Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-07 / 105. szám
1990. május 7., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kié a föld7 „Kezdetben” volt a Kisgazdapárt, mármint néhányan alig másfél esztendeje újjászervezték a történelmi pártot, aztán a választásokra megszületett a híres földprogramjuk is. E program kezdetben majd minden politikai szervezetből ellenérzéseket váltott ki, de mára úgy tűnik, hogy az 1947-es földtulajdon-viszonyokat alapul vevő koncepció elfogadható a koalíciós tárgyalásokon is. Az elképzelésről, annak megvalósíthatóságáról kérdeztük Benke Attilát, a Kisgazdapárt szaktitkárát' és Izsó Mihályt, a párt Pest megyei szervezetének alelnökét. — A mi elképzelésünk, az 1947-es földtulajdon-viszonyok visszaállítása nem különíthető el az általános tulajdonreformtól — mondja Benke Attila. — Abban egyedi viszont a föld, hogy sajátos, különleges termelési eszköz, s épp ezért a hozzá fűződő tulajdonosi jogosítványokat, kötelmeket külön törvényben kell megalkotni. A törvény végrehajtását, a tulajdonképpeni újrégi földtulajdon-viszonyok helyreállítását széles társadalmi közreműködéssel, a földhasznosító, bizottságok révén kell megvalósítani. Ehhez szorosan kapcsolódik az új ön- kormányzati törvény megalkotása, amelyet jelenleg — éppen meghatározó elsődlegessége miatt — fontosabbnak tartunk a földtörvénynél is. Egy esetleges fordított sorrend a jó elképzelések megvalósítását is kérdésessé teheti. — Pontosan hogyan kell a 47-es tulajdon- viszonyok visszaállítását érteni? S ha az egykori földek „elvesztek”: út épült rajtuk, iskola, lakóház áll a régi szántókon? Hogyan lehet ezt megvalósítani? — Természetesen az 1945/600-as rendeletre épített földreform alapján kialakult birtokviszonyok és az 1947-es decemberi telekkönyvek alapján kell visszaadni a tulajdonjogot az egykori gazdáknak — mondja Izsó Mihály. — Attól függetlenül, hogy az érintett kéri-e a tulajdonjogon kívül a használati jogot is. Tehát mindazok, akik önállóan kívánnak gazdálkodni, kérhetik az adott föld használati jogát is. Ebben a formában olyan birtoknagyságokat szeretnénk megvalósítani, amilyenek ma Hollandiában, Dániában léteznek: 25—30 hektáros birtokok. Visszatérve a kérdés másik részére, ha ezek a régi földterületek már beépültek, akkor ugyanolyan aranykorona- értékű földdel kell kárpótolni az adott gazdát, ha kéri a használati jogot. Ha nem, akkor a föld után járó haszonbért kell megkapnia a tulajdonosnak. — Kitől? — A föld használójától. — És ha ö nem hajlandó erre? — Miért ne lenne, régen is a földek nagy részét haszonbérbe vették a gazdálkodók. Mi minderről az MDF véleménye? Erről kérdeztük Bogárdi Zoltánt, a Fórum elnökségi tagját. — A földkérdésben az 1945-ös földreform utáni állapotokból kell kiindulni. Mint az MDF és a Kisgazdapárt április 18-án kiadott közös nyilatkozata is kimondja: az 1947-es földtulajdoni állapotokat alapul véve kell gondoskodni a tulajdoni viszonyok orvoslásáról. Itt természetesen nem arról van szó, hogy a 47-es földtulajdoni állapotokat kell visszaállítani, hiszen az megvalósíthatatlan. S megvalósíthatatlan elméletek kormányprogramba emeléséről nem lehet szó. Az orvoslás egyes köröknél a földtulajdon visszaadását, másoknál kártérítést jelentene, és mindenképpen a föld magántulajdonának a visszaadását. Természetesen az új földtörvénynek elsősorban a jelenleg is falun élők érdekeit kell szolgálnia. Kéri G. Tibor (MTI-Press) Üzemi étkeztetés Mennyi a vállalati hozzájárulás? Telefonon érdeklődtünk különböző vállalatoknál arról, hogy a dolgozók üzemi étkeztetéséhez miilyen 'összegekkel járulnak hozzá. Aiz Innovációs Centrum Park titkárságán megtudtuk, hogy az oitt dolgozók naponta 25 forint értékű tikettet; kapnak a vállalattól. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat munlkásel- látási csoportvezetője, Czimk Béláné elmondta, hogy 22 forint hozzájárulásit fizetnek a dolgozóknak, de kötelező reggeli is van a fizikaiaknak, egy héten kétszer meleg reggeli, ennek árából a munkáltató 19 forintot vállal át, a dolgozók 11 forintjával szemben. lA Dimag Rt.-lben Móri iLa- jos, a szakszervezet titkára elmondta, hogy -náluk az ebéd naponta 55 forintba kerül. Ebiből a vállalat 25 forintot térít. Néhány egységben (a henger-dében, a nyers- vasacélgyáirtónál) a teljes összeget megfizeti az Rt. Ez a kedvezmény csaknem 5 ezer főt érint náluk. A Tiszai Vegyi Kombinát munikásellátási osztályvezetője, Haisz Imre szerint, náluk az ebéd 67,20-ba kerül. Ebből a dolgozót 32 forint terheli, a vállalati hozzájárulás 35.20. A Borsodi Ércélőkészítő iMű vállalati szakszervezeti bizottságának titkárától, Kádas Gábortól tudjuk, hogy náluk a dolgozók havonta 500 forint étkezési hozzájárulást kapnak a vállalattól, adómentesen. Egyszóval, 'ahány vállalat, annyiféle a támogatás mértéke a .húsárak legutóbbi emelése óta. (aczél) Üzem a Zempléntől az üllőidig Mlind erőteljesebben érződik a piaci kereslet befolyása a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. A több miiint 120 ezer hektárnyi. a csehszlovák határtól az Alföldig terjedő erdőségeikben nemcsak „kivágják” a fát, de igyekeznek azt mind nagyobb mértékben feldolgozni. Mert a kész-, illetve félkész termékekkel jobb árat tudnak elérni. Az erdőgazdaságnak — mint azt Varga József vezérigazgató-helyettestől megtudtuk — három nagy és ugyancsak három kisebb kapacitású feldolgozóüzeme működik. Ám legtöbb helyen a technika elavult, s az alapanyag is kevés. Mindez szükségessé teszi a jelenlegi szerkezet átalakítását, a kisebb mennyiségű alapanyag feldolgozására kell berendezkedni. Einnek .megvalósítására kezdték meg az új koncepció kidolgozását, például az olaszliiszkaii fűrészüzem átállítására. Az elgondolás ennél, hogy a nyár fűrészrönköket munkálják meg itt, s a különböző fázisokon át, egészen a rakodólapig 'bezáróan készítik e termékeket. Az erdőgazdaság üzemei évente 80—90 ezer köbméter alapanyagot dolgoznak fel. Ezt az erdőgazdaság kezelésében lévő erdőségekből lenrneflik ki nagyobbrészt — de szükség esetén vásárolnak is. A feldolgozott fa nagy részét fűrészáruként értékesítik. Termékeikkel mind a hazad piacon, mind pedig kihasználva az export- lehetőségeket, külföldi piacon ás jelen vannak. (Fotó: fojtán) Már megint egy kft. Európát teremtenek : Amikor mindent elárasztanak a politikai nyilatkozatok, hogy: „a cél Európa", meg hogy: „Megyünk Európa felé”, igazán üditő egy új szlogen, ami igy szól: „Mi nem Európa felé megyünk! Mi itt teremtünk Euró- pót együtt, közösen I" Ha választani kéne, magam ez utóbbira voksolnék márcsak tartalma, egyszerűsége miatt is. Mert egyébként világos: itt és nekünk kell Európát teremteni, magától ugyanis nem jön be kis hazánkba .., * Azt hinné az ember, valami hatalmas, nemzetközi cég hirdeti így magát. Ami igaz, igaz: van benne hatalmasság és nemzetköziség is, de így együtt mégis több annál. A korlátolt felelősségű társaság neve: Timesped — az idő és a szállítás tényét kapcsolja egybe. Lehet, hogy honi nyelvészeink tetszését nem nyeri el a mozaikszó, de biztos, hogy épp a nemzetközi jelleg miatt valami hasonlót kellett választani. Mert tevékenységük lényege: pontosan, a megbeszélt időre szállítanak importált árut. A Mályi Agroker egyik kis irodájában Pethőné Dienes Erika először a múltról beszél : — Korábban úgy volt, hogy megérkezett egy kamion, az körbejárt minden helyiséget, lerakta az árut és csak utána ment vissza megbízójához, a Hungaroca- mionhoz. Ez persze rengeteg idővel járt, mert mindenütt várni kellett egy kicsit, rakodni, kezeltetni az okmányokat. Tették ezt olyan hatalmas, nagy fogyasztású kamionokkal, amelyek — például kül- , földi fuvarral — jóval hatékonyabban használhatók. Jött hát a gondolat, másként kell megoldani, összefogott az ismert Hungarocamion és az Agrotek. továbbá az ÁB Generáli Rt. és hat Agroker vállalat, hogykft.-t alakítsanak 40 millió forint törzstőkével. Az új gazdasági szervezet április elején kezdte meg működését. Számunkra ez azért érdekes, mert egyik tájközpontjának a Mályi Agroker ad! otthont. * Pethőné Dienes Erika ennek a vezetője. Miközben bemutatja a céget, gyorsan intézkedik. Az egyik megyei v áll a lat is zámíitógép -alika tré - székét kapott, felhívja őket, melyik telephelyükre vigye a sofőr? Kiderül, egyikre sem, ők Tatabányára kérték. Telefon a Hungarocamion Timesped irodájába, kiderül, ez nincs egyik megrendelésen sem. Üjabb telefon a megrendelőhöz: megegyeznek, hogy a gépkocsivezető beviszi a papírokat, azokon megrendelik, hogy másnap Tatabányára szállítsák a dobozokat. Hogy ki fizeti a „kört”, ez attól függ, valójában hová rendelték... Ahogy figyelem a fiatal- asszonyt, feltűnik, milyen gyorsan, rugalmasan intézkedik. Asztalán két telefon, telefax. — Én vagyok az egyetlen főállású, van még egy munkatársam, aki másodállásban nálunk, főállásban az Agro- kernél dolgozik. Ketten egyelőre bírjuk a munkát. A lényeg, hogy naponta •kapnak 1—2 kamionnyi import árut, amit a Hungarocamion hoz Mályiba, az Agroker telephelyére. Azt szétosztják az itt álló öt teherautóba, amelyek aztán elindulnak. s egész Borsodban, valamint; Heves és Szabolcs megye egy részébe a .megrendelőinél teszik le. mégpedig: 24 órán belül, mostanában inkább egy fél nap alatt. S amii fontos: hazánkban csak őik képesek erre! Mint megtudom, a gépkocsivezetőle miagánfuvarosok, szerződéssel kötődnek a Timespedhez, magas napidí- jalt kapnak. Ezért viszont követelmény, hogy csak a szolgálat áruját szállíthatják és aznap mái- nem masze- kolhatnak tovább — éppen másnapi ' teljesítményük érdekében. * Egyelőire öt IFA-ssal dolgoztatnak, és itt hibázni csak egyszer lehet. Tulajdoniképpen könnyű dolga van a mályi Icirendelftség két munkatársának: teherautóból, sofőrből túlkínálat van. ezért csaik választaniuk, dolgoztatniuk kell. Ha nem jó a munka, könnyű a válás. És itt bizony még az udvarias viselkedés is számít, fontos: ha valaki felveszi a sárga Timesped- emblémás barna egyenruhát, az már nem önmagát, a kft-.-t képviseli. S nem mindegy, hogyan! Kérdem Pethőnét. milyenek a kezdeti tapasztalatok? — Jók, jók — mondja, majd bevallja, a fogadó- készséggel azért még van gond. A fuvartörvény szerint este hatig kéne átvenni az árut, és ők jelzik is. hogy megy, mégsem olyan egyszerű. Különösen a péntek kritikus nap. olyankor déltől már nehéz átvevőt találni. No, de majd belejönnek a partnerek is! A vállalkozástól természetesen tisztes hasznot remélnek alapítói. De lehet-e itt, Mályiiban ezt fokozni? — Ami az importot Illeti, azt nem — mondja a fiatalasszony —, az adott. De az exportárunál tehetünk vailaimSt. Egész kis tételekért is helyszínre megyünk, legyen az kilós, vagy húsz- dekás! Nos, ha jobban megismernek. biztos sokan kérik a szolgáltatásainkat. Mert nem nehéz belátni, jobb házhoz hívni minket, mint bumliizni a fővárokba. és hosszú órákat ácsorogni. például a Hungarocamion gyűjtőjénél. S tegyük hozzá: az exportnál olcsóbban, mint az import házhoz szállításánál. hiszen az az érdekünk, hogy ne üres kamionok menjenek vissza a fővárosba. M. Sz. Zs.
