Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-14 / 63. szám

POLITI KAI N API LAP ___ A z Országgyűlés megköveti a nemzetet Utoljára ül össze az 1985-ben megválasztott Országgyű­lés szerdán délelőtt 10 órakor. A három hónap híján öt­éves parlamenti időszak záróakkordjaként a képviselők megtárgyalják a kormány gesztusértékűnek tekinthető elő­terjesztéseit: az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélé­sek semmissé nyilvánításáról, valamint a magyar állam­polgárságtól megfosztó határozatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ülésen várhatóan felszólal Né­meth Miklós miniszterelnök, majd Fodor István, az Or­szággyűlés megbízott elnöke mond zárszót, megköszönve és egyben értékelve is a Parlament munkáját. Ezzel lé­nyegében az ülésszak véget ér. Délben ünnepi ülést tartanak, megemlékezve az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az ün­nepi ülés szónoka Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnöke lesz. * „Az Országgyűlés fájdalommal emlékezik meg arról, hogy a második világháborút követően a Magyarországon létrejött sztálinista államhatalom - megcsúfolva az em­beriességet, az igazságot és a jogot - ártatlan állampol­gárok százezreit fosztotta meg szabadságuktól, sokakat az életüktől is. A börtönökből és internálótáborokból sza­badultak számkivetettként éltek saját hazájukban. A tör­vénytelenül üldözöttek ügyeiben gyakorolt kegyelmi el­határozások alkalmatlanok voltak a sérelmek orvoslására, mert az el nem követett bűnök nem bocsáthatók meg. Mindezekért az Országgyűlés megköveti a nemzetet, és fejet hajt a törvénysértések valamennyi áldozata előtt, ki­nyilvánítva, hogy a bűnöket nem állampolgárok, hanem a sztálinista államhatalom követte el." - így kezdődik az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elitélések semmissé nyil­vánításáról szóló törvényjavaslat, amely - az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásához hason­lóan - a meghatározott időszakban és bűncselekmények miatt történt elítéléseket semmissé nyilvánítja. A másik törvényjavaslat az egyes személyek magyar állampolgárságtól megfosztásáról hozott határozatokat helyezi hatályon kivül. (MTI) Q kereszténydemokraták nagygyűlése Miskolcon Legnagyobb nemzeti ün­nepünk, az 1848/49-es forra­dalom és szabadságharc év­fordulójának tisztelgünk. Nemzeti zászlódíszbe öltöz­tek településeink, kokárdák ékesítik kabátunkat, és em­lékezünk. Ünnepre készü­lünk, ünnepelünk, hol együtt, hol elkülönülve. Miskolcon, a városi tanács koszorúzási ünnepségekre hívja a város lakosságát, március 15-én. A megemlé­kezés-sorozat 10 órakor, a Kossuth-szobornál kezdődik. A Szemere-szobornál 10.30 órakor, a Petőfi-szobomál 11 órakor helyezik el a ko­szorúkat. A városi tanács ál­tal szervezett ünnepségen való részvételre hívja fel tagjait a Hazafias Választási Koalíció, a Magyar Szocia­lista Párt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt. A Zöld Pánt vezetése tagjai meggyő­ződésére bízza, hogy mely párt által szervezetit ünnepi megemlékezésen vegyen részt. Az Agrárszövetség a mis­kolci Petőfi-szolbornál „ce­remóniáktól és ... minden választási politikai agitáció- tól mentesen” helyezi el a megemlékezés koszorúit, dél­után 2 órakor. A Fiatal Demokraták Szö­vetsége 15-én, 15 órakor a Kossuth-szobornál tartja ün­nepi megemlékezését. Ren­dezvényükre Romániából, Nagyszalontáról is érkeznek vendégek. Az ottani M'IiDESZ (Magyar Ifjak Demokratikus Szövetsége) is részt vesz a miskolci ünnepségen. A Fidesz helyi szervezete ugyancsak képviselteti ma­gát a nagyszalontai március 15-i megemlékezésen. A Független Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége 10 órakor a Pe- tőfi-szoborhoz hívja ünnepi megemlékezésre a tagjait. A Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar De­mokrata Fórum közös meg­emlékezést szervez. Ünnep­ségüket — csakúgy, mint tavaly — a Kossuth-szobor­nál kezdik 9.30 órakor. * Aggtelekről a Baráti Kör Aggtelekért elnevezésű szer­vezettől tudják, hogy 1.1 óra­kor a Baradla-sziklaifalon lévő Petőfi-emléktábla előtt tisztelegnek. Ezt követően a művelődési ház homlokza­tán elhelyezett Petőfi-szob- rot koszorúzzák meg. Edelényben a Boldva és a CSÉB-lakások által hatá­rolt részen alakították ki a most felavatásra kerülő Már­cius 15. elnevezésű parkot. Az évforduló tiszteletére itt most 15-én, 10 órakor kop­jafát helyeznek el, és emlé­keznék a forradalom és sza­badságharc hőseire. Ernődön 14-én, 17 órakor az általános iskola udvarán emlékeznek a község lakói. Encsen, a .központi ünnep­ségre a Kazinczy Általános Iskola aulájában kerül sor 14-én, 17 órától, majd 18 órakor koszorúzzák meg a „Három tavasz” elnevezésű emlékművet. Március 15-én, 10 órakor a Petőfi Üti Ál­talános Iskola ünnepélyes névfelvételét rendezik meg. emléktáblát avatnak. A mű­velődési központ ezen a na­pon egész naipos sport- és kulturális programot szervez. Kazincbarcikán egész na­pos, az óvodásoktól az idő­sekig szinte mindenkit meg­mozgató programot szervez­nek. Kerékpártúrát Tardo- nára, s ott a Jókni-emlék- húz megkoszorúzását. A vá­rosban 15-én 9.30-kor, az Earessy-szoborná! kezdik a megemlékezést. Vetélkedőt tartanaik „A forradalom és a szabadságharc a művésze­tekben” címmel. 17.30-kor megkoszorúzzák Jókai szob­rát, 18 órától fáklyás felvo­nulást szerveznek a főtérre, ahol ünnepi műsor fogadja a résztvevőikéi. Kisgyőrben, 15-én, 17 óra­kor a hősök tiszteletére há­rom kopjafát avatnak. Be­szédet • a megemlékezésen Ződi Imre, a HiNF megyei titkára mond. Leninvárosban március 14- én, este a Fidesz és az SZDSZ fáklyás felvonulást szervez a Hotel Olefin mel­lől indulva az ünnep tiszte­letére. Az ünnepi megemlé­kezést másnap 10.30 órakor a városi parkban tartják. Mezőcsáton 15-én, 10 óra­kor megkoszorúzzák a tele­pülésen az 1800-as években dolgozó Egressy Béni emlék­tábláját, majd a művelődési központban tartanak ünnepi megemlékezést. A helyi MDF 17 órakor a Hősök terén lé­vő I.. világháborús emlék­műnél külön ünnepséget tart. .Mezőkövesden 9 órára a Hősök terére hívják a ren­dezőik az ünneplőket márci­us 15-én. Szándékaik szerint „a békés átmenet elősegítése érdekében, 1848 dicső szelle­mében, a nemzeti egység megteremtését” elősegíten­dő szervezik megemlékezé­süket. Monokon — Kossuth La­jos szobránál és szülőházá­nál — a 10.30 órakor kezdő­dő ünnepségen helyeznek el koszorút. A megemlékezésen Németh Miklós miniszterel­nök mond beszédet. Ózdon március 15-én, 10 órakor a Petőfi-szobornál tartanak megemlékezést. Rudabányán 15-én, 16 óra­kor a könyvtár .melletti Pe- tőfi-emlékműnél ünnepi meg­emlékezést és emléktábla- avatást tartanák. Sárospatakon március 14- én, 19 órakor a gimnázium dísztermében tartanak meg­emlékezést. 