Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-30 / 75. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. március 30., péntek Az Országgyűlés megbízott elnökének levelei Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke a magyar nemzeti kisebbség ellen irányuló atrocitásokkal kapcsolatban leveleket inté­zett* Anders Björckhöz, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése elnökéhez, Enrique Baron Crespóhoz, az Euró­pai Parlament elnökéhez, Alain Pompidouhoz, az Eu­rópai Parlament kelet-euró­pai országokkal foglalkozó csoportja vezetőjéhez, Habs­burg Ottóhoz, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó csoportja vezető­jéhez, Patrick Duffyhoz, az Észak-Atlanti Közgyűlés el­nökéhez és Charles Gorens- hez, a Nugat-európai Unió Közgyűlése elnökéhez. E levelekben Fodor István rámutatott arra, hogy a par­lamenti pluralizmus megte­remtése mellett a demokrá­ciában élő államok által el­fogadott közös érték az em­beri jogok, így a kisebbségi jogok védelme is. Hangsú­lyozta, hogy a kialakuló új Európa egységét, biztonsá­gát nagymértékben veszé­lyeztetik a magyar kisebb­ség ellen Romániában végre­hajtott, több halálos és több száz sebesült áldozattal já­ró atrocitások, hiszen e tér­ség országainak békéje és együttműködése' nélkül Eu­rópa sem érezheti bizton­ságban magát. Az emberi jogok e durva megsértését sajnálatos módon sem a ro­mán kormány, sem az ala­kuló pártok nem tudták, vagy nem akarták megaka­dályozni, sőt a román tö­megtájékoztatási eszközök még szították is a feszült­séget. Mindezekből az a követ­keztetés adódik, hogy a ro­mániai magyar kisebbség védelme egész Európa ügye. Ennek alapján az Ország­gyűlés megbízott elnöke kér­te e nemzetközi parlamenti szervezetek vezetőit és befo­lyásos képviselőit, hogy az objektív tények alapján ítél­jék el az Emberi jogokat veszélyeztető véres kilengé­seket, tegyenek lépéseket azért, hogy ilyen események a jövőben ne fordulhassanak elő Romániában, és szólít­sák fel a román hivatalos szerveket, hogy maradékta­lanul tegyenek eleget a nemzetközi szerződésekben az emberi jogok szavatolá­sára vállalt kötelezettségeik­nek. (MTI) Sütő András betegágyánál (Folytatás az 1. oldalról) tudom, hogyan képzelte, ho­vá rejti el a listát, hogy ne égjen el velünk együtt, bi­zonyára kidobta volna va­lamerre, az ablakom mond­juk, de hát ha akkor ez volt az elgondolás .. . Kü­lönben Judea ezredes, aki személyesen, szinte könyö­rögve mondta nekem, jöj­jön Sütő úr, menjünk ki in­nen, mert én vigyázok ma­gára, és rászólt az ordibáiló félrészeg vagy egészen ré­szeg, avagy egyáltalán nem részeg, csak a gyűlölettől dühöngő hodákiakra és a többiekre, hogy „dragii inéi”, „baietii mei”, tehát „kedveskéim, fiacskáim” .. . Na, hát az ő fiacskái, miközben vonultunk végig a termeken, a két sornyi rendőr között, hol a rend­őrök között alul rúgtak bennünket sípcsonton, hol pedig a rendőrök feje fö­lött öklöztek belénk. Az én zsebemben közben volt egy olyan szöveg, amit aznap délután akartam fel- olvastatni a helyi rádióban, felszólítani a marosvásárhe­lyi lakosságot, főleg a mun­kásságot, hogy ne vegye fel ezt a kesztyűt, hagyja ki­fulladni az ötezer fős tömeg őrjöngő támadását, mert em­bervér, emberhalál árán védhetjük csak meg az iga­zunkat. Azt is elmondtam volna, hogy ez a tömeg, amely így tüntet, nem le­het azonos Marosvásárhely román lakosságával, csak egy kis, fanatizált, leitatott vagy tényleg gyűlölködő frá­szét képezi, és hagyjuk, hogy lecsillapodjanak ... Jó­formán be se fejezhettem szavaimat, mert ezt a be­szédemet azért elmondtam, a mintegy 200 főnyi magyar szervező előtt, hogy a szék­ház elől vigyék szét az üze­netet a gyárakba, de ak­kor már ránk rohantak a tüntetők .. . Ott, a székház­ban vetettem aztán papírra a gondolatokat, de nem volt mikor elmondanom. Sütő Éva, a feleség eköz­ben szemrehányóan néz rám: férje belehevült a történet­be, láthatóan megint újra­éli az eseményeket. Csönde­sen az orrom alá dörgöli, hogy erről nem volt szó; igaza van, elnézését kérem. — Ezt azért jó, ha tud­ják az otthoniak — szabad­kozik, némileg kifulladva Sütő András. — Igen, de most próbálj meg egy kicsit pihenni ... — De azt fontos azért el­mondani, hogy én nem el­menekültem Marosvásárhely­ről, hanem ez volt az egyet­len választási lehetőség. Lé­nyegében én akkor már nem rendelkeztem magam­mal ... Valaki képes rá, s még elterjesztheti, s ráadá­sul a hírnek bedőlhet egy­két magyar ember is, mi­szerint amíg ők otthon szen­vednek, addig iám, egyesek külföldön várják a dolgok alakulását. Természetesen, ahogy az egészségi állapo­tom engedi, azonnal haza- megyek, s ott folytatjuk, ahol abbahagytuk ... MTI-Press Cseke Gábor Fidesz születésnapi bnli Március 31-én, szombaton este 7 órától Miskolcon, az Avas Szálló Fehér-termében 2. születésnapját ünnepli a Fidesz. Programok: élő rock and roll; politikai bukméker iro­da; „fideszes” játékbarlang; derült égből vöröscsillag ,— avagy váratlan meglepeté­sek. Az est házigazdái a Fidesz megyei képviselője­löltjei, rendezője a kam­pánystáb. Fogyasztásra aján­lanak Fidesz^koktélt, demok­rataszendvicset, rágcsálni­valónak elavult jelképeket marcipánba öntve. Jegyek elővételben, a Fidesz-irodán. Litvánia enged Egyetemes vizsgálat (Is—is) Vytautas Landsbergis, a Litván Legfelsőbb Tanács elnöke elvben beleegyezett a népszavazásba. Ez jelentős eredménynek számít, hiszen kielégíti Moszkva fő követe­lését. A szovjet vezetés a Sajudis (litván népfront) uralta vilniusi parlament függetlenségi határozata óta hangoztatja, hogy a balti köztársaságban élőknek nép­szavazáson kell dönteniük Litvánia státusáról. Landsbergis szerdán az amerikai UPI hírügynökség­nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha Litvá­nia népe óhajtja^ a népsza­vazást, ő nem ellenzi. Hoz­záfűzte, hogy 300 ezer támo­gató aláírás összegyűjtése szükséges a hatályos litván törvények értelmében a re­ferendum kiírásához. A lit­ván vezető hangoztatta, hogy bármilyen kérdésről — a népszavazásról is — kész véleményt cserélni Moszkvá­val. — A litván kormány idő­legesen feladja saját határ­őrség létrehozására vonat­kozó terveit — mondta szer­dán, újságíróknak nyilat- .kozva, Vytautas Landsbergis. Felszólította a litvánokat, ne szegüljenek szembe a szov­jet fegyveres erők fegyver­begyűjtő akcióival. Ezzel Vilnius további lényegi en­gedményeket tett Moszkvá­nak. Szerda óta számítani lehe­tett rá, hogy a litván veze­tés hűteni próbálja a felfor­rósodott indulatokat. Ro- mualtías Ozolas miniszterel­nök-helyettes bejelentette, hogy (meg nem nevezett) szovjet illetékesek eloszlat­ták a litván vezetés legsú­lyosabb aggodalmait, s a vil­niusi kormány nem érzi már oly súlyosan fenyegetve a litván függetlenséget, mint a hét elején. Nem tudható, hogy kik, és milyen garan­ciákat adtak á katonai fel­lépés mellőzésére, de — a jelek szerint — ezek a biz­tosítékok olyan meggyőzőek voltak, hogy a litván veze­tőket békülékenyebbé tették. Miint lapunkban annak idején tájékoztattunk róla, ügyészi vizsgálat indult a MMkolci Bölcsész Egyesület, oktatási tevékenységének le­hetőségéről. Ez a vizsgálat a napokban lezárult, s Bo- holy Zoltán, Borsod-Abaúj- Zemplén megye főügyésze ismentette az eredményt az érinitetfeWkel, Gyárfás Ág­nessel, az egyesület vezető­jével, és Hársfalvi Rezső mini sátorhely ette ssel. M e gál- lapítoibtiálk, hogy bár ,a kísér­leti szemeszter megkezdése­kor az oktatási törvény nem jogosított fel magánszemé­lyeiket egyetem alapítására, az egyesület nem is ámítot­ta, hogy egyetem lenne. Nem tévesztettek meg tehát sem diákot, sem szülőt. Ám jó néhány apró jog­sértést mégis elkövettek, így a diákok utazási kedvez­ményre jogosító diákigazol­ványt kaptak, pedig ez osak a felsőoktatási intézmények hallgatóinak jár. Aztán az egyesület vezetői kiadtak igazolásokat a kísérleti sze­meszter látogatásáról, s ezékikel jelentkeztek a fiata­lok a honvédségnél, halasz­tási kérelemmel. Az ügyész­ség ezen szabálytalanságok megszüntetésére hívta fel az érdekelték figyelmét, amit tudomásul is vették. Mintáz egyesület vezetője megje­gyezte, a vizsgálat jogszerű volt, a minisztérium pedig jóindulatú. S azt is elmond­ta, hogy próbáknak hallga­tóiknak kedvezményeket el­érni a MÁV-mál, s úgy tű­nik, ez sikerül is. Végső soron, hogy lesz-e a kísérleti .szemeszterből egyetemi oktatás, annak el­döntése az Országgyűlésre vár. A bankok utcája Miskolcon A Takarékbank tervei A Magyar Takarékszövet­kezeti Bank Rt. (az üzleti életiben használt cégnevén: Takarékbank) 1989. július 3-én kezdte meg működését, általános kereskedelmi banki j ogosítvánnyal. Az 1990. március 28-án megtartott éves rendes köz­gyűlésen az üzleti évről szó­ló beszámoló így m.indösz- sze 6 hónap tevékenységé­ről adott számot. A Taka­rékbank részvényesei — a takarékszövetkezetek — a féléves tevékenységet minden szempontból sikeresnek ítél­ték meg. Kézzel fogható bi­zonyítéka ennek, hogy a bank a részvénytőkére ve­títve elérte a legnagyobb kereákedélmi bankokra jel­lemző tőkearányos nyeresé­get. ,s ezáltal a legnagyobb kifizethető osztalékot is. A közgyűlésen alapsza­bály-módosításra is sor ke­rült, így többek között dön­tés született 500 millió, il­letve 1 milliárd forint kö­zötti tőkeemelésről, mellyel a bank részvényesi köre nyitottá vált, valamint a la­kosság részére is kibocsátás­ra került 200 millió forint összegű /részvény. Egyöntetű volt a takarék­szövetkezet részvényesei ré­Párthírek G. Nagyné dr. Maczó Ág­nes képviselőjelölt nyilvá­nos vitára hívja ki Tóth Andrást, a Keresztény De­mokrata Néppárt képviselő- jelöltjét. A vita helyszínéül Eneset, vagy Szikszót java­solja, az időpont megválasz­tását a másik félre bízza. * Csorba Piroska (SZDSZ), a 7. sz. választókerület kép­viselőjelöltje nyilvános be­szélgetésre, vitára hívja a második fordulóba bejutott jelölttársait: Tóth Istvánt (MDF) és dr. Király Bálin­tot (MSZP). Várják az ér­deklődőket is a kazincbar­cikai Egressy Béni Művelő­dési Házban április 3-án, kedden 17 órakor; Putno- kon a művelődési házban április 4-én, szerdán 17 óra­kor. * „Önkormányzat—várme­gye” címmel országos ta­nácskozást rendez a Magyar Demokrata Fórum április 1- jén, vasárnap 16 órakor Sá­toraljaújhelyen, a színház termében. Előadók az MDF országos központjából lesz­nek. Ha olajos vagy olaj-, zsír-emulziós szennyvíz ELHELYEZÉSI GONDJUK VAN, FORDULJANAK HOZZÁNK A szennyvíz keletkezési helyére szállított berendezésünkkel a helyszínen vállaljuk annak megtisztítását, MENNYISÉGTŐL ÉS MINŐSÉGTŐL FÜGGŐEN 3000—5000 Ft/m3 egységáron A keletkező' víztelenített iszap (mely az emulzió mennyiségének 2—3%-a) veszélyes hulladékként kezelendő KEVITERV MISKOLCI IRODA, Miskolc, Katalin u. I., telefon: 81-013 Ügyintéző: Zsóri András széről az alapszabály azon pontjának megerősítése, mi­szerint a Tialkaréikbiamik to­vábbra .is lássa el az ország összes itakaréikiszöviétlkezeté- nék szialkmiaii 'képViséLetét. A Taíkiairékltoamlk hálózatát tekintve regionális igazgató­ságokra és megyei fiókokra tagozódik. Megyénk ebiből a szempontból. ,a nyíregyházi régiiófoanlklhoz tartozik, mely szintén kiemelkedő eredmé­nyeket .mondhat magáénak. Miskolcon a megyei fiók megnyitása május 15-én vár­ható, a Borsod Tervező Vál­lalat Bajcsy-Zs. u: 17. szám alatti épületének földszint­jén. Római Lászlóné, a megyei fiák vezetője elmondta, hogy teljes körű kereskedelmi banki tevékenységgel kíván­ják működésüket megkezde­ni, és a jógii személyeknek nyújtott pénzügyi tevékeny­ségér} kívül lakoisságii forrá­sok megszerzésével, illetve finanszírozással is igyekez­nek megjelenni a megyei pén zp ia c o n. F oglalk ozn a k deviza- és valutaügyiletelk- kel is. A miskolci Bajcsy-ZiSi- liiimszky utca a Tokaj, a Posta . Bianlk megnyitása, majd a Takarékbank fiók átadása után a bankok ut­cája tesz. Az A-kategóriájú DEBRECENI ÁLLATTENYÉSZTŐ VÁLLALAT VÁLLALATI TA­NÁCSA PÁLYÁZATOT HIRDET A NYUGDÍJAZÁS MIATT MEGÜRESEDŐ igazgatói munkakör BETÖLTÉSÉRE. Az igazgatót a vállalati tanács 5 évre választja meg, amely időszak, az előírt követelményrendszer teljesítése esetén meghosszabbítható. A vállalat főbb tevékenységi köre: ' törzskönyvi ellenőrzés, szaporítóanyagok előállítása, mes­terséges termékenyítés, tenyész- és haszonállatok forgal­mazása, szaporodásbiológiai szaktanácsadás, fejőgép­szerviz és -rekonstrukció. A vállalatnak 3 önelszámoló egysége van. A vállalati létszám 400 fő, az éves nettó árbevétel 400-500 millió forint. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú egyetemi végzettség, legalább 5 éves vezetői gyakorlat. A megfelelő közgazdasági ismeretek és idegen nyelv tár­gyalási szintű ismerete a pályázat elbírálásánál előnyt jelent. A pályázat tartalmazza: a pályázó szakmai életrajzát, ed­digi tevékenységének ismertetését, esetleges publikációs munkájának jegyzékét, a vállalat vezetésére, a működés hatékonyságának növelésére és a vállalati vagyon nö­velésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítására vonatkozó elképzeléseit. A pályázathoz mellé­kelni kell az iskolai végzettségét és egyéb képzettségeit tanúsító okiratok másolatát, valamint 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT! A munkakör azonnal betölthető! A pályázatokat - zárt borítékban, „Pályázat” jelöléssel - a Debreceni Állattenyésztő Vállalat címére (Debrecen, Pf.: 81.) 1990, május 31-ig kérjük benyújtani. A beérkező pályázatokat bizalmasan kezeljük, azokat bi­zottság bírálja el. Az eredményről értesítést küldünk, és egyidejűleg visszaküldjük az el nem fogadott pályázatokat. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást dr. Magyar József, a vállalati tanács elnökhelyettese ad. Telefon: (42) 12-211.

Next

/
Oldalképek
Tartalom