Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-18 / 90. szám

1990. április 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Pályázati felhívás! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. társadalompolitikai főosztálya PÄLYAZATOT hirdet a havonta megjelenő, a megye szellemi életével, művelődési viszonyaival, a művészetek, a színház aktuális kérdéseivel, a tudományos műhelyek eredményeivel, gondjaival, tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó folyóirat Az állás 1990. július 1-től foglalható el. A kinevezés 3 évre szól, és eredményes működés esetén meghosszabbítható. Bérezés az érvényben lévő jogszabályok alapján, megegyezés szerint. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — lapszerkesztésben való jártasság, — erkölcsi feddhetetlenség A jelentkezőktől részletes szerkesztési koncepciót várunk, amely javaslatot tartalmaz a folyóirat nevére is. A pályázatnak ezenkívül tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, végzettségét igazoló okiratait. A pályázat beérkezési határideje: 1990. május 18. Esetleges további felvilágositást a társadalompolitikai főosztály vezetője ad a 16-203-as telefonszámon. ClM: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. társadalompolitikai főosztálya 3541 Miskolc, Tanácsház tér 1. PL: 184. A B.-A.-Z. Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat > gyakorlattal rendelkező számviteli osztályvezetőt keres szakirányú felsőfokú végzettséggel Jelentkezni lehet személyesen a vállalat főkönyvelőjénél, részletes önéletrajzzal (Miskolc, Fonoda u.) Bérezés megegyezés szerint, a munkakör premizált Kedves KoVáts Lajos! Az Észak-Magyarors2ág 1990. március 31-i számában cik­ket írt a „Művelt nép?” cím­mel. Ebben a következők ol­vashatók: „ ... az akadémiai klub pedig tükrözi azt a ní- vótlanságot, amely a Mis- kolcba soha be nem tagoló­dott egyetemre egyébként is jellemző.” A rövid, nem teljes mon­datban három állítás is sze­repel. Közülük az első és utolsó tekintetében fordulok Önhöz, munkatársaim nevé­ben is. Szívesen vitatkoznék Ön­nel a fenti állításokról az Észak-Magyarország hasáb­jain, ehhez azonban vita­anyag kellene. Ezért először azt kérem, szíveskedjék az akadémiai klub nívótlansá- gára vonatkozó állítását részletesen kifejteni és indo­kolni. Magam mint gépészmér­nök, egy-egy orvossal, bioló­gus tanárral, közgazdásszal és levéltárossal együtt látom el a Miskolci Akadémiai Bi­zottság klubjának vezetését, a klubtanács elnökeként. Másrészt mint a műszaki tudomány doktora, á Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjával, a műszaki tudomány 7 kandidátusával, 12 egyetemi doktorral, to­vábbi 8 oktató- és kutató­kollégával, 5 tudományos továbbképzési ösztöndíjas­sal, valamint 8 ügyintézővel és műszaki beosztású mun­katárssal együtt az egyetem mechanikai tanszékén dol­gozom, jelenleg annak veze­tőjeként. Az egyetem nívót- lanságára vonatkozó állítása — nézetem szerint — igen sok mindent érint, ezért le­szűkítve a problémakört másodszorra azt kérem, hogy legyen szíves állítását a me­chanikai tanszék munkájára konkretizálni, állítását rész­letesen kifejteni és indo­kolni. „Valamint so nélkül ízetlen a pecsenye, úgy minden műfaj érték­telen, ha nincs meg benne a sokratcsi háj.” (Dión) Nagyon sajnálom, hogy az akadémiai klub vezetője érzékenyen reagál arra, amit írtam s kissé félire is érti a mondottakat. Körül­belül tíz éve vagyok a klub tagja, ismerem rendezvé­nyeit, sok kiváló előadást hallgattam meg, s Bihari Sándor költői estjének elő­készítésében, lebonyolítá­sában részit is vettem. Voltak jó és rossz előadá­sok. Ez mindenütt így van. Néha a legkiválóbb előadók is kiábrándítóak. Ezt az esélyt nem lehet felróni. Megjegyzéseimmel a klub­élet nívóját kifogásoltam. Hiányzik a szellemi élet, amely nem vagy nem telje­sen az ismeretterjesztésből áll, hanem .szellemi kérdé­sek felvetéséből, Itovább- gondolásábóll. Az épület alkalmas len­ne. Jól tagolt helyiségek, ízléses, kényelmes berende­zés, jó képek, szép szőnye­gek á falón, diszkrét csend. Ha lenne rá igény, olyan hely ez, ahol összegyűlhet­nének a város szellemi éle­tének emberei, megbecsült tudósok, jó művészek, fogé­kony értelmiségiek. Ez hi­ányzik. A szellemi élet ugyanis mindenekelőtt élet. Izga­lom, jólértesülfcség, felfede­zés, vita. A jó fotelekből hiányzik az ugyancsak iz­galmas Európa és Magyar- ország ezernyi újdonsága. Hogy élesebben fogalmaz­zak: egy kohász tudóstól szűkebb szakmájának álta­lánosítását várnám el. Kí­váncsi lennék miképp vi­tatkozik a festőművész a gépgyártás professzorával az új miskolci verseskötet- rőll Miskolcon nagyon sok ki­váló ember van. Tudomá­nyos rangjuk mellett izgal­mas lenne őket i nt ettek tu- élűéként is megismerni. A műszaki ismeréteknek az életben emberi háttere van, a jog sem paragrafusokból álll, hanem definíciók kere­séséből. A tudományon csiszoló­dott elmék, az egyéniségek összejöveteleit hiányolom. Az a rendszer, mely az ér­telmiség lényegét nem is­merte, elmúlt. Nagyon hi­ányzik, hogy a lázas újdon­Végezetül egy külön sze­mélyes kérésem. Az elmúlt 5 évben két, társszerzőkkel írt könyvem jelent meg. Bé- da—Kozák—Verhás: Konti- nuummechanika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986. és Béda—Kozák: Rugalmas testek mechanikája, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987. Mindkét könyvnek kb. 60 százalékát írtam. Kérem, le­gyen szíves kifejteni véle­ményét a két könyvről, azok színvonaláról (az ön állítása szerint: nívótlanságáról). Válaszát az Észak-Ma- gyarországban várom, abban a reményben, hogy az utób­bi évtizedek annyi sommás állítása után, konkrét dol- ginkról konkrétan vitatko­zunk. Tisztelettel: dr. Kozák Imre Ságokat olyan kitűnő kopo­nyákkal megbeszélhessék a miskolci „tojásfejűek”, mint amilyen éppen Kozák Imre. Ami a mechanikai tan­szék szakmai munkáját il­leti, arról nem kívánok nyi­latkozni, mert ahhoz nem éritek. A tudományos foko­zatokat, a katedrát bizonyá­ra érdemekért adták. A tu­dománynak azonban — vé­leményem szerint — nem­csak a kiadványokban, a szorosan vett tudományos produktumokban kell csil­lognia, hanem a szellemi közéletben is. E sorok írója fiatal jo­gászként sokat volt együtt, nem eleget, professzoraival, Zsedényi Bélával, Bruckner Győzővel. Közel hetvenéves fővel, nem tudom megmon­dani, miből! tanultam töb­bet, előadásaikból vagy be­szélgetéseinkből . Nagyon sokat kellene még ebben az ügyben tenni előadást hallgatva, vagy egy pohár jó konyak mellett. Megállni a strázsán. Kováts Lajos Közíilelek, figyelem! MISKOLCON, A PETŐFI TÉRNÉL most épülő lakóház külön bejáratú, 262 m- földszintje és a hozzá tartozó 138 m- pince TARTÓS BÉRLETI SZERZŐDÉSSEL, 1991. JANUÁR 1-TÖL KIADÓ Mindkét szint belső tere kívánságra még alakítható HASZNOSÍTHATÓ: ♦ számítóközpontnak ♦ kereskedelmi egység céljára ♦ bemutatóteremként ♦ pénzügyi intézmény részére ♦ irodáknak stb. Érdeklődni lehet: a 46'17-893-as telefonszámon, munkanapokon 8—15 óra között Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a ZÖLDÉRT Vállalat 700. sz. Kertész Áruháza, Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 13. sz. alatt Kertész—Barkács Kisáruházát megnyitja, Nyitási időpont: 1990. április 19. 10 óra. Bő áruválasztékkal, udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat A Kertész Áruház munkatársai A DECEMBER 4. DRÓTMÜVEK kereskedelmi főosztálya MUNKATÁRSAT KERES exportelőadói munkakörbe, lehetőleg felsőfokú szakirányú végzettséggel, német nyelvtudással és gyors- és gépírói tudással. Bérezés a vállalati kollektív szerződés alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjénél (telefon: 16-847), vagy a személyzeti főosztály vezetőjénél (telefon: 15-077) Cím: Miskolc, Besenyői u. 18. Görög professzor Miskolcon A rendszerváltás iogi kihatásairól Sikeres, tudományos előadást tartott A polgári ítélet állam­jogi hatálya címmel Kostas Beys görög egyetemi tanár e hó­napban Miskolcon, a Miskolci Akadémiai Bizottság székházá­ban. A tudományos értekezleten a sok résztvevő között jelen volt Bogdán Tibor igazságügyi miniszterhelyettes, megyénk kép­viselői közül pedig dr. Kiss György, az MDF-től és dr. Isépy Ta­más, a KDNP-töl. Nem a titkosrendőrség kopogtat Az értekezlet végén nyi­latkozatot adott a jogtudós és az igazságügyi miniszter- helyettes. — 1974-ben Görögország­ban rendszerváltás történt. Egy katonai diktatúra szűnt meg. Ez a tény milyen jogi hatással volt az államszer­vezetre, az államigazgatásra és az igazságszolgáltatásra? — A diktatúra alatt is volt. a közigazgatásnak egy eléggé korlátozott mértékű bírói felülvizsgálata. Azon­ban a bírói felülvizsgálatra sokkal szélesebb lehetőség nyílt a demokráciában. 