Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

1990. február 1., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Válaszol: a MIK v> v\. 'r'^S'-v Szerkesztői üzenetek Levél a városi rendőrkapitányhoz sag utca 12. szám alatti la­kók panaszos levelét, mely­ben a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat munkáját ki­fogásolták. Észrevételeikre Nyíri István, a MIK igaz­gatója válaszolt. Az épület külső szigetelé­se a 13 évvel ezelőtti tech­nológiai előírásoknak meg­felelően történt. A lakások­ban végzett kontrollméré- sek (hőmérséklet) nem in­dokolják az ismételt szige­telést. A bejárati ajtó már zárható, és időközben a lép­csőházi világítást is helyre­állítottuk. Sajnálatos, hogy a kapcsolófedelek sorozato­san eltűnnek, pótlásaink el­lenére. A lépcsőházat egy éve festettük a harmadik szintig ,és pótoltuk a lépcsők csúszásgátlóit. Ma már en­nek sajnos, nyoma sincs, mintha semmit nem tettünk volna. A szándékos rongá­lások miatt ismételt festést nem ígérhetek, de a bal­esetveszélyes csúszásgátlót pótoljuk. A szemétszállítás az egész avasi lakótelepen konténeres, így másfajta megoldást nem tudunk al­kalmazni. A házfelügyelővel kapcsolatos elvárással nagy­részt egyetértők. Miint is­meretes, a korábbi házfel­ügyelőt éppen egy panaszos levél kapcsán helyeztettem el. s helyette azt a bérlőt foglalkoztattuk, akit éppen a lakók kértek. Néhány hó­nap után az új házfelügyelő felmondta munkáját, mert takarítása ellenére állandó­an piszkos volt a lépcsőház, munkáját nem becsülték. Rövidesen új házfelügyelőt biztosítunk, de félő, hogy mindaddig nem változik a helyzet — ezt helyszíni el­lenőrzésünk és a bérlőkkel folytatott beszélgetésünk is alátámasztja —, amíg vala­mennyi ott lakó nem érzi magáénak az épületet. Né­hány postaláda az erősza­kos feltörések miatt javítás­ra szorul, amit szintén el­végzőnk, .annak ellenére, hogy ez nem lenne köteles­ségünk. Sajnálatos, hogy a felvonó sok bosszúságot okoz a bérlőknek. Nem vonom kétségbe az esetleges szak­szerűtlen javítást, de az is tény, hogy a gyakori meghi­básodást legtöbbször szándé­kos rongálás okozza. Vége­zetül: mi is szeretnénk, ha valamennyi dolgozónk olyan lenne, mint amilyenekről a levélírók elvárásként szól­nak, hiszen érdekünk a szol­gáltatói tevékenység mind ■jobb ellátása. ★ Külön levélben reagált a január 4-i írásra a név sze­rint is említett és egyben elmarasztalt két: liftszerelő: Balogh Zsolt és Szakszón Zoltán. Mint írják, sérelmes számúkra a december 9-i eset. beállítása. Előzmény­ként annyit közölnek, hogy nézeteltéréseik az egyik bér­lővel még 1988-ra nyúlnak vissza, aki — annak ellené­re, hogy a felvonó gyakori meghibásodását túlnyomó- részt. erőszakos rongálás és nem rendeltetésszerű hasz­nálat okozta — rágalmazó jelzőkkel illette őket. elfer­dítve a tényeket. December í)-én hasonló szituáció ját­szódott le, azzal a különb­séggel, hogy ekkor még megalázóbb volt számukra a fogadtatás, a bérlő durva fellépése. Varga Tibor. Miskolc: Kérdésevei megkerestük a Miskolci Közúti Igazgatósá­got. Mint megtudtuk, azért nem jeleznek a lámpák a Madarász Viktor és a Sze­les utcai útkereszteződésben, mert zavar keletkezett a szinkronrendszerű működés­ben. A hiba okát egyelőre kereseik. A miértre és az üzembe helyezés várható időpontjára egy későbbi lap­számunkban visszatérünk. * „Miskolc. Ságvári Endre u. 2. szám’ aláírású levélre: A panaszt anyagtorlódás mi­att nem volt lehetőségünk időben