Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

1990. február 23., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Adózásról — ellenőrzésről V. Épület- és lakáseladás — A bevallás 8. sora az ingatlanértékesítésből szár­mazó jövedelem feltünteté­sére szolgál. Ebbe a sorba kell beírni a 10 évnél nem régebben szerzett ingatlan értékesítéséből származó jö­vedelmet, ha az adóköteles. E jövedelem ugyanis adó­mentes akkor, ha azt a ma­gánszemély saját maga, há­zastársa (volt házastársa), gyermeke, vagy szülője ré­szére lakás vásárlására, épí­tésére, bővítésére, vagy la­kásbérleti jog megszerzésé­re fordította — mondja Ró­zsa Ernő, az APEH megyei igazgatóságának vezetője. — Kérdésként merül fel az, hogy hogyan kell az értéke­sítésből származó jövedel­met kiszámítani? — A bevételből (az érté­kesítéskori forgalmi érték­ből) az ingatlan szerzéskori forgalmi értékét, a szerzés­sel és az elidegenítéssel kap­csolatos költségeket (például illeték, ügyvédi költség, hir­detési díj stb.) valamint az értéknövelő beruházásokat le kell vonni. A leírtakból kö­vetkezik, hogy mind a szer­zésnél, mind pedig az elide­genítésnél néhány jogszabá­lyi kivételtől eltekintve, for­galmi értéket, tehát az ille­tékkiszabás alapjául szolgáló értéket kell figyelembe ven­ni. Ha házastársak a vagyon­közösséghez tartozó ingat­lant értékesítik, akkor a jö­vedelmet közöttük 50—50 százalékos arányban kell megosztani. Az adóteher mérséklése ér­dekében az ingatlanértékesí­tésből származó jövedelmet — ha az adózó legalább két évig tulajdonos volt, akikor két részre, ha pedig három, vagy több évig volt tulajdo­nos, legfeljebb három rész­re — meg lehet osztani. A magánszemélynek a megosz­táshoz engedélyt kérni nem kell, arról adóbevallásában kell nyilatkozni. Ha a be­vallás benyújtásakor az új lakás megszerzése folyamat­ban van, tehát az adómen­tesség feltételei nem állnak fenn, akkor az ingatlanérté­kesítésből származó jövedel­met be kell vallani, de egy­idejűleg a bevallás megfele­lő sorainak kitöltésével be kell jelenteni az adófelügye­lőségnek a mentesség igény- bevételének szándékát, mely­nek alapján az adóhatóság az adó megfizetésére fizeté­si halasztást engedélyez. A tartozásként nyilvántartott adó törlésére akkor kerül sor, amikor a lakás meg­szerzését az adózó igazolja. A lakásvásárlás tényét az elidegenítés évét követő év végéig, a lakásépítést pedig az elidegenítés évét követő negyedik év végéig kell igazolni. Fontos tudni, hogy igazolás hiányában, vagy ké­sedelem esetén a tartozás az Felsőfokú bölcsészintéz- ményre szüksége van régi­ónknak és városunknak. Sok mindenre nincs ma pénze az államnak, többek között a felsőfokú oktatás fejlesztésére sem. Régiónk felelősen gondol­kodó emberei, családjai, tár­sadalmi szervezetei kezde­ményezték a miskolci böl­csészegyetem létrehozását. Céljaink elérése érdekében egyesületet alapítottunk, melyben a MISZ alapító szervezetként, az ÉDISZ ve­zetői és sok tagja alapító tagként vett részt. A magunk szerény eszkö­zeivel már eddig is sokat tettünk: — felajánlottuk az egye­eredeti időponttól esedékes­sé válik, mely azt jelenti, hogy a fizetési halasztás tel­jes időtartamára a késedelmi pótlékot is meg keli fizetni. Adómentes a 10 éven túli ingatlanértékesítés, a lakás- tulajdonnak bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházásból szár­mazó jövedelem, az ingat­ja nkisajá t í tás i ká rtalan í tási öisszeg. — Létezik-e még 100 ezer forint alatti mentesség? — Igen. A nem üzletszerű ingóértékesítésből származó, naptári évben megszerzett összes jövedelemnek a 100 ezer forintot meghaladó ré­sze adóköteles, ha az éves szinten ilyen jogcímen kapott összjövedelem a 100 ezer fo­rintot nem éri el, akkor azt adómentesnek kell tekinteni, ez a mentesség nem va­gyontárgyanként jár, hanem az év során eladott ingósá­gok együttes jövedelme után. Fontos tudni, hogy a házastársi vagyonközösség­hez tartozó ingó vagyontár­gyak értékesítése esetén a 100 ezer forint mentesség mindkét házasfelet külön - külön illeti meg. Fel kell hívni a kedves olvasók fi­gyelmét arra, hogy a szerzés és az elidegenítés között el­telt időnek nincs jelentősége az adókötelezettség szem­pontjából, tehát a 10 éven túli ingóértékesítés is adó­köteles, ha az adómentesség már jelzett feltételei nem állnak fenn. Az adókötele­zettség itt sem az értékesí­tés bevétele, hanem a jö­vedelem után áll fenn. Ezt a jövedelmet pedig úgy kell kiszámítani, hogy az értéke­sítéskor kapott bevételből a szerzéskori értéket le kell vonni. Ha a szerzéskori ér­ték nem állapítható meg, ■ az elidegenítésért kapott be­vétel 25 százalékát kell jö­vedelemnek tekinteni. (Az ingóértékesítés jövedelmét a bevallás 9. sorában kell sze­repeltetni.) A bevallási nyomtatvány 10. sorában kell szerepeltet­ni a tíz évnél nem régeb­ben szerzett vagyoni értékű jogról való lemondásból, ilyen jogalapításból, átru­házásból, vagy gyakorlásá­nak átengedéséből származó jövedelmet. Vagyoni értékű jognak — adójogi szempont, ból — a tartós földhaszná­lat, a földhasználat, a ha­szonélvezet, a használat, a telki szolgalom, az üdülő- használati jog és a külföldi­ek ingatlanhasználati joga minősül. — A haszonélvezeti joggal kapcsolatban ugye azt kell hangsúlyozni, hogy c jog személyhez fűződik, így az átruházásból származó jöve­delem is csak olyan arány­ban osztható meg, amilyen arányban a haszonélvezetre jogosultak? tem céljaira a volt csanyiki KISZ-iskolát, — tagjaink és a MISZ je­lentős anyagi támogatást ajánlottak fel, — jelen pillanatban is iro­datechnikánkkal és telefon- vonalainkkal tesszük lehető­vé a jelen színvonalú mű­ködést. Most úgy tűnik, hogy sok a gond az egyetem körül. Tisztázatlan a jogi helyzet, amely úgy gondoljuk, nem egyesületünk hibája. Mind­ezek mellett felszólítjuk az egyesület vezetőit, hogy a törvényeknek megfelelően működtessék az intézményt, és kezdjenek tárgyalni a művelődési kormányzattal. Elhatároljuk magunkat a Déli Hírlapban 1990. febru­— Igen. A vagyoni értékű jogból származó jövedelmet az ingatlanértékesítésnél is­mertetett szabályok szerint kell kiszámítani, ha a szer­zéskori forgalmi érték nem állapítható meg, az elidege­nítéskor kapott bevétel 25 százaléka a jövedelem. Az épületek, építmények (lakás, üdülő, üzlet, műhely, ga­rázs stb.) hasznosításából származó jövedelmek adóz­tatásánál két jövedelemszá­mítási módot különböztet meg a jogszabály, a jövedelmet vagy a bevétel százalékában, vagy pedig a bevétel és az annak elérése érdekében fel­merült költségek különböze- teként határozza meg bér­beadásnál a szabályozás. A bevétel százalékában meg­határozott jövedelemnél, így a fizető-vendéglátásnál és a nem lakás céljára szolgáló építményeknél (garázs, rak­tár, műhely stb.) az általá­nos forgalmi adó nélküli be­vételből kell számítani a dik. tált