Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-27 / 98. szám
1990. április 27., péntek ES2AK-MAGYARORSZAG 5 Hozzászólás Milyen legyen a holnap rendőrsége? A rendőrség jelenlegi munkájának megítélésével kapcsolatban összegyűjtött, a lapban megjelent vélemények között a közlekedési rendőrökről, a közlekedés egészéről szólva több részlet nélkülözte az objektivitást. Nem tudok egyetérteni többek között azzal a sommás ítélettel, miszerint a rendőrség eddig az állampántot és nem az állampolgárt védte. Több mint harminc éve vagyok közlekedési rendőr, és mint járőrnek az volt a tennivalóm, hogy a szabálysértések, bűncselekmények elkövetőivel szemben intézkedjek. Később a közúti balesetek vizsgálata lett a feladatom, jelenleg a megye közlekedésrendészeti tevékenységét irányítom. Mindaz, amit sokadmagam- mal csináltam, az állampolgárok érdekében történt. Az írásban megszólaltatott véleményekből kitűnik, vannak, akik merevnek, sőt modor- talannak tartják a közlekedési rendőrt, míg mások azt vetik a szemünkre, hogy nem fékezzük meg a felelőtlenül, őrült módjára száguldozó gépjárművezetőket. Tény, hogy a rendőri hivatás a szakmák rangsorában nem áll az elsők között. Márpedig rendet követelni, embereket felelősségre vonni sohasem volt népszerű feladat. Meggyőződésem, hogy a jogállamiság kiépítésével olyan követelmények születnek, amelyek révén az elkövetett cselekményeket alaposabban kell majd bizonyítani, ugyanakkor ehhez a munkához jól felkészült, segítőkész rendőrökre lesz szükség. Ez feltételezi, hogy anyagilag, erkölcsileg is megbecsültebb lesz a rendőrség, amiről ma nem beszélhetünk. Az állampolgárt viszont várhatóan egyre inkább a törvények, rendeletek tisztelete kell, hogy vezesse. Ha a rendőri munkához a törvények pontosabb iránymutatást adnak, kevesebb lesz a vita, a súrlódás, nagyobb lesz a rend és a fegyelem majd a közutakon is. Közlekedési kultúránk messze alatta van a környező országokénak. Egy jellemző számadattal bizonyíthatom állításomat, hogy a 10 milliós Cseh Köztársaságban 1989-ben 914 ember halt meg az utakon, a szintén 10 milliós Magyarországon pedig 2162. Hasonlóak az arányok Ausztriában is. Személyesen is meggyőződtem arról, hogy sebességmérő módszereink hasonlóak az osztrák kollégák módszereihez. Ami pedig a konkrét felvetéseket illeti, a fiatal teher- taxisok figyelmébe ajánlom: a közlekedési rendőrök legfőbb feladata a balesetmentes közlekedés elősegítése, a szabályok szándékos megsértőinek kiszűrése. És semmi más. Ezt szolgálják a közelmúltban végrehajtott szervezeti változások és a technikai eszközök fokozott alkalmazása is. A rendőrök intelligenciájának szintje természetesen javítható, erre törekszünk is, ám a jelenlegi anyagi és egyéb lehetőségek nem teszik vonzóvá a pályát. Egy másik felvetésre válaszolva: vannak gyorshajtó rendőrök is, ám szabálytalan közlekedésüket a traffipax ugyanúgy megörökíti, mint a civilekét, és a felelősségre vonás náluk sem marad el. Apropó, traffipaxos gépkocsi. Az új rendszámtáblák rendszeresítése után, tudomásom szerint az összes rendőrségi gépkocsinak olyan rendszáma lesz, mint a polgári gépkocsiknak. Ami pedig a „bujkálást” illeti, én a kérdést megfordítanám. Jobb lenne, ha a gépjárművezetők fokozottabban alkalmazkodnának a sebességgel kapcsolatos előírásokhoz. Nem lenne haszontalan, ha a gyorshaj tokkal szembeni intézkedéseink kritikusai elgondolkodnának a számtalan tragédián. El tudják képzelni, hogy a sajószögedi balesetnél meghalt fiatalok családtagjainak milyen véleménye lehet a gyorshaj- tókról? Sajnos, nem állunk úgy, hogy minden útszakaszra sebességmérő gépkocsikat küldheltnénk ki. Ezért van szükség olyan módszerekre, hogy a gyorshajtók így bármely időpontban, bárhol számolhassanak az ellenőrzéssel. Még egy felvetésre szeretnék válaszolni. A jogosítványt valóban a rendőrség adja ki, azonban a járművezető-képzéshez, an «iák színvonalához nincs közünk. Véleményünknek természetesen már máskor is hangot adtunk. Az olvasói észrevételeket köszönjük, és azon munkálkodunk, hogy a jövőben még szakszerűbben, kulturáltabban szolgáljuk a közlekedés ügyét. Cserében csak annyit várunk el, hogy mi is megkapjuk azt a tiszteletet, ami minket megillet. Pónus Ferenc, rendőr-alezredes, közlekedési osztályvezető Szakemberek a környezetvédelemért A környezetvédelem elodázhatatlan feladatait szem élőtt tartva a Föld .napja alkalmából' — az országiban elsőként — Miskolcon megalakult a Környezetgazdálkodási Tudományos Egyesület. Tagjai sorába azokat a szakembereket várja, akik fontosnak tartják az optimális környezeti feltételek meglétét az ember számára, akik szakszerű környezetgazdálkodással óvják természetes környezetünket a pusztulástól, s akik tudnak is tenni az elrontott környezet javításáért. Az egyesületbe itömörült 'környezetvédők kérik a társadalmi szervezeteket és az öntevékeny környezetvédőket, hogy környezetükben tudatosítsák: csak nagyfokú hozzáértéssel lehet eredményesen küzdeni a környezeti ártalmak ellen. Ezért tevékenységük során, kérjék a szakemberek véleményét, javaslatát. Az egyesület ennek szellemében előadásra és térvetítési 'bemutatóra hívta a természetkedvelőket és természetvédőiket. Majoros Zsuzsa, a .Nemzeti Park munkatársa a környezet- és tájvédelemről! szólít, a térvetí- tósi bemutatón pedig Ko- rompai Viktor előadásában a természet védett értékéivel ismerkedhették meg az érdeklődők. —k Anyóka áll az út mentén. Az elsuhanó gépkocsiból csak a szemem sarkából pillantok rá, a kép /mégis a lelkembe vésődik, s talán örökre ott marad. Lehet, hogy a táj zöldje, a ragyogó napsütés tette ennyire szembetűnővé apró termetét, fekete ruháját, mely a csodálatos kikeletben olyan volt, mint egy szomorú felkiáltójel. Éreztem fájó szívű édesanya ő, ki lehajtott fejjel oly súlyosan nyugtatja öreg, megfáradt kezét azon a magányos kereszten. Csak ők voltak ott, csak ők ketten. A némán is vádoló idős asszony és a .kereszt, melyre felfeszíttetett az élet értelme és boldogsága. Rajta van a múltja és jelene, s tudja, a jövő zarán- doklása is, a háza és e kereszt között, amely hívja, várja, és amely nem hagyja aludni éjjel és nyugodni nappal. Nekik ott az országút mellett megállt az idő. De mi rohanunk tovább. És egyre gyorsabban, egyre türelmetlenebbül, mert már megszoktuk az út mellett szomorkodó jeleket. Mint ahogy a gondolatot is, hogy azokon a helyeken tragédia történt. Valakit hiába vártak vissza, s a meggondolatlan száguldásba nemcsak az halt bele, aki a volánt forgatta, hanem kicsit a család, a hozzátartozók is. All az anyóka az út mentén. Keze súlyosan nyugszik a kereszten. Tavasz van, minden ébred, zöldül, ragyog és szépül. A keresztre is virág kerül. Nárcisz, meg orgona. Az országút mint a méhkas. Autós konvojok igyekeznek céljuk felé. Sok a tennivaló, és oly rövid az élet. Mi meg rohanunk az árok felé! Mács Ildikó Sajót (pihent) ötletünk Kockasör meg úszószappan A feltalálók, az ötletemberek .tagadhatatlanul különböznek az átlagtól, mert amíg mi hétfőn reggel a kimaradt gólhelyzeteken rágjuk magunkat, vagy a tévé esti vitaműsorát folytatjuk, addig az i'liyen nyugtalan természetűek egészen más dolgokat forgatnak a fejükben. Egyáltalán nem jellemző rájuk, hogy ezt a világot, amiben éltünk, befejezettnek, minden ízében tökéletesnek tail alják. Éppen ellenkezőleg. A többségtől eltérő gondolkodásuk alapján, bizony gyakran méltatlan megítélésben van részük. Erre azzal szolgálnak rá, hogy szép számmal akadnak borzas ötleteik is, mármint olyanok, amelyek borzolják az átlagember idegeit. Amíg a folyékony kenyér kedvelői a fölös hab félrefújása után, jó nagyqt hör- pintenek a párás korsóból!, többen már a múlt században a kockasör felfedezéséről álmodoztak. Aztán, hogy idők múlltával ebből hengersor llett, vagyis dobozos, eny- nyival máris tökéletesebb a világ. Gondoljuk meg, a kockasör kiszakítaná a nejlon- szatyor oldalát! Másokat meg a fürdés közben elejtett, a kád alján ide-odacsűszkáló szappan idegesített. Ez nem mehet így tovább! Ki kell találni a vízen úszó, mindig szem ellőtt lévő szappant. Meg is van. — A rosszul, vagy gyengén látóknak élénk csíkozással — mutatja büszkén a feltalálója, aki lám, nem papírízű önteteket gyárt. A tisztálkodószer könnyű és szép, különösen az öregeket és a mozgásukban korlátozottakat van hivatva megvédeni a kád fenekén csúszkáló szappan bosszantásaitól. A szélkereket már régebben felfedezték. De azt, hogy egy fotózást, egy lottózást segítő szerkentyűt hajtson energiaszegény időkben? Nos, azt is feltalálták. Ennek a prototípusnak a kidolgozása azonban jócskán elmarad a vízen úszó szappan eleganciájától. Persze más felkészültséget igényel az egyik, mást a másik. Lisztérzékeny gyerekeknek burgonyagranulátum. Az is jó, pótolhatná a lisztet, még a legmagyarosabb ételekben is. Miért ne, itt van az is egy üvegcsében az asztalon. Gyártani kéne. Fordítsuk komolyabbra a szót. A kísérletező itt ül a szerkesztőségben és azt várja, hogy valami módon segítsék ötletei megvalósítását. A szerkesztőségeknek majdnem annyi ilyen vendége van, mint a találmányi hivataloknak, de az is lehet, hogy több. Na már most mit is mondhat az ember, akit napi munkája során városnyi sokaság lakásgondjainak megoldatlansága, a megélhetési minimumon tengődök sorsa fölötti tehetetlensége is nyomaszt? Mit lehet mondani, amikor olyanok sem tudnak lemondani a perpetuum mobile felfedezéséről, akik félálmukban is szó szerint fújnák az energia- és mozgástörvényekkel, a súrlódási együtthatókkal kapcsolatban a tudható összes definíciókat. Hát azt, hogy tessék csak tovább kutatni, és ezután is kétkedve fogadni minden öíyat, amiről más földi halandók azt hiszik, hogy az már a non plus ultra. Mert a folyóparti iszapban állók rostáján sem csillan meg percenként egy aranyrög, sőt lehet, hogy nem is csillan meg soha, de az is megtörténhet, hogy egyszer csak egész szép kis rögöcske kerül napfényre. A diósgyőri nyugdíjas ötletgazda azonban nem az az ember, aká ennyivel beérné. Javasolja: legyen az ilyen érdeklő- désűeknek, felnőtteknek, gyerekeknek ötletklubja Miskolcon, ahol a hallgatóság az új iránti fogékonysággal megáldottak és megvertek gyülekezete llehetne. Félig kidolgozott ötletek találhatnának itt a folytatáshoz új gazdára. De segítség lenne az is, ha valakinek tudtára adnák a nagyobb tapasztalat, a tudástöbblet birtokában: öreg, ezen ne rágódj tovább, mi már végigjártuk, és a végén ott van a zsákutca. Nagy József MINDEN MARADÉK PADLÓSZŐNYEGET 30 százalékkal olcsóbban Árusítunk, AMÍG a KÉSZLET TART! További kedvező vásárlási lehetőség, hogy 3000 forint feletti szőnyegvásárlás esetén, ELŐLEG BEFIZETÉSE NÉLKÜL, 10 HAVI RÉSZLETRE VÁSÁROLHATNAK. Minden kedves vevőjének jó vásárlást kíván A RUTEX Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Közterület-fcnntar- Fizetés megegyezés szerint. Jeté Vállalat felvételre keres 1 fő lentkeznl lehet: Miskolc, József gépíró-adminisztrátort. Gyors- Attila u. 65.» a szállítási részírással rendelkezők előnyben. legvezetőnél. Dolgozókat alkalmaznak A Vasgyári Kórház keres azon. nali belépéssel kazánfűtőket ELKA—3 tip. gázkazánok üzemeltetéséhez. Állandó miskolci lakással rendelkezők jelentkezését várjuk. Jelentkezés: a műszaki osztályon. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központi raktára felvételre keres darukötözöi szakvizsgával rendelkező raktári anyagmozgató segédmunkást. Jelentkezni lehet személyesen a főraktárvezetőnél. Cím: Miskolc. József A. u. 63. Telefon: 16-610. Kisvállalkozók figyelmébe ajánljuk a gyár tulajdonában lévő, jelenleg is működő üzemi konyha és étterem bérbevételi lehetőségét. Igényként határozzuk meg dolgozóink részére az ebéd biztosítását. Részletesebb felvilágosftás — lehetőleg személyesen — a gyár munkaügyi osztályán. Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsot- cal Gyára, Alsózsolca, Gyár u. 5. Telefon: *3-211. A Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyára Miskolc, József A. út 25—27. felvételre keres lakatosokat, betanított munkásokat betonelemgyártó munkakörbe, valamint kazánfűtőt. Kazincbarcikai telephelyre esztergályos szakmunkást. Jelentkezni lehet a Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyára üzemgazdasági osztályán Esztergályos szakmunkásnak a Kazincbarcikai telep vezetőjénél.