közzétenni. Informá­cióink szerint már nem par­kol a háztömb előtt az az autómentőként használt ki- szuperált autóbusz, amelyet tulajdonosa gyakorta hossza­san járatott nagy zajt és bűzt keltve, a lakók nyugal­mának rovására. A panasz sajnos nem egyedi. Remél­hetőleg mindezeknek egyszer s mindenkorra véget vet az új úttörvény (várhatóan jú­lius 1-től), amely csak a ki­jelölt telephelyen engedélye­zi majd a tehergépjárművek parkolását, a közterületek védelmében: * „A Pacsirta utca és kör­nyéke lákói” aláírású levél­Bizonyára üditőleg hal tél- víz idején egy kis nyárt idéző nosztalgia. Ez a régi felvétel Miskolcon, a Bedegvölgyben készült, ahol az 1920-as évek­ben nap- és légfürdöt létesí­tett egy részvénytársaság. El­nevezése talán furcsa a mai strandkedvelők számára, de ott valóban csak napfürdözni lehetett. Külön napoztak a nők és külön a férfiak, egy- egy elkerített részen. Később, ahogy „lazultak” az erkölcsök, már egymás szomszédságában sütkéreztek a hölgyek és az urak. Csak mintegy 10 évvel re : Szívesen megnyugtattuk volna Önt (Önöket?) azzal, hogy az ellenvéleményeknek is helyet adunk lapunkban. Miután a cikk írója is név­vel közölte gondolatait, úgy tartanánk korrektnek, hogy a reagálás se maradjon sze­mélytelen. Etikátlan lenne konkrét személyekkel kap­csolatos elmarasztaló véle­ményt névtelenül közölni. * Bodnár György. Tokaj: Válaszlevelünk ..a címzett ismeretlen” jelzéssel vissza­érkezett. Nem értjük bizal­matlanságát. * Kassay Barnáné, Miskolc: Szívesen foglalkozunk az ön által felvetettekkel, de kér­jük, írja meg pontos címét. Szeretnénk Öntől konkrét in­formációkat kérni, mert le­veléből nem derül ki, hogy hol történt a visszaélés. * , özv. Váll Józsefné. Mis­kolc: Egyetértünk a levelé­ben leírtakkal. Azzal, hogy közöljük sorait, aligha irá­nyítjuk az illetékesek figyel­mét Önre, mivel név alap­ján nehéz azonosítani bár­kit is. Kérjük, írja meg pontos címét, hogy a félre­értést, illetve a sorozatos pontatlanságot tisztázni le­hessen. később készült «I a felvételen is megörökített 16x30 méteres úszómedence, melyet vízzel egy ottani kút táplált. A me­dence feltöltés ilyettén módja sok bosszúságot okozott a kör­nyék lakóinak, mert aszályos időben a közeli kutak vízho­zama jelentősen csökkent. A fürdő egy gyümölcsös terüle­tén létesült, mely Kalapos Ist­ván bedegvölgyi gazdálkodó tulajdonában volt. A Nap- és Légfürdö Rt. 20 évre kötött vele bérleti szerződést, s a létestit- mény tulajdonjoga a bérleti idő letelte után Kalapos Istvánt il­Keileségemtnel január 22-én 16 óra tájiban, a májslkolci Korvin Ottó utcai Henbária s'zaik'üzjlstiből ikijövet a szem- köziti buszmegállói?oz tartot­tunk. A sarokra érve neje­met minden indok nélkül hátulról fejen ütötte egy nő. akii két tPérifti társaságában állt mögöttünk. Hiába néz­tem kétségbeesetten, szét, sen'tói sem vólit a közelünk­ben, aki segítségünkre sie­tett volna. Miközben meg­próbáltam 'rendőrt .keríteni, az elkövető meglépett. A lát­leletet kiállító orvos szerint, ha feleségemet ikét ujjnyival lejjebb éri az ültés, eszmé­letlenül csuklik össze mel­lettem. A történteket úgy érzem, nem hagyhaittaim szó nélkül, mivel az utóbbi időben saj­nos egyre gyakoribbak az utcai inzultusok. Az áldoza­tok többségükben olyan ko­rúak, aikiiík képtelenek ön­magukat megvédeni a devi­áns elemektől. Mindinkább a favlfcaistörvények diktálnak az ökölharc válik uralkodó­vá. Az egyre fajuló kímélet­Alapszabály. hogy mindig az olvasónak van igaza. Mert ők vannak többen? Nem vagyok (ennyire) cinikus. Eveken át ír­tam tévé- majd rádiójegyzetet a kollégáim ugratása kö­zepette („lábáztató kritika” — értsd: nem keil hozzá csak egy lavór langyos víz. tévé-, vagy rádiókészülék.) Persze, az igazi újságiró hóban, fagyban, eső­ben, sárban küzd a témáért. Másrészt — mondta az egyik főnököm — ezeket a jegyzete­ket nem olvassa senki. Más vélemény szerint, hogy jön ah­hoz egy vidéki lap, hogy a „nagy” tévét megbírálja? Tud- (na) jobb műsort csinálni? Ugye! lette. A háborús időkben azon­ban az öltöző kabinokat szét­szedték a környék lakói, a fa­anyagot tüzelőnek elhordták. Lassan tönkrement a fürdő és 1945 után már nem nyilt meg újra a nagyközönség előtt. A strandból már mindössze egy betondarab maradt, ami a szivattyúmotor betonaiapzatá- hoz tartozott. S még egy: a Napfürdö utca, amely ma is őrzi a régi fürdő nevét. A fotót beküldte: Dr. M. A., Miskolcról lenséginek meg sok áldozata lehet. Tisztelt Rendőrkapitány Üir! Az eset .kapcsán azért fordulok a nyilván ossághoz és egylben Önihöz, hogy a tár­sadalom segítségét kérjem az Önök munkájához. Kívánom, hogy eredményesen lépjenek fel a devién.s elemek kiszű­résében, a védtelen áliam- poilgáiroik védelmében. Szorí­tok azért, hogy a közbizton­ság mihamarabb olyan le­gyen, ' hogy az emberek ne féljenek az utcára kimenni, és ne úgy nézzenek egymás­ra, mintha mindenkiben el­lenséget látnának. Lehet, hogy túlzók, de az egyre in­kább tért hódító durvaság, brutalitás nem sók jóval ke­csegtet, s aki már átélt — mint jómagam és feleségem is — torokszorító pillanato­kat, az jobban tart min­dentől. Jó lenne nyugodtan, félelmek nélkül élni, s ezért is tartanám oly fontosnak, hogy mind többen támogas­suk a rend őrét munkájá­ban. Nos, kedves mezőkövesdi ol­vasó (s. s.), azért nem válaszol­tam a levelére, mert meghatott. Az okát lásd fentebb. Tisztelet­ben is tartom a véleményét, noha nem értek vele egyet. Tu­dom (hiszen látom, hallom), nagyon népszerű Csehszlovákiá­ban, Erdélyben a Panoráma. Érthető: nekik ott, akkor (1989-ben) Chrudinákék hangja üdítően új és más volt a honi sajtó szürke unalmához, kincs- iári öntudatához képest. De el­bizakodottságra semmi ok. A paraszti bölcsesség tudja, hogy nem a kakas költi a napot, bármilyen hangosan is kukoré­kol ... Ezzel nem becsülöm le a derék baromfi szerepét. El­végre én is kukorékolásból, akarom mondani, írásból élek, (Nem túl jól, messze nem olyan jól, mint tévéskollégáim egyike-másika . . .) (horpáesi) Gyógyszertár és korszerűsítés Bánréve Községi Közös Taná­csa a közelmúltban falugyűlés­re invitálta a helyi kultúrházba Bánréve. Sajónémeti és Sajó- píispöki lakosságát. Az elmúlt évben végzett munka mellett Trecskó Imre tanácselnök szólt a jövőbeni tervekről is. Bejelen­tette, hogy a megnövekedett fe­ladatok. és a három község ter­jeszkedése miatt, még egy kör­zeti orvost alkalmaznak. Bőví­tik a bánrévei idősek klubját, s ahhoz hasonlót szeretnének nyitni Sa jónémetiben és Sa jó­püspökiben is. Tervbe vette még a tanácsi vezetés az utak portalanítását, a viz- és villany­hálózat bővítését. valamint gyógyszertár létesítését, ami ré­gi lakossági óhaj. ★ Eppon egy éve kezdte meg önálló munkáját az újonnan megválasztott tanácsi testület Nagybarcán. Az azóta elért eredmények bizonyították, hogy jól döntött a lakosság, amikor icmondott a társközségi szerep­lői. Az egy év alatt többek kö­zött elkészült a ravatalozó, sor került a villanyhálózat korsze­rűsítésére. a viz vezetek rend szer kiépítésére, és egyéb hiányossá­gok pótlására. A lakosság több. mint százezer forint értékű tár­sadalmi munkával járult hozzá az eredményekhez, és kész to­vábbi segítségre is. Nem került azonban szóba egy fontos téma: a környezetvédelem. Pedig en­nek jelentősége napjainkban már a községekben is megnöve­kedett. ugyanis már itt is meg­jelentek a környezeti ártalmak. Remélhetőleg a későbbiekben az ezzel kapcsolatos helyi teendők is megfogalmazódnak. — írja Kovács Béla. HNF titkár Nagy- barcáról. Összeállította: Bodnár Ildiké Pályázati (elhívás A munkásőrség megszüntetéséről szóló 1989. évi törvényben foglaltak, és a Pénzügyminisztérium megbízása alapján az Állami Fejlesztési Intézet pályázatot ír ki belföldi gazdálkodó szervezet és természetes személy, valamint külföldi jogi és magánszemély részére a magyar állam tulajdonában levő alábbi ingatlan hasznosítására, értékesítésére Borsod megye, Mezőkövesd Zsóri-fürdö, Cserjés köz 6. 158 négyzetméter hasznos alapterületű, földszintes üdülőépület mobil berendezéssel együtt Encs, Táncsics M. u. 2. 624 négyzetméter hasznos alapterületű, háromszintes irodaház, mobil irodabútorokkal együtt A részletes pályázati feltételek az Állami Fejlesztési Intézetnél vehetők át, illetve levélben kérésükre postán kiküldjük. Cim: Budapest V., Deák Ferenc u. 5., 1052, II. em. 250. A pályázatokat a pénzügyminiszter által felkért bizottság készíti elő döntésre Nyilvános eredményhirdetés: Budapest V., Deák Ferenc u. 5., I. em., 138. nagy tanácsteremben, a Minisztertanács döntését követően, nyolc napon belül A döntéshozó fenntartja magának a jogot arra, hogy döntését (eredményes, vagy eredménytelen verseny) indoklás nélkül hozza nyilvánosságra A külföldiek ingatlanszerzésére a részletes pályázati feltételek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók A további ingatlanok hasznosítása újabb nyilvános pályázattal történik állami fejlesztési intézet, Budapest, Deák Ferenc u. 5. Január 4-i rovatösszeállí­tásunkban közöltük az Ifjú­Kovács Lajos miskolci nyugdíjas Válasz az olvasónak Egy megdöbbentő eset apropóján Csak egy hétköznap A minap Budapestre utaztam a Borsod expressz első osztá­lyán. A fülkében, ahová je­gyem szólt, végig nem volt fű­tés. Sebaj, gondoltam, majd ha­zafelé másként lesz. Csalódtam. Az újabb fülkében nemhogy fűtés nem volt, de még az ab­lakot sem lehetett bezárni. Amikor a kalauznak szóvá tet­tem a dolgot, azt felelte, hogy már korábban bejelentette a hibákat és úgy tudta, hogy azokat már kijavították. Ezzel az ügyet lezártnak tekintette, így hát maradt a hideg fülke, mely szemetes volta miatt még ridegebb arcát mutatta. Taka­rításnak ugyanis nyomát sem láttuk, sőt. az egyik mosdóba be sem lehetett lépni az előző utastársaktól örökül hagyott miflK A TTtfícik mosdóban pedig éppen víz nen volt. Es mindez első osztályon jelentős utazási költségért: Va jón a színvonal mikor emelke dik, hiszen nyakunkon az újabl áremelés? Fáradtan, átfázva érkezter haza. Családom gyertyáién mellett várt, mivel éppen szokásos áramszünet volt. Hoz zátcszem, gyermekeim örömé re. hiszen a pislákoló fén: mellett nem lehet tanulni. Nyi lom a vízcsapot, ami sziszegve prüszkölve enged némi iszap pal teli sárga színű vizet. lg; az esti fürdésem is csak álon maradt. S mindezek történtei egy egyszerű hétköznapon. Garainé Balogh Mária Miskolc, Előhegy u.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom