Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-17 / 114. szám

Ütlevélellenörzés a tornyosnémeti közúti határátkelőhelyen Fotó: Adám István Csendes a határ Itt még pecsételnek Az új kormány miniszterjelöltjei Nyolc MDF-es, négy kisgazdapárti, három függet­len és egy kereszténydemokrata miniszterjelöltje van a leendő kormánynak, amelynek összetételét szerdán délután ismertette a Parlamentben Antall József megbízott miniszterelnök. A kormányban három tár­ca nélküli miniszter is helyet kap, speciális feladattal megbízva az átmeneti időszakra. A miniszterielöltek névsora: belügyminiszter HORVÁTH BALÁZS (MDF); földművelésügyi miniszter NAGY FERENC JÓZSEF (FKgP); honvédelmi miniszter FÜR LAJOS (MDF); igazságügyi miniszter BALSAI ISTVÁN (MDF); ipari és kereskedeLmi miniszter BŐD PÉTER ÁKOS (MDF); környezetvédelmi miniszter KERESZTES K. SÁN­DOR (MDF); 'közlekedési és hírközlési miniszter SIKLÓS CSABA (MDF); külügyminiszter JESZENSZKY GÉZA (MDF); munkaügyi miniszter GYÖRIVÁNYI SÁNDOR (FKgP); művelődési és közoktatási 'miniszter ANDRÁS- FALVY BERTALAN (MDF); nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere KÁ­DÁR BÉLA (független); népjóléti miniszter SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP); pénzügyminiszter RABÁR FERENC (független). Tárca nélküli miniszterek: KISS GYULA és GER- BOVITS JENŐ (FKgP); valamint MÁDL FERENC (független). Meglehetősen csendes mos­tanság a tornyosnémeti köz­úti határátkelő állomás a ma­gyar-csehszlovák államhatá­ron, ámbátor nem múlik el perc anélkül, hogy egy-egy gépkocsi, autóbusz a sorompó elé ne gördülne. Ez a viszony­lagos csendesség tulajdonkép­pen a csehszlovákok számlájá­ra írható, hiszen drasztikus vámintézkedéseikkel egyértel­műen kiváltották a turistafor­Tdkaj-Hegyailja a magyar nemzet felbecsülhetetlen ér­tékű kincse. Éppen ezért az ország, de legalább az itt élő több tízezer ember meg­kérdezése nélkül, a számuk­ra pótolhatatlan megélhetést biztosító szőlőskertelk priva­tizálásáról-, külföldi kezekbe juttatására dönteni senki nem jogosult. Tömören így összegezhető a Sárospatakon kedden le­zajlott „Hegyalja-ikonferen- oia” mondanivalója. A dél­után kezdődött és az éjsza­kába nyúló, viharos tanács­kozást a Sárospataki Értel­miségi Kör és a Hegyaljai Településszövetség kezdemé­nyezte. A térségiben ugyanis nagy vihart kavart a hír, mely szerint a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Bor- kombinát előrehaladott, tár­gyalásokat folytat a svájci bejegyzésű nyugatnémet Untenberg céggel egy ve­gyes tulajdonú részvény- társaság létrehozásáról. Az ügy tisztázására hivatott Hegyalja-komferencia össze­hívásával Németh Miklós ügyvezető miniszterelnölk is egyetértett, sőt Zsitvai At­tila MÉM-főkerlész vezeté­sével személyi képviseletére szakértői küldöttséget is de­legált a tanácskozásra. A konferencia mégikezdése előtt botrányhangulat érző­galom csökkenését. Hiába no. ha valamely szomszédos or­szágban olcsóbb a sajt, a konzerv, a ruhanemű - a „tu­rista” odaáramlik. Lett légyen az akár magyar, akár osztrák, szlovák, vagy bármely náció. És hát ez utóbbi megálla­pítás tény és való. Nem oly régről való, hogy Szlovákia lakói hozzánk zarándokoltak tankolni, bevásárolni, ebédel­dött a gyülekező szakembe­rek, országgyűlési képvise­lők, a településszövetséghez tartozó 17 egykori mezővá­ros és a többi hegyaljai te­lepülés küldöttei, valamint nemzetközi hírű jeles szőlé- szek-foorészok körében. A világihírű borvidék szőlőter­melői ugyanis aggodalommal figyelik a .törekvést egy olyan vegyes vállalat létre­hozására, amelyik továbbra is monopolhielyzetet élvezne a hegyaljai bortermelés és -értékesítés területén. Mini .mondták, elegük van a bor- kombinátból is, az új vegyes vállalat pedig megítélésük szerint nem sokat javítana az amúgy is nehéz helyzet­ben lévő kistermelőik gond­jain. Ha az új földtörvény megszületése előtt jönne létre a vegyes vállalat, ak­kor igen. kevés reményük maradna a régi tulajdono­soknak arra, hogy vissza­kapják egykori szőlőiket. Azért, hogy a több mint másfél száz résztvevő teljes áttekintést kapjon, nem csu­pán a jelenről, hanem a szintén viharos múltról is Orosz István professzor, ag- rártör.ténész, a debreceni egyetem rektorhelyettese, Tokaj-Hegyalja neves kuta­tója bevezetőben áttekintést adott a borvidék fél évez­redes történelméről, s több, ni, és hát ma is igaz: az oszt­rák sógorok konvertibilis schil- lingjükből igen jól megvannak nálunk. A lojális Magyarország nem talált partnerre szomszéd­jaiban, főleg és elsősorban nem Szlovákiában. Mi, akkori­ban engedtük vásárlásaikat, ők meg? Védik gazdaságukat. Legalábbis ez az indoka a vám­szigorításoknak. .. Indok.. . ? (Folytatás a 2. oldalon) a mai helyzethez hasonló nehéz napjáról. Mint mond­ta, Hegyalja népe mindig felül tudott kerekedni és megtalálta a megoldást. A mai helyzet azonban igen elszomorító, s komoly ve­szély fenyegeti a kellően át nem gondolt gazdálkodás (elsősorban a bonkombinát monopolhelyzete) miatt Hegyalját, s több - tízezer szőlőből; borászatból élő családját. Ezt követően záporoztak a kérdések Mi tró Lászlóhoz, a kombinát _ vezérigazgatójá­hoz, aki a "gazdaság vezető munkatársaiból alakult cső- ‘ port élén próbált elfogadha­tó magyarázatot adni' a ki­alakult helyzetre. Például arra, hogy hol tartanak je­lenleg a tárgyalások a nyu­gati partnerrel, melyik az a szőlőterület, amelyet a ve­gyes vállalat megalakulása után. közösen akarnák hasz­Budapesten az Európa Tanács parlamenti képviselői Megkezdődött szerdán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a kelet-euró­pai gazdasági reformok kér­désével foglalkozó konferen­ciája Budapesten, az Ország­házban. A háromnapos ta­nácskozást — melyen mint­egy 300 hazai és külföldi szakértő, parlamenti képvi­selő vesz részt, s itt van­nak a Közös Piac, az EFTA, az OECD, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap ve­zető tisztségviselői is — Jean Valleix, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése gaz­dasági és fejlesztési bizott­ságának elnöke nyitotta meg. A konferencia megnyitása után elsőként Szabad György, a magyar Ország- gyűlés megbízott elnöke mondta el üdvözlő beszédét Hangsúlyozta: Magyarország számára igen fontos ez a tanácskozás, hiszen a nem­zetgazdaság súlyos problé­mákkal küzd. Fontosak le­hetnek azok a tapasztalatok, amelyek a mostani megbe­szélés során felszínre kerül­hetnek. Azért is jelentős ez a megbeszélés, mert Ma­gyarország az Európa Ta­nács rendes tagjává kíván válni. nálni, egyáltalán meddig rendelkezik azokkal a ker­tekkel a gazdaság, a melyei jelenleg birtokának tekint? Mi a biztosíték arra, hogy a nyugati cég mem a konku­rencia letörésére szándék- sziik-e 'felvásárolni a bor- komhínátot? Vádolták azzal is a jelenlegi vezetést, hogy az eddigi monopolhelvzet további fenntartására, illet­ve a hatalom átjátszására kívánja létrehozni az Un­terberg ÄG-vel a vegyes vállalatot. A vergődő, halódé kombinát így akarja magái életben tartani. Feltették a kérdést: egyáltalán érde­mes-e ekkora tételben és | mennyiségben piacra dobni a tokaji bort, vagy a jövő útja a hagyományos, de ko­rábban igen eredményes parcellánkénti, dűlőnkénti | gazdálkodás és értékesítés. (Folytatás a 2. oldalon) Az úthibák néha komoly bosszúságokat okoznak a köz­lekedőknek. A tennivalókról kérdeztük Stoll Gábort, a Miskolci Közúti Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesét. — Milyennek tartja a köz­útjaink állapotát, állagát? — Az enyhe tél következ­tében a helyzet viszonylag kedvező, mert burkolatkárok, felfagyások elenyésző mér­tékben fordultak elő. Ha rosszabb lett volna az idő­járás, akkor komoly gondok lennének most. Nem is a hi­deg a lényeges, hanem a csapadék. Nekünk a téli csa­padékhiány kifejezetten ide­ális. — Miért? — Ha a burkolat alá be­jut a viz, akkor történik a felfagyás. A repedésekben le­vő víz ha jéggé fagy, egy­szerűen felnyomja az útbur­kolatot. — Egyformán törődnek va­lamennyi úttal? — Nekünk megelőző tevé­kenységet kellene végeznünk a meghibásodások elkerülé­séért, de nem ez a jellemző. Mi csak akkor lépünk, mikor az útburkolat kikátyúsodik, megtöredezik. Az igazi a megelőzés lenne, ám erre már kevés a pénz, pedig ren­delkezünk az utakról egy na­gyon komoly adatbázissal: van egy számítógépes nyil­vántartási rendszerünk, tehát mindent tudunk róluk, így a teherbírásukat is, valamint azt is előre kiszámíthatjuk, mikor fognak tönkremenni. Mindez hiába, mert nincs anyagi lehetőségünk a hibák bekövetkeztének megelőzésé­re. Ágazatunknak hivatalo­san is meghirdetett koncep­ciója, hogy a leromlási folya­matot lassítsa. (Folytatás a 2. oldalon) I<evés az ilyen korszerű művelésű szőlő. Az ültetvények kora kri­tikussá kezd válni. Laczó József felvétele Hegyalja-konferencia n i ■ t r I ■■■ rrm r n i A borvidék jovojerol Az utak minősége nem javul

Next

/
Oldalképek
Tartalom