Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-24 / 120. szám
1990. május 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az Országgyűlés tegnapi ülése-*• A kormányprogram vitájában már a frakcióvezető. (Folytatás az 1. oldalról) hogy az országban mindegyik kisebbség megkapja az őt megillető jogokat. Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan Zétényi Zsolt emlékeztetett egy hetven évvel ezelőtti dátumra, amikor is aláírták azt az okmányt, aminek „köszönhetően” határon kívüli magyarságról kell beszélnünk. .Egy másik' képviselő, Kap- ronczay József, a kormány programjának művelődési és oktatáspolitikai részét minősítette dicséretesnek, ám fontosnak tartotta megjegyezni: ma, amikor morális válságban van az ország, egyáltalán nem mindegy, hogy az oktatási intézmények milyen erkölcsi alapokkal bocsátják útjukra a fiatalokat. Hangoztatta: újból fel kell fedezni az évezredek során kikovácsoló- dott, a zsidó—keresztény kultúrát jellemző erkölcsi értékeket. Gaál Antal a programnak a földkérdést taglaló fejezete mellett tört lándzsát. Ügy vélte, tökéletes megoldás nincs, s az előterjesztés is csak a legkevésbé rossz megoldás felvázolására vállalkozhatott. A vitában elhangzottakkal szemben tagadta, hogy ez a földprogram markáns kisgazdavonalat képvisel, hiszen az 1947-es év megnevezése csupán egy elvi kiDénes János azt sürgette, hogy a munkások számára is biztosítsák a tulajdonlás jogát. Ügy vélekedett, hogy ennek kimunkálására csak az új munkástanács-törvényben kerülhet sor. Felszólalásában kifogásolta a fiatal demokraták egyes képviselőinek hangnemét, s felszólította a Fideszt, hattárolja el magát a „hökkentsd meg a burzsoát” típusú vitastí- luatól, amely a Magyar -Dolgozóik Pártjának Szikra-fel- legvárábam jellemezte a polémiákat. A programmal szembeni legkritikusabb hangot Palotás János ütötte meg, aiki elöljáróban leszögezte, hogy támogatja a kormányprogramot, ám súlyos hii'bánaik tartja a földkérdés megoldásának tervezett módját. Nem kérdőjelezte meg, hogy valóban jogsértés történt hajdan, ám fenntartásait hangoztatta a jogsértés orvoslásának technikai végrehajtáséval kapcsolatban. Ügy ítélte meg: ez a terv meglehetősen kidolgozatlan, s csak arra jó, hagy játsszon a parasztság érzelmeivel. A képviselő a.at is kifogásolta, hogy a kormányprogramból nem igazán érzékelhető, miképpen kívánják a vállalkozókat segíteni. Hangsúlyozta: a jelenlegi társadalmi és gazdasági környezetben ,nem elegendő a versenysemlegesség meghirdetése,, csak tudatos versenyelőny birtokában erősödhetnek a belföldi vállalkozások. A szooialista párt frakciójához tartozó képviselőik témakörökre bontva elemezték a kormányprogramot, s közülük számosán kijelentették: .nem támogatják az előterjesztést. A gazdaságpolitikai elgondolásokhoz kritikai megjegyzéseket fűző Bossányi Katalin fenntartásának, sőt aggodalmának adott hangot a programban kimutatható jelentékeny ellentmondások miatt. Mint mondta: a gazdasági fordulat meghirdetésén túl nem látni, mitől és miért fordul - szekér. Nem csupán az hiányzik, hogy miből és hogyan kívánják megvalósítani a terveket, hanem kitűnik a reailiitásnélküliség. is. A kormányprogram külpolitikai vonatkozásait elemző Kovács László az irányelveket kiegészítve megjegyezte: a következő lépéindulópontot jelent, egy olyan dátumot, amikor a föld-magántulajdon . még létezett. Voltak, akik mihamarabbi társadalmi igazságtételt sürgettek, így ' például Szűcs István és Tarnóczky Attila. Elhangzott, hogy az egész nép várja, miképpen lép az új kormány, meddig hagyja helyükön azokat, akik felelősek az ország lezüllé- séért. Nagy tapsot aratott az a javaslat, miszerint az eddigi vállalati vezetők csak úgy maradhassanak pozíciójukban, ha még az idén újbóli megmérettetésre vállalkoznak — akár egy pályázat keretében —. s sikerrel felelnek meg a kritériumoknak. A Vitában elhangzott az is, hogy a kormány sürgős feladatai közé kell tartoznia a sajtószabadságról szóló törvény megalkotásának. Ilikéi Csaba^ ezzel kapcsolatban hangoztatta1, hogy politikai, szakmai, morális válságba kerültek egyes tömegkommunikációs intézmények, elsősorban a nemzeti médiumok. Zimányi Tibor is sürgős feladatra hívta fél a figyelmet, mégpedig arra, hogy mihamarabb anyagi rehabilitációban kell részesíteni azokat, akiket kitelepítettek, vagy igazságtalanul hurcoltak internálótáborok- ba, szovjeit'unióbeli kényszer- munkára. seknél. a megnyilatkozásoknál szem előtt kell tartani a Szovjetunió belpolitikai helyzetének alakulását is, hiszen előfordulhat, hogy rövid és hosszú távon nemzeti érdekeink összeütköznék. A földreform, a földtörvény esetleges következményeit feszegető Lakos László a Grósz-kormány célokat, óhajokat, vágyakat felsoroló programjához hasonlatosnak ítélte a most beterjesztett irányelveket. A program — szerinte — adós a megvalósításhoz vezető út megjárá- sához szükséges ösztönzés és kényszerítés eszközeinek megítéléséhez. Elhangzott a vitában az is, hogy a kormány látszólag új agrárpolitikát hirdet meg, amely — hátrányára — lényegesen eltér az MDF választási programjától: nem derül ki, milyen feladatot, szerepet, súlyt szán a leendő kormány a mezőgazdaságnak. A szociálpolitikai program rendszerességét reklamálva az anyagból Kovács Pál rámutatott, hogy csupán az utalások szintjén szerepelnek olyan témák, mint a szociális védelem, az anyagi, a szociális és a környezeti biztonság szavatolása, a szociális tulajdon garantálása. Valódi, nem politikai értelemben vett kulturális eszmei nagykoalíció kialakítására kell törekedni — vélekedett Vitányi Iván, a kormányprogram művelődési részéhez szólva, hangsúlyozva, hogy az irányelvek e törekvést jól tükrözik. Aggályait megosztva képviselőtársaival kifejtette: a dokumentum kiváló a szabadság deklarálásában. de erőtlen annak biztosításában, még inkább a művelődési feltételek garantálásában. „Ez a program mindenki bibliája lesz, naponta és sokat kell maid forgatni”. „A program elfogadásával néhány éven belül rég nem tapasztalt élelmiszerbőséeet teremtenek a kisgazdák.” ..Az inamolitikai tézisek a vállalkozásokat segítik.” ..A program elfogadásához elegendőek az, irányelvek ” „Reális .ala.oia van az 1947- es földtulaidon visszaállításának.” „Józan paraszti ész- szel sok mindent m°g lehetett oldani.” „A kormány a mi kormányunk, bízunk benne.” — Egyebek között ezek a megállapítások hangzottak el a beterjesztett kormány- program mellett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselőinek hozzászólásaiban. A koalíciós párt — amely a 16 miniszteri poszt egynegyedét birtokolja majd — képviselőinek többsége egyetlen „részletet”, a földtulajdonlás kérdéséi emelte ki, annak realitását védelmébe véve. Oláh Sándor azt firtatta: több-e vagy kevesebb .az összeurópai kollektív biztonsági rendszer a nagyhatalmak által garantált semlegességnél. Borz Miklós a magyar nép fogyását példázta néhány statisztikai adattal, s az abortusztörvénynek, mint a népirtás eszközének a felülvizsgálatát szorgalmazta. Többen kitértek a Pidesz- képviselők megállapításaira, inkább ellenkezve, semmint vitatkozva azokkal. Így elhangzott, hogy ez a kormányprogram igenis cselekvésre ösztönöz; hogy nincs külön kisgazda- és MDF- program, csak egységes kormányprogram van; hogy sokan bírálják az agrárprogramot, .miközben az. istálló- szagot sem érezték soha. Egyértelmű elutasításra talált a Fides-z-frakció körében a kormányprogramban vázolt .agrárpolitikai koncepció. Az elsősorban kisgazdapárti elgondolásokat tükröző részben több ellentmondásra is rávilágítottak, s feltették a kérdést a miniszterelnök-jelöltnek: milyen mértékben vállal közösséget a kormányprogram a Független Kisgazdapárt választási programjával. A fiatal demokraták egybehangzó véleménye volt. hogy az 1947-es földtulajdon visz- szaállítása — az egykor államosított egyéb tulajdonok visszaadása nélkül — nem egyeztethető össze a társadalmi igazságossággal. A Fidesz képviselőinek negatív véleményét jól tükrözi az a képviselői megjegyzés, amely a frakció értetlenségét fogalmazta meg: miként jöhetett létre az egyébként színvonalas háttértanulmányokból egy ilyen kormányzati előterjesztés. Isépy Tamás (KDNP) nehezményezte, hogy a most felálló kormányzatot a keresztény kurzus megtestesítőjeként minősítik az ellene felszólalók. Ez abból a felfogásból ered, amely a társadalmat mindig is jellemezte: az ellenségképet fel kell Orbán Viktor azt a kéményén bíráló hangot ütötte meg, amely azután a Fidesz parlamenti képviselőinek további hozzászólásait is jellemezte. A fiatal demokraták nem is mint kormány- programról, vagy annak tervezetéről szóltak az Antall József által beterjesztett dokumentumról — azt következetesen csak fogalmazványnak nevezték. Több képviselőjük szóvá tette, hogy az új kabinet szociálpolitikai elképzelései egyáltalán nem körvonalazódnak, s az előterjesztés semmiféle iránymutatást nem tartalmaz arra vonatkozóan, miként kezelhető a társadalom .minél szélesebb rétegeit fenyegető elszegényedés. Németh Zsolt arra hívta fel a honatyák figyelmét, hogy a dokumentum mostohán kezeli a kisebbségi kérdést, s a vallással, egyház- politikával foglalkozó rész is hiányosra sikerült. Ez utóbbit annál is inkább furcsállotta, mert — mint megjegyezte — az új kabinet éppen keresztény-nemzeti voltát hangsúlyozza. címkézni. A kormányzati tapasztalatot számonkérő felszólalóknak válaszolva sajátosan érvelt: „egy focistára se lehet azt mondani, hogy falábú, ha ki sem futott a pályára”. Meg kell várni, amíg a kormánykoalíció képviselői a hatalom sáncai mögé kerülnek, hogy megmutathassák képességeiket. A késő délutáni órákban már nem lehetett tartani az eredeti, pártok szerinti „besorolást”, de a még szólni kívánók megkapták a lehetőséget véleményük kifejtésére. Több kisgazdapárti képviselőtársa véleményéhez csatlakozott Torgyán József, visszautasítva például azt a feltételezést, hogy a Független Kisgazdapárt nem egyeztette álláspontját az MDF-fel. Egyebekben minden, a kormányprogram elfogadását ellenző állásfoglalásban elhangzott érvet váratlan és „övön aluli ütésnek” minősített. így értetlenül fogadta azokat a vélekedéseket is, hogy az előterjesztés csak „irománynak” tekinthető. Bőd Péter Álkos .alaptalannak tartotta azokat az aggályokat, hogy nem lesz elegendő forrás a felvázolt programok végrehajtására. Ügy vélte: az erőforrások között lehet számon, tartani az itthoni vállalkozókészséget, a szellemi energia moz. gósítását, továbbá a pénzügyi fegyelem megszilárdításaik az állami szektor privatizálását, s .nem utolsósorban a külföldi támogatásokat, kölcsönöket. Este fél 7-kor kezdte meg válaszadását Antall József. A .kijelölt miniszterelnök a vitával kapcsolatosan, a legnagyobb jelentőséget annak tulajdonította, hogy a képviselők a kormányprogram ellen szóltak, azt kritikával, esetenként — szóhasználata szerint — vitriolos megfogalmazásokkal illették. Mint mondta, benne még az erősebb megjegyzések sem váltottak ki visszatetszést, vagy felháborodást, sőt, őszintén örült annak, hogy egy kormányprogramot végre így vitattak meg az Országgyűlésben. Antall József kijelölt miniszterelnök nagy tapssal fogadott válasza után Szabad György bejelentette, hogy Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke átiratot intézett az Országgyűléshez. Ebben a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló — többször módosított — 1949. évi XX. törvény 33. paragrafusának 3. bekezdése alapján javasolta az Országgyűlésnek Antall József miniszterelnökké választását. A határozathozatal előtt Szabad György felhívta a A független, felelős magyar kormány miniszterei — a bemutatás sorrendjében — helyükről felállva köszönték meg a bizalmat. A konmányaiakító ülésszak ünnepélyes akkordjaként: Antall József letette a hivatali esküt. A miniszterelnök az eskütétel után ismét szót kért. Az Országgyűlés, kemény politikai vita. után, elismerve az eddigi munkát, s talán jnegboasátva a botlado- zásokat, elfogadott miniszterelnöknek — mondta —, majd hangsúlyozta: túl a formális eskün, ami kötelezi, aminek tiszteletben tartása szénit kötelessége, mélyebb gyökerek és nagyobb elszántság köti a nemzethez. Számára ez a nap azt jelenti : véget ént valami az életében, és valami új kezdődik. Nem titkolta: kétségek gyötrik, a felelősség súlya olyan mértékben nehezedik rá, hogy minden képviselők figyelmét arra, hogy az alkotmány legutóbbi módosítása egy eddig, az Országgyűlés működésében nem alkalmazott szavazási módot ír elő a jelen esetre. Eszerint a miniszterelnököt az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. Talán nem a jelenlévők többségének szavazata, hanem a megválasztott országgyűlési képviselők többségének igenlő voksa (194) szükséges. A miniszterelnök személyének megválasztásáról, illetve a kormányprogram elfogadásáról a képviselők egyidejűleg szavaztak. Az Országgyűlés Antall Józsefet 213 támogató, 126 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett választotta a Mágyar Köztársaság miniszterelnökévé, és fogadta el a kormányprogramot. Antall József megköszönte a bizalmat, maid nagy taps közepette fogadta a volt miniszterelnök. Németh Miklós. s a pártok frakcióvezetőinek gratulációját. A határozathozatal utáni rövid szünetet követően a ■ miniszteri bársonyszékekben már az új kormány tagjai foglaltak helyet. Szabad György külön is köszöntötte a lelépő kormány tagjait, akár képviselői helyükön, akár a díszpáholyban foglaltait. helyet. Ezután a jegyző felolvasta Göncz Árpád átiratát, amelyben a miniszterelnök javaslatára kinevezte a Magyar Köztársaság minisztereit. akaraterejére és hitére szüksége lesz a helytálláshoz. Szerény kormányosa kíván lenni az országnak, nagy szavak nélkül, tudva azt, hogy milyen mélységek és milyen szakadékok tátonga- nafc előttünk. A kormányprogram elfogadásával, a miniszterelnök megválasztásával, valamint az új kabinet bemutatásával és eskütételével 21 óra előtt néhány perccel befejeződött az Országgyűlés kormányalakító ülése. Mielőtt az elnöklő Szabad György befejezettnek nyilvánította az ülést. Vörös Vince alelnöik .kért szót, s megemlékezett az 1946-ban Nagy Ferenc elnökletével megalakult koalíciós kormányról. A kisgazdapárti politikus jelképes gesztusként átadta Antall Józsefnek a ■ háború utáni első kormány elnökét ábrázoló bronz domborművet. A parlament ma tartja következő ülését. Kritikus észrevételek Az új kormánylista Andrásfalvy Bertalant művelődési és közoktatási miniszterré, Balsai Istvánt igazságügy-miniszterré, Bőd Péter Ákost ipari és kereskedelmi miniszterré, Für Lajost honvédelmi miniszterré, Gerbovits Jenőt tárca nélküli miniszterré, Győriványi Sándort munkaügyi miniszterré, Horváth Balázst belügyminiszterré, Jeszenszky Gézát külügyminiszterré, Kádár Bélát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterévé, Keresztes K. Sándort környezetvédelmi miniszterré, Kiss Gyulát tárca nélküli miniszterré, Mádl Ferencet tárca nélküli miniszterré, Nagy Ferencet földművelésügyi miniszterré, Rabár Ferencet pénzügyminiszterré, Siklós Csabát közlekedési és hírközlési miniszterré, Surján Lászlót népjóléti miniszterré.