15-én, 7 órakor zenés ébresztő köszönti a város lakosságát, ugyanezen a napon 11.30 órakor térze­ne várja a Hild téren gyü­lekező ünneplőket, majd megkoszorúzzák a forrada­lom és a szabadságharc em­lékét őrző helyeket. 15 órá­tól ünnepi népgyűlést tarta­nak a művelődési ház előtt. A résztvevők együtt vonul­nak az iskoLakertbe, ahol elhelyezik virágaikat a Kos- suth-szobor talapzatán. Sátoraljaújhelyen, a Kos- suth-szobor előtt. 15-én, 10 órától tartanak ünnepi meg­emlékezést és koszorúzást. Szentistvánon a felújított I. világháborús emlékműhöz hívják megemlékezésre a község lakóit március 15-én, 15.30 órára. A nap folyamán minősítő népdalt.alálkozóra is hívják, várják a környék népdalköreit. Színben a Magyar Demók- rata Fórum március 15-én, 11 órára hívja a település lakóit a magyar emlékmű és a zsidó deportáltak emlék­táblájának avatására. Tiszakesziben március 15- én, 9 órakor az általános is­kolában kezdődik a megem­lékezés. Innen a református templomhoz vonulnak a résztvevők, áhol kopjafát avatnák a forradalom és a szabadságharc hőseinek tisz­teletére. A Kereszténydemokrata Néppárt március 18-án, 16.30 órakor Miskolcon, a Rónai Művelődési Központ színház- termében választási nagy­gyűlést tart. A nagygyűlé­sen része vesz az egyik nyu­gat-európai keresztényde­mokrata párt képviselője. A párt programját dr. Hasznos Miklós, a párt főügyésze is­merteti és bemutatkoznak a miskolci székhelyű választó- kerületek képviselőjelöltjei. A választási nagygyűlésen közreműködnek: a Kassier Kamarakórus (karigazgató: Sándor Zoltán), a Szent An­na Egyházközség Szkola Ce­cília Gyermekkórusa (veze­tő: Tavasné Gyarmati Gab­riella), valamint Rácz Ad­rienn, Kecskés Ákos és Ko- menda Norbert versmondók, a Herman Ottó Gimnázium tanulói. Két gazdasági évet tudhat maga mögött az Agirt In­novációs Részvénytársaság, amely tegnap, kedden dél­előtt tartotta közgyűlését az Akadémia miskolci székhá­zéban. A részvénytársaság múlt évi tevékenységét Cso- ba Tamás ügyvezető igazga­tó értékelte. Lapunk múlt évi írását idézve, többek kö­zött elmondta, hogy az Agirt Rt. merész terveit sikerült megvalósítani. Így, az elő­irányzott 108 millióval szem­ben 140 millió forint volt az 1989. évi árbevétel, míg az Rt. nyeresége meghaladta a 12 milliót. Ez négymillió fo­A választási nagygyűlést vezeti: dr. Isépy Tamás, a 2. sz. választókerület képv.i­Az Agrárszövetség, vala­mint a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség ké­réssel fordulnak az egyéni gazdákhoz, a mezőgazdasági üzemekhez, a föld minden művelőjéhez. Kérik, hogy a hosszú ünnep, az egymást követő négy munkaszüneti nap alatt ne maradjon üres a határ, ne szenvedjen to­vábbi kárt és hátrányokat az időjárás szeszélyei által már amúgy is sújtott mezőgaz­dasági termelés. Kérik, hogy a választási hajrá nem­rinttail több a tervezettnél. A részvénytársaság kereté­ben három főmérnökség mű­ködött. A műszaki szolgál­tató főmérnökséghez tarto­zott egyebek között a gép­járművek diagnosztikai vizs­gálata. az. érintéstechnikai tevékenység, az energiagaz­dálkodási szaktanácsadás, tü- zeléstechnilkaii szolgáltatás. Az ipari főmérnökség irányítá­sa alatt csaknem száz be­dolgozó vesz részt a külön­böző megbízások teljesítésé­ben. A harmadik egység, vagyis a termeltetői és ke­reskedelmi főmérnökség az árbevétel nagyságát tekintve A cseh kormányfő Budapesten Pozsgay Imre államminiszter meghívására kedden Budapestre érkezett Pctr Pithart, a Cseh Köztársaság kormányának elnö­ke. Václav Havel államelnök ja­nuári látogatása után Pith a rí kormányfő személyében immár második alkalommal érkezik Magyarországra olyan csehszlo­vákiai államférfi, aki a tavaly novemberi „bársonyos forrada­lom” után foglalhatta el magas tisztségét. A vendéget fogadta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök is. A cseh kormány fejő örömmel szólt arról, hogy mi­niszterelnöki tisztében az első hivatalos meghívást Magyaror­szágról kapta. Magyarország a csehszlovák ellenzék számára egyfajta összekötő kapcsot je­lentett a Nyugattal, mivel a nyugat-európai utazásoktól megfosztott ellenzéki személyi­ségek itt találkozhattak a nyu­gati emigráció prominens kép­viselőivel. Hasznosak voltak a magyarországi látogatások abból a szempontból is, hogy a Cseh­szlovákiából érkezett ellenzékiek tanulmányozhatták a pártállam lebontásában szerzett magyar tapasztalatokat. Szűrös Mátyás üdvözölte a cseh részről tapasztalt érdeklő­dést Magyarország iránt. Hang­súlyozta, hogy Magyarország hasonló jó viszony kialakítására törekszik a szlovák nemzettel is. Szóba került az áprilisra ter­vezett pozsonyi csúcstalálkozó is, amelyet még januárban Vác­lav Havel indítványozott. Mint ismeretes, a találkozóra a ma­gyar vezetők is meghívást kap­tak. Szűrös Mátyás most továb­bi részleteket kért a találkozó napirendjéről, céljáról, a részt­vevők köréről. Petr Pithart úgy vélte: a csúcs legfőbb feladata annak elérése, hogy a kelet- európai régió országai ne ver­sengve, egymás pozícióit rontva keressék a helyüket Európában. selőjelöltje. A Keresztény- demokrata Néppárt szeretné, ha a választási nagygyűlés tükrözné a keresztény vi­lágnézet mellett elkötelezett párt jelentőségét és ezért az eseményre tisztelettel és sze­retettel meghív minden ér­deklődőt. egyszer szélsőséges, a föld művelői közt bizonytalansá­got keltő, kedvüket szegő — hamis hangjai, ne vonják el a figyelmet a legfontosabb, mások által nem pótolható paraszti teendőtől, az ország élelmiszer-ellátásának bizto­sításától. A mezőgazdaság dolgozói, a föld szorgos .mű­velői számára most semmi sem lehet fontosabb, mint mindent megtenni annak ér­dekében, hogy ellátási za­varok ne tetézhessék hazánk amúgy is súlyos gondjait. a legjelentősebb, múlt évi teljesítése meghaladta a száz­millió .forintot. A csaknem kilencmillió fo­rint alaptőkével rendelkező részvénytársaság az idén a múlt évinél magasabbra emelte a mércét. Mint azt beszámolójában Csöba Ta­más megemlítette: 1990-ben megcélozzák a 158 millió fo­rint árbevételt, az elérendő nyereség összegét pedig 14.7 millió forintban határozta meg az igazgatóság. Élni akarnak ebben az évben már az önálló külkereskedelmi jog nyújtotta lehetőséggel, s a részvénytársaság negye­dik egységeként megkezdi működését a közelmúltban létrehozott reklámstúdió, amely nemcsak az Agirt te­vékenységét menedzseli, ha­nem külső megbízásoknak is eleget tesz. Számvetés az Agirt Rt-nél A merész tervek valóra váltak Az Agrárszövetség a föld möveiiez'

Next

/
Oldalképek
Tartalom