Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

1990. február 19., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Átalakítás a vetőmagvállalatnál t avaly a magyar élelmiszergazdaság törté­netének második legjobb évét zárta, de az eredmény létrehozói, egyes szervezetei nem elégedtek meg a zengzetes hozamokkal. Mert dr. Csiszér Janos, a Vetőmag-termelte­tő es -értékesítő Vállalat vezérigazgatójának tájékoztatása szerint — ezt az erőn felüli munka eredményezte. Persze e sikernek az 1957-ben alakult vetőmagvállalat is részese. Tizenegy területi központ és kutatóinté­zet szervezte évente mintegy 550 ezer hek­tár területen ötszáz mezőgazdasági nagy­üzemben és több mint 4000 kistermelővel a vetőmag-előállítást, ami 100 növényfaj több mint 1200 fajtájának szaporítására terjedt ki. A menedzseli belföldi for­galomba kerülő szaporító­anyag meghaladta a félmil­lió tonnát, értékben a 7 milliárd forintot. Egyre szé­lesedő nemzetközi kapcsola­taik révén dinamikusan nö­vekedett vállalati integrálá­sé magexportjuk. (A múlt évben meghaladta a 200 ezer tonnát, ami kereken 3 mil­liárd forintot jelent.) Mar­ketingmunkájuk kezdeti eredményeként, a hazai és külföldi új fajták száma is megnőtt, jól szolgálva a ma­gyar növénytermesztés fej­lődését. Ennek érdekében, élve a jogszabályok adta le­hetőséggel, vállalatuk kor­szerűbb szervezetet hozott létre, az alábbi célokért: — A vetőmag-előállító ás -szaporító szervezetek (ma­gántermelők is!) anyagi ér­dekeltségen alapuló aktív részvétele, minőségileg más, életképesebb kapcsolata a teljes vertikumban; — az egységes hosszútávú kereskedelmi biztonságot je­lentő egységes piaci fellépés itthon és külföldön; — a külső tőiké (hazai és külföldi) bevonása és ezál­tal a hitelállomány jelentős csökkentése; — növekedjen a vállalat hatékonysága, s vele dolgo­zóinak anyagi biztonsága. A felsorolt fő elveket ér­vényesítve, az 1990. évbe lépve a jelenleg jogi szemé­lyiség nélkül működő terü­leti központok, a vállalat meghatározott vagyoni há­nyada és külső tőke bevo­násával, többszemélyes kft.- vé alakultak, majd saját ha­táskörben további társaságo­kat alapíthatnak. A vagyonkezelő központ­tá szerveződő vállalati köz­pontnak, államigazgatási irányítás melletti fő felada­tai a következők: tulajdo­nosi jogokból adódó vagyon­kezelés (eszközkölcsönzés,' gazdálkodás, követelésvásár­lás, tőkebefektetés stb.); egy­séges szakágazati és humán stratégia kidolgozása, tevé­kenységek koordinálása; gazdasági társaságok me­nedzselése, azok tevékenysé­gének összefogása, eseten­kénti képviselete; a nemzet­közi együttműködésből adó­dó tennivalók ellátása; ku­tatási, fejlesztési tevékeny­ség koordinálása, saját és külső kutatóintézeteknél. A rugalmasságra ügyelve A 12 kft.-iből 10 többsze­mélyes. Fő feladataik közé tartozik a kereslethez iga­zodó, területileg meghatáro­zott piac ellátása vetőmag­gal; — vetőmagtermesztés saját, illetve idegen földte­rületen; — exportképes áru­alapok biztosítása; — a ha­tármenti kft.-nél a kíshatár- menti eladások lebonyolítá­sa; — az alaptevékenység­hez kapcsolódó egyéb ter­mékek forgalmazása; — a melléktermékek és használ­ható hulladékok leggazdasá­gosabb értékesítése. A többszemélyes kft.-k egyik székhelye a Magna Vetőmagtermelő és -értéke­sítő Kft. Egyszemélyes kik­ként a kertészeti ágazatba tartozó növényfajok vető­mag-kereskedelmének orszá­gos koordinálását a volt Bel­kereskedelmi Központ (BEK) látja el. Űj neve Kerti Ve­tőmagtermelő és Értékesítő Kft.. Budapest Továbbra is kielégíti a te­rületi kft.-k igényeit nagy- kereskedői feladataik (kis­termelők, iparok, szaküzle­tek) ellátása érdekében. Sa­ját kiskereskedelmi egysé­gein keresztül közvetlenül értékesíti a „kiszerelt" vető­magokat és egyéb kiegészítő termékeket. Kiépít egy egy­séges megjelenésű, szerző­déses üzletekből álló (Fran­chise típusú) kereskedőháló­zatot. A Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat az el­múlt évtől jogosult vető­magvak és egyéb növényi szaporítóanyagok export- importjára, saját szervezete, a külkereskedelmi irodája révén. Marad a miskolci alközpont A termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak nem kell azonban megijedni a belső változtatások miatt. Ugyanis Borsod-Abaűj­Zemplén megyében (is) meg­marad az alközpont itt Mis­kolcon, és minit azt Kava- jecz Barna osztályvezető el­mondta, az eddig kötött ve- tőmagszerződéseket teljesí­tik, így a nagyüzemeknek nem kell máshová fordulni vetőmagellátási ügyben. A szakember elmondta, hogy a leszerződött vetőmagvaka.t mennyiségben és minőség­ben az alközpont továbbra is teljesíti, sőt új szerződé­seket is szívesen kötnek. A vetésre visszatérve, egyébként csupán kukoricá­ból kellene a tavalyinál na­gyobb területet bevetni, a többi növényből elég volna, ha megismételnék a gazda­ságok a múlt évi teljesít­ményt — mondották a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Mivel a központi tervezési kötelezett­ség megszűnt, a gazdaságok­nak nem kell bejelenteniük, hogy miből, mennyit ter­melnek. Ám az élelmiszer- ellátás biztonsága nem nél­külözheti a termelők szán­dékainak legalább hozzáve­tőleges ismeretét, adott eset­ben ennek — a piaci gaz­dálkodás keretein belüli — befolyásolását. Mezei János, a MÉM me­zőgazdasági főosztályának helyettes vezetője elmondta: a gazdaságok legalább 1,15 — Mivel nem kaptam Sportfogadást, gondoltam, ve­szek egy szupersorsjegyet — mondja Orosz Miklós, a sze­rencsés nyertes. Nagyon is szerencsés, hiszen egy darab sorsjegyért egymillió forin­tot vehetett fel a minap a sárospataki OTP-fiókban. Szinte hihetetlennek tar­totta a dolgot, még akkor is, amikor kiszédelgett az OTP- fiókból. Hát még a felesé­gé! ú még rosszul is lett. mikor a férje előállt otthon: nyertem egymilliót! Gyógy­szert kellett bevennie... A nagyrozvágyi Orosz család­nak (két lányuk családostól és a fiuk, aki épnen katona) persze, van hová tenni a —1,16 millió hektár kukori­ca vetésére készülnek, ami 50—60 ezer hektárral több, mint a tavalyi. Ennek való­színűleg az az oka, hogy ősiszel a korábbi évekhez viszonyítva, kevesebb gabo­nát vetettek. A Vető mag-terme Rető és -értékesítő Vállalatnál — il­letve az eddigi kiszállítások eredményeként a gazdasá­goknál — megfelelő meny- nyiségű vetőmag áll rendel­kezésre, sőt még exportra is jut. Az országban tavaly mintegy 100 ezer tonna ku­korica-ve tornáig ot te emelte k, belföldön ebből 30 ezer ton­nára van szükség. Ugyanak­kor néhány keresett hibrid­ből a szárazság és a kora őszi fagy miatt a szüksé­gesnél kevesebb termett. Ezért az illetékesek tárgyal­ták az egyesült államok­beli Pioneer céggel, s ennek eredményeként néhány, a hiánylistán levő hibrid mag­jából várhatóan szintén ele­get kapnak a gazdaságok. A krumpli jól telelt A vetőmagválláiliat szak­embere szerint jól telelt az ültetésre szánt burgonya. Éles Károly osztályvezető kö­zölte: a gazdaságok — fő­ként pénzügyi nehézségeik­re hivatkozva — ősszel ke­vés vetőburgonyát vásárol­tak, és akkor is a korán ül­tetendő fajtákat részesítették előnyben. A vállalatnak to­vábbi 11—12 ezer tonnás készlete van, és ha szüksé­ges. ennél többet is kínál­hat a termelőknek. A választék annyiban bő­vült a tavalyihoz képest, hogy az ismert Desire és Cleopatra mellett, az előző évinél több a készletükben a holland eredetű Romano és Kondor elnevezésű burgo­nya. Kisebb tétel áll rendel­kezésükre a keszthelyi egye­tem szaporítótelepeiről ki­került űj hazai, fajtából. A kisüzemék a vetőmag- vállalat nyíregyházi kutató- intézetében szövettenyésztés­sel szaporított, minigumós Desire és Gülbaba burgo­nyára is számíthatnak Ezek­ből több mint 6 milliót sza­porítottak, tasakonként 50, illetve 100 darabos csomago­lásban hozzák forgalomba, várhatóan február második felében. B. Sz. L. pénzt, a gyerekek építkez­nek. Nem először érte a sze­rencse Orosz Miklóst. Rend­szeresen lottózik, totózik s ahogyan elmondotta. két­évente nyer. Volt már két négyese a lottón, az elsőn kilencvenezer körüli összeget nyert, a másodikon pedig 386 ezret. Azt a pénzt for­dítja szerencsejátékra, amit ő csak cigarettapénznek ne­vez. Vagyishogy nem füstöl, inkább játszik. S úgy tűnik, nem is rossz az elgondo­lása. hiszen ez így kettős haszonnal jár: nem rontja az egészségét és még nyer is ... (mé—) Cigarettapénzen nyert millió Egészségi állapotunk is romlott. Egy átfogó, a valódi okokat feltáró vizsgálat persze nem csu pán az egyes emberre férne rá . . . Elszegényedésünk adataiból Megyénk a statisztika tükrében Az év során a megyei gazdálkodók körében számottevő mozgás történt: átalakultak, szétváltak, újonnan alakultak, illetve megszűntek szervezetek. A statisztikai megfigyelés év közben — beleértve a IV. negyedévet is — a kislétszá- mú szervezetekre nem terjed ki, a begyűjtött statisztikai információk azonban jól tükrözik a megyében zajló folya­matokat, a változások irányát és többnyire mértékét is. Ezek alapján 1989-ben a gazdasági és társadalmi folyama­tok igen ellentmondásosan változtak. A megye minden termelő­ágába« csökkent a teljesít­mény. Az ipar 4,1%-kal ter­melt. kevesebbet az előző évinél. Az 1985 óta tartó visszaesés gyorsul: 1985— 1987- ben évi 0,4—2,2" „-kai, 1988- ban 3,7%-kal esett a termelés volumene. Az el­múlt évben a gazdálkodók 7/10-énél csökkent a terme­lés. és mindössze 3/10-énél emelkedett kisebb-nagyobb mértékben. Az ipar ágazatai közül csak a vegyipar ter­melése haladta meg (4%-kal) az előző évit, az élelmiszer- iparé nem változott, a ko­hászaté 9, a gépiparé 15, a többi ágazaté • 2—7%-kal csökkent. Az építőipar meg­figyelt szervezetei tárgyévre vállalt építési-szerelési mun­káik 93"/»-át teljesítették, az előző évihez képest teljesít­ményük 4,8%-kal volt ke­vesebb. Az ez évre áthúzó­dó építési munkák darab­száma és értéke ugyancsak kisebb az egy évvel koráb­binál. A mezőgazdaságban a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés adatai egyaránt a termelés csökkenését jel­zik. Gabonafélékből 664 000 tonnát takarítottak be a me­gye hagy- és kisüzemei, amely döntően a termésát­lagok visszaesése miatt., 18%-kal alatta maradt az 1988. évinek. A főbb őszi be- takarítású növények közül csak a cukorrépa termés- mennyisége azonos az előző évivel, a többi növényé rendre kevesebb. A nagy­üzemekben betakarított sző­lő a bázisévinek felét, a gyümölcstermés a 4/5 részét tette ki Költségcsökkentés és a népszámlálás miatt a szokásos év végi kisüzemi áillatösszeírás elmaradt, így a megye teljes körű adatai nem állnak rendelkezésre. A nagyüzemekben a szarvas- marhák száma 6,1, a juho- ké 10,4%-kal kevesebb, a sertéseké 2,6"kai több volt., mint egy évvel ezelőtt, a tehénállomány nem válto­zott. az anyakocáké kissé (1,7%-kal) emelkedett. Év­közi információink szerint, a kisüzemek állattartása a nagyüzemekénél kedvezőtle­nebbül alakult. A megye kis- és nagyüzemei az egy évvel korábbinál 12" n-kal kevesebb vágóállatot adtak el a felvásárlószervéknek, az állati termékek eladása ennél is jobban csökkent. ÁLLAMI ERŐBŐL LAKÁS: KÉT SZÁZALÉK A megyében folyó beruhá­zások megélénkültek 1989- ben. Fejlesztésekre, az elő­zetes adatok szerint, 17,7 milliárd forintot fordítottak a beruházó szervezetek, fo­lyó áron 26%-ikal, összeha­sonlító áron k.b. 13%-kal többet az előző évinél. A növekedés mértéke lényege­sen meghaladta az országost. A jelentős emelkedés dön­tően az anyagi ágakban tör­tént, az ún. nem anyagi ágakban folyó áron sem ér­te el a 4%-ót. Dinamikusan nőtt a pénzügyi kifizetés a kohászatban, a vegyiparban, a villamosenergia-íparban és a könnyűiparban. A mező- gazdaságban és erdőgazdál­kodásban a ráfordítás folyó áron sem emelkedett, a köz­lekedésben pedig jelentősen csökkent. Az év során üzem­be helyezett létesítmények értéke 43%-kal, 15,7 milliárd forintra nőtt, ugyancsak, fő­ként az ipari aktiválásoknak köszönhetően, de jelentősen meghaladta az előző évit az építőiparban, valamint a közlekedés, posta és távköz­lésben befejezett beruházá­sok értéke is. Kizárólag a lakossági be­ruházások növekedése révén 1989-ben 3325 új lakást vet­ték használatba a megyé­ben. 350-nel többet az előző évinél. Mindössze 2%-uk épült, állami erőből, s a la­kások 57%-u községekben létesült. Ezer lakosra 4,3, or­szágosan 4,9, újonnan épített lakás jut. MUNKAHELYRE VÁRVA Az anyagi ágakban meg­figyelt szervezetek foglalkoz­tatottjainak száma összessé­gében 4,7%-kal fogyott. Szám szerint legtöbben az iparból távoztak, mértékét tekintve leginkább az építő­ipar. a mezőgazdaság és er­dőgazdálkodás, valamint a kereskedelem létszáma csök­kent. Az év végén mintegy 3600 munkaviszonyban nem álló álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 166 fő pá­lyakezdőt. A ‘ bejelentett ál­láshelyek száma csökkent, a munkára vásár ideje hosz- szabbodik. Különösen az edelénvi, a kazincbarcikai és a zempléni részeken rosszab­bodott a helyzet. December végén 1170 fő részesült mun­kanélküli-segélyben. Az anyagi ágakban meg­figyelt szervezeteknél foglal­koztatottak bruttó átlagbé­re 16,1, a bruttó átlagkere­sete 17.9%-kal 9685 forintra, illetve 10 059 forintra nőtt, A dolgozóknak kifizetett nettó átlagbér 7498 forintot, a keresetek nettó átlaga 7765 forintot, tett ki. Az elmúlt évben a megye kiskereskedelmi eladási for­galma meghaladta a 48 milliárd forintot, ami folyó áron 19%-os növekedést je­lent. Ennél is jobban nőtt a vegyes iparcikkek eladása, és lényegesen kisebb mérték­ben a ruházati cikkeké és a vendéglátásé. A kis kereske­delmi áraik országosan 18%-os emelkedését figye­lembe véve, az értékesítés mennyiségben is meghaladta (1,4%-kal) az előző évit, miközben országosan 1,5%- kal visszaesett. 1989-ben közel 269 000 ven­dég vette igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit, csaknem ugyanannyi, mint előző évben. A külföldiek — főleg a szocialista országok­ból érkezőik — vendégfor­galma emelkedett, a belföl­dieké csökkent. A számsze­rű növekedéssel párhuzamo­san összességében több a külföldiek vendégéjszakái­nak száma is, az átlagos tar­tózkodási idejük azonban rövidebb az előző évinél. BETEGEBBEK VAGYUNK Az egészségügyi alapellá­tás újabb körzeti rendelők­kel bővült, az orvashiány azonban állandósul. Miskol­con 42-vel„ gyarapodott a működő kórházi ágyak szá­ma is, A népesség egészség- ügyi állapota változatlanul kedvezőtlen, a táppénzes­helyzet tovább romlott. Az év folyamán naponta átla­gosan 22 700 fő volt beteg­állományban, a táppénzre jogosultak 7,9%-a. Számuk 5,4%-ikal, arányuk félszáza- lék-ponttal emelkedett. A szociálisellátó-há'lózat a me­gye legdinamikusabban fej­lődő intézményhálózata A szociális otthonok férőhe­lyeinek száma 8,6" n-kal, az idősek klubja tovább 8-cal (157-re), befogadóképessé­gük 6,6%-kal bővült, az ott­honi ellátást biztosító házi gondozást nyújtó körzetek száma (345) közel egynegye­dével több az egy évvel ko­rábbinál. A gyermeklétszám fogyá­sa — nagy szóródásokkal ugyan, de — összességében mind a gyermekintézmé­nyekben. mind az általános iskolákban javította az el­helyezés feltételeit, és a pe­dagógus-ellátottságot. A je­len tanévre 91 900 fő általá­nos iskolai tanulót írtak be, 4,2",„-kai kevesebbet az elő­ző tanévinél. A középfokú oktatásban viszont emelke­dett a felvett tanulók szá­ma. 20 100 fő középiskolai és a 15 800 fő szakmunkásta­nuló létszám 7,8. illetve 8,5" „-kai több az egy évvel ezelőttinél. A tárgyi és sze­mélyi feltételek javulása el­maradt ettől az ütemtől, az ellátottságot mérő fajlagos mutatók értéke romlott, s kedvezőtlenebb az országos­nál. Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom