Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

XLVI. évfolyam, 40. szám 1990. február 16. Péntek Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Tanácskozott a miskolci tanács-vb Tüntetés elszabadult Indulatokkal Van már igazgatója az egészségügyi szakközépiskolának Felülbírálták a megyét Majdnem tucatnyi témá­ban döntött, foglalt állást tegnapi ülésén Miskolc taná­csának végrehajtó bizottsá­ga. A fő napirendi pont a Központi Műszaki Nyilván­tartó Szervezet tevékenysé­géről szóló beszámoltatás volt. A szervezetet évekkel ezelőtt hozták létre, első­sorban a közműnyilvántar­tás rendszerének kialakítá­sára és működtetésére. A ti­zenkét fős stáb azóta a vá­rosüzemeltetés szempontjá­ból elengedhetetlenül fontos munkát végzett — jó szín­vonalon. Ma már csak iirmitt­amott vannak olyan „fehér foltok” Miskolcon, ahol a közmüvek ne lennének fel­térképezve, rendszerbe fog­lalva. Így naprakész adat­szolgáltatást is biztosítanak. A térképek alapján — ame­lyek készítése még 1984-ben megkezdődött — összeálltak ■a szükséges szakági és ösz- szevont térképek, dokumen­tumok, s remény van ró, hogy — a földhivatallal együttműködve — két év alatt teljes komplex nyilván­tartás álljon a város rendel­kezésére. Ehhez azonban óhatatlanul szükséges olyan fontos műszerek beszerzése, mint például a távmérő, vagy térképmásoló. Ilyen cé­lokra 2,5 millió forintot sza­vazott meg a végrehajtó bi­zottság, de ez a pénz ha­mar, s többszörösen megté­rül a megyeszékhelynek. Ezt követően a testület a tanácsi fejlesztési feladatok helyzetéről, a lejárt határ­idejű vb-határozatokról, majd egy la'kbértámogatási cso­port létrehozásáról tárgyalt. Ez utóbbi témához kapcso­lódva tudni kell: azok a komfortos és összkomfortos (Folytatás a 2. oldalon) Piaci jelentés Szőlő, banán - drágán Egyre több vitamindús áru jelenik meg a piacokon, csak legyen, aki megfizeti. Az árakat nézve nagyobb a va­lószínűsége annak, hogy az emberek többsége nem in­nen, hanem a gyógyszertá­rakból szerzi majd be ta­vaszi vitaminszükségletét. A paradicsom egyre drágább, (Folytatás a 8. oldalon) Bútorbolt nyílt Szikszón Az egykori gyógyszer- tár megüresedett helyén, a Szabadság 'tér 53. szám alatt mintaboltot nyitott tegnap, csütörtökön a másikaiéi Avas Bútorgyár. Szikszón, annak környé­kén, a Szánazvölgyben mindeddig nem volt bú­torüzlet, a lakosság En- csen, illetőleg Miskolcon vásárolta lakberendezési tárgyait. A száz négyzetméteres kiállítóterületü üzletben nem csupán az Avas Bú­torgyár szekrénysorait árusítják, hanem kárpi­tos garnitúrákat és egyéb kiegészítő kisbútorokat is. Tapétából máris gaz­dag a kínáilat, néhány hét múlva csillárokat, amelybe sikerült beszállni, de jó néhány ökölcsapástól és rugdosájsitól több helyen megsérült a gépkocsi. Mel­lettünk állt Tóth Imre László, az MDF helyt kép­viselőjelöltje, akivel nyom­ban közöltem, hogy illeté­kes helyen feljelentjük a Magyar Demokrata Fórum len in városi szervezetét. Még ugyanezen az estén közöltük a városi rendőrkapitányság képviselőivel is, hogy pa­nasszal élünk ellenük, mert nem biztosították Grósz Ká­roly védelmét. Az atrocitást az MDF által i.s aláírt vá­lasztási etikai kódex durva megsértésének tekintjük, de azt hiszem, véleményünket az MSZP helyi szervezete is osztja. Timmer László, az MDF leniinvárosi szervezetének el­nöke: — A tüntetéssel azt kívántuk kifejezni, hogy Grósz Károly jelenléte nem- kívánatos Len in város ban, illetve .messzemenően elítél­jük az általa képviselt poli­tikát. Mi nem azért tüntet­tünk. hogy ne vegyen részt a helyi televízió által szer­vezett vitában, s távol állt tőlünk olyan, egyesek által terjesztett alantas szándék, hogy az MDF meg akarta akadályozni az épületbe va­ló bejutását. — Az esemény kapcsán önkéntelenül felvetődik a felelősség és az etika kérdé­se — mondta a továbbiak - ban Timmer László. — Mi azt valljuk: Grósz Károly­ival nem mint az MSZMP egyszerű tagjával kell szá­molnunk,, hanem olyan poli­tikussal, aki az elmúlt negyven esztendőt képviseli. A személye elleni tiltakozás a Kádár-rendszer elleni til­takozást is jelenti. — A felelősségnek szerin­tem sok összetevője van. Az MDF felelősséggel tartozik ebben az esetben a tüntetés megszervezéséért. Ezt termé­szetesen vállaljuk. Azt vi­szont nem sikerült elérnünk, hogy a félórás demonstrádió végén befejezzük a tünte­tést, és téljesen kiürítsük a művelődési ház előtti útsza­kaszt. Azt viszont elértük, hogy a sajnálatos incidens során nem esett, bántódása Grosz Károlynak. — Végezetül megemlítem: Grósz Károly személyi biz­tosítást nem kért, s a tömeg hangulata ellenére megkísé- selte a tv-stúdióba való be­jutást. Tulajdoniképpen ez válthatta ki a tömegből az iránta megnyilvánult ellen­szenvet, indulatot, amelynek kísérőjelenségeit minden­képpen kívánatos elkerülni. Tanulság még, hogy ebben a sokkhatás alatt álló politi­kai. gazdasági helyzetben az éllenzéki pártoknak nem szaibad a tömegek idegeit próbára tenni. A jövőben ilyen demonstrációt nem szervezünk. Orliczki Frigyes, rendőr alezredes. a leninvárosi rendőrkapitányság vezetője: — A kapitányság vezetése egyik párttól sem kapott be­jelentést a pártok képvisele­tében tervezett tv-vitán részt vevő személyek érkezé­sének időpontjáról. Ugyan­csak nem kaptunk felkérést egyik párt részéről sem a pártok képviselőjének sze­mélyes biztosítására. Ami pedig Grósz Károly, az MSZMP képviselője ellen meghirdetett tüntetés etikai (Folytatás a 2. oldalon) A szóbeszéd ellenére nem verték meg Grósz Károlyt Leninvá- rosban. Mint arról lapunkban hirt adtunk, február 14-én, szer­dán az esti órákban a helyi MDF-szervezet tüntetésre hívta a város lakóit az egykori MSZMP-főtitkár és az általa képviselt politika ellen. A Derkovits Gyula Művelődési Központ előtti út­szakaszon már este hat óra előtt gyülekeztek a résztvevők, hogy meghallgassák a Magyar Demokrata Fórum szónokait. A de­monstrációról az alábbiakban igyekszünk hiteles tájékoztatást adni olvasóinknak. lámpákat, függönykarni- sokat is .lehet kapni. Barth a József üzletve­zető havi egy-másfél millió forintos forgalom­ra számít, mert az Avas Bútorgyár, továbbá az az öt nagy bútorgyár, amellyel kapcsolatba lép­teik, gazdag választékot ígér. Panyik József, a váro­si tanács elnöke meleg szavakkal köszönte meg az Avas Bútorgyár igaz­gatójának, Takács Berta­lannak, hogy Szikszón nyitották meg második márkaboltjukat. .jesek Gvósz Károly érkezé­sekor. Fogadják némán, ne­ki hátat fordítva fejezzék ki érzelmeiket, engedjék be a művelődési házba. Ekkor 18 óra 45 perc lehetett. A tömeg nem oszlott fel. Ezért Tóth Imre László, az MDF helyi vezetője felhívta a rendőrséget. Bejelentette, hogy az MiDF térfoglalási engedélye lejárt, kérte, jöj­jenek ki. A rendőrség re­gisztrálta a bejelentést., de a rendőrök nem jöttek, és a tömeg nem oszlott. 19 óra 26-kor Tóth Imre László újra telefonált a rendőrség­re, mondván: a tér már nem a miénk, s a rendőrség még mindig sehol. Közben én felmentem az egyik irodába. 19 óra 42- kor óriási füttykoncertet hallottam. Ekkor lámpákkal, gyertyákkal elindult a tö­meg a tanácsháza felé. Lo­holtam utánuk. A tanácshá­za előtt U-alakot formált a tömeg. Azt láttam, hogy egy új Wartburgba beszállt va­laki. A kordont formáló MDF-esek alig tudták visz- szatartani a tömeget. Én felszólítottam őket: „Enged­jék el a kocsit!” A tömeg ordítozott, ütögették az autó tetejét. Az nehezen elindult. Közben megállt, valaki ki­szállt, elvi vitát akart kez­deményezni. A kocsi végre mégis elindult. Az autót ek­kor már, aki hozzáfért, rug­dosta. Végül a művelődési ház mellett elhúzott a koosi. Az emberek ismét a térre jöttek. Rendőrök még min­dig sehol sem voltak. Ekkor már mikrofon nélkül, a jó Istenre kértem az embere­ket, hogy menjenek haza. 20—30 százalékuk elindult, a többiek kisebb csoportokat alkotva beszélgettek. Az MDF-esek 'közéjük mentek, kérlelve őket, menjenek ha­za. 20.30, 21 óra körül ürült ki a tér. Rendőrök még ék­kor sem voltak ott. Vámos István, az MSZMP leninvárosi szervezetének titkára: — A Hotel Olefinben va­csoráztunk, majd amikor fél nyolc után kiléptünk az étteremből, minden oldalról körülvettek bennünket, öten kísértük Grósz Károlyt, aki a pár száz méternyire levő művelődési központba igye­kezett, hogy részt vegyen a városi televízió által meg­hirdetett s tűd ió vitában. Az épület bejáratánál nagy tö­meg állta el utunkat, és a túlnyomórészt fiatalokból álló tüntetők nyomdafesté­ket nem tűrő jelzőkkel il­lették Grósz Károlyt. Ami­kor azt láttuk, hogy képte­lenség a stúdióba bejutni, megfordultunk, és igyekez­tünk a városi tanács épüle­te előtt parkoló gépkocsit mielőbb elérni. Igazán ekkor kezdett a helyzet eldurvulni, ugyanis mind fenyegetőbbé váltak a bennünket kísérő, majd körülvevő emberek. Olyanokat mondtak, hogy üsd, vágd fejbe, természete­sen Grósz Károlyt. — Végül, nagy nehézség árán elértük a Grósz Ká­rolyt szállító Wartburgot, Balázsi Tibor, az -MDF Országos Váiiasztmányának tagja: — Nem tudom megmon­dani mennyien voltak a mű­velődési ház előtt, de nagy tömeg volt. Körülbelül 18 óra 10 pereikor léptem a mikrofon elé. Beszédemet azzal kezdtem, hogy sehol a Világon nem köszöntik ová­cióval egy bukott rendszer bukott képviselőjét. Ez a tény kényszerített bennün­ket a térre. Két veszély fe­nyegetésére hívtam fel a fi­gyelmet, amelyek hatására az új rendszerbe vetett hi­tüket az emberek elveszít­hetik, mielőtt az megvaló­sulna. Az egyik, az áreme­lések jelentős száma, a má­sik, a hatalommal való visz- szaélés. Ezt követően szólt Timmer László, az MDF helyi szer­vezetének képviselője. Arról beszélt, mit jelképez Grósz Károly személye az ország, és mit Len'inváros számá­ra. Ekkor hangzott el skan­dálva: „Grósz, menj haza! Nem kellettél Miskolcon, Budapesten, nem kellesz itt sem!” Az embereket felszólítot­tam: legyenek méltóságfel­Egy incidens tanulságai

Next

/
Oldalképek
Tartalom