1974- ben az egyik legjelentősebb alkotmányos eredménynek minősült, hogy kiszélesedett az államigazgatás fölötti el­lenőrzés lehetősége. Ez az ellenőrzés kiterjed nemcsak az egyedi döntésekre, ha­nem az általános jogi nor­mákra, a jogszabályokra is. A. közigazgatási felső bíró­ság — náluk nincs alkot­mánybíróság — szerk. megj. — már az új társadalmi rendszerben érvénytelennek nyilvánított bizonyos törvé­nyeket. Ezt a kontrollt erő­síti a munkások, dolgozók széles körű sztrájkjoga. Ezenkívül megváltozott a légkör és az országunkban ma már viccesen mondják: ha reggel kopogtatnak az ajtón, akkor biztosan nem a titkos rendőrség az, hanem a tejesember. — Nálunk a Legfelsőbb Bíróság bármely ügyet az eljárás bármely szakaszá­ban magához vonhat. A gö­rög legfelsőbb bíróságnak milyen kiemelt jogosítványai vannak? — A konkrét ügyek jog­orvoslási kérelmének előter­jesztése nyomán dönt a mi legfelsőbb bíróságunk, amely a későbbi döntés hatályon kívül helyezéséhez is vezet­het. Ez a szerv az alsóbb fokú bíróságok ítéleteinek jogszerűségét vizsgálja. A jogszerűség vizsgálata két szinten megy végbe. Az egyik a döntés jogszerűsé­gének, a másik az alkalma­zott jogszabály jogszerűsé­gének a vizsgálata. Ha a Legfelsőbb Bíróság az alkal­mazott jogszabály alkot­mányellenességét állapítja meg, akkor megsemmisíti ezt a bizonyos jogszabályt. — Hogyan látja a görög— magyar tudományos kapcso­latokat? — Erősödni fognak ezek a kapcsolatok. A jogot illetően máris vannak jó példák. Itt van Gáspárdy professzor esete, aki nálunk Görögor­szágban több ízben járt elő­adásokat tartani. Itt vagyok én, aki most tudományos ér­tekezleten vesz részt. A kap­csolataink mind tudományo­san, mind barátilag is épül­nek, és ennek) így is kell lennie. — Családja van-e? — Igen. Van feleségem és négy gyerekünk. Egy jogta­nácsos fiunk van és a há­rom lány közül az egyik me­zőgazdaságot, a másik jogot tanul és a legkisebb közép­iskolába jár. — A jog ismerete jellem­ző a családra? — Édesapám is jogász volt, feleségem és az ő édes­atyja is az, úgyhogy ha len­ne még egy életem, és is­mét megválaszthatnám, mi­re adjam a fejem, akkor is csak a jogászságot választa­nám. Az állam lelkiismerete Ebben a témában kérdez­tük meg Bogdán Tibor igaz­ságügyi miniszterhelyettest is: — Mint Görögországban 1974-ben, napjainkban ná­lunk is rendszerváltás zaj­lott, illetve zajlik le. Milyen jogi kihatásai lehetnek a rendszerváltásnak az állam- szervezetre és az igazság­szolgáltatásra? — Amikor az egész jogál­lamiság kiépítése megkezdő­dött, rehabilitálni kellett egy több száz éves elvet; a ha­talom megosztásának elvét. Ugyanis a szocialista jogfel­fogás a monolit hatalmi rendszer elvéből indult ki, és nem ismerte el a hatal­mi ágak egyensúlyának szük­ségességét, melynek a bírói függetlenség szempontjából van jelentősége. A hatalom megosztásának elve az al­kotmány módosításával nem­csak elméletileg, hanem gya­korlatilag is rehabilitálásra került. Megkezdődött egy olyan új, az európai polgá­ri demokráciáknak megfele­lő államszervezet kiépítése, amely alapelveiben és szer­vezeti fölépítésében is lé­nyegesen eltér a korábbi ál­lamszervezettől. Új jogin­tézmények megjelenéséről is szó van, ilyen már az Álla­mi Számvevőszék és az Al­kotmánybíróság, de a köz- társasági elnök intézménye is ennek tekinthető. Emel­lett megkezdődött a bírói függetlenségnek nemcsak az elvi deklarálása, hanem a garanciarendszerének a ki­építése is. Ám, van még le­hetőség az állami szervezet további tökéletesítésére is. Ilyen lesz az Állampolgári Jogok szószólója, melyet az Alkotmányunk már rögzít. — Ö felléphetne-e azösz- szes állampolgárok nevében, amikor például a pénzinté­zet egyoldalú kamatmódosí­tást rendel el? — Igen. Ügy jellemezhet­ném ezt, hogy az államon belül egy lelkiismeret. Ez azért fontos, mert van egy olyan kizárólagos jogokkal felruházott személy. aki mindenkitől, minden állami szervtől függetlenül fellép­jen. Nagyon fontos még a közigazgatási bíróság ható­körének kiterjesztése, ami azt jelenti, hogy a jövőben valamennyi államigazgatási határozat bíróság előtt meg­támadható lesz. Sajnos, min­den új állami szerv létesí­tésének költségkihatása is van. Összefoglalva, én ügy vélem, hogy a jogállamiság alapjait kiépítettük. Zclei StalüüA

Next

/
Oldalképek
Tartalom