Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

XLVI. évfolyam, 59. szám 1990. március 10. ■ Szombat Ára: 5,30 Ft POLITIKAI NAPILAP ■■ Népesedik a határ Golyóváltás: Petrenkó—ÓKÜ Főrészvényes a Korf és a Metallgesellschaft Jól telelt a vetés Munkásgyűlésen a részvénytársaságról Dr. Willi Korf: Nem egy vállalat kiárusításáról, hanem korrekt üzleti kapcsolatról van szó. úr. a Metallgesellschaft igaz­gatója is. Ám a munkásgyűlést meg­előzően nem kevésbé fontos eseményre került sor. Pet- renkó János vállalkozó — aki tavaly december 22-én írta alá a szerződést az ÓKÜ durvahengerművének megvá­sárlásáról, mely üzemrész január 1-től Pekó Művek né­ven működik — találkozóra, tájékoztatóra hívta a sajtó képviselőit, s ellenérzéseknek adott hangot a részvénytár­saság megalakítását illetően. — Azért kértem Önöket, hogy a nyilvánosság segítsé­gét kérjem - mondotta —, mert kertelés nélkül elmon­dom a véleményem az ala­kuló részvénytársaságról. Először is nem volt verseny-- helyzet, illetve nem volt korrekt a dolog. Más külföl­di cégek ugyanis nem tudtak beszállni a versenybe, ma­radt egy, illetve két cég, és azt hiszem, ez a gyakorlat a legveszélyesebb a magyar népgazdaságra, az Ózdi Ko­hászati Üzemekre is. A Pe­kó Művek tulajdonosaként elmondom, hogy olyan embe­rek akarják eladni az ÓKÜ-t, akik eddig nem tud­ták működtetni. Én azt szok­tam mondani, hogy először működőképessé kell tenni egy gyárat, hogy nyereséges legyen, s hogy még nyeresé­gesebb legyen, akkor lehet szó a részvénytársaságról. Egyébként én is megterem­tettem a pénzügyi lehetősé­get ahhoz, hogy induljak, részt vegyek a vásárlásban, mint magyar állampolgár, és mint ózdi gyártulajdonos. Én Ózd városért, az itt élőkért harcolok. Azt kérem az ösz- szes pártoktól, a jelenlegi kormánytól, hogy amíg az új kormány nem alakul meg, Magyarországról semmilyen eladást ne engedélyezzenek senkinek. — Az ÓKÜ a vagyonbecs- lések szerint nem kevés pénzbe kerül. Honnan terem­tett a vásárlásra fedezetet? — Az ÓKÜ egész vezérka­ra lehetetlen helyzetet ho­zott össze. Én is több nyuga­ti partnert hoztam ide, akik negyven százalékot kértek volna, nem hatvanat, de őket nem engedték a tűz közelé­be. Én is devizával fizetnék. Két változatot ismertettem Lotz Ernő vezérigaegató úr­ral. /V egyik a 60 százalé­kos tulajdonjogot kívánná, 30 millió nyugatnémet már­káért, a másik változat pe­dig, s ami sokkal szimpati- kusabb, vásárlás száz száza­lék tulajdonjoggal, 50 millió márkáért. A százszázalékos tulajdonnak vagyok a híve. Bizonyítottam a gyáramban, hogy működőképes, pedig a legrégibb hengermű Magyar- országon. — Mi kerülne az ön tulaj­donába száz százalékkal? — Gyakorlatilag a kohó, az acélmű, a folyamatos ön­tőmű és a rúd-dróthenger- mű. A nyugati .piacom biz­tosítva van, fejlesztenénk is egy 80 tonnás elektrokemen- cével, hogy minőségi acélt itudjunk gyártani. A Pekó Művekben gyártott termékek­nek jelenleg biztos a piaca. Mi hatékonyan dolgozunk, nem ismerjük a veszteséget. — Honnan a 30 millió márka? — Egy svéd partnertől, aki megbízott bennem. És meg­bízott azzal, hogy Magyaror­szágon 200 millió dollárt he­lyezzek el. Megkerestem a Hitelbankot., ahol készségei mutattak arra, hogy átveszik a 200 millió dollárt, s a vá­sárláshoz szükséges pénzt át­adják nekem. Ügy vélem, az Ózdi Kohászati Üzemeknél meg kellene válni azoktól, akik nem tudták működtetni. A Pekó Műveknél is meg­váltam azoktól, akik nem tudták a durvahengerművet működtetni, s azóta ragyo­góan él a cégem. Én nyíltan és őszintén szoktam beszélni. Azok, akik nem tudnak pro­dukciót felmutatni, ne ma­radjanak meg vezető beosz­tásban. — Bocsátana-e el embere­ket, fizikai dolgozókat? — Nem tervezek elbocsá­tást. Jelenleg 624-en va­gyunk a Pekó. Műveknél. El­sősorban a munkalehetőség megteremtésével foglalkoz­tam és nem elbocsátásokkal. Az más kérdés, hogy haté­konyan kell dolgozni. Hatá­rozott elképzeléseim vannak. És ezek az elképzelések em- bercentrikusak, Ózd város és térségének felemelkedését, szolgálják. . Egyébként nem szükséges, hogy megvásárol­jam az Ózdi Kohászati Üze­meket. Elegendő, ha megka­pom a tulajdonjogot, marad­jon az ÓKÜ állami tulajdon Viszont nyereségessé tudom tenni az Ózdi Kohászati Üze­meket. (Folytatás a 2. oldalon) Ha szeszélyes is az időjárás — azért már egyre inkább népesedik a határ. Az idei enyhe tél, s a korai kitavaszodás lehetővé tette, hogy a napsütéses, meleg napokon hozzáfogjanak az őszi mélyszántás simító­zásához, a vetés előkészítéséhez. Megjelentek az őszi vetések fölött a nö­vényvédelmi repülők. Most nem védekező szereket, hanem nitrogéntartalmú műtrá­gyát szórtak le a tavaszi fejtrágyázáshoz. A levegőből történő talajerő-utánpótlás igen jól bevált már a korábbi években Is, mert nem nyomja össze a talajt, nem tesz kárt a zsendülő vetésekben, mint a földi gépek. Az őszi vetések — most már látszik — jól teleltek. A mintegy 80 ezer hektárnyi őszi búza, rozs és őszi árpa jól fejlett, a vetések jól megerősödtek. Csak kisebb mér­tékben tapasztalható a csúcsokon elszíne­ződés. A tavaszi vetést még nem kezdték meg, csak a kora tavasziak kerültek földbe. így többek között már elvetették a mák zömét, de egyes helyeken hozzáfogtak a borsó ve­téséhez is. Jelen pillanatban bizalomkeltő képet mu­tat a határ. Az eddig esedékes tavaszi munkák nem szenvedtek késedelmet. iA csapadék viszont hiányzik. S ha jön, az bizony nemcsak májusban ér majd ara­nyat! Tulajdonképpen mar más­fél esztendővel ezelőtt meg­kezdődött az Ózdi Kohászati Üzemek szerkezeti átalakítá­sa, hiszen leanyvállalat lett a szamítókozpontbol. hét kft. alakult a kohászaton belül, magánkézbe került, a durva- hengermű, s kft. alakult a térségben folyó vállalkozások előkészítésére is. Tavaly de­cemberben jelentették be, egv ipari szolgáltató rész­vénytársaság alakítását, amelynek alapvető feladata lesz az innovációs tevékeny­ség, az energiaellátás és szál­lítás, a kereskedelmi tevé­kenység, valamint a vagyon­kezelés. Körvonalazódtak egy kohászati részvénytársa­ság alapításával kapcsolatos tervek is, nyugatnémet törzs­tőkével, számottevő ózdi jegyzéssel. Az ÓKÜ apport­ként kohóit, hengersorait, kemencéit vinné a vállalko­zásba. A két fő részvényes, a Korf ÁG., valamint a Me- talígéseHschaft működő és banktőkét hozna az óhatat­lanul szükséges fejlesztések­hez, a termelés biztosításá­hoz. A részvénytársaság alakí­tásával kapcsolatos elképze­lésekből, tervekből nem várt gyorsasággal lett értékelhető valóság, hiszen a pontosan kimunkált szerződés immár csak végső aláírásra vár. Ám ezt megelőzően a terve­zet, a szerződés megismerte­tésének szándékával tegnap délelőtt 11 órakor Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Ház­ban munkásgyűlést hirdettek, amelyen megjelent dr. Willi .Korf úr, a Korf cég tulajdo­nosa, valamint dr. Binder Megkezdődik a csapatkivonás Hétfőn, 1990. március 12-én megkezdődik a Magyarországon álromásozó szovjet csapatok ki­vonása. Erről állapodott meg pénteken Moszkvában a Somo­gyi Ferenc külügyi államtitkár vezette magyar és az Ivan Aboimov külügyminiszter-he­lyettes vezette szovjet küldött­ség. A megállapodás szövegét az utolSY) pontosítások elvégzé­se után a Ikét delegációvezető látta el kézjegyével. Az egyezmény értelmében a csapatkivonás befejezésének dá­tuma 1991. június 30. Mint So­mogyi Ferenc Moszkvában dol­gozó magyar újságíróknak el­mondta. íi kivonulás befejezésé­re vonatkozó időpont kérdésé­ben végül is sikerült a szovjet féllel elfogadtatni a magyar kormány álláspontját. A jelzett időpont után hazánkban nem marad sem szovjet katona, sem a szovjet hadsereg tulajdonát képező ingóság és ingatlan. A pénteki tárgyaláson megfi­gyelőként részt vett Demszky Gábor, Kása Lajos és Raffay Ernő, akiket a választásokra országos listát állító 12 párt je­lölt ki erre a feladatra. A megállapodás véglegesítése előtt álló utolsó akadályokat is sikerült a pénteki megbeszélé­seken elhárítani, így a tervek­nek megfelelően, szombaton alá­írható lesz a csapatkivonásról szóló magyar-szovjet szerződés. Az aláírásra Moszkvába érkezik Horn Gyula magyar külügymi­niszter, aki szovjet kollégájával. Eduard Sevardnadzével zárja le a szovjet csapatok kivonásáról folyó tárgyalássorozatot. Fidesz-gyűlés Kazincbarcikán A Fidesz tegnap délután választási nagygyűlést tar­tott Kazincbarcikán, Deutsch Tamás, a Fidesz Országos Választmányának tagja el­nökletével. Az előadó bevezetőjében megállapította: optikai csa­lódáson alapul az a megálla­pítás, hogy az országunkban zajló társadalmi átalakulás lassú, mivel kilenc hónap alatt nyilvánvalóvá vált: a Kádár-korszakot nem lehet átmenteni, s egyben új,, te­hetséges politikusok tűntek fel. A nemzeti csúcstalálkozó egyik központi kérdéséről, a szovjet csapatok kivonásá­nak mikéntjéről .megjegyez­te: az Országgyűlés ezt a kérdést csak kampányszem­pontból vizsgálja. A szocia­lista párt jelenlegi kormá­nya pedig törvénytelen, mert az erőszakkal — szovjet se­gítséggel — 1956-ban hata­lomra került kormánynak a mostani kormány a jogfoly-i tonosság szempontjából a jogutódja. Ezért tárgyal ez a kormány olyan gyámoltala­nul a szovjet csapatok kivo­násáról, amelyet egyébként nagyon rövid idő alatt vég­re lehetne hajtani. Végül az előadó kérdésekre válaszolt. Z. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom