Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1990. február 3., szombat A Kléri-alapítvány díjazottjai „Arra a kérdésre, hogy az ember miért lesz pedagógus, nagyon sok közhellyel lehetne válaszolni. Azt hiszem — vélekedik Hegedűs Szilvia, elsőéves főiskolai hallgató —, az iskolapadban ülve a legtöbb gyerekben felmerül, hogy mit csinálna, ha ő lenne ,a másik oldalon. Aztán szerepe lehet a választásban egy olyan tanárnak, akire szeretnénk hasonlítani.” Szilvia az elmúlt tanév végén érettségizett a mezőkövesdi I. László Gimnáziumban. Jelenleg az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola orosz—matematika szakos hallgatóba. Ö kapta meg az idén, két másik társával — Papp Gabriellával és Kertész Orsolyával — együtt a Kléri-alapítvány díját. Minden tanévben azok részesülnék az egykori, kövesdi diák, tanító, tanár nevét viselő alapítvány kamataiból, akik a pedagóguspályára készülnek. Kiéri János 1909. május 30-án egyik abaúji kis faluban, Hernádpetriben született. Ti zenikiét éves korában sárospataki diák lett, majd 1923 és ’29 között a mezőkövesdi Királyi Katolikus Szent László Reálgimnáziumban tanult. Kiváló előmeneteléért többször 'kapott kitüntetést, az iskola szegény tanulóit segítő egyesülete az utolsó gimnáziumi évben kijuttatta Grazba „német szóra”. Ezután az egri tanítóképzőben folytatta tanulmányait, majd 1936-ban jog- és államtudományi doktorátust szerzett. De ennék ellenére megmaradt pedagógusnak. A fiatal néptanítóra még ma is szeretettel emlékeznék a sajógalgóci, mezőkövesdi öregek. 1938- tól Léván, majd ’41-től Kassán lett tankerületi népiskolai tanfelügyelő. A háború, a katonaság és a hadifogság pokla után Székesfehérvárra került. Tanított és tanult. Előbb matematika— fizika—kémia szakos általános iskolai tanári oklevelet, majd matematikából középiskolai tanári diplomát szerzett. Dr. Kiéri János élete végéig megmaradt pedagógusnak. Néptanító volt a szó legnemesebb értelmében. Tanítványok ezreit indította útjukra. A sárguló fotográfiáknál többet mond személyiségéről az 1934-ben született írása a pedagógusok arcáról. Ahogyan ő fogalmaz: „minden foglalkozás, vagy szákma kitermeli, mondhatnák, ki cserzi a maga jellegzetes arctípusát”. Hogy milyen vonások jellemzik a pedagógus arcát? „A közös és egyben szükségszerű alaptónus a szeretet.” Ezzel párosul a „komoly derű vonása, ami kiegyensúlyozott lelket tükröz ... A derűnek, ami a gyermeki lelket megnyeri, és a komolyságnak, ami a nekilendülést féken tartja, szükségképpen együtt kell jelentkeznie... A pedagógus arcának azonban a jellegzetes alapvonásokon kívül még igen-igen sók érzelmet kell kifejezésre juttatnia ... Ha a valóságban is meg kellene festenem az eszményi pedagógus arcát, akkor a Biblia illusztrációi közül kiemelném a népek örök tanítómesterének arcát ábból a bájosan kedves jelenetből, ahol Krisztust a gyermekek rajongják körül. Ez a jóságosán meleg tekintet. ég felé irányított szempár, minden glória és dicsfény nélkül közeli,tet.né meg leginkább azt az .arcot, ami alá minden aggály nélkül oda merném írni: Az igazi pedagógus arca!” Dr. Kiéri János haláláig, s ha lehet, még annál is tovább tanár maradt. Az idén három tanulónak segítette elindulását a pedagóguspályán. S amlikor az iskola közössége előtt a díjazott tanulók átveszik jutalmukat. ki tudná megmondani, hány kövesdi diák határozza el, hogy ebben a szellemben fog élni... Filip Gabriella Előadássorozat a lelki egészségről Orvosok, szakdolgozók, egészségnevelők és az egészségmegőrzési programiban érdekelt segítő szakmák művelői részére mentálhigiénés szemléletegyeztető, fejlesztő előadás- és vitasorozatot szervez a Miskolci Egészségmegőrzési Szolgálat. Témája a primer prevenció a mentálhigiénében. A sok al- kérdést felölelő téma vitavezetője dr. Fodor Katalin pszichológus tanár, az Országos Közművelődési Központ társadalomismereti osztályának vezetője lesz. öt hónapon keresztül havi egy alkalommal találkoznak az érdeklődők. Az első rendezvény február 6-án, kedden lesz az egészségmegőrzési szolgálat közösségi házában Miskolcon, a Szinva utca 17. szám alatt. A kezdés időpontja 14 óra. Részvételi díj nincs. Történet a vasútról Érdekes kiállítás Kazincbarcikán — Gyűjteni hobbiból, szenvedélyből, kedvtelésből sok-soik mindent lehet. De egy vasúttörténet i kiállítás múzeumi anyagának összegyűjtése a vasút szeretete, a vasúti munka ismerete nélkül elképzelhetetlen — mondta Hernádi István, vasútiigazgató, a Kazincbarcikám rendezett vasúttörté- neti kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A városi kiállítóteremben látható tárgyak, okmányok tizenhét évi gyűjtőmunka pá,retten értékű darabjai. A gyűjtemény Husonyica Gábor állomásfőnök tulajdona, áld most a MÁV Miskolci Igazgatóságának támogatásával a nagyiközönség elé tárta vasúti ereklyéit. A legrégebbi okmány a Császári és Királyi Déli Vasút 1857-ből származó fuvarlevele. Külön .tabló mutatja be az 1871-es Miskolc—Bánréve vasútvonal építésének történetét. Res'iczai feliratos síndarab, a Rimnmurány— Salgótarján Vasmű Rt. menetjegye, sok-sok korabeli fénykép teszi színessé az anyagot. Koronás karszala- gok, vasúti érmék, kitüntetések, használati tárgyák és okmányok mesélnék a múltról. Méltó helyre kerülték a féltve őrzött arcképes igazolványok. A kiállítás bemutatja a harcikat vasutas- sá'g történetét is. Az országban egyedülálló Huso- nyida Gábor rendfokozati gyűjteménye. Gondolva a gyerekekre, a kiállítás idején a helyszínen működőképes, fényjelzős biztosítóberendezés üzemel. Lehetőségét teremtettek arra is, hogy a látogatók emléklapot bélyegeztessenek. színes vasúti fotókat vásároljanak. A vasút történetét 1875-tő:l bemutató kiállítás egy-egy aggteleki, szilivásváradi kirándulócsoport megállóhelye is lehet. A szervezők szívesen látják a vasutat szerető érdeklődőket, gyűjtőket. A kiállítás március 5-ig, szerda délután, szombat délelőtt és vasárnap kivételével naponta 10—12 és 15— 18 óráig látogatható. Téli bérleti hangverseny Wolfgang Gabriel, a Bécsi Akadémia porfesszora vezényli a Miskolci Szimfonikus Zenékart 1990. február 5-én, este fél 8 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban. A kiváló karmesternek ez lesz a harmadik bemuA holnap tankönyve?? Tankönyvet írt Csorba Piroska, szuhakállói tanárnő. Ebben a könyvben „lapozgatunk” vele. — Nem jók a ma forgalomban lévő irodalomtankönyvek — mondja. — Én magam is ritkán használom, használtatom a gyerekekkel. Persze van olyan anyagrész, amit a tankönyv szerint tanítok, de hogy milyen módszereiket használók, az már csakis az én dolgom. Szerintem mindenkit meg lehet tanítani verset, novellát, vagy regényt írni. — Azért ehhez kell valamiféle belső adottság is ... — Én a formáról beszélek, ezt mindenki megtanulhatja. Akiiben pedig tehetség van, az meg fogja tölteni tartalommal a formai keretet. S akiben nincs, az „csak” ügyes fogalmazó lesz. — Ebben a szellemben íródott az új tankönyv? — Egy k'önyv elemei már nagyon régóta megvoltak bennem. Aztán kiírtak egy tankönyvpályázatot. s ez volt az alkalom, hogy nekiüljek, újra átgondoljam, megcsináljiam. A pályázaton harmadik díjat nyertem, az első és a második helyezettek pedig azok közül kerültek ki, akiknek ez a fő munkájuk. Érdekes volt egyébként, hogy a pályázatra a humán tantárgyak tankönyveiből nagyon kevés érkezett. A történelemhez senkii nem mert hozzányúlni. magyarból a felső tagozatosok számára csak én írtam. Nagyon jó véleményt kaptam, értékelték a sok újítást, a módszertani gazdagságot. A könyvet kiadásra javasolták. — Mi az új ebben a tankönyvben? — Nem egy osztálynak, hanem 10—18 éves kordáknak szól. Mindenki a saját üteme szerint haladhat a tanulásban, szinte nem is kell hozzá tanár. Irodalmi önképző a címe. Az első rész verstani ismereteket tartalmaz, Kalász Lásziló verssora: ,,A líra gyönyörű madár” lett a címe. Lesz majd második része, prózai önképző is. A kötet nem előszóval, hanem használati utasítással kezdődik: „Szervusz! Örülök, hogy kezedbe vetted a könyvet. Szeretném, ha belefirkálnál, bajuszt rajzolnál a néninek —, ha használnád”. S mire a könyv végére ér, megtanul hexameterben fogalmazni, vagy szonettet írni. De úgy juthat el eddig, hogy közben nem kell bemagolnia egyetlen szabályt sem. Azt mondom neki, a Világon mindent meg lehet határozni, s ehhez csupán két dolog szükséges. Tudni kell, hogy mi az a tágabb fogalom, amely körébe a meghatározandó dolog is besorolható, s mi az, ami a többi hasonló dologtól megkülönbözteti. — Ez egyben szemléletalakítás is... — Persze. A gondolkodásmód alakítása. A gyerék sok mindent megtanul az iskolában, de a bemagolt szabályok hamar feledésbe merülnek. — Használják már az új tankönyvet? — A Tankönyvkiadónál .nem biztattak. Azt mondták, sokat kell várni, keressek inkább más kiadót, esetleg próbáljam meg külföldön. Egyelőre csak gépelt példányom van, az is a megyei pedagógiai intézetnél. Náluk a jószándék meglenne, csak ■itt meg a pénz hiányzik. — Mit rejt a költő Csorba Piroska asztalfiókja? — Játékot, stílusgyakorlatot. Nyíregyházán egy továbbképzésen jutott eszembe. Queneäu stílusgyakorlatai után megírtam egy történetet kétszázhatvanbat formában. Pistike elveszíti a kesztyűjét, és ezért az édesanyja megveri. Ezt az alapötletet írtam meg műfajonként, különböző hangnemben. vagy konkrét költemény paródiájaként. Ezt igazán értékelni csak az irodalmárok tudnák, ám én nagy élvezettel csinálom. Vagy a másik érdekesség: az irodalomtörténet szerint rímes dáktilusban a legtökéletesebbet Arany János írta. Ez a Tetemrehívás. De megjegyzik, hogy teljesen néki sem sikerült, sok helyen a dáktilust anapestu- sdk váltják fel. Nekem van egy hosszú anyagom rímes dakt Húsban. S erre — még ha nem több, csak jó játék, akkor is — büszke vagyok. Dobos Klára GONDOLJA MEG! Az Iparí Rt. saját kibocsátású letéti jegye évi 25%-kal kamatozik 1990. január l-től A letéti jegyet magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek egyaránt megvásárolhatják Önt nem érheti sem kár, sem meglepetés! A lejárat előtt visszaváltott 10 000 és 50 000 Ft névértékű letéti jegyre pénzintézetünk magas kamatot fizet IPARI FEJLESZTÉSI BANK Rt. TERÜLETI IGAZGATÓSÁGA 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 17. Telefon: (46) 16-681 Pénztári órák: fél 8-tól fél 12-ig RANK, AMELY NEMCSAK ÖNMAGÁT FEJLESZTI! ta.tkozása Miskolcon. A hangversenyen Rossini: Selyemlétra-nyitányát, Weber: F- dúr fagottversenyét és Mozart: g-moll szimfóniáját hallhatja az érdeklődő közönség. Az est szólistája I-Ialász István fagottművész.
