Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
1990. április 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tőzsde Magyarországon — Környezetünkben előnnyel bírunk — A hiányzó telefonok kára — Ideológia nem — bizalom igen Kelet-Európábám elsőként ez év július 21-én Magyar- országon alapítanak tőzsdét. Ezzel összefüggésben háromnapos tanfolyamon vettek részt Miskolcon a tőzsde és a korszerű piacgazdálkodás iránt érdeklődők. Híres közgazdászok, jogászok tartottak előadást és ezek közül ,is .kiemelkedő volt dir. Hardy Ilona jogászé, aki 1983 óta foglalkozik ezzel a kérdéskörrel és a törvényelő- ké&zítéssei. Munkájának elismeréseként januárban hosszabb ideig — az amerikai .kormán}' meghívására — az USA-ban tanulmányúton vett részt, ahol az amerikai értékpapírpiaccal ismerkedett. Szervezőmunkáját két éve már a tőzsdetitkárság vezetőijeként végzi. A nem szakember számára a .tőzsde világa eléggé idegen, jóformán csak filmekből. ismerjük, így egy .kicsit misztikus is. Megkértük a ineves szakembert, mondjon valamit a legfontosabbakról. — Előre mondom, a lényeg inem ott -van-, hogy a tőzsdeteremben levő néhány ember percek alatt meggazdagodjon, illetve vagyonokat veszítsen. A tőzsde, mint intézmény, annak a lehetőségét teremti meg., hogy ,a tőke olyan helyekre áramoljon, mégpedig nagyon gyorsan, ahol szükség vaui rá, és ahol legnagyobb megtérülést eredményez. Ennek érdekében a kereslet-kínálat törvényeivel odahozza a vevőt, az eladót, tehát piackoncentrációt valósít meg. Az árakat ipedig nem két embernek az alkudozása határozza meg, hanem a piac valamennyi szereplője ott lehet a tőzsdén, ami egy nyilvános, ellenőrzött, objektív áralakulást tesz lehetővé. A tőzsde ideológiától mentes, egyszerűen csak mér. — Azaz piaci értékítéletet mond. Mit mér meg? — Az ott forgó vagyonokat, amelyéket értékpapírok képviselnek. A mi .tőzsdénk lehet egy értékpapírtőzsde, de lehet árutőzsde, ahol gabonát, kakaót, nemesfémet forgalmaznak, ám lehet devizatőzsde is. Tehát értéket mér. azonban sohasem kell ott lenni az árunak, mivel az ügyletek szóban köttetnek meg, amelynek .következtében kötelessége a szerződő feleiknek a megfelelő teljesítés, mert amennyiben ez elmarad, akkor az életben nem fogadják be a szerződésszegőt a tőzsdeterembe. Az egész tőzsdeügylet a bizalmon alapszik, a befektető bizalmán. — Lát-e buktatókat a majdani magyar tőzsdénél? — Egy piac magától nem indul be. Jelentős támogatásokra van szükség, ezek: a privatizáció valóságos beindulása, a keresletet ösztönző, belföldi magánszemélyek részére szóló jelentős adókedvezmények megadása a részvényekre. Hosz- szú idő leéli még ahhoz, hogy az emberek a tőzsdével foglalkozzanak nálunk. Ezenkívül, hatalmas gond a fejlett technika, a telefonvonalak hiánya, mivel a nemzetközi tőkepiacok már csak komputereken, keresztül vannak összekötve. A hazai állapot meglehetősen lesújtó. Mindezek ellenére a kelet- európai országokhoz képest öt-tízéves előnyünk van. Éppen ezért mi kiemelt szerepet tölthetnénk be. — Lesz-e regionális — mondjuk észak-magyarországi — tőzsde? — A tőzsderendszerben nincs értelme ennek, .mivel a .komputereket, össze lehet kötni. — A létrehozandó budapesti központú tőzsdéből nem származik-e hátránya a keleti országrésznek? — A tőzsde semleges, minden befektetőt szívesen fogad. — Az Innovációs Centrum (Park) Rt.-nek milyen szerepe lesz a tőzsdében? — Őket .is alapítótagként várjuk. — Mennyire szervesen kapcsolódik majd a tőzsde- törvény az értékpapírokról szóló 1990. évi hatodik törvényhez? * — Az értékpapírtörvény a keret feltételeit határozza meg a tőzsdének, .megmondja, .hogy milyen feltételekkel lehet .megalakítani. Például egy ilyen kritérium, hogy 150 millió forint alapítói vagyon .kell hozzá. A konkrét esetiben 75 millió forintot az állam ad, a másik 75 milliót országosan, a jelenlegi 27 tagnak kell biztosítania. (Ez a törvény deklarálja a tőzsde önszabályozó, önkormányzati jellegét, függetlenségét minden államigazgatási szervtől, kivéve az állami felügyeletét, amelyet az Állami Értékpa- ipínfelügyelief lát el. Zelei Zoltán A március 25-én, illetve április 8-án, két fordulóban lezajlott parlamenti választásoknak aktiv cselekvő részese volt a közvélemény, amely a választási eredmények ismeretében azóto nemcsak arról értesült, kiket juttatott be a parlamentbe, hanem arról is, hogy az új képviselők ünnepélyesen átvették megbízólevelüket, s hogy oz új parlament alakuló ülését május 2-ára hívták össze. Ám ugyanez a közvélemény az április 8-a és május 2-o közötti időszak belpolitikai történéseiről, a kulisszák mögött zajló előkészületekről, megbeszélésekről keveset hall, vagy alig kap információt. Mi ennek az oka? - kérdeztük Miskolc 1-es számú választókerületének képviselőjétől, Balázsi Tibortól. — Az emberek — teljesen érthetően — várják az információkat. Ehhez képest valóban, szinte teljes hírzárlatot tapasztalnák, vagy legalább is azt, hogy nem jönnék ezek a hírek, ahogy azt szeretnék. Ám ez nem valamiféle titkos politizálást, vagy még inkább, nem a nép feje fölött történő- politizálást jelent, hanem egyszerűen azt. hogy itt most olyan döntéseket keíll meghozni, amelyek csak kompromisz- szum útján lehetségesek. Hiszen kemény politikai érdekekről van .szó. Magyarán szólva, egy koalíciós kormányzat csak úgy állhat fel. ha már előzetesen megtörténik az érdekek feltérképezése. Ez a tárgyalás-sorozat nem történhet a televízió Híradójában, vagy mondjuk az Észak-Magyarország hasábjain. Ezekben a nagyon fontos kérdésekben előbb a pártáknak meg kell egyezniük. és mivel ráadásul itt személyekről is szó van, azért minden párt, de különösen az MDF nagyon ügyel rá. nehogy már a , megállapodás előtt kiszivárogjanak tílyan Információk, amelyek félreértésekre adhatnak okot. Ez a mostani hét Magyarország legújabb kori történetének talán az egyik legfontosabb hete. Hiszen most dől efl. hogy a kereszténydemokratákkal és a kisgazdákkal a Magyar Demokrata Fórum tárgyalási csoportjának vezetője, Antall József miképpen tud megegyezni, miképpen tudja az MDF érdekeit képviselni. Ezen a héten alakul meg, de még nem a nyilvánosság előtt a várható új kormány. Ezen a héten lesz a kisgazdák nagy választmányi ülése, ahol valószínűleg áldásukat. vagy éppen egyet nem értésüket adják erre a megegyezésre. Az MDF pedig május elsején tárgyalja az e héten történt megállapodásokat. — A várható kormánykoalíció két legjelentősebb pártjának, az MDF-nek és a kisgazdáknak az álláspontja a földkérdésben elég távol áll egymástól. Márpedig — a kisgazdák ezt sokszor hangsúlyozták — a sikeres kompromisszum kulcskérdése a nézetek közelítése- e területen. Történt-e az utóbbi napokban közeledés? — Ügy tudom, az MDF oly formán közelít a kisgazdák álláspontjához, hogy elismerd: tényleg az 1947-es volt a . földkérdésben az az utolsó jogszerű állapot, amelyet -egy konstans történésnek lehet felfogni, vagyis egy olyan történésnek, amihez vissza lehet, és kell nyúlni. A kisgazdák pedig olyan formában közelítenek az MDF álláspontjához, hogy látják: 1947 óta eltelt néhány évtized, s mindent egy csapásra visszaállítani nem lehet. Én remélem, hogy tárgyalások útján az álláspontok közeledését sikerül majd konkrét gyakorlati formába önteni. — A korábbi parlamenti időszakokban megyénk képviselői úgynevezett megyei képviselőcsoportot alakítva, rendszeresen konzultáltak, véleményt cseréltek a térséget érintő, szinte valameny- nyi jelentős kérdésben. Ebben az új felállású parlamentben lesz-e megyei képviselőcsoport, ezen belül rendszeres konzultáció, vagy e téren is változások történnek? — Változás -mindenképpen lesz. Már a parlament ülésrendje sem -olyan, mint régen. vagyis a borsodi képviselők nem egy csoportban, hanem ki-ki a pártállásának megfelelő frakcióban ül, s munkálkodik. Az más kérdés. — és én személy szerint szükségesnek tartom —. hogy az egy régióból parlamentbe került képviselők figyeljenek egymásra, ha kell. pártállásra való tekintet nélkül egyeztessék nézeteiket. Különösen fontos ez eg}' olyan megyében, -mint Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye. Ám. hogy ez a gyakorlatban miként valósul meg. az természetesen nemcsak az MDF színeiben indult -honatyáktól függ. hanem a többi pártok képviselőd tői -is. — Az elmúlt hét végén megalakult az MDF képviselőcsoportja, amely Antall József személyében csupán a csoport vezetőjét választotta meg. a többi tiszségvi- selöét nem. Miért? — Add.i-g nem lehet személyekben gondolkodni, amíg nem ismert az új kormány névsora. Hisz’ elképzelhető. hogy akit most megválasztottak volna frakció alel-nökn-ek, titkárnak, vagy szóvivőnek, az feladatot kap a kormányban. — Ügy hallottuk, képviselőcsoportjuk alakuló ülésén néhány nagyon érdekes előadást is tartottak Önöknek. Hallhatnánk ezekről is? — Pártunk két korábbi képviselője. Bánffy György színművész és Roszik Gábor lelkész tartottak nagyon érdekes élőadást arról, hogyan -kell felszólalni, -egyáltalán, hogyan kell viselkedm a parlamentben, mivel kell kezdeni a beszédet, hogyan kell befejezni, hogyan kell kezelni a szavazógombokat, valamint, hogy milyen legyen az MDF imázsa. Nekünk. MDF-képvd'selőknek mindenekelőtt -reprezentálnunk kell azt az MDF-iről -kialakult képet, amit a közvélemény már ismer, hogy egy nyugodt, méltóságteljes párt. Elhangzott: jó lenne, ha abbamaradna a parlamentben a választási kampány idején, de különösen az utolsó időszakban tapasztalható. már-már hisztérikus pártharc. Az is elhangzott többször, hogy az MDF — akár a baráti jobbját is 'kinyújtja az ellenzéknek, ha részéről is Ikonstruktivitást. lojalitást tapasztal. — Az MDF-imázshoz hozzátartozik. attól elválaszthatatlan a megjelenés, a külső. — Erről is vólt szó. Hogy például a hölgyek milyen -ruhát viseljenek, hogy ne legyenek túl sportosak, a férfiak meg öltönyben, nyakkendőben jelenjenek meg. A jelvény viselése nem kötelező, inkább az látszik valószínűnek, hogy különösen a kezdeti időszakiban, mindenki kap egy kártyát, amit a mellén hord azért, hogy a képviselők minél előbb -megismerhessék egymást, (hajdú i.) Gazdák és főnökök Nincs béke a iehér asztalnál sem A -borivók bizonyára emlékeznék arra a nem is olyan régi gyakorlatra, hogy a borosüvegek címkéin -rövid határidejű — egy-ikét hónapos — szavatosságot tüntettek fel a palackozók. Az igazi borivók persze mosolyogtak ezen a természetellenes gyakorlaton, -s nagy ívben elkerülték az -ilyen borokat. A címke ugyanis árulkodott, tud-atta a vevővel, hogy az üveg tartalmát manipulálták, a bor „természetétől” eltérő kémiai eljárásokkal kezelték. A minőségrontó manipulálás és kiegyenlítés nemcsak a vásárlóknak kedvezőtlen, a termelők is panaszkodnak miatta. Ha ugyanis a termőhelyre nem jellemző borok nagy mennyiségben kerülnék forgalomba, az az igényes, a minőséget termelő gazdák értékesítési esélyeit is rontja. Igaz. még kevesen képesek önállóan a palackozásra, eladásra: de mind többen kísérleteznek vele. Sokan a „maszek exporttal” próbálkoznak, mi-n-t egy badacsonyi gazda mesélte, kényszerűségből. Először ő is tagja volt a szakszövetkezetnek. de az diktálta az árakat, s ha eladni akart, kénytelen volt elfogadni. A kiszolgálta-totltsáeot nem bírta. fordított sorsán, kilépett a szakszövetkezetből. Fiad, hl persze ezután is kelleti, s a közeli állami eaZriasá go-t választotta. Ott. megint csak méltatlanul alacsony árat ígértek a boráért, s ráadásul bat hónap múlva fizettek. Ha az áru ellenértékéért járó pénz kamatait is számítjuk, a gazda szinte ingyen izzad-t a hegyoldalon. Ez persze nem kívánható tőle, ne,m i-s vállalta; ha úgy tetszik, illegálisan, de literenként eladta a borát, turistáknak, termelői áron. Szót sem érdemelne az eset, ha egyetlen termelő panaszát jelezné. A közelmúltban t-artott alsóőrsi tanácskozáson, melyet a Magyar Agrárkamara és az Országos Gazdaszövetség szervezett, .a termelők -szinte panasznapot t-airtottak. A leggyakrabban emlegetett szavak a bántóan alacsony fel- vásárlási ár, a kiszolgáltatottság, a hátrányos megkülönböztetés. a hivatali pac- kázás voltak. Sajátságosán reagáltak e rájuk nézve hátrányos helyzetre. A tanácskozás -résztvevőinek többsége valamelyik termelőszövetkezetnek a tagja, s miután ott nem kaptak érdekeiknek megfelelő védelmet, kilépni szándékoznak. Az önálló gazdálkodás feltételeit egyedül is képesek megteremteni, ám a feldolgozással és a kereskedelemmel már nehezebben birkóznak meg a saját erejükből. Ezt tudva, rögtön azt javasolták, hogy a 'szövetkezetből kilépve, másik szövetkezetei alakítsanak. Az új és önkéntes társulástól azt várják, hogy együtt, következetesebben ás hatásosabban tudják valós érdekeiket érvényesíteni.-A szőlősgazdák szándékaiból ‘kitűnik, hogy nem a szövetkezeti gondolat, hanem annak magyarországi gyakorlata váltott ki ellenérzéseket a termelőkben. Ezt egyébként a -tanácskozásra meghívott szövetkezeti vezetők is megerősítették bennük. Bölcsebbek maradnak, ha nem szólnak; hiszen nem érveltek, hanem korábbi hatalmukat érzékeltetve kezdték tárgyalni az elszánt'termelőkkel. A vita nem csapott ki a kezelhetőség medréből, de nem is közelítette az álláspontokat. A -tény, hogy a nagyüzemi szőlőtermelés és borászat sokat eljátszott a vásárlók jóindulatából; mint ahogy - az is -igaz, hogy az egyéni gazdák -inkább csak a pincebeli, demizsonos export módszereit próbálták ki. Így ma nagyon nehéz lenne egyértelműen voksolni egyik, vagy másik termelési. szövetkezési forma mellett. A vásárlók számára kedvezőbb, s a termelőknek is igazságosabb, ha a piaci verseny vezérli a folyamatokat. Ha az ilyen szentélyben sincs egyetértés, akkor hol? (f. I.)
