Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
1990. február 19., hétfő ES2AK-MAGYARORSZAG 5 y A kedvezmény — segítség Elengedhető a kamatadó?- A terhek elvlselhetöségének határán — Méltányosság a tanácstól Az áremelések. adok. kamatadók trngrrikig.vnvii fejlődött, áttekinthetetlen világában napjainkban sokan elbizonytalanodnak, meg a törvénytisztelő állampolgár is naponta fejtörő feladatok ele kerül, mit csinált jól, mit rosszul? Tengernyivé duzzadt a fizetnivalók, elvonások, letiltások, hozzájárulások köre, míg a fizetés az a tegnapi, tegnapelötti, nehezen beosztható pár ezer f'orintocska. Nem csoda, ha többen megtorpannak, úgy érzik, feladják, mert ezt már nem győzik toldozással, l'oldozássai. ügyességgel. így érez Varga Vilmosné izsófalvi olvasónk is, aki elmondta, tizenegy éve építkeztek, s mint ilyen „túlbuzgó” embereket, akik maguk emeltek tetőt a fejük fölé, jelenleg nemcsak a törlesztőrészletek, hanem a kamatok, a kamatadók is sújtják. Illetve a kérdése lényege, hogy őt is sújtják-e valójában? Vargáné 1987 óta égy'ediil- állónak számít, százszázalékos rokkant, aki 4200 forint nyugdíjra számíthat havonta. Az ember igazán feszítő bajában őszintén megnyilatkozik, úgy érzi, nagyobb a számára megoldhatatlannak mutatkozó csődtömeg súlya, mint a kellemetlenség, amit a betegsége jelent. Vargáné betegsége olyan természetű, ami nem javul. Bajait tetézi, hogy mozgásában erősen korlátozott. Vele él egy hétéves kisgyermek, a húga gyermeke. (Az anya szülés közben halt meg.) Három éve neveli húga árváját, ám, hogy a majd megoldhatatlan gondokat még teljesebben felfedjük; a kislány rokkant, mozgássérült. Vargáné a gyermek után árvaságit kap és kevéske (1500 forint) gyermektartást. — Egyetlen kedvezmény, amiért nagyon halas vagyok — mondja —. hogy kedvez menyes ebédet kapok a helyi óvodából havi 156 forintért, persze nyilvánvaló, ez is drágul most a húsárak miatt. Amiért valójában szerkesztőségünkhöz fordult; kötelezhetik-e adófizetésre eny- nyi családi, emberi nyűge, kevéske jövedelme mellett. Az APEH illetékeseitől megtudtuk, hogy jövedelme miatt Vargáné nem kötelezhető adófizetésre, az OTP szerint pedig kamatadó megfizetésére sem. Telefonon beszéltünk az izsófalvai tanács elnökével Bibliák Istvánnal és az igazgatási csoport vezetőjével. Riz József- néval, akik elmondták, szívesen átnézik Vargáné jövedelmi viszonyait, tételesen végigvizsgálnak minden körülményt. Ha a jövedelme alapján nem is illetné meg a kedvezmény, szociális viszonyai miatt azt minden bizonnyal megkapja. Nagy József ,,Napfényes bányában 99 A miskolci filatelisták az 1989. évről • VÁLASZOLT A MINISZTER • AZ ORSZÁGOS PROGRAM AZ ELSŐ • ÚJ ÁTJÁTSZÓRA LESZ SZÜKSÉG Az idei tél még nemigen és nem is gyakran tette próbára a Borsodi Szénbányák egyetlen külfejtésű üzemében, a vadnai „napfényes bányában” dolgozó széntermelőket. Igaz, nem élvezetes dolgozni a mínusszal mért dermesztő hidegekben, s akkor sem, ha eső vagy hó hull. Ennek ellenére, mint azt Kovács Lóránt, termelési főmérnöktől tudjuk, az idén a külfejtés már mintegy 15 ezer tonna szenet adott lakossági fogyasztásra. A külfejtésről a tervek szerint az idén mintegy 230 ezer tonna szenet termelnek ki a 21. Volán Tömegáru Szállítási Vállalat dolgozói. A vállalat tagja a Bányászati Egyesülésnek, így közvetlen is érdekelt a termelésben. A termelés napi 16 órában, azaz két műszakban történik, s a közelmúltban beállított nagyteljesítményű gép könnyíti meg a bányászok munkáját. A széntelep több, mint két méter vastagságú, helyenként a három és fél métert is eléri. Az itt kitermeLt szén fűtőértéke a háztartási igényeknek megfelel. A széntelep fölött lévő földtakaró 12—-17 méter között váltakozik. A letakarítási arány még gazdaságossá teszi a kitermelést.. Az eddigi geológiai kutatások szerint a gazdaságosan kitermelhető szénvagyon megközelíti a másfél millió tonnát, így még több évi bányászkodást tesz lehetővé. Miskolcon báziskörként működik a MA.BÉOSZ városi köre. Amíg az üzemi, intézményi köröknél jelentősen csökken, a rosszabbodó anyagi feltételek miatt a bélyeggyűjtők létszáma, addig itt ez csak kisebb mértékben észlelhető. Az elmúlt év első felében 264, második felében pedig 255 tagja volt a körnek. Az ő gyűjtési munkájukról, a köri életről számol be a vezetőség február 21-én szerdán, 17 órai kezdettel az ÉÁÉV kultúrtermében, amely rendezvényre ezúton is kérik a tagok részvételét. Utána ismét megrendezik a hagyományos bélyegsorsolást. A legutóbbi Országgyűlésen interpelláció hangzott el dr. Fodor László borsodi képviselő részéről amiatt, hogy 1989 tavasza óta nem hallható Szerencsen, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Encsen, Ózdon a miskolci rádió műsora. Mindez annak a következménye, hogy a Magyar Rádió elnöke utasítást adott lei; a tokaji URH- adó nem a körzeti, hanem a központi adást sugározhatja. Igv maradt helyi műsor nélkül a Bodrogköz, a Hegyköz, a Hegyihát stb. Megérkezett a válasz, amit a kormány nevében Derzsi András fogalmazott meg. Elöljáróban arról tájékoztatta az interpelláló képviselőt, hogy felvetése nem érint frekvenciagazdálkodási kérdéseket, így az elsősorban nem a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium hatáskörébe tartozik. A levélből kiderül az is, hogy az országban a rádióműsorok vételi lehetőségei nem hiánytalanok, még a Kossuth, Petőfi és Bartók rádió programjai is csak ésszerű kompromisszumok alapján foghatók az ország nagyobb részén. Borsod és Szabolcs megyében például a „főműsor” a Kossuth sem vehető mindenhol, ugyanis a solti nagyadó a terjedési viszonyok miatt nem képes a keleti megyék jelentős részét besugározni. Tömeges hallgatói észrevételek alapján állították le a tokaji URH- adón a miskolci műsor sugárzását, hogy az a keleti— északi területeken jó minőségű vételt biztosítson az országos műsor hallgatóinak. A Magyar Rádió elnöke ezért szüntette meg a helyi A frissen hullott hóban hiába „jeleznek” a vadak, merre veszik útjukat a vadváltókon. Nyugodtan közlekedhetnek az itatóhelyek, a vadetetők környékén. Nem kell félniük, hogy puskavégre kerülnek, .mert érvénybe lépett a vadászati tilalom. A bükki és a zempléni erdőségekben tanyázó nemesvadak, mint a szarvasok, muflonok, a ligeterdőkben és csenderesekben tanyázó őzek kilövése most, a vem- hesség időszakában szigorúan tilos. A vadászerkölcs még a dúvadnak számító, ezért az egész évben elejthető vaddisznókat, illetve a kocákat is védi, kilövésüket tilalmazza. Az agyarasok, azaz a vadkanok most is el- ejthetők. Tilalom védi a megyében az apróvadállományt is. A túzok, mint szigorúan védett állat, a megye Kis-Horto- bágynak nevezett részén egész évben tilalom alá esik. Most azonban vége szakadt program tokaji adását. A miniszter közölte, hogy e döntés felülvizsgálata és az eredeti sugárzási rend visz- szaállitásával ismét hallgatói kérések özönével kellene számolniuk elsősorban Sza- bólcsból. „Az érintett hallgatók száma meghaladja azo- két, akik jelenleg nem hallhatják a miskolci műsort. A körzeti műsor vétele a borsodi területeken csak egV újabb URH-át játszóadó beállításával lehetséges. A szükséges mérések elvégeztetéséről és a költségszámítások kidolgoztatásáról intézkedem. A vizsgálatok eredményéről a képviselő urat tájékoztatni fogom” — írja Derzsi András miniszter. A levélből kitűnik, hogy gyors megoldás nem várható, hiszen kedvező vizsgálati eredmények esetén is temérdek időt vesz igénybe egy új átjátszó beállítása. Addig tehát fontos napi információkról maradnak le az említett körzetek lakói, akik a helyi, lakóterületüket is érzékenyen érintő kérdésekről a napilapokból, elsősorban a megyei napilapból értesülhetnek. N. J. a fáeánozásnask, a nyulá- szatnak is. Ugyancsak tilalom védi a foglyokat is — de ezekből már sajnos csak elvétve található egy-egy csapat. Az idei tél eddig még kedvezett a nemesvadállomány átteleléséhez. Ezzel is magyarázható, hogy a nagykiterjedésű borsodi vadászmezőkön eddig nem tapasztaltak vadpusztulást. A vadászok megállapítása szerint az állomány szemre is jó erőben vészelte át eddig a téli hónapokat. Ebben az is közrejátszott, hogy a vadászok nemcsak kilőni járták az erdőt, hanem rendszeresen feltöltötték a sózókat, etetőket is. Arról is gondoskodtak, hogy a kóbor állatok ne tegyenek kárt a nemesvadakban. Bár most már vadászati tilalom van érvényben, azért a szőrmés és szárnyas ragadozók apasztása nemcsak szükséges, de kívánatos is. — No, leikecském, most megmutathatja, hogy mit érez irányomba! Egy kis szívességet kérek ... — Vegye úgy Örzse nénnye, hogy máris el van intézve. — Ez a beszéd! Ezt is vártam magáitól, az ilyen derék, szép embertől, aki . . . — No-no! Bár, ami igaz, az igaz... — Jól van, már mondom is. Arra kérem, hogy sértsen meg engem. — Rendben van ... Mi? Hogy mondja? Valamit nem jól értettem... — Dehogy nem! Nagyon is jól értette! Csak máris visszakozik! Tudtam én, hogy az ilyen semmiformájú, lepényfejű embertől nem is várhatok mást! Pedig pénz állna a házhoz, nem is kevés, amit én persze nem kívánok ingyen, mármint a sértést, tudom én, mi az illem, adnék magának belőle perecet. — Percentet. — Bánja a rossznyavalya, akkor azt! Szóval, a részesedést, mondjuk ..., úgy harminc százalékot..., ha . .. — De örzse nénnye ... — Jó, legyen negyven, de az Áb- ris gyerek azt mondta, hogy ennél tovább ne menjek, elvégre én leszek a Sértett fél. Egyben a felperes, maga meg az alperes, aki veszít, én megkapom a pénzt. Hát így . . . — És kicsoda az a drága, forté- lyos Ábris gyerek? — Beszéltem én már róla. Ö az. idegenbe szétszakított hazánkfia. — Idegenbe szakadt hazánkfia. — Akkor az. Most már az, de amikor elment, akkor disszidensnek kellett mondani. Most hazalátogatott, és azt mondja, hogy ellenálló lesz. — Miféle ellenálló? — Azt még nem döntötte el. Először úgy gondolta, hogy Hitlernek tesz az ellenállója, mármint, hogy ezekhez szerzi be a papírokat, de most úgy látja, kifizetődőbb, ha Sztálinnak áll ellen. Meg az elmúlt negyven évi rezsimnek... Az biztos, hogy nagyon ügyes gyerek, ő találta ki ezt a sértés ügyet is, amit maga mindenáron el akar beszélni. Figyeljen már végre rám! Arról van szó, hogy maga megsért engem az újságjában. Kábé olyan ötszázezer foriVltos sértéssel, mert akkor már ugye minek kicsinyeskedjünk? Én beperlem, maga meg, mármint az újságja kifizeti. Ezen osztozunk. Pofonegyszerű. Hála az Országgyűlésnek, mert hiszen nemrég beszélték meg ott ezt az újságos sértés ügyet. — Hát. hallja . . . — No ugye! Kapisgálja már csak lassacskán, de senki sem tehet róla, hogy milyen a felfogása. Az egyiknek ilyen, a másiknak olyan ... A sértést meg én írom le magának előre. Mert én tudom, hogy engem mivel lehet megbántani. Tudja még persze Borcsa is, az a fogatlan szájú pokolfajzatja, az a semmirevaló! Én nem szoktam átkozódni, galamblelkű asszony vagyok, ezért nem mondok semmit arra a lepcses szájú piszkaiéra, a bibi^psókos vén banyájára, akinek a látásától a múltkor is megbokrosodott egy ló, majd úgy elszaladt, hogy csak a szomszéd falu korcsmája előtt állt meg, mivel nagyon beleivódott, hogy ott mindig meg kell állni, de ez a pos- ványszemű némber még mindig ki- kiáll a kapuba, pedig tudhatja, hogy hamarosan úgyis belecsap a hétágú tüzes istennyila, hogy a ... — Örzse nénnye! — Mi van, mi van, tán maga is az ő pártjára áll? Nohát, akkor magáról is megmondom én. hogy ... — Hány ezer forintosat mond? — Mifél'e hány ezerforintosról beszél? — Hát, ha megsért engem, akkor bizony, fizetnie kell, ugye, hiszen maga jött ezzel... — Aha! Szóval el akarja csakliz- ni az én ötletemet! Várhatja, hogy én mégegyszer ilyen jó ötlettel állítsak ide! Most pedig megyek Borosához és beszámolok neki mindenről. De azt maga nem teszi ki az ablakba... Priska Tibor Csendes csenderesek Sátoraljaújhelyi látkép
