Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-24 / 120. szám

1990. május 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Napközis focitábor Napközis íocitáborl szervez a Miskolci Honvéd labdarúgó szakosztálya június 11-töl június 22-ig a Szentpéteri kapui sporttelepen. A résztvevők 10 napra 1000 forintot (plusz áfa) fizetnek. Naponta labdás edzésre kerül sor, testnevelő tanári felügyelettel, kétszer étkeztetik a gyerekeket, és szer­vezett kulturális programot biztosítanak részükre. Az ér­deklődők június 7-én, délután 6 órakor jelentkezhetnek a sporttelepen lévő társalgóban. Telefonon (36-555, 160-as mellék, illetve 69-926 — délután 5 órától) is kaphatnak in­formációt. a vonal felett... Beszélgetés Berzsenyi Máriával sport Éppen Ülünk a sportcsarnok egyik öltözőjében. Nézem Berzsenyi Máriát, a Borsodi Bányász NB I-es női kézi­labdázóinak edzőjét. Letört, sőt talán megviselt, arcán nyoma sincs a mosolynak. Ezen egyáltalán nem csodál­kozom. Csapata ugyanis ép­pen a vonal fölött végzett. — Amikor átvette az együt­test és először beszélgettünk, „házi használatra” mondott néhány apróságot. Például: a társaság tulajdonképpen nem tud semmit. Viszont nyomatékosan arra kért, hogy ezt véletlenül se írjam le, elődjéről, Bereczky Györgyről és munkálkodásá­ról pedig szót sem ejtett. Megérezte, hogy könnyen ha­sonló helyzetbe kerülhet? — Nem. Elvem: kollégát nem bántok. Továbbá töké­letesen tisztában voltam ve­le, hogy hová jövök, mit vállalok. Óvatosságom ezzel magyarázható. Ha akkoriban fennhangon Ígérgetek, osz­tom a lapot, most meg is nézhetném magam. — Igazán nem akarom bántani, de a lelátóról néz­ve azt láttam, hogy a gárda semmivel nem tud többet, mint egy-két esztendeje. Sőt, az eredmények még gyengéb­bek. — Bárhonnan szemléljük a dolgokat, megállapításával nem lehet vitába szállni. Ha­sonlóan láttam a kispadról. — Gondolta-e, hogy ide jutnak? — Igen. Megmondtam, hogy nagy problémáink lesznek. — Vegyük pontokba a si­kertelenség okait! — A lista elég hosszú. Csík Jánosnak még volt egy csapata, voltak — megkoc­káztatom — klasszis játéko­sai. Aztán ilyen-olyan okok miatt széthullott a gárda és az elődöm, valamint jóma­gam, szinte semmi mást nem csináltunk, csak építettünk. Mire eljutottunk valahová, kezdhettük elölről. Az ala­csonyabb osztályokból igazol­tunk, kiszemeltjeink közül néhányan csődöt mondtak. Akadtak kapúsgondjaink, balátlövőnk nem ütötte meg a szintet. Az eredménytelen­ség bizonytalanságot, ideges^ séget szült. Szólnom kell a nem szakmai jellegű té­nyekről is. Ellenfeleink sor- ra-rendre azzal riogatták já­tékosainkat, hogy „minek hajtok, úgyis megszűntök”. Ezzel az egyesület — no és bázisszerve — nehézségeire céloztak. Idő előtt megje­lentek a csapat körül a „hié­nák” is, és különböző aján­latokkal halmozták el spor­tolóinkat. Mindent összegez­ve: valóságos csoda, hogy bennmaradtunk, nem kell osztályozót játszanunk. — Kulcsembereik — gon­dolok Vinczénére, Enginére, Hollónéra — végig formán kívül voltak ... — Kulcsemberek, ez né­mi túlzás. Betlizésüket