Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

1990. április 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Erdész, mezőgazdász, vizgazdálkodó... Az átalakult Medoszról Szakszervezeti szövetség — újfajta érdekképviselet Több nagy pari is erős cv íüggétlen szakszervezetek megalakulásul és működé­sét hirdeti programjában A dolgozók érdekvédelmének ezt a formáját — úgy lát­szik — maguk a szakszer­vezetek is kezdik felismerni I .ehet. hogy „felülről” in­dult. el az önállósulás folya­mata a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vízgazdál­kodásban működő szakszer­vezeti mozgalomban; min­denesetre ez év januárjában a Medosz XXVII. kong­resszusa úgy döntött, átala­kul mezőgazdasági, erdé­szeti és vízgazdálkodási dolgozók szakszervezeti szövetségévé. Sajnos a választási finis akkor e tényt kissé háttér­be szorította. Ezt pótolandó tájékoztatjuk olvasóinkat a szövetségről, melynek célja és feladata a szakszervezeti tagság társadalmi, gazdasá­gi, szociális és kulturális ér­dekeinek érvényesítése, kép­viselete és (ha kell) a védel­me A Medosz (mert rövidí­tett neve a régivel azonos) az ulapszervezetek irányá­ból építkezve, feladatait pártoktól és más szerveze­tektől függetlenül, önállóan végzi, a demokrácia, a szo­lidaritás és a közmegegye­zés alapelvei szerint műkö­dik. A szakszervezetek esély- egyenlőségének biztosítása érdekében többségi döntés esetén a kisebbség külön véleményét fenntarthatja nyilvánosságra hozhatja. Az egyesülési jogról szó­ló 1989. évi II. törvény 2. paragrafus (4) bekezdésében foglaltak alapján a Medosz alapszabálya jogi személlyé nyilvánítja a Medosz-hoz tartozó szakszervezeti alap- szervezeteket. Emellett a bírósági nyilvántartásba vé­tellel jogi személlyé válik maga a Medosz. mint az alapító szakszervezetek szövetsége. A munkáltatói jogot a szövetség az alap­szabályban megjelölt képvi­seleti szervek, illetve sze­mélyek (elnökség, országos szb-titkári értekezlet, főtit­kár, megyebizottsági (buda­pesti bizottsági) titkár útján, átruházott jogkörben gyako­rolja. A szövetség a mezőgazda­ság. az erdőgazdálkodás, a környezetvédelem és a víz­gazdálkodás területén műkö­dó gazdálkodó szervezetek. további! az. ezen ágazatokhoz kapcsolódó kutatási és okta­tási intézetek, intézmények területén az Alapszabályban, illetőleg a hatályos magyar jogszabályokban meghatáro­zott keretek között, fejti ki tevékenységét. A szövetség a hozzá csat­lakozott szakszervezetek, ta­gozatok, a lapszer vézetek ön­kéntes szövetkezése útján egységes szervezetbe tömörí­ti a felsorolt területeken — belföldön és külföldön — foglalkoztatott .magyar mun­kavállalókat, tanulókat, lete­lepedési engedéllyel rendel­kező külföldi munkavállaló­kat, nyugdíjasokat, jog- és tagfenntartókat, továbbá azon munkanélkülieket, akik a szövetséghez tartozó vala­mely alapszervezetnél tagok. A szövetséghez csatlakoz­hat minden olyan szakszer­vezet, amely elfogadja a szö­vetség Alapszabályát. A szö­vetség tagjai más szövetség­hez is csatlakozhatnak. (Pl. területi, megyei szintű csat­lakozás az ottani szövetsé­gekhez.) A szövetség önálló és tel­jes jogú tagként csatlakoz­hat más szakszervezeti szö­vetséghez, tömörüléshez. A szövetség önkéntes el­határozás alapján tagsági vagy együttműködési kap­csolatot tarthat fenn nemze­ti, illetve nemzetközi szak- szervezeti központokkal, szervezetekkel, szövetségek­kel. Ejtsünk néhány szót a Medosz szervezeti fedépíté- séről is! A szakszervezet alapegysége az egymással érdekközösséget vállaló szak- szervezeti tagok közössége, az alapszervezet. Az alap- szervezetek saját elhatározá­sukból sajátos munkavállalói érdekeik érvényesítése céljá­ból szakszervezetekbe, tago­zatokba tömörülhetnek. Az országos szövetséget a szakszervezetek és tagozatok, a megyei (budapesti) szövet­séget a megyében (Budapes­ten) működő alapszervezetek hozzák létre. A megyei szövetség veze­tő testületé a megyében alap­szervezettel rendelkező va­lamennyi szakszervezet vá­lasztott képviselőjéből áll. A megyében működő alapszer­vezetek a testületet további delegáltakkal bővíthetik. Ve­zetője a választott titkár. Országos testületéi a kong­resszus. az elnökség és a pénzügyi ellenőrző bizottság. Területi testületé pl. a me­gyei küldött- (szb-titkári) értekezlet. Ez utóbbiról any- n.vit, hogy tagja a megyében lévő valamennyi Medosz- hoz csatlakozott alapszerve­zet választott képviselője (titkára). Természetesen átalakult a Medosz megyei bizottsága is, melynek tagjai: minden szakszervezet képviselője, melynek a megyében (így Borsodban is) alapszervezete van, a megyei bizottság tit­kára, a megyei küldöttérte­kezlet által megválasztottak. Végül a Medosz prog­ramjáról : A Mezőgazdasági, Erdésze­ti és Vízgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsé­ge határozott választ kíván adni a magyar korszakváltás ágazatainkat érintő kihívá­saira, és cselekvő módon részt akar venni a változta­tásra érett feladatok meg­valósításában. Erre kötelezi a tagság szolgálata, az or­szág sorsáért érzett történel­mi, erkölcsi felelőssége. Szük­ség van erre azért is, mert a szövetség tagságának anya­gi, erkölcsi megbecsülése mór régóta nem áll arány­ban az élelmiszer-termelés­ben, erdeink, vizeink gon­dozásában, megóvásában, a természeti értékeket őrző környezetgazdálkodásban be­töltött szerepének fontossá­gával. Ágazatok dolgozóinak szor­galmas munkája — a sok­szor 12—:16 órás munkaidő — ellenére is látható, hogv életszínvonalunk hosszú évek óta folyamatosan csökken, sokakat a munkanélküliség réme fenyeget. Az elszegé­nyedés, az egyre nehezebb megélhetés mind több em­bertársunk számára minden­napi keserű valósággá válik. A tömeges elszegényedés el­kerülése érdekében a szövet­séget alkotó szakszervezetek követelik, hogy a kormány folytasson határozott és kö­vetkezetes antiinflációs poli­tikát. Valósítson meg egy olyan — termelői ár-reform­mal megalapozott és bér­egyeztetésre épülő — bérre­formot. amelynek eredmé­nyeként a fő munkaidőben végzett munkáért járó díja­zás egy humánus társada­lomhoz illő színvonalon fe­dezi a dolgozók és család­tagjaik megélhetési költsé­geit. (B. Sz. L.) Megalakult a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány ku­ratóriuma. Az alapítvány leg­fontosabb döntéshozó testületé ismert, sikeres vállalkozókból, szakemberekből és az érdekkép­viseletek által kijelölt szemé­lyekből áll. A közelmúltban bejegyzett ala­pítvány induló vagyona 4 mil­liárd 236 millió forint. Ebből a kormány hozzájárulása 3 milli­árd, a Magyar Nemzeti Banké 500 millió, az OTP-é 350 mil­lió. a Magyar Hitelbank Rt.-é 300 millió forint. Kisebb összeg­gel szállt be az alapítványba a KIOSZ. a Magyar Gazdasági Ka­mara, az OKISZ, a VOSZ, az OKHR Rt., az Ingatlanbank Rt., a Hungária Biztosító Rt., a Pos­tabank és a Takarékpénztár Rt., az Ipari Fejlesztési Bank Rt., az OMFB és a Dunabank Rt. Az alapítvány célja, hogy elő­segítse a piacgazdaság kialaku­lását, hozzájáruljon a piaci ver­seny kibontakozásához. Ehhez elengedhetetlen a kis- és köze­pes méretű, egyéni és társas vállalkozások számának bővíté­se, illetőleg a meglévők támo­gatása. Az alapítvány a pénzpiaci fel­tételeknél 10 százalékkal olcsóbb hitelt ad, tökét fektet be az ígé­retes vállalkozásokba, és kis­mértékben vissza nem térítendő támogatást is nyújt. Az igény­lők a pénzhez pályázat útján juthatnak. A hitelnyújtást né­hány bank máris megkezdte, így a vállalkozni szándékozóknak a Postabank Rt., a Dunabank Rt., a Kulcs Kft., a Hitelbank és az OTP fiókjaiban kell jelentkezni­ük, ha az alapítvány anyagi tá­mogatásából kívánnak részesed­ni. (MTI) Hajók kicsiben A XVIII. századi vitorlás kereskedelmi hójától a korsze­rű torpedóromboió hadihajóig sok szép és különleges hajó kicsinyített mását készítette el Vrebo László nyugdíjas, székesfehérvári lakos, akinek mát több mint 20 éve a hojömodeilezés a hobbija. Egy-egy hajómodelf elkészítése fél és egy év közötti időt vesz igénybe, hiszen a modell minden dombjót mogo készíti. Vrebo László, a hajómodellekkel versenyeken is részt vett, országos és nemzetközi viszonylatban is komoly ered­ményeket ért el. Hegyalján, Bodrogközben Az enyhe tél után két-há- rom héttel korábban érke­zett a tavasz. Így hamar in­dult a vegetáció, s erdőn, mezőn, kertekben a szokásos­nál előbb zsendült, vidult a természet, s árasztja fű, fa, virág, tiszta, friss tavaszi il­latát. Érezhető ez a gyümölcsö­sökben is. A hegyaljai, hegy­közi, bodrogközi kertekben a mandula elvirágzott, s a kaj­szi, korai cseresznye most van teljes pompájában. De bontogatja már szirmait a meggy, szilva, őszibarack, nyári körte. Néhány meleg nap még, s az alma- és a kései körtefák is virágba bo­rulnak. Ez utóbbiak különö­sen a Bodrogközben, az álla­mi gazdaság 500 hektáros györgy tarlói, páterhomoki, Bogyay-tanyai gyümölcsösei­ben nyújtanak gyönyörű lát­ványt. Legutoljára marad a házi­kertekben termő kevés birs­alma, amely csak április vé­gén tárja szét rózsaszín szir­mait. Téesz kontra szőlősgazda Szervezel vízimeitü-szolgálatet Hová fordulhat a sértett fél? A Fővárosi Bíróságnál az idén februárban bejegyzett Aquacaritas Egyesület, amely a vízi balesetek megelőzésére és vészhelyzetekben a szerve­zett mentőszolgálatra törek­szik, kiterjeszti tevékenysé­gét a Balatonra. Az egyesület olyan készen­léti állomást kíván létrehoz­ni, amely alkalmas a parti településekről és hajókról leadott segélyhívások véte­lére, az információk azonnali továbbítására, az intézkedé­sek megkezdésére. A szervezet központjául Keszthelyt jelölték ki, ahol a városi tanács az MSZMP volt székházában bocsát ren­delkezésre megfelelő helyet. Az egyesület levélben for­dult Derzsi András minisz­terhez, hogy még a főidény kezdete előtt biztosítsa a táv­közlési szakhatóságnál a rá­dió-összeköttetés céljára meg­felelő frekvenciákat, és a be­rendezések üzemeltetéséhez szükséges műszaki és forgal­mi engedélyeket. (MTI) A szerkesztőségi szobában Szálkai József, Miskolc, If­júság u. 4., III/3. sz. alatti lakosból ömlik a panasz. En­nek lényege az alábbi. Jó harminc éve birtokol égy 260 négyszögöles szőlőt Hejősza- lontán, a Veresnád-dűlőben. Jó pár évvel ezelőtt voltak itt más szőlők is, ám ezek megszűntek. Most már csak az övé áll, a szőlőt körbe­fogja a hejőkeresztúri Hejő- menti Mgtsz, földje. Akik a föld megművelése, szántása közben neki mindig bajt okoznak, szőlőkaróit kidön- tik, odaforgatják a földet, sőt, most a szőlőhöz vezető utat is felszántották. — Miért engedi? — vetem közbe. — Sajnos — folytatja —, nem tehetek semmit. A tsz az erősebb. Megpróbáltam már eladni a szőlőt, de nem sikerült. Felajánlottam a tsz- nek is, hogy vegyék meg ők, s akkor egybeszánthatnak mindent, de nem kell nekik. Mostanában a tévében látom és hallom, hogy milyen vita folyik a földről, hogy ismét lóidét foglalnak maguknak a parasztok. Nálam fordított a helyzet. Szerintem azzal, hogy az utat felszántották, a tsz foglalt földet magának. Hejőkeresztúron Kristóf László, téeszelnök ismeri az ügyet, de mégis értetlenül All a mostani, konkrét hely­zet előtt. — Kijelenthetem — mond­ja —, hogy mi nem foglal­tunk és nem is akarunk föl­det foglalni. Az viszont igaz, hogy a földünket. Szálkai Jó­zsef szőlőjének környékén is rendben tartjuk, felszántjuk, bevetjük. Ám a szőlőjében nem okozunk kárt, s a sző­lő meg is közelíthető, egy jó, kátyúmentes úton. Az is igaz. hogy Szálkai József kí­nálta nekünk eladásra a sző­lőt, de nekünk minek kelle­ne? — Panaszosunk szerint a tsz ellenségnek tekinti öt. ■ ■ — Szerintem nem így van. Bármikor bejöhetett és bejö­het, mi mindig rendesen el­beszélgettünk vele. Szó sincs arról, hogy ellenségünknek tekintenénk. Mire lenne ez jó? De ő is értse meg, hogy a földet nekünk meg kell művelnünk a szőlője környé­kén. Az mgtsz, kontra szőlős­gazda hejőszalontai—hejőke­resztúri ügyet ismerik a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán is. Tudnak az út­ról is. Véleményük szerint a tsz-nek joga volt a Szálkai József által említett utat be­szántani, viszont a szőlő így is megközelíthető —_ a tsz- elnök által említett — kátyú­mentes úton. Igaz, ez viszont kerülőt jelent a szőlőtulaj­donosnak. — Hová fordulhat Szálkai József, ha mégis úgy érzi. hogy neki van igaza, s nem a Hejőmenti Mgtsz-nek? — Jöhet hozzánk is. Órás István földügyesünk majd részletesen kivizsgálja a hely­zetet. De megkeresheti a földhivatalt is. Ha a téesz törvénysértést követett el, melléállunk. Ha viszont nem. feltételezhetően a szőlőjéhez vezető kerülőutat kell hasz­nálnia. A RUTEX húsvéti ajánlata: MISKOLCON, A KORVIN OTTÓ U. 4. SZ. ALATTI Siker boltjában rendkívül kedvező áron kaphatók egyes bakfis-, női ruhák, szoknyák löbbfélc színben, fazonban Nagy választékban kínálunk ii legújabb divat szerint készült női, bakfisblézereket. nyári ruhákat, szoknyákat, blúzokat MINDEN KEDVES VEVŐJÉNEK 10 VÁSÁRLÁST KÍVÁN V RUTEX MEGNYÍLT A MEGYÉBEN AZ MÁSODIK KOMPUTERES SZEMVIZSGÁLÓ- BOLTJA. Ózd, Vörös Hadsereg 29—31. Nyitva: hétfőtől péntekig, 9—17 óráig. —ny—s—

Next

/
Oldalképek
Tartalom