Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-13 / 87. szám

1990. április 13., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az Ózdi Kohászati Üzemek pályázatot hirdet értékesítési főosztályra! munkakör betöltésére A főosztályyezetó feladata; a vállalat értékesítési, marketing-tevékenységének irányítása, a bel- és külföldi partnerekkel kapcso- latfejlesztés, együttműködés. A munkakör betöltésének feltétele; egyetemi, főiskolai végzettség, nemet, angol tár­gyalóképes nyelvismeret, szakirányú érdeklődés és legalább 5 évi vezetői, menedzseri gyakolat. KIEMELT FIZETÉS. MEGEGYEZÉS SZERINT. A részletes szakmai önéletrajzot tartalmazó pályázatokat, az iskolai és egyéb végzettséget igazoló okiratok másola­tával együtt, a megjelenéstől számított 30 napon belül az Ózdi Kohászati Üzemek személyzeti és oktatási fő­osztály, 3602 Ózd, Rombauer tér 1. szám címre kell be­küldeni. Felvilágosítást ad: Bukolyi Ferenc kereskedelmi igazgató, telefon: 06-47-11-344/13-91, vagy Kalmár Ákos, személyzeti és oktatási főosztályvezető, telefon: 06- 47-11-344 13-02. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. Ózd, 1990. március 27. 15—30 százalékos engedménnyel Minden termékünket termelői áron kínáljuk vásárlóinknak, mely további 10% megtakarítást jelent önnek! Csak Romhányban Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Telefon: 27-11345; 27-12134; 27-12268 Nyitva: 7—15.30-ig Szombaton: 7—12 óráig Várjuk kedves vásárlóinkat A KOHEM Építőgép-kezelőket Képző Központja 4034 Debrecen, Bokányi Dezső u. 84. az alábbi tanfolyamaira várja az érdeklődőket: # középfokú tűzvédelmi tanfolyam, 2 év, 244 óra 10 000 Ft'fö # rövidített képzés 1 év # alapfokú tűzvédelmi tanfolyam, 1 év, 126 óra 5 000 Ft'fö # tűzvédelmi megbízotti tanfolyam, 30 óra 2 000 Ft/fö # tűzvédelmi szakvizsgák, 30 óra 2 000 Ft/fő Szállást, étkezést külön térítés ellenében biztosítunk. Részletes felvilágosítást a tanfolyam szervezője, Fehértói János ad. Telefon: 10-033 (52) Telex: 72-448 „...s mosta a város miodeo szennyesét” Hosszú asztalok mellett ülünk egy nagy, kongó, fa­borítású teremben. Pár óra alatt jónéhány panaszt és változatos, egyáltalán nem szívderítő embersorsot is megismerhetünk. A városi rendőrkapitányság fogadó­óráján vagyunk. Az előcsarnokban várako­zók arcán némi szorongás tükröződik, egyikük zseb­kendőjét gyűrögetve, szipog­va, magába roskadva ül a székén, másikuk a szék szé­léről félig lelógva, riadtan tekinget a fogadószoba ajta­ja felé. Idős bácsika. kopot­tas ruhájában, szégyenlősen, fejét lehajtva várakozik. Nemigen járnak itt gyakran. S hogy milyen problémák­kal keresték meg a kapi­tányt? A kép változatos. Halottunk panaszt a rend­őrök felületes munkájára. Az OTP kezességet csak na­gyon körültekintően vállal­juk — szűrtem le a tanulságot abból az esetből, amikor egy idős, rokkantnyugdíjas bá­csika írt alá kezességi papírt, az adós azonban nem fizeti a részleteket, így tőle von­ják a havi törlesztörészletet, eddig már majd 20 ezer fo­rintot; ráadásul az adós lak­helyéről is elköltözött, így még nehezebb dolga van a bíróságnak vele szemben. Szóba kerül az „Itt a pi­ros, hol a piros” játék ismét. ■Tói öltözött, anyuka ihat hi­deg vizet a fia által elját­szott aranyláncra. Kérnek gyakoribb járőrö­zést a város különböző te­rületeire, szolgálati lakást, vonnak vissza feljelentést az otthonról jókora összeggel lelépett, kislány ügyében. A kapitány türelmesen hallgat­ja a panaszáradatot, önkriti­kát gyakorol, tájékoztat a konkrét teendőkről azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a rendőrség hatás­körébe, higgadtan és határo­zottan magyaráz, érvel, ta­nácsot ad, beszélget. Keve­redik ebben a munkában a paragrafusok száraz nyelve, a kötelesség és a humanitás, az emberek iránti szeretet, megértés, segíteni akarás. Nem irigylem, amikor a hu­mánum és a jog között, kell választania. Két panaszos közt jut időnk pár szót váltani a la­kossági fogadónapok jelen­tőségéről, a bejelentések sor­sáról, a rendőrség és a la­kosság kapcsolatáról. Dr. Tu- za László alezredes, a váro­si rendőrkapitány elmondja: szívesen tartja kéthavonta ezeket a fogadónapokat, hi­szen ebben a változó poli­tikai helyzetben nagy szük­ség van arra, hogy ismerjék a lakosság véleményét a munkájukról, közelebb ke­rülnek egymáshoz, más meg­világításban láthatják a rendőrségi munkát. Legnagyobb gond az, hogy a rendőrséget eddig hatalmi szférába sorolták, érthetően ebben a változó, alakuló idő­szakban érzékenyebben rea­gálunk minden rendőri in­tézkedésre. Sajnos, a rendőrség és a lakosság viszonya nincs ren­dezve, törvényben szabályo­zottá kellene tenni, hogy mit köteles eltűrni az állampol­gár és mit nem a rendőrök­től, ill. milyen hatásköre van a rendőrségnek, mire van „jogosítványa” és mire nincs. — Ijesztően hiányosak a jogi ismereteink — folytatja a városi kapitány —, jogain­kat azonnal fújjuk, a köte­lességekkel viszont hadilá­bon állunk! Ezért fordul elő, hogy rengeteg olyan pa­nasz van a fogadónapokon, ami a kötelesség nem tudá­sából adódik. — S hogy miért jók ezek a fogadónapok? Jogorvoslati lehetőségünk van, jogi fel­világosítást, tanácsokat tu­dunk adni, konkrét javasla­tokat, hogy melyik szervhez forduljanak megoldásért, ha nem a mi hatáskörünkbe tartozik a panasza. — Amióta az információs szolgálatunk létezik, sok be­jelentés és panasz érkezett hozzájuk is. Hogy mi tör­ténik a bejelentésekkel? Jegyzőkönyvbe rögzítünk minden egyes panaszt, és amennyiben hiányosságot fe­dezhetünk fel, úgy elrendel­jük a továbbfolytatását az ügynek, illetve konkrét pa­nasz esetén eljárást is kez­deményezünk. A folyosó csendes, elfogy­tak a panaszok és a pana­szosok. Fáradtan dőlünk hát­ra székünkön, s némi meg­elégedéssel. Ismét segíthet­tünk. Aczél Év» Húszsoros GOMB M em tudom elfelejteni, hogy egyik vezetőnk - még abból a régi gárdából, amelyről annyi rosszat le­het hallani mostanában - végig begombolt za­kóban ült a tévé kameráinak kereszttüzében. Nem mon­dott ugyan buta dolgokat, tán politikai pályafutása leg­értelmesebb megnyilvánulása volt az a nyilatkozat, de rossz volt nézni a mellére felcsúszó, a gombok táján ha­talmas hullámokat vető zakóját, s azt a testtartást - fo- telbe-roskadást, amellyel az egész adást végigülte. Ne­vét nem említem, rugdossák elegen mindmáig mások, csak annyit jegyeznék meg, hogy szinte hihetetlen, hogy nem figyelmeztette senki, mennyié előnytelen az az „imázs", amit így, begombolkozva a tévében nyújtott. Vagy nem merte figyelmeztetni? Az is lehet. Természetesen tudom, hogy az ember minőségét, a po­litikus népszerűségét nem éppen a zakógombok állapota határozza meg, de azért az istenadta nép azt is szereti, ha veztöje, aki öt képviseli állítólag - néz ki valahogy. Jómagam például biz’ isten, azt néztem a választások végeredményét nyomon követő éjszakán, hogy az új po­litikusok miként fognak a képernyőn megjelenni. Milyen lesz az a kép, amelyet magukról az ország nyilvánossá­gának először átnyújtanak. Az új kormányföjelölt végül odaállt a mikrofon elé, és szép lassan, nyugodtan kigom­bolta kissé szűkre szabott zakóját. Hamar - mások sze­rint is túl hamar lekeverték ugyqn a képről, de én meg­nyugodtam. Annyit megtudtam ugyanis, hogy az új kor- mány nem lesz begombolkozott,,. (gyöngyösi) Sárospatakon Országos ifjúsági bélyegkiállítás A bélyeggyűjtés egyike a legnemesebb emberi szenve­délyeknek: egyszerre tanít és szórakoztat. Éppen ezért, igen örvendetes, hogy ha­zánkban és megyénkben a fiatalok és a felnőttek köré­ben egyaránt sokan hódol­nak a bélyeggyűjtés örömé­nek. Megyénkben, így Sárospa­takon lis évtizedek óta szép számban, és nagyszerű ered­ménnyel működnek bélyeg­gyűjtő körök. Ez a magya­rázata. hogy ezen a tava­szon a Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetsége Sá­rospatakon rendezte meg a 28. országos ifjúsági bélyeg- kiállítást, a Művelődés Házá­ban. A megnyitón előbb a Bodrog együttes fergeteges táncszámainak tapsolhatott a közönség, majd Tálcát s Gyula, városi tanácselnök köszöntötte szíves szavakkal az ország közeli és távoli tájairól érkezett fiatal és felnőtt bélyeggyűjtőket. Ez­után Kocsis Tamás, a MA- BÉOSZ elnöke megnyitotta a kiállítást, hangsúlyozva, hogy a bélyeggyűjtés erősíti hazaszeretetünket, tartal­massá teszi nemzettudatun­kat, gyarapítja ismeretein­ket. Kiemelte, hogy az itt látható anyag nemzetközi színvonalú, s tematika te­kintetében igen gazdag és változatos. Nemzetközi je­lentőségűvé teszi, hogy cseh. lengyel és NSZK-beli fiata­lok is részt vesznek a kiál­lításon. A kiállítás 180 tablóján 48 gyűjteményből többezer szebbnél szebb bélyeget te­kinthetnek meg a látogatók, s amint Józsa Mihály, a bí­rálóbizottság elnöke közölte, ebből 31-et díjaztak. Az öt­tagú bizottság munkájában: az előzsűrizésben és a vég­ső elbírálásban is részt vett Sárospatak képviseletében Szép Endre, nemzetközi ki­állító. A hat korcsoportba sorolt egyéni és kollektív kiállító­kon kívül hét pedagógus az iskolai oktatásban felhasz­nálható gyűjteményt állított össze, s köztük Leninváros- ból Tömör László két gyűj­teménnyel ás szerepel. Me­gyénk 'bélyeggyűjtő fiataljai közül a mezőnyárádi Illyés Gábor foglalkozási különle­gességeikkel. a sárospataki Szentirmai Zsolt pedig sportbélyegekkel vesz részt a kiállításon. Szentinmai Zsoltnak korcsoportjában a második díjat és a különdi- jat ítélte oda a zsűri. A kiállítás ideje alatt, amely április 22-ig tart. Nagy László, főiskolai do­cens elnökletével hat megye bélyeggyűjtő köreinek veze­tői tanácskozást tartanak a filatéllával kapcsolatos idő­szerű kérdésekről. (h. j.) Ajándék a kft.-tői A miskolci Ceres Kft. jó pertneri kapcsolatban van a Szerencsi Csokoládégyárral — nem utolsósorban azért, mert a konyakmeggy készí­tésekor megmaradt alkoho­los meggy-oldatot a kft. töl­ti, forgalmazza Meggy-osepp néven. A kapcsolatot kihasz­nálva a Ceres vásárolt a gyártól kedvezményesen egy mázsa cukorkát, s vezetői — tekintettel a közelgő húsvét- ra — a miskolci gyermekvá­ros és a szociális otthon la­kóit ajándékozták meg vele. Az idős emberek a meggy itókából is kaptak hatvan üveggel. Viszonzásul kedves, maguk készítette figurákkal köszönték meg a 'kit. figyel­mességét. Sí t rajkók tói hangos Mis­kolc - írhatnám némi tál­tossal, hiszen a tiltakozások némák voltak, s a visszhang­juk sem csapott ax egekig. Ax visxont bixtos, hogy most hirtelen kettő is kijutott o városnak. A „Hankó Vidor esete a sztrájkkal'* címszó alatt ez már a második be­jegyzés fenne. Először jött a tanács, utána oz OTP. De Tamás János sem ismeretlen már ezen a területen. Ö szinte napra pontosan 13 hónappal ezefÖtt - és még ne legyünk babonások - akasztotta össze a boros­táját először a hivatalos szervekkel. Ez az esel azon­ban nem került a nyilvános­ság elé, mert a jegyzőköny­vekből világosan és bizonyít­hatóan minden kiderült Most visxont tanulván az előzőekből, nem irta olá a felvett jegyzőkönyvet pana­szával pedig a vele szemben eljáró „közterület-fenntartók" tanácsi feletteseihez fordult. A probléma most már csak az, hogy az egyik lél min­denben pontoson az ellenke­zőjét állítja, mint a másik. Nem először, hanem körülbe­lül harmadszor találkoztak vele a felügyelők; nemcsak készült árulni, hanem már árult is; nem elkobozták a szatyrok tartalmát, hanem csak lefoglalták és egyálta­lán nem bántalmazták, bár az igaz, hogy mikor másfél árai huzovona után sem tud­tak dűlőre jutni, ajtót mu­Döntés nincs — a sztrájk folytatódik!? ^ \ •? ' -N 0 V" tattak neki. £ négy - illet- ve négy-négy, tehát nyolc - állítás közül csak a lefogla­lás bizonyiihotó, s cáfolható így az elkobzás. A többi lóg a levegőben, mert sem elfo­gulatlan szemtanú. sem más bizonyíték nincsen. Mit tehet ilyenkor a pana­szos által felkeresett tanácsi osztály? Tanú hiján nem tud intézkedni, nem foglal állást a kérdésekben. A lefoglalt áruk ügyét pedig átirányíl- ja a valóban illetékes osz­tályból „szabálysértési eljá­rás kezdeményezése végett." A Miskolci Közterület-fenn­tartó Vállalat vezetője pedig nagy valószínűséggel újabb három feljelentést tesz majd Tamás János ellen. Az indok a következő; a Centrum előtt folytatott éhségsztrájkja kőiben szemetelt; megron­gálta a pajzsul használt hir­detőtáblát,' a magánál tar­tott gázpalackkal - önrob- bontással fenyegette a köze­lítőket - mások testi épsé­gét is veszélyeztette. S hogy mit siói mindeh­hez a főszereplő? Ha biztos igazában, az ügyészséghez fordulhat. De még nem tud­ni, megteszi-e ezt, Ma ugyanis nem láttam oz áru­ház előtt, lehet, hogy Ígé­retéhez híven felment a Par­lament elé? Odáig nem lát­hatunk, de ha elment, igaza van. Ott nincsenek könnyen romló hirdetöoszlopok, s o tér is tágasabb ... (csömök)

Next

/
Oldalképek
Tartalom