Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
1990. február 3., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Feltűnik nekem, hogy látogatóim — bár erdélyi magyarok — mindvégig az egész Romániáról, az ottani változásokról beszélnek. A huszonéves házaspár alig tudja palástolni zaklatottságát, izgalmát; az eufóriát. Csak azok érezhetnek ilyesmit, akik életükben először lépik át hazájuk határát, akik először tapasztalják, hogy milyen egy szabadabb és nyugodtabb világ. Ami nem gazdag ugyan, de legalább fűtés és világítás mindenütt van. A legnagyobb dolog -azonban nem ez, hanem az, -hogy az embereknek nem kell féd-niüik egymástól. -Már Romániában sem Ike'll! Hovatovább már egész Kelet-Európábán sem kell félni. És most majd minden mulasztást lehet pótolni! A fiatal házaspárt nem az áruházak, nem a vendéglők érdeklik, hanem a könyveli, a folyóiratok. Tulajdonképpen ezért ás jöttek. A -Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozatának gyalogos követei ők. Üzenetet hoznak, üzenetet akarnak vinni. Először -is: a színház él és dolgozik. Teszi, amit egy színháznak tenni kell. Loh-inszfci Lóránd, Gyarmati István, F-erenczi István, Kincses Elemér és a többiek a helyükön. Túlélték, -megélték. Pedig nem volt köny- nyű, mert korábban a rengeteg in-szlnuá- ció. a lelki kényszer., -a múlt év december 21-én pedig a süvítő, a fütyülő -golyók. Meghallhattatok volna! — kiáltok vendégeimre, mert most -élem át, beszélgetés közben először, hogy milyen közeli és valódi volt -a veszély. A fiatalember szólal meg; — -Néztem az -ég-re szálló, (világító lövedékeket, -s tócsát még -bele is feledkeztem a látványba. (Milyen szép ... De aztán közénk lőttek! — ..., hogy mikor, mi történik egy sokezres tömegben, azt nem érzékeli az ember — folytatja a féleség. — A vízágyún, a könnygáz -gránátokon már túl voltunk. Félni -senki nem félt. Ez az egy, amit biztosan tudók. -Legalábbis ott, és -akkor nem féltünk. A -nemzetközi -sajtóban románul is megjelent a tüntetőír jelmondata: „Nu va fi je frica, Ceausescu ipica.” (Ne féljetek, mert Ceausesou úgyis elbukik.) És aztán újból és újból azt zúgta a tömeg: Temesvár! Temesvár! Csak mos-t olvasom, -hogy a diktátor te- heráni útja előtt így rendelkezett: „Le kell bombázni azt -a bánsági nyomortanyát...” Most -került nyilvánosságra a megtorlás hármas verziója. Az utolsó fázisban a halottak száma elérte volna a 300 ezret. (V-iszolyogva néztem a Ceausescu házaspár -tóvégzését; most gondolatban én is a falhoz állítom őket, hogy -soha többé ne kelljen félni a románoknak, -magyaroknak, szászoknak, szerbeknek, -németeknek se diktátoroktól, se egymástól.) De hát silkerült-e a véres törpének (törpéknek) szellemét is, nyúlványait is megsemmisíteni ? Vendégeim — ez a két huszonéves gyerek — elhallgatnak, -majd nagyon halkan csak ennyit mond a kiesi asszony: olyan gyönyörű volt, mikor mindannyian — románok, magyarok — fogtuk -egymás kezét és énekeltünk, és szerettük egymást -és közös volt a 'halálveszély és közös a ‘karácsonyi öröm -és laká-nkii, akárkit a testével is megvédett volna... S azóta, a szépséges, nagy, Iközíös karácsony óta már ismét gyanúsak .lettünk, mii magyarok ... Igen, ez a -pókláb-szindróma. Vagyis: a régi szerkezet (test) darabjai kitépett póklábként tovább rángatóznak, vonaglan-ak, mozognak. Nem halnak el olyan egy-kettőre a régi reflexek. Az a bizonyos félelem. A fortélyos félelem; miikor egymástól rettegünk. Persze, hiszen az elnyomó apparátusnak évtizedei voltaik a gerinc megtörésére, az erkölcs kiirtására. A diktatúrákban egész szervezeteik munkálkodnak, hogy manipulálják, hogy megfélemlítsék, hogy engedelmes tömeggé tegyék a népet. S egyszercsak eljön az -idő. mikor az állampolgárból — akármilyen nációhoz is tartozik — önkéntes feljelentő’ lesz. Már nem kell megdolgozni, beszervezni. Már önmaga jelentkezik, hogy szolgálatot tehessen. Mióta -ma-rosvá-sárhelyd barátaim itt jártak egy levelet közölt, az immár legálisan megjelenő Beszélő. Ebiből sok mindent -megértettem, amit ,a gyalogos követek nem mondtak -el. A címzett a Maros megyei pártbizottság első titkára. A feladó pedig — természetesen — egy .„őszinte patrióta”. (Egyébként a magyar szellemi, irodalmi élet ismert alakja -Erdélyben.) A -levél keltezése; 1985, nov. 28. S az utolsó passzus imigyen szól: „A budapesti Kulturális Főrumon való szerep- * lésem botrányos reakciókat váltott ki a színház nacionalista beállítottságú elemei körében. Hunyadi András többek jelenlétében kihívóan és ordibálva kérdőre vonta a feleségemet, hogy mit keres (ek) a fórumon, és miért nincs ott helyette (m) Sütő András. Ugyancsak ezekben a napokban Zalányi Gyula színész szintén durván lc- támadta feleségemet... A feleségemnek sajnos, sok szenvedést okoz a színház két nacionalista beállítottságú rendezője, Hunyadi András és Kincses Elemér, a feleségemet sorozatosan bántó megjegyzések érik az én őszinte román patriotizmuson miatt!” Hát mi ez, ha nem följelentés? A diktatúra azért is rohadt dolog, mert a legsz-emúlyesébb érzéseinket — a magánéletünket, a szerelmünket — is megmérgezi. A kedves, fiatal házaspár — akik egy órán át nálam ültek — már más világban nő majd igazán felnőtté. Reméljük, nagyon -reméljük. — Ugye a kultúrpalota gyönyörű épülete ,nem sérült meg? — kérdezem búcsúzóul, -mert .nekem Marosvásárhely néhány épületet jelent, na, meg azt a szellemiséget, melyet ezek a házak képviselnek, sugároznak. — Nem! Nálunk állnak a házak és talpra állunk m-i is — emberek; magyarok, románok. Csillog a szemük. A bölcselőnek igaza van: „Az optimista egyáltalán nem az, aki soha nem szenvedett, hanem az, aki átélte és legyőzte a kétségbeesést.” Gyarmati Béla A szökés 1945 június közepétől Ra- kaczíky Jánost és néhány bajtársát mind többet foglalkoztatja a -szökés gondola, ta. El-unalkodik rajtuk, hogy másképp nem szabadulhatnak a hadifogságból, az újabb és újabb lágerekből, amelyek legtöbbjében még csak -nyilván sem tartják őket, névtelen, hontalan senkik, a töhb.i, más nemzetiségű foglyok ezred között. Az egyik franciául tudó magyar katona beszél egy őrrel, aiki vállalja: egy óra és egy aranygyűrű ellenében kiengedi őket a táborból. A magyarok azonban kétszáz Reich-Mánkát ajánlanak ehelyett, amit az őr elfogad. A megbeszélt helyen, és időben- azonban már egy másik őr áll... Ez a szabadonbo- csátás helyett lövöldözni ■kezd. a szökni készülők végül örülhetnek, hogy élve megűssXák. Ez a tábor francia pa- rancsnókság alatt áll. A parancsnok kihirdeti: áki jelentkezik az idegenlégióba, azonnal szabadságot kap. Néhányan elmennek a magyarok közül is, de a többség marad, noha helyzetük rossz, a franciák alaposan gyötrik őket. A francia őrök már akikor is lőnék, h‘a .csak csoportosulnak a foglyok. Nem ritka a halott, a sebesült. De a létszám nem csupán így csökken,. Egyik na-p egy orosz tiszt érkezik, aki elviszi az összes szovjet hadifoglyot. A rokkantak pedig igazolványt kapnak a franciáiktól, mehetnek ők is, amerre látnak. De a táborban még mindig 16 ezer, éhségtől szédelgő fogoly ténfe. reg, köztük Raikacaky Jáno- sék is, akik újabb szökést készítenek elő, egymás közt megbeszélve, -hogy semmi Hadifogolytárs büderichből. Nevére nem emlékeznek volt bajtársai. Viszont ő az egyedüli, akit Schriky Sándor a kassai akadémia sapkájával rajzolt meg. kedvük nincs Franciaországba menni munkára. Az együk este rést vágnak a háromszoros drótkerítésen, s elhagyják a meinz-i tábort. A környező gyümölcsösökben elindulnak a Rajna felé, de nem -kelnek át a folyón, mert egy helybeli gazda munkát és szállást kínál nekik. Ki tudja, mióta, most először alszanak ágyban-, először 'eäzinelk jókat. De a puha ágyat hamar lu- cemahaglya váltja fel, mert a környéken francia katonaságot szállásolnak el, s ők félnek az újabb fogságtól. El'indu Inaik hát, s elérik Darmstadtot, ahonnan sze- neswagonokba bújva, Wurzburg felé haladnak tovább. Átjutnak Nürnbergien; s elhagyják Regiensbu-rgot is. — A veszély — meséli Riakaczky János —, hogy az amcsik, vagy a franciák elkapnak bennünket, állandóan Damoklész kardjaként lebegett fölöttünk. Szerencsénkre azonban útközben csak hasonló sorsú menekülő magyarokkal és németekkel találkoztunk, s ilyenkor még inkább égetett bennünket a vágy, hogy végre otthon lehessünk. Ám ez még mindig csak vágyálom. Igaz, már Passau- nál járnak, s átkelnek a Duna rozoga hídján is, ám egy tanyán, ahol kenyeret kérnek, megismerkednek egy fogollyal, aki elmondja. nagy veszélynek teszik ki magukat, ha továbbmennek, mert szedik össze a szökött hadifoglyokat. így hát egy ideig ők is maradnak, s a gazdaságban vállalnak munkát szállásért, ennivalóért. Megerősödnek, de a hajnaltól napnyugtáig tar,tó nehéz paraszti műnkét mégsem nekik találták ki. Két, velük hasonló sorsú magyar tiszt azt ajánlja nekik, jelentkezzenek a közeli fogolytáborban, így -hamarább hazajuthatnak. Nem hallgatnak rájuk, inkább elhelyezkednek a közeli kisvárosban. Rakaczky János egy szabóműhelyibe kerül, ahol végre azt csinálhatja, amihez ért, ami tanult mestersége. Ráadásul itt látók családjával a sárospataki Asohbóth Sándor százados is. A hazajutásra azonban nincs sok remény, ezért újra átgondolják helyzetűiket, s úgy döntenek, mégiscsak jelentkeznek a lágerben, s nekik lesz igazuk, innen már nemsokára -hazafelé vezet az út... De a kassai kondorlégió számos katonája ékkor még a Brüsszel melletti hatalmas mintatáborban eszi a hadifoglyok sanyarú kenyerét. (Folytatjuk) Nyikes Imre Mondd, te kit választanál? Bürsid-Abaój-ZenpléR megye képviselőjelöltjei Tegnap este, lapzártáig, a különböző pártok, szervezetek, a következő képviselőjelölté listát küldték el szerkesztőségünkhöz. A névsort - kiegészítve az eddig beérkezett független, egyéni jelöltek listájával - azzal a céllal közöljük választókerületi bontásban, hogy segítséget nyújtsunk olvasóinknak a kopogtató cédulák kitöltéséhez. A táblázat nyomdába adása után érkezett: dr. Horánszky Árpád, nyugalmazott gépészmérnök, leninvárosi lakos, független jelöltként indul a 12. választókerületben. Pártok neve ool Miskolc oo2 Miskolc oo3 iskolc ooA Miskolc oo5 Ózd 006 Sajószentpéter oo7 Kazincbarcika 008 Edelény oo9 Encs olo Sátoraljaújhely oil Szerencs ol2 Leninváros ol3 Mezőkövesd Agrárszövetség dr.Kiss József agrárközgazdási dr.Lakatos Árpád gépészmérnök dr.Farkas Attila kertészmérnök Czinglér Dávid agrárközgazdász dr.Restás László jogász Pál József agrárménrök dr.Tolnai Lajos mérnökközgazdász Szilágyi Adolf agrármérnök Tirpák Ferenc agrármérnök dr. Megay Oktáv agrármérnök dr.Visóczky Lajos kertészmérnök Oláh István kertészmérnök dr Hűk János főállatorvos Független jelöltek Szolgai János tervezőmérnök Sebók István TIT szerv.titk dr.Tóth József gépészmérnök Kiss Ferenc munkanélküli Krausz Frigyes term.irányi tó dr.Váradi László jogász-népművelő Kiss Imre közgazdász Kovács Ferenc F vszb-titkár k ucskó Sándor özgazdász dr.Horváth Sándor ‘öorvos dr.Kardos Sándor ny.vb-titkár dr.Demjén István szaktanácsadó Matisz Károly gépésztechn. Bánszkyné Szepesi Éva tak.szöv.elnök Németh Miklós miniszterelnök Hevesi István főfelügyelő Major Dezső művezető Erdélyi Magyarok Magyarországi Pártja Kakuszi Vilmos ny.asztalos mester Teodorivits Zoltán asztalos kisip. Boncsér László építésvezető Krisztián János ny.mérnök FIOESZ Répássy Róbert joghallgató Kiss János joghallgató Wachs1er Tamás építészmérnök dr.Mészáros Miki körzetiorvos 5s Független Kisgazda- FöldmunkásRajkai Zsolt mérnök Gonda Gyula mg.technikus Barkóczy Tamás agrármérnök dr.Iván Géza ny.mérnök Bárdos Balázs marketing e.a. Maczó István kisvállalk. Deme Zsigmond ny.tanár dr.Szarka Zoltár jogtanácsos dr.Kiss Gyula ügyvéd dr.Csukás Zoltán állatorvos Pelsőczi László mg.technikus Fedor Gyula ny.erdész dr.Dobos Gyula állatorvos Hazafias Választási Koalíció dr. Csorba Csab? megyei levéltár igazgató dr. Pap Gábor alkotmányjogász Cservenyák Gábor tervezőmérnök dr. Barkóczi István üzemvezető Fi lep Gyuláné népfronttitkdr Szendrei Tamás órtékelemző dr.Balla Árpád muv.oszt.vezeti Slezsák Imre könyvtár igazga ó dr.Koncz Gábor vállalati igazgató dr.Karasz Zoltán ügyész Galba Béla villamosmérnök dr.Horváth László fogorvos Rusznák Miklós mg.szaértő Puskás János laborvezető Kereszténydemokrata Néppárt Kozák Pál gmk.képv. dr.Isépy Tamás ügyvéd Pinkovics Józse mérnök f dr.Horzsa Bertalan jogtanácsos reczkó Sándor agrármérnök Szarka György áít.isk.tanár Ivánffy Jenő vegyészmérnök MOF Balázsi Tibor politológus ujságiró dr.Balás István ügyvéd Mile Lajos irodalomtörténész dr. Kiss györgy jogász Kis Sunyi Istvár szobrász Miklós Árpád tanár Tóth István tanár dr.Domonkos Józ fogorvos séf <dr. Maczó Ágnes jogász dr. Nagy-Bozsoky Józs főorvos ef dr.Tóth Albert református lelkész Tóth Imre László egyetemi oktató Pesti Ferenc gyógyszerész Magyar Néppárt Mező Ferenc vasúti mérnök dr.Balogh Bálint jogtanácsos-ügyv dr.Juhász Andrá . geológus s dr.Vodila Barna ny.járási hiv.e dr.Bodnár István n. ny.vb-titkár Mezei József szb.-titkár Magyarországi Szociáldemokrata Párt Atucsák György szobafestő dr.Rucskó Viktor orvos Végh László vili .szerelő Zoltay Zsolt Andrár raktárkezelő Kasza Gyula ny.gazdasági ig. Gaskó István közgazdász Sivák János gépkocsivezető Biró István művezető Mátyus Attila Lász kábelszerelő ló Szekeres Isvtán gépkocsivezető MSZMP dr.Emödi Gyula küzépisk.tanár dr.Lörincz Lóránt ny.jogtanácsos Márkusz Dezső szoc.igazgató Nyirő Sándor gyári munkás Csizmár János müsz.oszt.v.h. Hornyik László aknász Orjovics Tibor bányaip.techn. Horváth Ferenc szem.okt.csopv. Molnár István inszeminátor Kertész János kiskereskedő Szentirmai Károly vegyészmérnök Elek Józsefné e.ü.szakdolgozó MSZP Tóth Pál szociológus Tompa Sándor gépészmérnök Korintusz Katal ált. isk.tanár in Rondzir András müv.közp.ig.h. Rontó József ált.isk.ig. dr.Péter András tanácselnök dr.Király Bálir szakközépisk.i( t Bartháné.Horvát Julia gyárigazgató h dr.Boholy György jogász oszt.vez. Németh Károly szakszöv.elnök Báli István ált. isk.igazgatő Molnár József szakm.képz.ig. SZDSZ Latrán Béla geológus dr.Matyi László ügyvéd Tímár Éva színművész dr.Bodó Pál egyetemi adjunktu Koós Csaba kohómórnök Samu István.^ középisk.tanár Csorba Piroska tanárnő dr.Hatvani Zolt közgazdász án dr. Dobozy József fogorvos Juhász Pál agrárközgazd. Vitányi Béla főisk.tanár dr. Zabos Géza állatorvos Koncz Gábor színművész Zöld Párt dr.Förster Gyűl kórboncnok a dr.Gyulai Iván ökológus-muzeológus Bujdos Attila ujságiró Faragó Lajos környezetvéd. szakmérnök Mankovits Tanás iparművész Szegőfi Péter népművelő *
