Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-04 / 103. szám

1990. május 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) A képviselők vógüllis 98 százalékos arányban úgy döntötték, hogy a már el­fogadott módosításokkal együtt az előterjesztésnek 1. Alkotmányügyi, tör­vényelőkészítő és igazság­ügyi bizottság (26 fő) Elnök: dr. Salamon Lász­ló (MDF); áléin ökök: dr Balsai István (MDF), dr. Torgyán József (FKgP); tit­kár: dr. Hack Péter (SZDSZ). 2. Önkormányzati, közigaz­gatási, belbiztonsági és rend­őrségi bizottság (25 fő) Elnök dr. Wekler Ferenc (SZDSZ); alelnökök: dr. Bö- röcz István (FKgP), Horváth Balázs (MDF); titkár: dr. Sóvágó László (MDF). 3. Külügyi bizottság (23 fő) Elnök: Horn Gyula (MSZP); alelnökök: Csáti György (MDF), Hegedűs Ist­ván (Fidesz); titkár: Szent- Iványi István (SZDSZ). 4. Honvédelmi bizottság (24 fő) Elnök: dr. Balogh György (PKgp); alelnökök: Király Béla (független). Mécs Im­re (SZDSZ), dr. Raffay Er­nő (MDF); titkár: Perjési Gábor (MDF). 5. Költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság (26 fő) Elnök: Soós Károly Attila (SZDSZ): alelnökök: Beth­len István (MDF), dr. Béké­si László (MSZP); titkár: dr. Becker Pál (MDF). 1. Ügyrendi bizottság (14 fő) Elnök: dr. Kónya Imre (MDF); alelnök: dr. Katona Béla (MSZP); titkár: dr. Szi- gethy István (SZDSZ). 2. Választási és mandá­tumvizsgáló bizottság (12 fő) Elnök: Nyers Rezső (MSZP); álelnök: dr. lsépy Tamás (KDNP); titkár: No­vak Rudolf (SZDSZ). A napirendtől eltérően, a plenáris ülést megszakítva délben az Országgyűlés kü­lönböző csoportjai külön ta­nácskozásra volnultak el. Zárt ülésre invitálta tagjait a külügyi bizottság, s meg­beszélést tartottak a frak­cióvezetők is. A képviselőcsoportok ve­zetőinek tanácskozása miatt, hosszúra nyúlt szünet után az Országgyűlés megtárgyal­ta a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló hatá­rozati javaslatot. A képviselők — vita nél­kül —- 308 egyetértő szava­zattal elfogadták a terveze­tet, melynek értelmében ha­vi tiszteletdíjuk a miniszteri Szabad György ezután be­jelentette, hogy fontos kül­politikai — Litvániával kap­csolatos —- kérdésben közös állásfoglalást alakított ki a parlament külügyi bizottsá­ga, valamennyi parlamenti pártcsoport, valamint a párt­frakciók vezetői és a füg­getlenek megbízottjának ér­tekezlete. Javasolta, hogy — mivel ilyen módon vala­mennyi képviselőnek lehető­sége volt véleményének köz­vetlen, illetve közvetett ki­fejtésére — a plenáris ülé­sen már ne nyissanak vitát a nyilatkozatról, következzék a határozathozatal. megfelelően állítják fel a parlamenti bizottságokat, s azok tagjait, tisztségviselő­it az előzetes javaslat alap­ján megválasztottnak tekin­tik. 6. Gazdasági bizottság (26 fő) Elnök: Bőd Péter Álkos (MDF): alelnökök: dr. La­kos László (MSZP), Tardos Márton (SZDSZ); titkár: Sú- rossy László (MDF). 7. Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság (26 fő) Elnök: dr. Kiss Gyula (MDF); alelnökök: Arató Géza (SZDSZ), dr. Baranyai Miklós (MDF): titkár: dr. Kovács Pál (MSZP). 8. Környezetvédelmi bi­zottság (23 fő) Elnök: Lukáts Miklós (KDNP); alelnökök: dr.Ba.pp Sándor (MDF), Ráday Mi­hály (SZDSZ): itiitkáí: dr. Tarján Lászlóné (FKgP). 9. Kulturális, oktatási, tu­dományos. sport, televízió és sajtó bizottság (25 fő) Elnök: dr. Kuliin Ferenc (MDF): alelnökök: Nádori László (SZDSZ). Prepeliozav István (FKeP); titkár: Elek István (MDF). 10. Emberi jogi. kisebbsé­gi és vallásügyi bizottság (25 fő) Elnök: dr. Fodor Gábor (Fidesz): alelnökök: dr. Lu­kács Tamás (KDNP), dr. Mészáros István (SZDSZ): titkár: dr. Balka András (MDF). 3. Mentelmi és összeférhe­tetlenségi bizottság (12 jő) Elnök: Oláh Sándor (FKgP); alelnök: Deutch Ta­más (Fidesz); titkár: dr. Ba- lás István (MDF). 4. iNemzetbiztonsági bizott­ság (13 fő) Elnök: dr. Demszky Gábor (SZDSZ); alelnök: Szokolav Zoltán (MDF): titkár: Be- reczki Vilmos (FKgP). illetmény 50 százalékának megfelelő összeg, azaz bruttó 32 500 forint. Emellett tiszt­ségenként eltérő mértékű pótdíjban részesül az Or­szággyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője, valamint az egyes bizottságok tisztségviselői. A határozathozatal után Szabad György bejelentette, hogy a Parlament május 9- én, szerdán ismét összeül. Hozzátette; ez azért szüksé­ges, hogy még a kormány- alakítást megelőzően — egy­úttal azt segítendő — az Országgyűlés napirendre tűzhesse az alkotmány né­hány rendelkezésének felül­vizsgálatát, valamint a mi­nisztériumok felsorolásáról, illetve a jogalkotásról szóló törvényeket. Orbán Viktor, a Fidesz frak­cióvezetője kért ekkor szót, s közölte: ismeretei szerint nem is egy állásfoglalás-ter­vezet született ebben a fon­tos külpolitikai kérdésben. A vitától akkor tudnak elte­kinteni, ha mindegyik terve­zetet — így a Fidesz-ét is — szétosztatják és azokat még a határozathozatal előtt — áttanulmányozhatják a kép­viselők. A dokumentum-tervezet szétosztásáig az elnök ismét felfüggesztette a plenáris ülést. Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza a képviselők a Litvániával kapcsolatos kér­dés tárgyalására. Az elnök­lő Szabad György jelezte: lahihoz, hogy az Országgyű­lés áldást foglalhasson e 'kül­politikai kérdésben, itöbb elő­zetes határozatra van szük­ség. Először is arról szavaz­tatta meg a Tisztelt Házát hogy egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tűzésével, amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Erre a je­lenlévő képviselők 74 száza­léka szavazott igennel. Ez­után a honatyák túlnyomó többséggel abban állapodtak t i Megyénk 25 országgyűlési 1 képviselője közül az előző ! parlamenti ciklusban — de ■ akár hosszabb időszakra is J visszatekintve — mindössze i Németh Miklós volt tagja a [ Tisztelt Háznak. Sőt, a mai i képviselőink többsége legfel- 1 iebb turistaként járt koráb- , ban az ország házában. i — Mile Lajos, az MDF J egyik miskolci képviselője i például mikor? ! — Én sem turistaként, sem ' úttörőként nem jártam ko- J rábban ebben a csodálatos ■ épületben. ! - S most először itt len­' ni, s mindjárt honatyaként, [ milyen érzés? — Nem könnyű megfogal- i mazni ezt az érzést. Az em- 1 bér fejében sok minden át- i fut, amikor belép ebbe az i épületbe, saját életét tekint- [ ve is, de a magyarság tör- i ténelmének bizonyos szoka- J szait áttekintve is. Azt hiszem, i hogy itt, most jogos a meg- J illetödöttség. Ezenkivül ter- i mészetesen az emberben van ' egyfajta szorongás, hogy [ mennyiben tud megfelelni i azoknak a feladatoknak, meg. hogy nem nyitnak vi­tát az egyes állásfoglalás­tervezetek felett. A külügyi bizottság állás­foglalás-tervezetéhez Horn Gyula (MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést, miután azt felolvas­ta. A javasolt szöveggel kap­csolatban hangsúlyozta: a té­ma fontossága miatt, szinte mondatról mondatra szavaz­ta meg a bizottság. Megíté­lésük szerint állásfoglalás­tervezetük kifejezi a magyar nép, a magyar parlament szo­lidaritását Litvánia népének önrendelkezési törekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalá­sos rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, véleménye szerint az állás­foglalás-tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekek­A pesszimista állampolgá­rok szerint az új parlament nem éri meg a ciklus végét, még idő előtt sor kerül újabb választásokra. Hogyan vélekedik minderről Edelény és körzete országgyűlési képviselője, az SZDSZ színei­ben induló dr. Hatvani Zol­tán?- Közgazdász vagyok, te­hát realista. Én nagyon bí­zom benne, hogy a négy­éves időtartamot igénybe vesszük, illetve addig lesz érvényes a mandátumunk.- ön miért az SZDSZ-szi- neket választotta?- Az igazság az, hogy először az MDF-et választot­tam, majdnem egy évig tag­nek az érvényesítését is, amelyek a magyar—szovjet jószomszédi kapcsolatok fennmaradásához, megőrzé­séhez fűződnek. Végezetül, utalva a tervezet egyik mon­datára, megjegyezte: a Szov­jetunió politikai stabilitásá­nak megőrzése, a nemzetkö­zi biztonság lényeges, elvá­laszthatatlan része. Éppen ennek a mondatrész­nek az elhagyását javasolta Tölgyessv Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának ve­zetője pártja nevében, mert szerintük elegendő, ha a lit­ván nép önrendelkezése mel­lett nyilatkozik a parla­amiket a képviselői munka megkövetel. Úgy gondolom, itt még nem született győze­lem, hanem csak egy vá­lasztást nyertünk meg. A győ­zelemről akkor lehet beszél­ni, ha ez az ország elindul a felemelkedés útján ... Én azt gondolom, akkor lehet esé­lye és igazán akkor kaphat hitelt a felelős kormány is és a parlament is, ha betartja a szerződéseket. (hajdú i.) Nincs új a Nap alatt? Talán valaki megszámolta, hogy az áj parlament alaku­ló ülésén hányszor álltak fel a képviselők, s a vendégek, akik ezt követően hosszan tartó ütemes tapssal éltették hol ezt, hol azt. Én ugyan nem számoltam, ám sokalini sokalltam. Nincs új a Nap alatt? A történelem kezdi ismételni önmagát? Kár újraépitkezé- sünket e - a múltban min­dig személyi — kultuszt szü­lő mozzanatokkal kezdeni. (ha) ja voltam. Amikor az MDF színre lépett, nagy örömmel kerestem fel és léptem be, hisz’ nagyon régen vártam, hogy egy ellenzéki mozgalom tagja lehessek. De később, amikor az SZDSZ program­ját megismertem, az szá­momra - mint gazdasági szakember számára — meg­győzőbb volt. — Miben különbözik a két párt programja? — Elsősorban a piacgaz­daságban, a tulajdonviszo­nyokban látom a külnöbsé- get. Az SZDSZ a tulajdonvi­szonyokról alkotott felfogása az, hogy a magántulajdon tegyen a gazdaság motorja. Nagyon jelentős számomra ment, s ebben az ügyben an­nál többet nem kell monda­ni, minthogy meg kell őriz­ni a nemzetközi biztonságot. Az SZDSZ okfejtésével egyetértve hasonlóképpen nyilatkozott Torgyán József, az FKgP parlamenti frakció­jának vezetője. A Fidesz nevében Fodor Gábor olvasta fel pártja ál­lásfoglalás-tervezetét, s érvelt amellett. A fideszesek sze­rint a külügyi bizottság ál­tal előterjesztett szöveg túl­zottan semleges, nem felel meg annak a követelmény­nek, hogy egyértelműen ki­nyilvánítsa: a litván nép szabadságáért küzd, s ez a küzdelme nagyban hasonla­tos a magyar nép 1956-os szabadságharcához. A képviselők — kisebb ügyrendi vita után — elő­ször az SZDSZ és a Kisgaz­dapárt együttes módositó ja­vaslatáról szavaztak, s első menetben 168 nem és 163 igen szavazat arányában el­vetették azt. Mivel többen jelezték, hogy véleményük szerint nem működött a sza­vazógépük, az elnök a kér­désben ismételt szavazást rendelt el, amely azonban csak a szavazatok arányán, de a végeredményen nem módosított. A külügyi bizottság állás­foglalás-tervezetére szöveg- módosítás nélkül 198-an a képviselők 55 százaléka — szavaztak, 149-en ellenezték és 15-en tartózkodtak. Mivel az Országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát fogadta el, a Fidesz szövegtervezetét az elnöknek már nem kellett szavazásra bocsátania. A külügyi bizottság által előterjesztett, s csekély több­séggel elfogadott állásfogla­lás tartalmazza: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggoda­lommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult sú­lyos helyzetet. Elfogadhatat­lannak tartja kényszerítő — Magyarország minden ed­dig megkötött, nemzetközi szerződését megtartja — je­lentette ki a Parlamentben tartott csütörtöki sajtótájé­koztatóján Antall József, akit az ideiglenes köztársasági el­nök kormányalakítással bí­zott meg. Hozzátette: ez po­litikai értelemben hazánk hi­telképességének az alapja, de ez természetesen nem zárja ki egyes nemzetközi szerző­dések kölcsönös megegyezés alapján történő felülvizsgá­latát. Mint mondta: átalaku­lásunk kulcskérdése a kül­föld bizalmának megnyerése, az SZDSZ-nek a válságkeze­lő programjai közül az inf­láció megfékezésére vonat­kozó elképzelése is.- Edelény és környéke ér­dekei? — Óriási lehetőségek van­nak ott a mezőgazdaságban, azon belül is az állattartás­ban. Én azt szeretném, ha az ország gazdasági színvonalát a jövőben Magyarországon nem úgy mérnék, mint eddig - Budapest, Dunántúl, vagy egyéb kiemelt település szá­mainak a bemutatásával -, hanem például az én terü­letem legelmaradottabb kis falvának, vagy a lezárt bányá­kat jelentő Rudabányának a színvonalával, és ehhez mér­ten hoznánk gazdasági in­tézkedéseinket. (ha) eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának ér­vényesítését. Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a lit­ván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép tör­vényes képviselőivel, olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jo­gának érvényesülését, vala­mint a Szovjetunió politikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzését". A Litvániával kapcsolatos állásfoglalás elfogadását kö­vetően — néhány perccel fél öt után — Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke bezárta a parlament alakuló ülését. Zárszavában szólt arról, hogy számos üd­vözlő távirat, jókívánság ér­kezett az Országgyűléshez annak tisztségviselőihez, a képviselőkhöz, illetve a nem­zet egészéhez bel- és kül­földről egyaránt. A plénum nevében Szabad György kö­szönetét fejezte ki az üdvöz­letekért, s a képviselők fel­hatalmazását kérte ahhoz, hogy ezt a jókívánságok ki­fejezőinek is tudomására hozza. Megítélése szerint a:- üdvözletek értékes jelei an­nak a figyelemnek, amely az alakuló ülést kísérte. Ez biz­tatást jelent az elkövetke­zendő munkához. Szabad György kifejezte meggyőződését, hogy az ala­kuló ülés — a kezdet nehéz­ségeit is figyelembe véve — hasznos munkát végzett. Kérte a képviselőket, hogv teremtsék meg a bizottsági munkában és a személye'- felkészülésben a jó folytatás további feltételeit. Egyúttal emlékeztette a képviselőket az Országgyűlés legközelebb május 9-én. szerdán délelőtt 10 órakor ül össze. (MTI) az eddigi jó pozíciók továb­bi javítása. A megalakuló kormány egyszerre kíván jó kapcsola­tot teremteni Nyugat-iEu ré­pával, Észak-Amerikával és más országokkal is. nem el­hanyagolva a közvetlen szomszédainkkal meglévő kapcsolatainkat sem. Ugyan­csak a legfőbb feladatok kö zé tartozik a nemzetközi pénzvilág bizalmának meg­nyerése. Magyarország a jö­vőben is eleget kiván tenni adósságszolgálati és más pénzügyi kötelezettségeinek. iHa ez sikerül, akkor az új kormánynak esélye lesz ar­ra, hogy eredményesen tudja majd megoldani feladatait. . Antall József kiemelte: az , új kormány korrekt kapcso- » latot óhajt fenntartani a | Szovjetunióval, s elő kívánja i segíteni a csapatkivonás folv- | tatását is. Ugyancsak nagyon i fontos, hogy a magyar bel- 1 politikai életben kiegvensú- i lyozott légkör alakuljon ki, 1 megszilárduljon a többpárt- , rendszer, és jól működjön a i parlamentarizmus. i A politikus hangsúlyozta: 1 a Magyar Demokrata Fórum ■ mór folytatott előzetes tár- 1 gvalásokat potenciális koalí- , ciós partnereivel, a Függel- i len Kisgazdapárttal és a Ke* J rész tény demokrata Néppárt- i ta'l. de megállapodások még | nem születtek, ezért szemc- i lyi kérdésekről egyelőre nem ! tud nyilatkozni. Azt is el- ] mondta, hogy semmiképpen ] sem kerül sor május közepe i előtt az új kormány megala- i kítására, de lehet, hogy a i koalíciós tárgyalások május ■! 20-ig is eltartanak. Az Országgyűlés állandó bizottságai Az Országgyűlés különbizottságai Szolidaritás Litvániával Először a Parlamentben A közgazdász szemével Kulcskérdés a külföld bizalmának megnyerése Antall József sajtótájékoztatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom