Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
1990. március 31., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mátyás az igazságos Ötszáz évvel ezelőtt, 1490. április 6-án halt meg Bécsben a talán legismertebb magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás. A törökverő Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia 1443-ban Kolozsvárott született. Apja még 1456-ban, nándorfehérvári győzelme után elhunyt, bátyját, Lászlót 1457-ben V. László király kivégeztette, a 14 éves Mátyást fogságra vetette. A király halála után 11498. január 24-én a magyar országgyűlés királlyá választotta az akkor prágai fogságában tartózkodó. 25 éves Mátyást. Az új király előtt szinte megoldhatatlan feladatok álltak. Az Albert király (1438— 1439) halála utáni belső harcokban felbomlott a rend, a királyi birtokok nagy része magánkézre került, külső és belső ellenség is veszélyeztette az országot. A Szent Koronát, Sopron városát, több nyugat-magyarországi várat Albert özvegye annak idején elzálogosította Ilii. iFrigyes császárnak, aki V. László rokonaként igényt tartott a trónra is. A Felvidék nagy részén cseh huszita zsoldosok tartották kezükben a hatalmat, és nem ismerték el Mátyás királyságát. Időközben a törökök kiheverték a nándorfehérvári csatavesztést, és újra folytatni akarták északi hódításaikat. A huszita és a török veszély számos nagyhatalmú magyar urat a királyi politika támogatására késztetett. Mátyás mellett foglalt állást a pápa és a magyar püspöki kar is. így lassan sikerült helyreállítani a rendet és a királyi hatalmat. Mátyás 1459-ben leverte' azokat a nagybirtokosokat, akik vele szemben Jill. Frigyes császárt választották meg. Hosszas harcok után 1462-ben kiegyezett Jan Zsiskával, a felvidéki cseh zsoldosok vezetőjével is. A belső rendcsinálás miatt nem tudta megakadályozni a török ibaUkán-i térnyerését. 1459-ben III. Mehmed szultán Szerbiát, 1463-ban Boszniát foglalta el. Mátyás azonban — a török főerő elvonulása után — 1463. őszén vissza tudta foglalni Bosznia északi részét, és az ottani várakat. Mátyás pontosan látta, hogy Magyarország katonai ereje arra alkalmatlan, hogy a szultáni főerővel hosszabb ideig szembe tudjon szállni (ill. Mehmed évi bevétele több, mint kétszerese volt a Mátyás alatt megnövelt pénzügyigazgatási szervezetet hozott létre, ami megakadályozta a királyi bevételek szétforgácsolódását. Bevételei alapján az 1458. óta — a külső és belső veszélyek elhárítására — az országgyűlések által rendszeresen megszavazott rendkívüli, gyakran évente kétszer is beszedett adó képezte. Ez a jobbágyságot sújtotta: egy jobbágygazdaság („porta”) egy aranyforint adót fizetett, ami ötszöröse volt a rendes adónak. (Egy ökör két forintba került.) A pénzügyigazgatási reform és a magas adó lehetővé tette egy állandó hadsereg felállítását, amit viszont foglalkoztatni kellett. A pápa és a császár kérésére 1468-ban háborút indított a huszita cseh király, Pod- jebrád György ellen. Elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, sőt a cseh királyi címet is felvette, a cseh háborút végül az 1479-ben ratifikált olmützi béke zárta le. Mátyás megtartotta hódításait és a cseh királyi címet. A császárral is megromlott a viszony. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, majd az egész Alsó-Ausztriát, és felvette az osztrák hercegi címet. Ezzel — kisebb területen — létrejött a későbbi Osztrák—Magyar Monarchia előképe, de magyar vezetéssel. Mátyás hatalmának ki- terjesztésével — feltehetően — a törökkel szemben esélyesebben ellenállható állaimra is gondolt. A magyar király azonban nem csupán katonai babérokra áhítozott, hanem jelentős kulturális központot hozott létre Magyarországon. Az olasz humanizmus és a reneszánsz Közép-Európában először Mátyás udvarában vert gyökeret. Egykori nevelője, majd főkancellárja, Vitéz János érsek körül is humanista kör alakult. Vitéz unokaöccse volt Janus Pannonius pécsi püspök — különben királyi főkincstartó, szlavón bán stb. —, a XV. század legna- gyöbb látta nyelvű humanista 'költője. Udvarának dolgozott a természettudós 'Regiomontanus. Létréhozott továbbá a király budai várban egy csodálatosan festett, kéziratokból álló nagykönyvtárat (Bibliotheca Corviniana). 1467-ben egyetem nyílik Pozsonyban. A király építkezései — főként Budán és Visegrádon — részben reneszánsz jellegűek. Naszód Mátyás korából A király hajóhada selte a tüzérséget. Egy gályára 300 lövészt hajóztak Mátyás király állandó hadseregének kiépítésekor nem feledkezett meg a vízen érkező törökökről. Folyami haderejét fokozatosan építette ki. A naszádosok létszámát először a török elől menekülő szerbekkel — a magyarok rácoknak nevezték őket — gyarapította, naszádokat pedig a már régebben működő hajóépítő telepeken készíttetett. A hajóhad kiépítésének részleteiről keveset tudunk. Mátyás királynak a pápához 1475. november 3-án intézett levelében ez olvasható :„... s dunai hajóhad fölszereléséhez fogtam ...” A hajóhad kiépítését és felszerelését 1476 tavaszára fejezték ibe. Erről a folyami flottáról fennmaradt egy kimutatás a firenzei levéltárban, amelynek alapján magunk előtt láthatjuk a hatalmas. 364 úszóegységből álló flottát. Közülük 16 nagyméretű, negyvennégy evezős gálya és 34 naszád, valamint számtalan kiszolgáló és szállítóhajó, dereglye és más kisebb-na- gyobb csónak volt. Egy-egy gályán 4 százfontos ágyú (bombarda) képvibe, akik közül kétszázan a kézi ágyú (pisside manuali), a többiek a szakállas ágyú (cerbottana) kezelői voltak. A gályákon a hajósokkal együtt hozzávetőleg 5850 ember szolgált. A naszádot 18 evezővel hajtották. Orrában egy negyvenfontos vasgolyót kirepítő ágyú állt. A naszádon, az evezőlegénységen kívül, még 18 puskás, vagy íjjas katona is elfért. A gályák és naszádok ágyúin kívül a hajóhadnak még a következő tüzérségi felszerelése volt: 8 nagyméretű bombarda, ugyanennyi balliszté és 4 mozsár (magasra vető nagy bombarda). továbbá 20, dézsa alakú óriáságyú, amelynek 100 kilós gyújtóköveket lőittek ki. 'És ez még nem minden. Ugyanis: .......Midőn a hajóhad parthoz közeledik — írja Szentkláray Jenő, a téma múlt századi jeles kutatója —, módjában áll az e célra hozott póznákkal, rudakkal és láncokkal két óra alatt olyan várat állítani fel, mely hét-nyolcezer harcosit foglalhat magába, s a szárazföld felől az egész hajóhadat fedezi. E vár 40 bombardával, tarackokkal és csatakígyókkal szerelhető fel. A víz felől erősen felszerelt 16 hajó fedezi a hajóhadat...” Ezzel a felszereléssel a hadsereg átkelésének biztosítására az ellenséges parton erős hídfőállást lehetett léltrehozni. Mátyás ilyen felkészülten indult el 1476-ban Szendrő alá, hogy ott Temesvár környékéről temérdek zsákmánnyal és fogollyal érkező két szendrői béget, Alit és öccsét, Szkendert megbüntesse. Az összecsapásban Szkender bég elesett, és a török hajóhad is megsemmisült. Mátyás fejedelmi díszhajtó t is építtetett, a Bucentau- rust. Bonfini elragadtatással ecseteli a hajó nagyságát, tágas, kazettás mennyezetű helyiségeit, ebédlőjét, hálótermét. női lakosztályát. Amikor a nagy király Bécsben meghalt, holttestét díszesen felravatalozott hadihajó szállította Budára. A folyami gyászmenet 50 fekete lepelbe burkolt hajóból állt. Csonkaréti Károly magyar királyi jövedelmeknek), ezért csak ritkán vezetett törökellenes hadjáratokat. Fő célja az egyes végvárak védelme volt. Mátyás állította fel ugyanis azt a magyar végvárrendszert, amely Mohácsig megvédte az országot. Visszaszerezte a Szent Koronát és Sopront is a császártól. Igaz, ennek fejében el kellett ismernie a Habsburgok örökösödési jogát. Ez viszont lehetővé tette, hogy 1464- ben megkoronáztassa magát, és ezzel megerősítette legitimitását. A koronázás után kormányzati reformokat léptetett életbe, szabályozta a kancelláriák és a bíróságok működését, és ami még fontosabb; egységes Joggal tartották kortársai Mátyást az akkori Európa egyik legnagyobb uralkodójának. i(Az egykorú francia diplomata, Philippe de Commynes XII. Lajos francia, IV. Edward angol, Mátyás magyar királyt és U. Mehmed szultánt sorolta közéjük.) 1458-tól 1490-ig tartó uralkodása országunk fényes korszaka vélt. A keménykezű igazságos király alakja versekben, legendákban, a nép emlékezetében is tovább élt. Haditettei, a központi hatalmat megszilárdító ereje és kultúrateremtő cselekedetei történelmünk llegnagyöbbjai közé emelik. Dr. Kubinyi András Anekdoták a királyról Mátyás egyszer egy gonosztevőt halálra ítélt. Kegyelemből azonban megengedte, hogy a halál nemét az elítélt válassza meg. A bűnös összetette a kezét: — Kegyelmes királyom, ha már megengedted, hogy a halálom nemét magam válasz- szam meg, engedd meg azt is, hogy végelgyengülésben haljak meg! * A Hajdúság népe között ez az anekdota maradt meg Mátyás királyról: A király egyszer, jártában- keltében találkozott egy öreg favágóval. Beszédbe elegyedve vele, megkérdezte tőle, mennyi a napi keresete? — Négy garas — felelte a favágó. A király elcsodálkozott: hogy lehet annyiból megélni? Az öreg azt válaszolta: Egyik garason ételt-italt iieszek, Egyet interesre jó kézbe leteszek. Eggyel fizetgetem régi adósságom. Negyedik garasom mindig sárba hányom. Mivel a király nemigen értette a dolgot, a favágó megmagyarázta: egy garast eleségre költ, egyet a fiának ad, eggyel az elagott szülőit segíti, egyet meg a nagylányára költ. Mátyás király egyszer meglátogatta az egyik töm- löcöt. Néhány rabot maga elé sorakoztatott, és megkérdezte őket, hogy miért kerültek börtönbe. A foglyok persze szépítgették a dolgukat, és egyik sem vallotta magát bűnösnek. Feleletükből kitűnt, hogy valameny- nyien „ártatlanul” szenvednek. Végre a cigányhoz fordult: — Hát te, miért vagy itt? — Birkát loptam, felséges uram. Erre a király így szólt a fogházf elügy élőhöz: — Bocsássa rögtön szabadon ezt a gazembert! Még utóbb elrontja ezt a sok ártatlan, becsületes embert! * Mátyás király egyszer éjnek idején Tétényen utazott át. Az úton malomkő hevert, a kocsi kereke beleütődött, és eltörött. A király nagyon megharagudott, maga elé hívatta a falu elöljáróit, s azt mondta nekik: — Mivel hagytátok a malomkövet az úton heverni, az lesz a büntetésiek, hogy mire harmadnap visszajövök, a malomkövet megnytíz- zátok. Az elöljárók törték a fejüket, hogy mitévők legyenek, de nem jutott eszükbe semmi. Meghallotta ezt a bíró lánya, s azt mondta, bízzák csak rá, majd ő elintézi az ügyet. Mikor a király visszatért, és követelte, hogy mutassák meg neki,a megnyúzott malomkövet, a lány így válaszolt: — Hogyan kívánhatja felséged. hogy megnyúzzuk a malomkövet? Ha már az a kívánsága felségednek, először vétesse vérét! A királynak megtetszett az ötletes válasz, s nem büntette meg a tétényieket. A király és a művészetek Mátyás, a legendás hírű király, a kor élen járó szellemi áramlatának, a huma- n izmusnak Európa-szerte nagyra értékelt alakja volt. Kiemelkedően művelt, a reneszánsz nagyjaihoz, a vele álladóan vetélkedő firenzei fejedelemhez, Lorenzo Me- dicihez -hasonlóan, aki Mátyás halálakor megkönnyebbülten kiáltott fel: „Most már olcsóbbak lesznek a könyvek!” Mátyás király egyszer munkától fáradtan kikönyökölt szobája ablakán. Egyszer csak látja, hogy Markai az udvari bolondja, sietve közeledik. — Hová, hová, fickó, ilyen sebbel-lobbal? — kiáltott le neki a király. — Téged akarlak meglátogatni, komám! — Hadd el, nem lehet azt. — Nem? És miért nem? — Azért, mert bolondnak nem szabad ebbe a szobába bejönni. — Hát akkor te hogyan jutottál be? * Amikor Mátyás király 1485-ben Bécs városát ostromolta, a seregei nyugtalankodni kezdtek. — Sose búsuljatok! Van nekem a várban két hű szövetségesem, akik nemsokára a kezünkre játsszák Bécset — bíztatta őket a király. Amikor a katonák tudni akarták, kik lennének azok, Mátyás így folytatta: — Az egyiket Éhségnek, a másikat Lázadásnak hívják. Nem telt bele egy hét, s Becs — az övé lett. Gyűjtötte: Kiss György Mihály Udvarában a művészetek minden neme felvirágzott, de különösen büszke volt világhírű könyvtárára, amely újjáépített palotájának a Dunára néző szárnyában helyezkedett el. Udvartartásának reneszánsz uralkodóhoz méltó fényét leírták a történetírók, és a Budán megfordult követek, elsősorban az olasz Bonfíni, de szelleméről tanúskodnak palotáinak a törökdúlást átvészelt maradványai is. (Ezék részben visegrádi nyaralójában a helyszínen, részben a Magyar Nemzeti Galéria kőtárában és a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók.) 1473 és 1490 között volt -legaktívabb az uralkodó, ekkor erősödtek fel leginkább kulturális és politikai ambíciói. melyeket olasz felesége, a fejedelmi vérből származó Annagóniai Beatrix is teljes lelkesedéssel támogatott. Mátyás ez időben gyűjtötte maga köré a háladó irodalom és művészet kiváló képviselőit Európából. Palotái építésére és berendezésére művészeket és mesterembereket hozatott Itáliából. Udvarában — igazi reneszánsz fejedelemhez méltóan — a kultúra minden ága virágzott. Kincstára fényűző pompájától. amelyet Bonfini is csodálattal említ, már csak hírmondók maradtak. Igaz. ezek az európai ötvösség oly utói élhetetlen remekei, mint az esztergomi főszékesegyház színes zománcos. arany M át vá s - k á'-l vá r i ája. vagy a wienerneustadti Mát.vás-ser- leg. bőkezű ajándékainak e éviké. Azt is megírták, hogy esküvője alkalmával háromezernél több arany- és ezüst- edény díszítette pohárszékeit. köztük több nagyméretű díszedény is. Ő karolta fel először Itá- lián kívül a majolikakészítöket, budai palotáinak padlózatát a faenzai Bettin! műhely mesterei készítették, Bár a török Mátyás uralkodása egész időszakán át veszélyeztette déli határainkat, a király az országos gondok közepette is tudott időt szakítani arra. hogy tudósaival könyvtártermében nagy disputákat rendezzen, és a külföldi követeknek la- komátat adjon zenét hallgasson. vadászatokon vegyen részt, vagy olykor-olykor kedvenc tartózkodási helyére, a buda—szentlőrinci pálos kolostoriba vonuljon visz- sza egy kis elmélkedésre. A halála óta eltelt pusztító évszázadok megsemmisítették palotáit. a törökök elrabolták kincseit, könyvtárának híres köteteit széthordták, de szellemének ereje, fénye minden hozzá kapcsolódó emléken átsüt. Még a kor divatjának megfelelően, arannyal átszőtt fejedelmi palástjai, ruhái, ,trónkánpit- ja is a vezető firenzei és velencei selyemszövő műhelyekből kerülték ki. és a legkiválóbb művészek tervezték. Hirtelen halála a legnagyobb — évszázadokra kiható — csapás volt, amely országunkat a fenyegető török veszélyben érhette, öröksége. a reneszánsz műveltség azonban mély gyökeret vert hazánkban. Az udvarához tartozó főurak, főpapok, Báthory Miklós, Vetési Albert, Ernüszt Zzigmond, Várad! Péter. Ippolito D’Este. majd Bakócz Tamás. Geréb László. Kinizsi Pál. Báthory István építkezései az egész országban elterjesztették az új szellemet, melynek utóhatásai még á XVTT. század elején isméitek, főleg a töröktől meg nem szállt Erdélyben. Brestyánszky Ilona