egyé­ni, családi és főleg lelki okokra vezetem vissza. Fél­tették jelenüket, jövőjüket. .. — Mégis nagyon sokáig kitartott mellettük, a máso­dik sornak pedig csak a hajrában szavazott bizalmat. — Mert a kispadosok még annyit sem tudtak, mint a pályán lévők. És kiket sze­repeltessek? Azokat, alpk főiskolára mennek, tehát várhatóan távoznak? — Engem személy szerint nagyon meglepett, hogy Vin- ezénét beajánlotta a váloga­tottba. Teljesítményével ezt ugyanis semmiképpen nem érdemelte ki. — Vinczéné esete külön téma. Kitűnő képességekkel áldotta meg a sors, de el­rontották és elrontotta saját magát. Sokáig azt mondták, nem tud védekezni, hogy Bo- csiné és Szabó mellett „kis­miska”. Egy szó, mint száz, Zsóka tele van gátlással. Most lemondta ezt a bizo-' nyos válogatottságot, mert szavai szerint „nem tud har­colni”. Pedig balkezes és nagy szükség lenne rá. — Nem érzi, hogy a csa­paton a kiégés jelei mutat- - koznak? — Ha a korukra gondol, semmiképpen nem osztom a nézetét. — Ha most kezdődne a tavaszi idény, mit csinálna másképpen? — Ragaszkodnék az erede­tileg kiírt időpontokhoz. Ugyanis négy-öt találkozón­kat ide-oda rakosgatták, a szövetség mindenkinek az érdekeivel foglalkozott, csak a Borsodi Bányászéval nem. Aztán valahogy „megkér­ném” a bírákat is, hogy ne vegyenek el tőlünk 6 pon­tot. A Pécs, a Veszprém és a Vasas elleni meccseinken ugyanis csak a góllövéssel maradtak adósak. — Nem érzi, hogy jobban járna, ha munkáját máshol folytatná? — Természetesen minden­kinek egy élete van. Nekem is. Jobb csapatot el tudok képzelni, de nem készülök más klubhoz. Persze az is lehet, hogy a végén nekem kell elvinnem a „balhét”, az edzői szakma ilyen. Azért nemcsak a rosszat, a jót is illik észrevenni. A jövőre nézve például kifejezetten biztató, hogy a gárda meg­tanult védekezni. Aztán az együttes küszködésnek, a sok munkának csak beérik valamilyen gyümölcse. — Erősítés nélkül alig­ha ... — így van! Az átszerve­zés miatt jövőre feljebb húzzák meg a vonalat, a „léc” alá négyen kerülnek. Szóval melegünk is lehet... Enginé befejezi aktív pálya­futását, ősszel búcsúztatjuk el, Répást és Vismeg — ha felvételt nyernek — főisko­lán folytatják, Kisgergely az MVSC-be ment, Hollóné szülni fog és végérvényes, hogy Kondinéra sem számít­hatunk. Szívesen előállnék azzal, hogy kiket kell he­lyettük megszereznünk! Az NB I-ből viszont biztosan senkit nem tudunk leigazolni, nincs 600—800 ezrünk, nin­csenek lakáskulcsaink. így marad az NB I B, meg az NB II., továbbá a saját ne- velésűek beépítése. Átlövőkre okvetlenül szükségünk van. Ügy néz ki a dolog, hogy Lena Forst, a szovjet Im­puls Lvovból már jön. Egy gonddal kevesebb. A bajnokságot holnap csa­ládias összejövetellel zárják, aztán szabadságra mennek a játékosok. Folytatás június 27-től, a szebb jövő remé­nyében. Kolodzey Tamás Csak röviden 0 m m KÉZILABDA. A miskolci városi sportcsarnokban ma délután rendezik meg a Borsodi Bányász—Bp. Spar­tacus női országos ifjúsági bajnoki mérkőzést. Kezdés: 16 órakor. VÍZILABDA. Eldőlt, hogy június 19-én Miskolctapol­cán rendezik, meg a Ma­gyarország—Ausztrália férfi felnőtt nemzetek közötti ta­lálkozót. SAKK. A Borsod megyei A-csoportos bajnokság 8. fordulójának eredményei: Szerencs—Szúhavölgyi Bá­nyász 4-8 (ifi: 2-0). Mezőkö­vesd—Sátoraljaújhely 8,5-3,5 (ifi: 0-2). Olefin SC—Ede- lény 5,5-6,5 (if.i: 1,5-0,5). Ózdi Kohász—Borsod Távhő II. 7-5 (ifi: 2-0). Miskolci Spartacus—Gyár- és Gépsze­relő Vállalat 5-7 (ifi: 0,5-1,5). Az élcsoport állása: 1. GYGV SK 65, 2. Miskolci Spartacus 62, 3. Mezőkövesd 50,5. SALAKMOTOR. A Szov­jetunióban rendezték meg az idei Béke és Barátság Kupa elnevezésű viadalt, amely az utánpótlás legjobbjainak kí­nál vetélkedés i lehetőséget. A magyar fiatalok jól helyt­álltak, ugyanis csapatban a harmadik helyet szerezték meg. Ennél is jobban sze­repelt egyéniben a miskolci Böszörményi Zsolt, aki a második helyen végzett. ATLÉTIKA. Hétfői szá­munkban közöltük a diák­olimpia megyei döntőjének eredményeit. Tudósítottunk arról, hogy Dudás László első lett ^z öitpróba egyéni összetettben. Ez valóban így van, csak az iskolájának a megnevezése volt helyte­len (rajtunk kívülálló okok miatt, ugyanis így kaptuk az eredményt). Most pótol­juk; Dudás a martintelepi, 14-es számú iskola tanulója. Május 27-én, fél Q-töl Gyalogló OB Óidon Május 27-én, vasárnap Óz- don kerül megrendezésre a férfi 20 krn-es és a női 10 km-es gyalogló magyar baj­nokság, amely egyben nem­zetközi verseny is lesz. Da­ru Mihály versenybizottsági titkár tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy a magyar bajnokságra 12 egyesület 17 csapattal és 76 gyaloglóval nevezett. A 20 km-en 42 férfi versenyző, 12 egyesü­letből, 9 csapatban küzd a helyezésekért. A bajnoki címre a tatabányai Urbanik, a tavalyi bajnok, országos csúcstartó az esélyes. A nagy vetélytársak, Dudás, a Szegedi VSE-ből, a honvédos Sátor, aki az 50 km-es baj­nok, Czukor Pécsről, aki két hete a szlovákiai Dudincé- ben nyert 50 km-en, és gya­logolta meg a split! ÉB- szintet, valamint a diósgyő­ri Kánya. A női 10 km-es mezőny 34 főből áll, akik 9 sport­körből 8 csapatot alkotnak. A hölgyeknél a Rosza, Illyés, Alföldi Szebenszky négyes között dőlhet el a bajnoki cím. A külföldiek közül ed­dig (V. 21.) öt ország — Franciaország, Ausztria, Lit­vánia, Csehszlovákia, Jugo­szlávia — .igazolta vissza részvételét, ez 25 verseny­zőt jelent. Várható még az olaszok és a lengyelek rész­vétele, ami további 10—12 fő. Nevezett a versenyre — többek között — az oszt­rák Toporek házaspár, és a négyszeres csehszlovák baj­nok, olimpikon, VB 6. he­lyezett Pavol Szikora. A versenybírói gárda is nem­zetközi lesz, hiszen három csehszlovák bíró is közre­működik, közöttük Ladislav Moc Prágából. A versennyel kapcsolatban egyébként megtartotta utolsó ülését a szervezőbizottság, amelyen a MASZ részéről dr. Facskó István főtitkár, Verb Mihály és Barát Béla vett részt. Megállapították, hogy a rendezéssel kapcso­latban minden a legnagyobb rendben van, most már a versenyzőkön a sor. Húsz kilométeren jó eséllyel indul a diósgyőri Kónya (bal­ról). Becsüljük az értéket! H eteit, hónapok óta mást sem kap az újságolvasó, mint botrányok sorozatát. Bármelyik lap sportrovatát üti fel, kiáltójeles címekkel találja magát szemben. Ká- mán-átigazolás, aztán az MLSZ-körüli hercehurcák (Pet- res-ügy, szövetségi kapitányváltás, elnöki „csínyek”, perek, fellebbezések), legújabban meg a „kitalált” bundábotrány- provokáció. Azt hiszem, nemcsak én vágyóit, torkig ezekkel a sport­hoz sajnálatos módon kapcsolódó, mesterkélten odafércelt ügyekkel, de sokan mások is. Tudom, a lapok egy része kifejezetten ebből ól. így akarja magát eladni. Naponta, hetente kell a „szenzáció”, s ha esetleg éppen nincs, hát kreál egyet. Csak úgy, a saját szakállára. Hírverésnek, fi­gyelemfelkeltésnek megteszi a módszer, kérdés viszont, va­jon a tisztesség, az etika és a morál próbáját is kiállja-e? Tisztában vagyok azzal: akadnak olvasók, érdeklődők, akik kifejezetten a botrányok miatt vesznek meg egy-egy újsá­got, kíváncsiak a nagy leleplezésekre, a visszaélésekre, a „bili” kibontására. Egyes emberek jelleméből fakadhat a turkálás. a mások dolgaiban való keresgélés, s talán éppen azért cselekszenek így, mert — nekik is van. lehet rejte- gebnivalójuk! Az ugye sokkal többaket köt le. hogy a vi­lágbajnok sportoló a megengedettnél tízzel több márkás farmert akart „becsempészni” kocsija csomagtartójában az országba, mint esetleg az a rendőrségi hír, mely szerint az egyik gyár kapujában összeverekedett két dolgozó. A reflektorfényben élőknek számolniuk kell azzal, hogy lépéseiket megkülönböztetett figyelem kíséri. Az egyszerű halandók szeretnének többet tudni a sztárokról, kíváncsiak mindennapjaikra, arra, hogy mikor keinek fel. mit regge­liznek. ki a kedvenc színészük és így tovább. S persze, a kiadós, esetenként zaftos csemegékre is akadnak vevők. Nincs mit tenni, tudomásul kell venni, ilyen a világ. Azzal viszont már erősen vitatkoznék, hogy a sport szeb­bik, és szerintem sokkal fontosabbá) oldala háttérbe szo­rul. Méltánytalanul és abszolút érthetetlenül. Mert szá­momra mégiscsak az az igazi, ha a pályákon, csarnokok­ban zajló .küzdelem félé fordul a figyelem. Az, amikor tö­mött nézőtér előtt csatároznak csapatok, mérik össze tudá­sukat a sportolók. Az, amikor a TELJESÍTMÉNYT lehet mérni, az elvégzett MUNKÁT tudom kontrollálni, s leköt, magával ragad a harc. és a KÜZDELEM. Felemelő érzés kerít a hatalmába például akkor, ha az esélytelen rácáfol az előzetes jóslatokra, felbofítja a papírformát, fittyet hány az esélylatolgatásokra, s vesztesnek tűnő pozícióból képes ellenfele fölé kerekedni. A sport szépség, küzdelem, próbák sorozata. • Ám a sport gyötrelem, erőfeszítés, olykor szenvedés is. Meg persze lemondás, legalábbis időlegesen az élet kínálta egyéb örömökről. De a sport egyre nagyobb üzlet is. Mindinkább összefo­nódik a gazdasággal, egymást kiegészítve, kölcsönhatásban működik. Nyugaton ezt sokkal 'korábban felismerték, tőke áramlott a sportélet különböző területeire, megpezsdítve, fellendítve azt. Mifelénk ezt (is) még csak kapisgálják az arra illetékesek, de a kényszer egyre gyorsabb felismerésre készteti őket. Mielőtt azonban elkalandoznék eredeti mondandómtól, sietek leszögezni: szeretném, ha elsősorban azok felé for­dulna a figyelem, akik produkálnak, naponta, hetente rá­állnák a képzeletbeli mérlegre, és soha sem találtatnak könnyűnek. Legyen azoknak becsületük, akik teljesítmé­nyükkel rászolgálnak a sportbarátok elismerésére. Ne azon csámcsogjanak a szurkolók, hogy huszadik alkalommal ke­rül terítékre a Bicskei kontra MLSZ per, hanem csettint- senek, mert az öttusázók újólag kitettdk magukért. Legyünk a jókra, a legjobbakra büszkék, övezze őket érdeklődés, Kapjanak kellő helyet, publicitást a különböző sajtóorgá­numokban. Tudom, a szenzációkra szükség van. Az is igaz viszont, hogy akadnak pozitív töltésűik. A felelősség azoknak a vállát nyomja, akik az arányokat alakítják. Kellő alázat­tal és tisztelettel közelítve a sportoló ember felé, ezt meg is lehet találni! Doros László „Fach nagyon hiányzik..." „Bevégeztetett...” — nyi­latkozta lehangolóan Franz Beckenbauer, az NSZK lab- darúgó-vádogatottjának szö­vetségi kapitánya, amikor véglegessé vált, hogy Holger Fach, aki a hátsó alakzatok egyik legmegbízhatóbb tag­ja volt. nem vehet részt a -június 8. és július 8. között, Olaszországban sorra kerülő VB-döntőben. Holger Fach több. mint egy hónapja sérült meg igen súlyosan. Az orvosok min­dent megtettek azért, hogy a söprögető helyén és a véde­kező középpályás! feladat­körben egyaránt hasznos futballistát harcképessé 'te­gyék, de ez nem sikerült. Fachon artroszkópiás mód­szerrel műtétet hajítanak végre a közeljövőben. Á melentei edzőtáborban — itt készülnek a nyugatné­metek az itáliai VB-re — Beckenbauer arra is vála­szolt. hogy Fach esetleg „valamilyen módon” mégis tűzbe vethető-e? — Bár úgy hiszem, az artroszkópiás módszer egy valóban remek sebészi meg­oldás. de tartok attól, hogy Fach nem játszhat. Igaz, a műtét után tíz nappal újra edzhét. de nem hiszem, hogy képes lesz behozni a lem áradását. Fach nagyon hiányzik... — Milyenek a formák? — A 22-es keret vala­mennyi tagja a megszokott lelkesedéssel készül. Napi háromszori edzést tartok, ami nem kevés. Klaus Au- genthaler, Olaf Thon és Frank Mill sérülése ugyan tökéletesen rendbe jött, de őket még nem merem teljes terhelésnek alávetni. — VB-esélyek? — A csoportunkban Jugo­szlávia kíváncsivá tesz. de az igazi veszélyt Argentína és Olaszország jelenti majd később. Ebben a válaszom­ban az is benne foglaltatik, hogy sima továbbjutást re­mélek a csoportból — vála­szolta Franz Beckenbauer. Angol vereség Kedden este — 17 nappal a labdarúgó vb-döntő nyitánya előtt — az angol fővárosban lé­pett pályára Két vb-finalista válogatott, a házigazda Anglia és Uruguay. A Wembley stadi­onban 38 700 néző volt kíváncsi az összecsapásra. A szurkolók szomorúan vették tudomásul, hogy Bobby Robson legénységé­nek 17 mérkőzésen ál tartó ve­retlenségi sorozata megszakadt, s hat év óta először szenvedtek vereséget a Wembleyben. Uruguay—Anglia 2-1 (1-0).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom