Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám

POLITIKAI NAPILAP A baloldaliságnak van jövője Magyarországon A Szocialista Párt II. kongresszusa Horn Gyulát választotta pártelnökké a Ma­gyar Szocialista Párt II. kongresszusa. E fontos személyi döntés szombaton a késő éjszakai órák­ban született meg, s ezt követte — vasárnap hajnali 3 óráig tartó szavazási procedúrával — a további tisztségviselők megválasztása. A plénum az alapszabály­módosításban javasolt vál­tozatot elfogadva, a lehetsé­ges három helyett elegendő­nek tartotta két alelnök megválasztását: Pozsgay Im­rének — a párt parlamenti frakciója vezetőjének — és Jánosi Györgynek szavazott bizalmat. Az országos vá­lasztmány elnöke Vitányi Iván lett, aki az elnöki tiszt várományosa is volt, ha­sonlóan Pozsgay Imréhez, ám ő nem fogadta el a je­lölést, fontosabbnak tartva a parlamenti frakció vezetésé­ből reá háruló feladatokat. A jelenleg mintegy 50 ezer tagot számláló, és több mint félmillió választópolgár tá­mogatására is számító párt szervezési teendőiért felelős országos titkára Szekeres Imre, a Szocialista Párt Veszprém megyei elnöke. Az új tisztség betöltője a párt országos irodájának munká­ját is irányítja. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetői tisztét továbbra is Szántai Sárközi Ambrus lát­ja el, a párt gazdasági ügyei­nek intézésére, ellenőrzésére létrehozott pénztárnoki funk­ciót pedig Máté László tölti be. iHorn Gyula, a Magyar Szocialista Párt újonnan megválasztott elnökeként el­sőként az MTI munkatársá­nak nyilatkozott. Hangsú­lyozta: tisztában van azzal, hogy ma a Szocialista Párt egyáltalán nincs könnyű helyzetben, jóllehet a balol­daliságnak van jövője Ma­gyarországon. A párt új elnöke rendkí­vül fontosnak tartotta a fel­készülést a helyhatósági vá­lasztásokra. Ebben kritéri­umként azt jelölte meg: nem azt kell nézni, hogy a jelölt tagja-e a Szocialista Párt­nak, vagy sem, hanem azt, hogy mennyire tisztességes, személye garancia-e árra, hogy valóban a lakosság, a helyi közösség érdekében cselekszik majd. A pártnak mindenképpen jelentősen erősítenip kell befolyását e választásokon, s nem első­sorban az önkormányzati szervek vezető funkcióira pályázva. Az MTI értesülései szerint a kongresszus vasárnap dél­előtti Slső plenáris ülésén szóba került a párt parla­menti frakciójával szembeni bizalom kérdése, különös te­kintettel a frakció személyi összetételére. Az MTI mun­katársai erről kérdezték a legilletékesebbet, Pozsgay Imrét. A párt parlamenti frak­ciójának vezetője megerősí­tette, hogy egy indítvánnyal összefüggésben valóban szó . esett arról: talán jó lenne, ha a kongresszus bizalmi szavazásnak vetné alá a párt parlamenti csoportját. Kije­lentette: ez közjogi abszur­dum, hiszen a párt képvise­lőit nem a párttagság, s kü­lönösen nem a kongresszus választotta, hanem a vá­lasztópolgárok. ötszázhar- mincezer választópolgár aka­ratából ülnek a parlamenti padsorokban. Hozzáfűzte, azonban: ugyanakkor érthe­tőek az indulatok, a bírála­tok, az észrevételek, hiszen — tette fel a kérdést — lá­tott már valaki a világon olyan testületet, amely min­denki igényének, mindenki (Folytatás a 2. oldalon) Nagy tetszéssel fogadott elő­adást tartott szombaton a nyu­gat-berlini Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hallgatósága előtt Antall József magyar mi­niszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kongresszus meghí­zott vendégeként, a nyugatné­met kancellárral egy rendez­vényen föllépve, taglalta Ma­gyarország és Európa kilátá­sait az egypártrendszerű dik­tatúrák bukása után. A magyar kormányfő be­vezetőjében megállapította: — Lenin 1922. évi jóslata, miszerint a XX. század a szocializmus jegyében fog állani, minden elképzelést felülmúló szenvedést, elnyo­matást és nyomorúságot ho­zott az érintett népeknek Európa keleti felében. Azokra az országokról, pél­dául Magyarországról, ahol a fordulat békés keretek kö­zött zajlott le,'Antall József leszögezte: — A régi rend­szer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem eny­hébben bírálja el súlyos fe­lelősségüket saját népük év­tizedeken át tartó elnyomá­sáért. A keresztény köteles­ség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyu­gat nem tanúsít is megértést ezen állásponttal szemben. Magyarország és a többi, hasonló helyzetben levő or­szág helyzetét a magyar kor­mányfő a bibliai vízözön utáni állapothoz hasonlította. — A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem tailál­sem rendet, sem struktúrá­kat, sem anyagi értékeket. Legfőbb támaszuk az Isten­be és önmagukba vetett hit, a remény, és a velük szem­ben megnyilvánult szolidari­tásból fakadó bizakodás. Antall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szö­gezte le, hogy a magyarok fenntartások nélkül támo­gatják Németország egyesí­tését, mint az európai in­tegrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a ma­gyar miniszterelnök történel­mi párhuzamot vonó szava­it, amelyekkel báró Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását („A magyar függetlenség a német egy­ségtől függ”) ezzel a kije­lentéssel egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött. A lelkes tapssal fogadott 30 perces — németül el­hangzott — előadást köve­tően a bonni kancellár lé­pett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetét mondott Magyar- országnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatar­tásával mintegy beharangoz­ta a Honecker-korszak vé­gét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő németek bé­kés forradalmát. A két előadást követő há­romnegyed órában a hall­gatóság kérdésekkel ostro­molta a két politikust. Antall József Nyugat-Berlinben (MTI külföldi képszolgálat) nak a földre lépő utasok: Az ország demokratikus átalakulásának mérföldköve és a közeli hónapok egyik legfontosabb feladata lesz a valódi önkormányzatok ki­építése. Ehhez létfontosságú, hogy a parlament június vé­géig megalkossál az önkor­mányzatokról, illetve az ön- kormányzati választásokról szóló törvényeket! — mon­dotta Horváth Balázs bel­ügyminiszter, szombaton Bu­dapesten, az MDF és a Hanns Seidel Alapítvány* or­szágos fórumán. A több száz résztvevő előtt szólt arról is, hoe^ csak egy erős, gazdaságilag független önkormányzat ellensúlyoz­hatja a túlzott kpzponti ha­talmat. Ennek érdekében szükségszerűnek tartotta,: hogy egy valóban átgondolt,; önkormányzati törvényterve­zetet vitasson meg a parla- „ment. Utalt azonban arra is, hogy már a régi Belügymi­nisztérium — amelyben rö­videsen kardinális változá­sok kezdődnek —, és az ak­kori ellenzéki nártok képvi­selői, már múlt év óta fo­lyamatosan dolgoztak az ön- kormányzatokat érintő jog­szabályokon. A tevékenysé­gük szintetizációiaként elké­szült koncepciókat már a: jövő heti ülésén megvitatja maid az úi kormány. ígv még júniusban megalkothat tó lesz a két törvény, s ezt követően a köztársasági el-; t nők kiírhatja szeptember 23- ára a helyhatósági választá­sokat. Bízik abban — hangsú­lyozta a belügyminiszter, hogy a törvénytervezetek vi­tája nem válik majd part­Zendülés a miskolci börtönben az Szombattól vasárnapig tartott talanná, és sikerül felül­emelkedni a pártpolitikai érdekeken. Ugyanis, szerinte valós a veszélye annak, hogy egyes parlamenti pártok ké­sőbbi időpontra szeretnék ki­tolni a helyhatósági válasz­tások idejét. Horváth Balázs utalt arra is, hogy a rend­szerváltás már lezajlott ugyan a parlamenti válasz­tásokkal, de az ország szá­mára a képviselőválasztá­soknál meghatározóbbak a helyhatósági választások. Ab­ban az esetben, ha nem si­kerülne szeptemberben meg­tartani az önkormányzati választásokat, akkor nem lesz lehetőség arra sem, hogy az új testületek kellő körültekintéssel készítsék elő a jövő évi költségvetésüket. Ezzel pedig egész jövő évi működésük kerülne veszély­be. A várható amnesztiarende­let miatt pattanásig feszült a helyzet az ország bünte­tés-végrehajtó intézeteiben, a rabok azt szeretnék, ha a ke­gyelmi rendelet valameny- nyiükre vonatkozna. Ám er­ről csak az Országgyűlés dönthet... Szombaton, a kora esti órákban a miskolci börtön­ben elpattant az a bizonyos húr, a rabok között zendülés tört ki. Információink sze­rint az elítéltek a börtön vezetőivel nem jutottak ér­demi megállapodásra, emiatt Budapestről Miskolcra érke­zett Kozma Pál vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás or­szágos parancsnok-helyette­se, és ő tárgyalt a rabok képviselőivel. Ennek köszön­hetően a zendülés kénysze­rítő eszközök bevetése nél­kül vasárnap, a délelőtti órákban véget ért. A meg­állapodásról és a történtek részleteiről a miskolci bör­tön parancsnoka várhatóan ma ad tájékoztatót. Lekvár, vásár, Bagaitiéri - sok zenével és tánccal Gyermeknap 'SO Fontos, hogy május utol­só vasárnapjának rendezvé­nyei mögé odaírjuk a ’90-es jelzést, hiszen más ez, mint az eddig megszokottak. Az idei gyermeknapon nem a fehér ing fölé kék és piros nyakkendőt kötő, az avatási ünnepségre induló gyerekek voltak többségben. A far­merba, pólóba, mindenféle színben pompázó ruhákba öltözött kicsik és nagyok játszani, szórakozni indultak szerte a megyében. (Folytatás a 8. oldalon) Mátyás reneszánsz udvara, s a vidám nézősereg MSB MIS8MHW

Next

/
Oldalképek
Tartalom