Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-07 / 56. szám
1990. március 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Miskolci szenzáció: Magyar tankok nyugati országoknak?! A címben feltett kérdés nem kacsa, nem „előrehozott” április elsejei tréfa, mert igen nagy realitása van annak, hogy a nyugati országok a miskolci tankok iráni érdeklődjenek. Sőt több, mint realitása, hiszen a minap két NATO-országból már itt is jártak az érdeklődők, s a bemutatott magyar tankok rendkívül megnyerték tetszésüket. A NATO-beli vendégek, élükön Maxwell Sean alezredessel, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének katonai attaséjával és Günter von Oertzen-Brunn úrral, az NSZK Nagykövetségének katonai attaséjával jártak Miskolcon, a Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szövetség tanácstermében, harckocsinézőben. De tegyük gyorsan hozzá, hogy szó sincs a Varsói Egyezményben vállalt kötelezettségeink legparányibb mértékű megsértéséről sem, hiszen a MEGI- TER Kft. vendégeiként megyénkben járt katonai attasék nem gyilkos fegyvereket, hanem „megszelídített” tankokat jöttek megcsodálni. Hogy milyen is egy „szelíd” harckocsi? Rendkívül hasznos, minden akadályt leküzdő, óriási munkabírású — s ami a legfontosabb — békés célokat szolgáló gép. A MEGITER Kft. igazgatója, Szűcs István filmen, s a gyakorlatban is bemutathatta az érdeklődőknek, hogyan szelídülnek 'békés munkagéppé a kft. hejőcsabai HEDOL üzemében a honvédség feleslegessé vált tankjai. Leszerelésüket a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség tagjaként működő MEGITER Kft. tervei, technológiája alapján végzik. Amikor az egykor gyilkos monstrum már nagyerejű járművé szdlídült, akkor a fegyverzet helyett elektrohidraulikus nehéztolólappal szerelik fel. Így válik a tank sokoldalúan használható, rendkívül erős munkagéppé, amely igen sok mindenre használható a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a vízügynél, a mélyépítésben s más területeken. A Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalatnál s erdészetekben máris dolgoznak ilyen megszelídített harckocsik. A hejőcsabai HEDOL üzemen kívül megyénk néhány termelőszövetkezeti melléküzemága is felkészült arra, hogy leszerelje, átalakítsa a MEGITER Kft. tervei, s technológiája alapján a „néhai” tankokat. Örömmel tennének eleget minél több ilyen megrendelésnek. És rendkívül örülnénk az olyan információknak is, hogy az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, vagy bármelyik más NATO-or- szágban — esetleg a miskolci technológiával — ugyancsak folyna már a tankok „megszelídítése”. Sőt. bérmunkában — hozott anyagból — megyénkben is szívesen vállalnánk a nyugati vagy keleti harci eszközök „megbékítését”. Szombaton és vasárnapoként, akár (no nem szocialista), de mondjuk „demokrata műszakokban’ is! (ír) Miskolcra került az egyik Venesz Józsei-díj A magyar gasztronómia felszabadulás utáni legjelesebb művelője és irányítója volt Venesz József, világhírű szakácsunk. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége tavaly róla elnevezett díjat alapított, amelyet három kategóriában nyerhetnek el hazai és külföldi gasztronómusok. Külön díjazzák a külföldieket — akik között az idén például szerepelt a Nemzetközi Szakácsszövetség elnöke —, külön azokat, akik elméleti úton, például szakkönyvek, publikációk megjelentetésével segítik a magyar gasztronómia fejlődését, világhírnevének megőrzését, s végül a harmadik kategóriába azok a cukrászok és szakácsok tartoznak, akik előző évben kiemelkedő teljesítményekkel rukkoltak ki, például nemzetközi versenyeken öregbítették a magyar szakácsok és cukrászok igen erős világhírnevét. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége napokban megtartott közgyűlésén ünnepélyes külsőségek között adták át az idei Venesz József-díjakat. A gyakorló szakácsok és cukrászok között díjat nyert Lukács István, az Atrium Hayett séfje, a magyar olimpiai csapat kapitánya, az ország jelenleg legjelesebb szakácsa, Facsar Sándor, a Hotel Novotel séfje és Kandik Ferenc, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat mesterszakácsa. Rajta kívül a ma legmagasabb szakmai elismeréssel a régióban csupán Kopcsik Lajos, a Kazincbarcikáról Egerbe áttelepült mestercukrász rendelkezik. —ny—s— A Zrínyi Kiadó 1990-es tervei A Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó a honvédség megváltozott szerepének megfelelően elsősorban a nemzeti értékeket kívánja közrebocsátani; a Honvédelmi Minisztérium bizonyos megrendeléseit kielégíti, a hadseregen belüli nevelő munka segítését természetesnek tartja — hangsúlyozták a kiadó 1990-es elképzeléseiről tartott keddi tájékoztatón. Az idén 43 mű kiadását tervezik 911 ezer példányban. Legrangosabb tudományos vállalkozásuk, a Zrínyi Könyvtár sorozat — a névadó életművének bemutatása — idén a negyedik kötettel jelentkezik. Tisztelt választópolgári Pártunk vezetősége 1990. januar 18-án indítványt küldött az Alkotmánybirósághoz. Mivel az ügyben azóta érdemleges döntés nem született, ezért a kamatadóval sújtott állampolgárokat engedetlenségre szólítjuk fel. Egyben kérjük, hogy aláírásukkal erősítsék indítványunkat. MSZDP Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 4. szám alatt, II. emelet. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt indítványozza, hogy vizsgálja meg a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről alkotott 1989. évi XLIX. tv. rendelkezéseit, mert álláspontunk szerint a törvény alkotmányellenes. Javasoljuk a törvény alkotmányellenességének megállapítását és teljes egészében történő megsemmisítését. Indoklás: Az Országgyűlés a lakás- vásárlás, lakásépítés és egyéb, lakásokon végzett építési munkák céljára a pénzintézetek által nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönre fennálló tartozásra adókötelezettséget állapított meg. A törvény alkotmányellenes. Az Alkotmány kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, egyben célul tűzte ki többek között a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítését. Az Alkotmány 7. §. 1. bek. 'tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait. A 70/iL §. szerint minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Az előbb felhívott célok elérésével, jogszabályi rendelkezésével a „kamatadó” törvényéllentétben áll. Az adó alapja az alkotmányi rendelkezéssel összhangban csak jövedelem és vagyon lőhet. A kamatadó lényegében nem jövedelmet, vagy vagyont, hanem egy tartozást adóztat meg. Ez minden nemzetközi normával ellentétes. Az'állam feladata többek között az állampolgárok szociális biztonságának a megteremtése. Az állampolgároknak lakáshoz juttatása is elsőrendű feladata lenne, amely elvárásnak nem tudott ez idáig maradéktalanul eleget tenni. Ezért vált szükségessé a lakáscélú támogatás nyújtása, amely az állampolgári önerős kezdeményezést ösz- szekötötte az állami segítségnyújtással. A kölcsönszerződés megkötésekor az állam nevében szerződő pénzintézet és a magánfél előtt nyilvánvaló volt, hogy a magánfél kedvezményben részesül, ugyanakkor az államtól átvállal olyan feladatot, amely az általános kötelezettségek körébe tartozik. Az 53/1982. (X. 7.) MT. rendelet, amely a pénzügyi feltételeket rögzítette 2. §. (2) bék. nyilvánvalóvá tette, hogy „kamat- kedvezményből adódó terheket az állam viseli”. Ennek a rendeletnek későbbi módosításai visszautaltak arra, hogy a kölcsönszerződések tekintetében a szerződés megkötésékor hatályban volt törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A „kamatadó” lényegében azt a segítséget adóztatja meg, és ezáltal vonja el legalábbis részben, amelyet egyszer már az állam korábban megadott. Mindezek fényében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt leszögezi, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely veszélyezteti a demokratikus jogállamba való békés átmenetet, a nyugdíjasok, nagycsaládosok és az alacsonyabb jövedelműek megélhetését. Egy ilyen jogalkotási gyakorlat, amelynek kialakulását a kamatadó törvény megalkotása is jellemzi, az egész nemzetgazdaságra nézve is kedvezőtlen hatással járna, csökkentené a dolgozók munkakedvét, és kockára tenné a külföldi töke Magyarországra települését. A gazdasági élet biztonságáról nem beszélhetünk olyan körülmények között, amikor olyan jogszabályt lehet hozni, amely visszamenőlegesen, lényegében módosítva a polgári jogi szerződést, a gyengébb szerződő felét hátrányosabb helyzetbe hozza. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ennek szellemében kéri az Alkotmánybíróságot, hogy az 1989. évi XLIX. törvényt semmisítse meg. A Kereszténydemokrata Néppárt nyilatkozata A Déli Hírlap után most az Észak-Magyarország „Szólástér” rovatában olvastuk mélységes megdöbbenéssel a Magyar Demokrata Keresztény Pártnak a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain részt vett ellenzéki pártokat nemes egyszerűséggel a kommunista hatalomátmentés támogatásával vádoló, a választásokat gátlástalannak és komédiának minősítő, a munkásokat, földműveseket, értelmiségiéket, keresztényeket választási bojkottra felhívó közleményét. Az eddigiek folyamán keresztényi türelemmel elkerültük az említett és önmagát a világnézeti elkötelezettség bármilyen bizonyítéka nélkül kereszténynek nevező párt esetenkénti állásfoglalásához kapcsolódó megnyilatkozást, most azonban a további félreértés, vita és válasz elkerülése érdekében annak egyértelmű rögzítésére kényszerülünk, hogy az 1944-ben megalakult Keresztényde- demökrata Néppárt nem azonos a nevében a keresztény jelzőt önkényesen használó Magyar Demokrata Keresztény Párttal és határozottan elhatároljuk magunkat a választási bojkottot hirdető felhívástól. Nem vagyunk ugyan egyházi párt, de meggyőződésünk szerint az ilyen tartalmú felhívásokkal kapcsolatban kap különös fontosságot a Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata: „Vannak olyan politikai irányzatok, amelyek csak látszatra képviselik a keresztény erkölcsöt és csak pártpolitikai céljaik szolgálatában emlegetik a keresztény elveket.” A magyarországi egyházak és fele'kezetek vezetői által kiadott közös nyilatkozat szintén szöges ellentétben áll a bomlasztó és ártalmas bojkottfelhívással: ..A parlamenti választások kapcsán elsősorban arra hívunk fel mindenkit, hogy éljen állampolgári jogaival és vegyen részt közös jövőnk formálásában.” A keresztény elvek mellett valóban elkötelezett pártök a közjó megteremtésére és a társadalom erkölcsi megújítására törekszenek. A népakaratra épített demokrácia szabályai szerint ezt a törekvésüket csak az állampolgárok szavazatokkal kinyilvánított bizalma birtokában valósíthatják meg. Az ezzel ellentétes elveket valló párt csak politikai divatból nevezheti magát kereszténynek, és a gyengeség jele, hogy állítólagos nagy taglétszáma és „igazi” ellenzékisége ellenére nem vállalta a 43 év utáni első szabad választáson történő megméretést és világnézeti elkötelezettsége bátor bizonyítékaként nem szállt harcba a nevébe beiktatott keresztény eszme győzelméért. A Kereszténydemokrata^ Néppárt a keresztény világnézet politikai síkon történő érvényesítése érdekében felhív és felkér minden magyar állampolgárt arra. hogy a március 25- iki választáson gyakorolja álíamjolgári jogait és szavazzon a lelki ismerete szerint. Befejezésül csupán egy mondat a püspökkari nyilatkozatból: „Az a keresztény, aki elhanyagolja földi tennivalóit, valójában embertársaival, sőt magával Istennel szemben fennálló kötelezettségeit hanyagolja el." Kereszténydemokrata Néppárt Nyílt levél Az ősi miskolci gimnáziumok volt növendékeikez A sztálinista ullam egyik célja az volt. hogy a történelmi intézményeket szétzúzza. s a magyar hagyomány folytonosságát megszakítsa. Ennek egyik helyi megnyilvánulása a több. mint négyszáz éves Lévay József Gimná-^ zluim, a kétszáz éves Fráter György Gimnázium és a százéves Tóth Pál Gimnázium megszüntetése. Ez párosult a nyolcosztályos gimnáziumi rendszer átalakításával. A három gimnázium helyett kettőt hoztak létre négy-négy évfolyammal : a Zrínyi Ilona Gimnáziumot és a Földes Ferenc Gimnáziumot. Ez utóbbit olyan személyről nevezték el. akinek a puszta^ említése is bántó az ősi iskolák esetében. Tíz évvel ezelőtt dr. Iván Géza és társai kezdeményezésére a Lévay József Gimnázium volt növendékeiből előbb baráti kör. majd egyesület alakult. Ehhez csatlakoztak a Fráter György Gimnázium egykori tanulói és a Földes időközben végzett diákjai. Az egyesület megpróbálta ápolni a hagyományokat. Olyan vélekedést fogalmazott meg. hogy az utódiskola jogutódja és folytatása az ősi iskoláknak. Ehhez alapul az szolgált, hogy az egyesület vezetői dicséretes hagyományőrző szándékukat más iskolához nem tudták kötni. Ezt könnyebbé tette, hogy a Földes Gimnázium kezdeti rossz vezetés után. H. Kovács Mihály és Kálmán László igazgatása alatt kiváló iskolává fejlődött, s országos hírnevet szerzett. Ügy gondoljuk azonban, hogy ez a lehetetlen állapot ma már nem tartható fenn. Bár az egyházaknak nincsen pénzé arra. hogy a regi iskolákat felélesszék, semmi akadálya sincs annak, hogy a történelmi jogfolytonosság fenntartónként, állami iskolaként az átmenetileg Zrínyinek nevezett épületben 1990. szeptember l^töl elkezdje működését a Lévay József Gimnázium. a jelenlegi épületben pedig a Fráter György Gimnázium. A Tóth Pál Gimnázium sorsáról ugyancsak dönteni kellene. A Földes Ferenc Gimnáziumot és a Zrínyit ugyanezen időponttól meg kell szüntetni. Növendékeikből és tanári karaikból meg kell szervezni a Lévayt és a Frátert. Legyenek ezek nyolcosztályosak. Mindkét gimnáziumban legyen kötelező a vallástan és a latin nyelv. A Lévay megalakítandó iskolaszékében a református. a Fráterében a katolikus egyház képviseltesse magát. Mindezek megvalósítása érdekében javasoljuk, hogy az egyesület már most. március 9-én olyan elnökséget válasz- szón. amelynek programjában a fenti újjáalakítás szerepeljen. Mivel — tudjuk — a Földes Gimnázium fenntartásának még az elnökségben is sok híva van. kívánatos lenne, ha a március 9-én délelőtt io órakor megtartandó közgyűlésen minél többen részt vennének az iskolák volt. növendékei közül. nehogy az országban szinte utolsóként tovább éljen a sztálinista iskolarendszernek ez a szektora. Dr. Kováts Lajos az egyesület elnökségének tagja
