Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-26 / 122. szám
1990. május 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Csak röviden... SÚLYEMELÉS. Szarajevó ad otthont a 20 éven aluli férfiak és a felnőtt nőik világba jn oikságárnak. A juniorok mezőnyében ott lesznek a magyarok is. A legismertebb név a korosztályos EB- bromzérmes, diósgyőri Hirs- kó Tibor, aki +110 .kilóban próbál szerencsét. 60 kilóban a len.inváirosi Kiss Béla képviseld a magyar színeket. KOSÁRLABDA. A romániai Szatmárnémetiben járt a DVTK NB I-es női csapata, és két edzőmérkőzést játszott a helyi élvonalbeli együttessel. Király Sándor edző elmondta, hogy -mindkétszer kikaptak, de ennek nincs jelentősége. A pirosfehérek leigazolták Sitkéi Nórát, a megszűnt Bp. Spartacus játékosát. Az is eldőlt, hogy a bajnokság, 13. helyéért a BKV Előre együttesével mérik össze tudásukat. Varga játszhat§ Szabó Zs. hiányzik Pontszerzésre készül a KVSE Még két forduló van hátra a másodosztályú labdarúgóbajnokságból. A hét végén a DVTK hazai környezetben fogadja a sereghajtó Szegedi Dózsát, mig a Kazincbarcikai Vegyész a listavezető Szeged SC-hez látogat. Palicskó Tibor arról tájékoztatott, hogy a héten már Varga is edzett, ha a helyzet úgy kívánja, pályára küldi a mezőny leggyengébb együttese ellen. Kidőlt viszont a sorból Szabó Zsolt, akinek Hódmezővásárhelyen belekönyököltek az arcába, ennek következtében két foga is kitört, a héten műteni kellett. A tartósan sérültek listáján továbbra is Héjas és Lintner neve olvasható. — Szeretném hangsúlyozni, hogy nálam mindig az a legerősebb csapat, amelyik éppen pályára lép jegyezte meg a diósgyőriek szakvezetője. — A Dózsa már kiesett, valóban nem ütötte meg az osztály követelményeit, ennek ellenére nem szabad félvállról venni. A DVTK ugyanis idegenben bátrabb és határozottabb mint itthon. Bizonyára része van ebben annak is, hogy az állandó lehetőséget a támadásra még nem mindig tudjuk jól kihasználni. Szót váltottunk a vezető edzővel arról is, mik a tervei a jövőre nézve? Hívják ugyanis más klubok és diósgyőri szerződésében van egy olyan pont, amely módot kínál arra, hogy egy év után á felek újragondolják dolgaikat. — Egyelőre nem foglalkozom a távozás gondolatával. Szeretném Diósgyőrött lezárni az éves munkát. Ami a jövőt illeti: csak akkor látom értelmét további vasgyári munkálkodásomnak, ha a minőségi erősítéseket Kalmár Nándor (KVSE) legutóbb két gólt szerzett, s azt az egriek bánták. Vasárnap a bajnok Szeged SC otthonában vajon eredményes lesz-e az apró termetű csatár? sikerül megvalósítani. Miskolcon és a megyében az senkinek nem jelent eredményt, ha a gárda jövőre is ugyanúgy szerepel, mint most. Márpedig ezzel a csapattal ez a valószínű, ezért van szükség a lépésekre. Jómagam azért szerződtem Diósgyőrbe, mert valamit tenni akartam. Ezt viszont csak akkor képes megtenni bárki, ha értelmét látja. * Kazincbarcikán mindenki egészséges és kellő önbizalommal készül a szegedi kiruccanásra. A bajnok célba ért, ilyenkor általónban lazítanak, kiengednek a csapatok. Persze, a KVSE nem ebből az alapállásból lép pályára a Tisza-parti stadionban, hiszen a Szeged SC veszedelmesen nehéz ellenfélnek ígérkezik. Fűti őket a visszavágás vágya az őszi vereségért, meg otthonukban mostanság többször is botladoztak. — A hét elején Májer keze bedagadt, Örlóczki pedig kisebb sérülésre panaszkodott, de úgy tűnik, egyikük játékának sem lesz akadálya. Remélhetőleg erős ösz- szetételű tizenegyet küldhe- tek a játéktérre — mondta Varga Zoltán vezető edző. Fejedelem György elnök örömmel nyugtázta, hog}' a városban kitűnő a hangulat! Az elmúlt héten sokan gratuláltak az együttes tagjainak és vezetőinek az eddigi eredményes szereplésért. Persze, a neheze még csak ezután következik! Ugyancsak jó hír, hogy állítják a fedett nézőtérhez iszükséges vastraverzeket, s a nyárra elkészül a Borsodi Vegyi Kombinát hatékony támogatásával épülő szurkolói rész. Diósgyőrött Mester, Szegeden Hartmann bíráskodik a vasárnap déután 5 órakor kezdődő találkozókon. A további mérkőzések: Eger SE—Nyíregyháza, Debreceni MTE—Salgótarjáni Síküveggyár, Bajai SK—Mezőtúr, Kecskemét—D. Kinizsi, Szolnok—Metripond, Szarvas—BV SC. * Ma véget ér a küzdelem a labdarúgás első vonalában. Az utolsó fordulóban izgalmak várhatók, különösen az alsóházban bizonytalan a helyzet. Bár, jóslásra talán könnyen lehet vállalkozni... A párosítás: Ü. Dózsa —Bp. Honvéd, Váci Izzó— MTK-VM, Ferencváros— Vasas, Csepel—Békéscsaba. Debrecen—Veszprémi SE, Pécsi MSC—Haladás VSE, Videoton-Waltham—Rába ETO, Siófok—Tatabánya. Jól pattogott a kaucsuklabda Damoklész kardjának árnyékában- .. . . - ..••••• Tavallyelőtt a 6„ tavaly az 5.. a közelmúltban befejeződött bajnokságban pedig a 4. helyen végzett a Borsodi Építők Volán SC élvonalbeli férfi asztalitenisz-csapata. A fejlődés a jeleli, szerint tehát töretlen és egyenes ívű. S talán az is megkockáztatható: ha együttmarad a jelenlegi társaság, jövőre újabb előrelépés következhet. — Ne szaladjunk ennyire előre az időben — szakít féllbe Hrabovszki László, a BÉV SC edzője. — A legutóbbi megállapítással alapvetően egyet lehet érteni, ám a tervezéshez elkerülhetetlenül szükséges, hogy függőben lévő dolgaink rendeződjenek. Hrabovszki László tanácsot ad Tóth Zsoltnak — Bizonyára arra gondol, hogy egész évben ott lógott a fejük (fölött Damoklész kardja ... — Pontosan erről van szó. Képzelje el a sportolók lelkiállapotát: ebben a hatalmas idegi megterhelést jelentő sportágban hétről hétre úgy léptek asztalhoz, hogy létbizonytalanságban éltek. Márpedig ilyen szituációban ember legyen a talpán. aki produkál. Nos. ezért illeti elsősorban elismerés az együttest! Az őszi idény már felvillantott valamit, úgy zártak, hogy a szereplés .magában hordozta a továbbá előrelépés esélyét. Végül az egymás elleni eredmények összevetése alakult a számukra kedvezőtlenül és szorultak le a dobogóról, amelynek harmadik folkára a Kiskunfélegyháza léphetett. A BÉV SC eredeti célja a 4—6. helyek valamelyike volt. ezt fényesen sikerült teljesíteni. A megjelölés realitását egyébként többen megkérdőjelezték, hiszen a Ceglédben és a Ganz-Mávagban egyaránt olyan asztaliiteniszezők játszottak. akik a ranglistákon lényegesen előrébb foglaltak helyet, mint a miskolciak. Hogyan jött hát össze mégis a dicséretes teljesítmény? — A zavaró körülmények ellenére egész évben céltudatosan és keményen dolgoztunk — folytatja a gondolatsort az edző. — Nem tudom, máshol hogyan és mennyit gyakorolnak, mi naponta kétszer vállaltuk a ..gyűrődést”. Mindenki ellen úgy készültünk, hogy a győzelem lehetősége lebegett a szemünk előtt. Jó. tudom és elfogadom, hogy a Postás és a BVSC egyelőre verhetetlen a számunkra, ám a többiekkel szemben fel kell vennünk a harcot. Valószínűleg része van helytállásunkban a csakazértis hangulatnak is. igaz. a tartós „lebegés” Szűcsöt például kifejezetten zavarta. A tavaszi idényben ő nem tudta hozni korábbi önmagát. — Egyetért azzal a megállapítással, hogy a BÉV SC elsősorban egységének, kiegyensúlyozottságának köszönheti eredményeit? — Nálunk valóban nincsenek korszakos játékosegyéniségek, ám akadnak stabil, megbízható, saját magukra, megítélésükre adó sportolók. S ez ígéretes csapatot hozott létre. Érdemes megvizsgálni a ranglista-helyezéseket. Nos, az idény előtt Báthory a 12., Laczkó a 28.. Szűcs a 39., Molnár pedig a 40. helyen állt. Pillanatnyilag úgy néz ki. hogy Báthory megőrzi pozícióját. Ijaczkó a 22., Molnár a 25., Szűcs pedig a 27. helyre lép előre. A számok egyértelműen jelzik az előre araszolást. A szakvezető szerint egyénékre lebontva ez abban jelentkezik. hogy Báthory például rutinosabb lett; Laczkó krónikus önbizalom- hiánya elszállt, ma már tisztában van azzal, mit ér a hazai börzén, s úgy áll asztalhoz, hogy a nagyobb „kilengései” eltűntek; Molnár megbízható harcossá vált, aki ellen nyernie kellett, nyert, sőt. olykor az esélytelen pozíciójából is okozott kellemes meglepetést; Szűcsnek a játékban meglévő lemaradását sikerült csökkenteni. Jó érzés leírná, hogy az elmúlt tizenkét hónapban az együttes beikéiben nem volt ..ügy”, nem volt botrány. A bevezetőben említettem, hogy annál több egyesületi, szponzori gond merült fel. Ezek ismeretében bizony jogos az elismerés zászlajának képzeletbeli meghajtása, mert nem akármilyen produkció Báthory 71. Laczkó 63. Szűcs 55 és Molnár 52 százalékos eredménye. Természetesen nem szabad megkerülni a kérdést: mit ér valójában a magyar bajnokságban elért 4. hely? — Nem értékeljük túl, ám az önmagáért beszél, hogy fejlődésünk egyenletes — jegyzi meg Hrabovszki. — Kéf évet játszottunk a Duna Kupában, az ősszel az ETTU Kupában próbálhatunk szerencsét. A nemzetközi boly egyelőre távolinak tűnik, hadd fogalmazzak úgy. hogy belekóstoltunk, s talán kevéske önbizalmat nyertünk, felvérteződtünk. Az mindenképpen derűre ad okot, hogy ígéretes utánpótlásunk van. Az ifjúsági Tóth Zsolt szorgalmas, mindent elkövet, hogy fejlődési üteme gyorsuljon. A legkisebbek pedig a BVSC mögött az összesítésben a 2. helyen végeztek a MOATSZ Kupán, s ez is jelent valamit. A szakvezető azt sem rejtette véka alá. hogy köszönettel tartoznak a BÁÉV- nek. amely csaknem három évtizeden keresztül patronálta a szakosztályt. s ameddig lehetett, biztosította a zavartalan sportolás feltételeit. Értesülésünk szerint az őszt már új gazda színeiben kezdi a gárda, amely legutóbbi szereplésével nemcsak magára irányította a sportág barátainak a figyelmét, hanem azt is igazolta: érdemes a bizalomra. hazali erőkből is lehetséges ütőképes csapatot formálni. Doros László út az egyenes Akad jó néhány sikersportágunk. Például az öttusa, az úszás (!), a birkózás, a kajakkenu, a sportlövészet, a sakk, a vívás. Lehetne több is, de nagy a konkurencia. Persze, úgy is fogalmazhatok, hogy a lista igazán tiszteletet, tekintélyt parancsol. Nincs ok a szégyenkezésre, bizonyítja ezt a szöuli 11 arany, aztán a későbbi világ- és Európa- bajnokságok sora. A felsorolásból sajnos ki kellett felejtenem a súlyemelést. Ennek a sportágnak dicső a hazai múltja, a jelene és a jövője azonban teljesen bizonytalan. A dániai EB tükrében. De nem szaladok előre... A ’88-as olimpián néhányon — köztük magyarok — lebuktak. Doppingoltak, fennakadtak a rostán. Nyugodtan papírra vethetem: mások is „ettek”, sőt mindenki evett, de nem mindenki égett meg. A bűnösöket eltiltották (itthon is), a nemzetközi szövetség kampányt indított, pénzt, erőt, fáradtságot nem kímélve próbált tiszta vizet önteni a pohárba. Két esztendővel ezelőtt ott voltam azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen a nemzetközi vezérkar, az osztrák Gottfried Schödl elnök és Aján Tamás főtitkár drámai szavakkal ecsetelte a kialakult helyzetet, a jelent, a jövőt. Mindent megtettek, amit csak tehették. ’Tisztaságra, sportszerűségre szólítottak fel, állandó, rajtaütésszerű ellenőrzést ígértek, örökös eltiltással fenyegetőzték és — nyilván számításból — még olimpiai szereplésüket is veszélyben látták. (Határozottságukért dicséretet kaptak a közvéleménytől, az olimpiai bizottságoktól, a jobb érzésű, igényesebb szövetségektől, no és persze a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól.) Ott és akkor abban reménykedtem, hogy most aztán vége, nincs tovább, az idegen toliakkal ékeskedőknek befellegzett. Tévedtem, be kell látnom. Olvasom, hogy a dániai kontinensviadal közben sajtótájékoztatót tartott a már említett osztrák elnök úr. Schödl előbb bombát robbantott, amikor bejelentette, hogy a nemzetközi szövetség vezetői a közelmúltban kapták meg a kölni Donike professzor levelét, aki az athéni VB után az új módszerével is megvizsgálta a súlyemelők vizeletmintáit. A végeredmény elszomorító: a magyar és a csehszlovák emelők kivételével valamennyi megvizsgált versenyző szedett doppingszert a VB előtt. „Már nem tudok hinni önöknek, orvosoknak, edzőknek. A szöuli es'etek után mindenki külön-külön megígérte, hogy sportolói többé nem használnak tiltott szereket, de nem tartották be.” Donikéről mór sokat hallottam és sokat hallott a közvélemény. Személy szerint drukkolok neki, hiszem, hogy a „fegyverkezési versenyben” ő jár majd az élen. Mármint az elhárításban, a leleplezésben. Mit tud a kölni professzor? Módszerei halálos veszedelemként leselkednek a csalókra, „Csak” hat-kilenc hónapra visszamenőleg képes kimutatni a tabletták használatát... Az eredményeket hajszoló edzőknek, nemzeti szövetségeknek persze, hogy nem tetszik. Kétségbe vonják az eljárást, arra hivatkoznak, hogy a tudomány nem igazolta, helyesebben még nem fogadta el a módszert. Furcsa reakció ez. Egyesek nem ismerik el, hogy a játszmát elvesztették, mattot kaptak, a „partit” fel kell adniuk, kezet kell nyújtaniuk, és — a legrövidebb út az egyenes! A sakknál maradva: tudják, hogy a legjobb védekezés a támadás. Támadnak is. Kikérik maguknak a vádaskodást, a gyanúsítgatást, kétségbe vonnak mindent, amit csak lehet. Csak jöjjön az eredmény! Bármi áron. Eredmény nekünk, magyaroknak is szükséges. Jobban, mint korábban. Mert fogy a pénz, fogy az állam figj^elme. Újra és újra bizonyítani kell. Aranyakkal, ezüstökkel, bronzokkal, de értékes helyezésékkel okvetlenül. Ezeket viszont esélyegyenlőség nélkül képtelenség beszerezni. Az mégsem járhatja, hogy a tisztességesek, a becsületes úton készülők a mezőny aljára kerülnek, szánják, sőt kinevetik őket. Most úgy néz ki a dolog, hogy mi (és a csehszlovákok) húzzuk a rövidebbet. Marad számunkra a remény, a nemzetközi szövetségben lesz annyi erő, hogy Donike módszerét elfogadtatja, mindenkivel megérteti: nincs más választás. Ennek az ellenkezőjére gondolni sem merek. A dániai EB után kifejtette véleményét a magyar szövetség elnöke is, aki teljes elkeseredettségének adott hangot. Kételyek gyötörték, mondván: ha minden marad a régiben, a súlyemelést sikersportágaink közül egyszerűen ki kell húznunk. Nem szerzünk érmeket, nem lesznek eredményesen produkáló műhelyek, nem kapja meg a sportág a teljesítés után járó anyagi és erkölcsi elismerést, ennek hiányában kétségessé válik a szakosztályok, az edzők, a versenyzők jelene, jövője, olyan mélyre csúszunk vissza, ahonnan többé nem kec- mergünk ki. Egy szó, mint száz. Szurkolok Donikének, a nemzetközi szövetségnek. Hogy abból a bizonyos felsorolásból ne kelljen kifelejtenem a súlyemelést! Kolodzey Tamás