jövedelemtartalmat. A bevételből viszont nem von­ható le az idegenforgalmi szervezet jutaléka, vagy ré­szesedése. A diktált jöve­delemtartalom az idegenfor­galmi szervezet útján, fize­tő-vendéglátó igazolvánnyal történő hasznosításnál 40 szá­zalék, fizető-vendéglátó iga­zolvánnyal idegenforgalmi szerv közvetítése nélküli hasznosításnál a bevétel 60 százaléka, míg nem lakás céljára szolgáló építmény bérbeadásánál 70 százalék. Ez utóbbi 30 százalék lényegé­ben az épület amortizációjá­nak elismerését jelenti. Ha a kedves olvasók fizető-ven­déglátó igazolvány nélkül adnak albérletbe szálláshe­lyet, lakást, szobát stb., ak­kor annak jövedelmét nem diktált jövedelemmel, ha­nem az általános szabályok szerint kell kiszámítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a bérbeadásból származó be­vétellel szemben .az an­nak megszerzése érdekében felmerült és számlával iga­zolt, maximum azonban évi 24 ezer forint költség szá­molható el. Ha a ténylege­sen felmerült költség ezt az összeghatárt meghaladja, ak­kor .az adói e Iügye 1 ősé ghe z kell bejelentkezni az egyéni vállalkozókra vonatkozó sza­bályok szerinti költségelszá­molásra, Házastársak eseté­ben a közös vagyonhoz tar­tozó ingatlan hasznosításából származó jövedelmet közöt­tük egyenlő arányban meg kell osztani. A haszonélvezet hasznosításából származó jö­vedelemnél viszont, mivel az személyhez kötött jog, más szabály érvényesül, e jöve­delmet annak kell bevalla­nia, akit a haszonélvezet megillet. (A bérbeadás jöve­delmét all. sorban kell fel­tüntetni.) (Folytatjuk) ár 14-én megjelent minősít­hetetlen hangú, felelőtlen követeléseket tartalmazó, tisztázatlan forrásból szár­mazó cikktől. Az egyetem egyik gondjaként termé­szetesen fontosnak tartjuk azt, hogy hogyan érzik magukat azok, akikért az intézmény létrehozásán munkálkodunk, de a véle­ményalkotást csak azoktól fogadjuk el, akiket a sokat hangoztatott demokratikus módon a hallgatók ezzel megbíztak. (Meggyőződ­tünk arról, hogy ebben az esetben ez nem így volt.) Felhívással fordulunk a régió minden polgárához, B.-A.-Z. megye és Miskolc vezetőihez, hogy együtt véd­jük meg eddigi eredménye­inket, érjük el a miskolci bölcsészegyetem elismeré­sét. A magunk részéről, amennyiben az egyetem a tudománynak ad otthont (és nem szélsőséges politikai irányzatoknak), továbbra is biztosítjuk a támogatást. Védjük meg az egyetemet! Az ÉDISZ és a MISZ felhívása Európa velünk van! E hét elején Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban választási nagy­gyűlést tartott a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt. A demonstráció szónoka dr. Petrasovits Anna, a párt el­nöke volt. A nagygyűlést kö­vetően interjút készítettünk a szociáldemokrata pártve­zérrel, aki szívesen válaszolt •az Észak-Magyarország kér­déseire. — Milyen gondolatokkal érkezett Miskolcra, amely tudomásunk szerint ma párt­ja nem éppen erős hadállá­sai közé tartozik, noha itt a szociáldemokráciának jelen­tős hagyományai élnek? — Tudom, hogy Miskolc nehéz és válságos időkben a magyarországi szociáldemok­rácia erős bástyája volt és a Horthy-korszakban Reisin- ger Ferenc, a szociáldemok­rata .párt és a szabad szak- szervezetek élén töretlenül képviselte elsősorban a mun­kások és a dolgozó kisembe­rek érdekeit. Hagyománya­ink őrzésének és a megúju­lás szándékainak gondolatai­val érkeztem ebbe a város­ba, hittel és bizalommal ab­ban, hogy folytatni tudjuk a szociáldemokrácia eszméisé- gének terjesztését. — Talán azért nem eléggé erős Miskolcon és a megyé­ben pártjuk, mert sok régi szociáldemokrata nem tud határvonalat vonni a két, illetve három jelenlegi szo­ciáldemokrata irányzat kö­zött. Miben különböznek Önök a többiektől? — Ma Magyarországon egyetlen szociáldemokrata párt van és ennek a neve Magyarországi Szociáldemok­rata Párt, Reisinger Ferenc pártjának jogilag és szelle­miségében egyedül hiteles utódja. Ezt a tényt bizonyít­ja, hogy 1989. novemberében a Szocialista Internacionálé Genfben visszaállította a párt tagságát. Minden más párt, vagy pártocska, amely szo­ciáldemokrata színeket len­get, vagy ilyen eszméket hir­det, a szociáldemokrácia európai sikereink konjunk­túráját kívánja meglovagol­ni, vagy átmentési igényből, vagy éppen az egyetlen va­lódi szociáldemokrata párt erejének gyengítését szándé­kolva. — Pártjuk programjában szerepel, hogy általános jólét legyen az országban. Ez szép, vonzó és hangzatos program a miskolci—borsodi munká­sok számára is. De vajon ho­gyan és mikorra érhető el ez az általános jólét? Közeli, vagy egy távoli jövőkép ez? — Egy évvel ezelőtt, ami­kor újjáalakítottuk pártun­kat, első röplapunkon, amit rendkívüli nehézségek köze­pette, nyomdászbarátaink ál­dozatkészségének köszönhe­tően adtunk közre —. jóléti társadalom megteremtését tűztük ki stratégiai célként. Tisztában vagyunk azzal, hogy ma általános mélyülő válságállapotban van Ma­gyarország, de mi mutatunk kiutat: Nyugat-Európát, mint modellt, és felvállaltuk a híd megépítését. A szociáldemok­rácia szellemisége, pártunk ereje e híd alappillére, az építés üteme időtartamá­nak ez a kérdőjele és egy­ben záloga. — Hirdetik: állampolgári jogon kell. biztosítani min­denkinek az emberhez méltó megélhetést. Ez is igen szim­patikus, ám a mai helyzet más. Megyénkben például mind nagyobb teret ölt a munkanélküliség, s egyre fe­nyegetőbb sokezer borsodi munkás számára, csakúgy, mint a növekvő infláció, önök milyen orvosságot tud­nak a bajokra? — Nem lennénk igazi szo­ciáldemokraták, ha politikai erőfeszítéseink, céljaink sor­rendjében nem a munkások érdekeit helyeznénk előtérbe. Mi az állampolgári jogokat Willy Brandt értelmezésében kívánjuk megvalósítani, te­hát ahogy ö megfogalmazta: az emberi, állampolgári jo­gokat a szabadság és a szo­ciális jogok kizárólag együt­tesen jelentik. Mi elsősorban azért harcolunk, hogy a vál­ság terheitől, a további el- nyomorodástól a munkáso­kat, a bérből és fizetésből élőket védjük meg, minden áron. Létminimum feletti munkanélküli -segélyt és az átképzés, a szakképzés álla­mi felvállalását követeljük a választások után megalaku­ló kormánytól. Ez politikai programunk első követelése és ebből nem engedünk. — Látva az országgyűlé­si képviselőjelöltjeik miskol­ci és megyei névsorát, fel­tűnően sok közöttük az egy­szerű munkás, például indul „színeikben” szobafestő. Ha netán befutnak március 25- én jelöltjeik, képesek lesz­nek-e helytállni az új par­lamentben? Egyáltalán, mi­lyen esélyeit látja pártjának a választásokban? — Sorainkban valóban nem profi politikusok állnak az élen. A profik más pártok­ban találhatók, az ő teljesít­ményük közismert tény, a válság. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jóléti társada­lom felépítésének első felté­tele a kontraszelekció megál­lítása, a szakemberek bevo­nása az első vonalba. Szoba­festő képviselőnk, ha becsü­letes, dolgos és józan eszű, és a többiek, a szakmunká­sok, az értelmiségiek, vagy az ötletes, bátor vállalkozók a szociáldemokrata politika sikerét meggyőződésükkel biztosíthatják a parlament­ben. De mellettük ott lesz­nek a legjobb szakemberek is! Hogy erre mi a biztosí­ték? Már a .választási harc során elindultak pártunkba a legkülönbözőbb területek­ről azok, akik egyetértenek programunkkal. És felaján­lották szakértelmüket. Esé­lyeinkről én nem kívánok nyilatkozni, a francia közvé­lemény-kutatás február 19­en 37 százalékot állapított meg a szociáldemokrácia vá­lasztási esélyeit tekintve! — Megyénkben is elural- kodéban van az emberek fé­lelme a rendszerváltástól. Borsodi pártvezetőik a helyi sajtóban azt hirdették: fele­lősségre kell vonni a „ladá- nyiakat”, le kell számolni velük. Kikre gondolnak még a volt megyei tanácselnökön kívül? Netán a teljes volt MSZMP-gárdára, s netán a jelenlegi MSZP-tagságra is? — A szociáldemokrácia el­lenségnek olyan politikai tö­rekvést tekint, amely dikta­túrára tör, függetlenül attól, hogy azt milyen lobogó alatt hirdeti meg. Minden más párt, vagy áramlat lehet po­litikai ellenfél, vagy politi­kai szövetséges. A békés át­menet mellett tettük le vok- sunkat, ehhez hűek mara­dunk és a demokrácia játék- szabályait tekintjük rendező elvnek. Mi nem leszámolni, hanem elszámolni akarunk. A szociáldemokrácia elfogad­hatatlannak tart bármiféle kollektív felelősségre vonást és elhatároljuk magunkat minden ilyen törekvéstől. A volt MSZMP-tagság önma­gában nem kizáró ok, bizo­nyítja ezt éppen egyik bor­sodi képviselőjelöltünk is. Az értékeinkhez való hűség pa­rancsként írja elő számunk­ra a kisebbségnek a védel­mét. Törvény előtti egyenlő­séget és az emberi méltóság biztosítását akarjuk minden magyar állampolgár számára, félelem nélküli életet, politi­kai, faji, felekezeti, nemze­tiségi hovatartozástól függet­lenül. — Tudomásom szerint önök a független szakszer­vezetekkel társulnak. Bor­sodban a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek „uralják” a terepet. Nem gyengíti vá­lasztási esélyeiket ez itt a megyében? — Kongresszusunk hatá- rozatilag rögzítette, hogy a független és megújuló szak- szervezetek természetes stra­tégiai szövetségeseink. A nemzetközi szociáldemokrata politika alapelveinek megfe­lelően a szakszervezeti ér­dekvédelem erősítése a szo­ciáldemokrata politika vál­ságkezelésében központi fel­adatunk. Ebben a politikai koncepcióban egyformán szükség van a független és a vezetőiben, valamint szel­lemiségében megújuló szak- szervezetekre, mert csak együttesen képesek védeni a bérből és fizetésből élő tö­megeket és a munkanélküli­eket. Koalíciós partnereink­nek tekintjük tehát mind­azokat, akik ezt a szellemi­séget magukévá teszik és úgy véljük, hogy ez a politi­kai álláspont növeli válasz­tóink számát. — Befejezésül azt említe­ném, önök nyíltan hirdetik, hogy MSZMP- és MSZP-el- lenesek. Kikkel lépnek önök koalícióra, ha ilyen kormány alakulna? — Koalíciós partnereink­nek tekintünk minden olyan, valóban, tehát szavakban és tettekben bizonyítottan — európai értelemben — balol­dali, balközép, vagy centrista politikai irányzatot, amely stratégiai célunkat, a szociális demokrácia megvalósítását támogatja, illetve erősíti. — Köszönjük a beszélge tést. Nyikcs Imre A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom