlovszk- ból, barátokat és munkatársakat hagytam ott. Ott maradt a nékem oly kedves mű­szaki főiskola, ahol a termelés titkait ta­nultam. ahol az első lépéséket tettem az adminisztrációtól a politikai munkáig. Vé­gül is minden odakötött. Ott nősültem meg. ott lakik a két lányom' és az unokám is. És különben is: ötvennégy esztendő nem csekélység. Főleg áhíhoz, hogy gyökeresen megváltoztassam az életmódomat, és a munkám távlati .céljait. Az országban létezik egyfajta Moszkva- szindiróma. Megléhetősen egyedülálló mó­don jelentkezik, a moszkvaiak iránti gyű­lölet társul a Moszkvába költözés, és a moszkvaivá válás iránti óhajjal. Mindkét érzés teljesen érthető, mivel nem az em­beréktől. hanem az országban kialakult társadalmi-gazdasági helyzettől függ. Moszkvába külföldiék érkeznek, ezért el­engedhetetlen, hogy a főváros vonzó le­gyen. legalább a külsőségékben: az üzle­tekből sem az élelmiszer nem hiányozhat, sem azok az áruk, amelyeknek vidéken még a létét is elfelejtettük. A vidékiék te­hát Moszkvába mennék, órákig állnak sor­ban az áruházakban, .hogy külföldi csizmát, vagy szalámit vegyenek, és haragszanak a moszkvaiakra, mert ők szerencsésebbek, hi­szen mindent megkaphatnak. A moszkvai­ak viszont a vidéket szidják, hogy eláraszt­ják az üzleteket, emiatt már semmit sem lehet kapni. A vidék mindenképpen Moszk­vába akarja küldeni a fiatalokat, még a megaláztatás árán is. Már új szó is van rá, amit tegnap még nem .jegyzett a szótár: limitcsdk. Ez olyan lányokat, és fiúikat je­lent, akik csupán azért végeznék .bármilyen munkát, hogy néhány év múlva megsze­rezzék a letelepedés jogát, és teljes értékű moszkvaiakká .válhassanak. Amikor az SZKP Központi Bizottságának a Sztáré ja ploscsagyon levő székházába beléptem, hogy dolgozni kezdjek, semmiféle tiszteletteljes meghatottságot nem éreztem. Jóllehet ez az épület a hatalom fellegvá­ra. az apparátus elejéinek központja: in­nen származnak az elméletek, az utasítá­sok. a kinevezések, a nagyszabású, ámde megvalósíthatatlan itervék, a haladásra való biztatások, a kalandor .megoldások és a va­lóságos bűntettek is. Itt hoztak néhány perc leforgása alatt olyan döntéseket, .ame­lyek később évekig fel zaklatták a világot, mint például a szovjet csapatok Afganisz­tánba küldése. Vége az 'első résznek (Folytatjuk) Jobbító szándékkal??? Ki kit vádol, fenyeget, jelent ,Mélyen tisztelt Elnök Űr!” i— kezdi levelét a név­telen feljelentő, a „jó szán­dékú”, a becsületes ... És úgy folytatja, hogy az em­berre a frász tör, pedig semmi köze nincs a dolgok­hoz: „Következőkre szeretném felhívná a figyelmét, nehogy úgy járjon rövidesen, mint dr. K. iB. bácsi. A tolvaj, zsivány .klikk továbbra is játssza a jogta­lan baráosoló szerepet. Tud­ja, 'kikről ivan szó? Akik magát idehozták, mert már B. bácsi útilaput nyújtott volna nekik,, ezért fordultak szembe vele. Ha ezt a klik­ket nem robbantja, akkor italán magát még a börtönbe ás juttatják, ők pedig tovább fognák Ivillogni, nem fog senki közülük, maga mellett kiállni. D.-né (a nemrég voűlt ret­kes Tünde) mindenkinek, minden lépését, mondását, 'megjegyzéséit évre, napra, órára, percre írja a írend- iszeresített naplóba. De Önök nézzék már meg visszamenőleg ‘iitt a könyve­lésen '(pénztáriban), mikor és mennyit fizettek 'be fuva­rért, 'sóderéit, terményért, tápokért? Semmit! Ennek a tolvaj, 'zsivány klikknek Vizsgálja felül szennyes dolgait a tisztelt jogtanácsos úr Is, de ezek­hez 6 |is simul, mert anyagi léitét jobbá iakiarja itennii. Ne azt pliiszkálja és feketítse, aki 27 éven keresetül meg­felelően gondoskodott aitsz- ről, és Hlyen tolvaj, zsivány társaság mellett mérleghi­ány bem volt. Háromszor olyan nyereséggel zárt vol­na minden éviben a 'tsz, ha ezeknek a tolvajoknak meg­állj (leiht volna parancsolva. Ezek .megjátszották a becsü­letességet, ők jelenítettek mást minden .legkisebbért. Erre fázott rá B. bácsi. És ő nem kérdezett rájuk, hogy miből van magának is több imMiiás érteke, pedig .csak bő nyolc évet lehet 'számí­tásba venni. Miiből telik ma­gának ennyire, Imiikor csa­ládija lis van . Elnök úr, ezt a részt ol­vastassa el a jogtanácsos úrral, merit a volt tisz-élnök úr vagyona 27 év után azokhoz képest, reális té­nyék. <Ntem ils sók. Szeretnénk 'többen, Itsz- dolgozók, ha megkérdeznék ezektől az egyénektől, hogy hogyan leheltett Ilyen rövid idő alatt., 1979—89-ig ennyi­re megsazda godmi. Tal án az űribéli .lényeikkel vették fel a kapcsolatot? IA 0-ról in­dult mindegyik és 'lám . .. ! Vigyázzon! Est a felszólí­tást írnél,yen vésse iaz aevá- ba,. merit az a banda képes ■mindenre, asak nekilk men­jen jól. és lépésüket Siker koronázza. dudásakkal. Panoiusókka.1, Pilátusokkal van körülvéve. Ezt jegyezze jól meg. Hogy kikről van szó, kezdem a .felsorolást, azt lis megje­gyezve, testvér, unokatest­vér, .sógor és a közvetlen zsiyiány jótaarót, erre fellett híva a tsz-elnök úr figyel­me lis.” S a feljeQenitő ír, ír, mi­ikor, mi .történt: „D. I.-mé és fia az utcában 1979-ben lakásvétel. ezen új lakás építve, őssakomfarto- .san és 'berendezve. Lakásvé- tel 1986 vagy i87-íben a má­sik utcán), fiánaik személy- kocsi 1989-ben. Miből? Fér­jét otthagyta, egyedül ke­reste meg ezeket a javakat. Két .gyermek iskoláztatása, élelme, ruházkodása, Az it­teni fizetésiből ezt nem tud- 'ta volna végrehajtani. Fiára nem hivatkozhat, 4 év kö­zépiskola végzés, 18 hónap katonaidő, ugyan kérem, csak gondolkozzunk. A 'ka­vicsbányából jól arattak, sa­ját zsebre adták a sódert, itenmémyraíktár kocsiszámra adták el a terményt, a .rak­tározás raját lakásukon, fu­tószalagon hízott a sertés a maii napig. Mii miért nem tudjuk mindannyian ezt csi­nálni. A mai napiig is ter­ft (névtelen) tsz-tagnak sent könnyű mény, takarmány, táp, tej a disznóknak. Alkatrészek, ment ugyebár- a fia karban­tartó lenne, ha dolgozna, igen, dolgozik, saját hasz­nára. Kii van az írva a rak­tárról, csak nem a itsz-nél ran felhasználva (maszek kisiparos) van a családban az .is, nem is egy (bizony­lati fegyelem,, ellenőrzés) .mindez hol és merre van? Ezekért elszámoltatást! Mu­tassák ímeg, hogy beosüle- ites úton szerezte, ha tudja igazolni, gratulálni fogunk A raktáros, megérte neki, hogy kijöjjön a régi mun­kahelyéről 1979-ben. Ott kezdte, ahol abbahagyta, ibe- itndult a nagyüzemi jogtalan haszonszerzés, utána értéke­sítés, éhben .segített 'testvé­re, begyakoroltatta vele, ő ís jól járt még ebből is. 11970-ben lett készen az apja áltat épített lakás, ezt 1984. vagy ®5-ben lebontot­ta teljes egészében,, a le­bontási engedélyt megsze­rezve, mert 'Ugyebár itanács- és vb-tag lévén, könnyén 'ment, helyére szintes lakást épített. i70 százalékban a tsz anyagából, ahogy áll a je­len, pillanatban, milliós ér­tékre irúg. Anyagok kiírása litt lis nem nehéz, ment 'Uno­katestvér és sógornő az anyagok kiírója, unokatest­vér pénzügyön és könyvelé­sen, felháborító, mert az egyik már megjárta a bör­tönt is sikkasztás, Okirat ha­misításért Teljes aiz össze­fonódás. A lopásba .megint belelendültek. Mi lesz ebből Elnök úr?! Börtön? !De fe­lelősségre vonás igen!” ,A gépkocsivezetőt a má­sik munkahelyről elenged­tek lopásért. A testvér, az éjjéldőr a tanyán, felesége ugyanott anyagraktáras só­gorával. A Itöblbi cinkos tár­sak, ikerülők mind. nem ér­demlik meg a rendész és va­gyonőr megnevezést, mert minid fedez, és ugyancsak jól járnak a jogtalan ha­szonból. A földtulajdoniról, leg­alább ez a társaság használ állami tartalék és tsz-tulaj- dont kb. 80 holdat. Megéri nekik ingyen megművelés és betakarítás, lés amit csak meg tudnak ejfend. Így ké­rem. lelhet gazdagodni, nem is kell fámadni érte, ezek mosolyognak lenézően raj­tunk, mert nekünk be kell érni a fizetéssel és ami tör­vényesen a itsz. szabályainak megfelelően elő van írva. Addig nem lesz rend. míg ezek garázdálkodnak, és ad­dig még sokat zsebbe tesz­nek. így /tudják elbáUgattat- ini a vezetőket. Javasoljuk a jogtanácsos úrnak, ezekét is 'jelentsék, számoltassák el őket. Elnök úr, ezeket mélyen vésse az agyába és szívébe. Tartózkodjon mindentől, tartsa magát távol a Pon- aiusoktól és Pilátusoktól. A Júdásókat pedig vizsgálja felül ha .súgnak, .mert amit önnek 'mondanak másról — azok ők! Ezt a levelem megküldöm egvebüvé is. Tisztelettel egyik dolgozója többünk nevében” Es valóban megküldik, mlint ahogy egy másik tsz- 'ből a nyugállományba ment jogtanácsos ás. aki etikát- lanságga.l vádolja a közgyű­lés Választását: ,Az 1990. februári válasz­tás az elnökhelyettes vo­natkozásában nagyfokú eti- káltlanságeal és a Vendele­tek kijátszásával történt. Sokat töprengtem azon, hogy bár január 1-je óta nyugdíjban vagyok, de be­osztásomat még nem adtam iát, így ezt a bejelentése­imet T. Oím részére megte- gyem-e. Végül is úgy hatá­roztam, hogy a tsz érdeke és a törvényesség, ami eb­ben a tsz-ben az utolsó 10 év alatt a — megyei ‘tanács elismerését vívta íkú több ■esetben — kötelez e közlés megtételére. Egyébként ré­szemről ez így etikus, és a 'törvény kötelez iá. Részletesen nem kívánok foglalkozni, hogy miért kel­lett a jelölőbizottságot az utolsó időben, a választások előtt, kétszer ás átszervezni. Ezt úgy Elnök úr, mánt he­lyettese jól tudja. A itsz érdeke azt kívánja, hogy a munkakörét jól Is­merő, magas képzettségű, erkölcsi szempontból kifo­gástalan, etikus személy ke­rüljön a tsz élére. Az elnökhelyettes vonat­kozásában ez egyik sem áll fenn. Az elmökhedyettesekre vonatkozó szakképesítéssel nem rendelkezik, az Iskolai végzettsége attól messze el- imarad, erkölcsi vonatkozás- 'ban .kérdőjel, milyen erköl­csű ember az, akit gyerme­kének eltartására bírói íté­lettel Ikell kötelezni. Aki egy ilyen választásokba bele­megy és ltudja az előzmé­nyeket, az csak etikátlan le­het. Mint .állandó pártveze­tőségi tag, párttitkár-helyet- tes, ennek alapján állandó­an tsz-vezetőségi tag, tudta, 'hiszen jelen volt azon a ve­zetőségi .ülésen is. ahol a belső szabályzatok idevonat­kozó rendelkezéseit is ismer­tették. így tudta, hogy az elnökhelyettes vonatkozásá­ban egyetemi vagy főiskolai végzettség, 5 éves szaikmai gyakorlat kötelező. Az ő vo­natkozásában egyikről sem lelhet, szó, és ez alól való .mentesítése szóba sem jö­het, hiszen a pártvezetőségi tagsággal járó gyakorlat szakmai vonatkozásban nem számít. Az építési brigád, majd később (az építési'rész­leg vezetését is csak úgy tudta ellátni, Ikb. 20 fő vo­natkozásában. ha mellette egy szakember dolgozik, és egy adminisztrátor. A 'fentiekből egyértelmű­en következik, bog}' a vá­lasztás részéről, mint a je­lölőbizottság elnöke részé­iről többszörösen etikátlan vdlt és törvénysértő. „Bár Elnök úr ezt tudja, ennek éllenóre semmi in­tézkedést nem tett. Ezért ké­rem, bogy 3 napon belül a rendeletben írt intézkedése­ket tegye meg. egyben szí­veskedjék közölni a megyei rajtóra! és a rádióval, aki az üggyel kapcsolatban — mármint a választással kap­csolatiban — a megye la­kosságát tájékoztatta, bogy ez a választás durván, meg­sértve az etiiíka szabályait, a •rendeletek Rájátszásával tör­tént. Azért írom a kijátszás szót. ment mlint írtam, az elnöikhellvettes, mint állandó páintvezetőségli tag. illetve tiitkáirihelyettes, ennék meg­felelően tsz-vezetőségi tag is. ezekről a írendeRkezé- 'sekről tudott. (?) Tájékoztatásul közlöm, hogy a írendelet további ki­játszását. pl. mentesítését, ugyancsak durva etikátlan intézkedésnek tekinteném, amiről már az ügyészséget lennék kénytelen értesíteni. Szíveskedjék 3 nap eltel­tével engem arról tájékoz­tat ni. hogy a sajtóban a helyreigazítás megtörtént-e és aiz elnökhelyettes alkal­mazását megszüntette-e, il­letve ilyen irányú intézke­dést tett-e. E két levél egyben tük- tözi is mai állapotunkat. Az olvasóra bízzuk, melyik eti­kus, melyik nem az. Az ügyekre mindenképpen visz- szatéi-ünk majd. ha kissé tisztábban látunk, ha job­ban segítenek azok is ben- nünket. akik még ma is fél­nek a közvéleménytől, a nyilvánosságtól. (bekecs!)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom