Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

1990. február 15., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Adózásról — ellenőrzésről II.

Milyen jövedelmeket kell bevallani?

— Az adóreform második évének lezárásával újabb nagy feladat előtt áll a lakosság. közeledik az 198Í). évi személyijövedclemadó- bevallások benyújtásának időpontja.

— Az 1988. évi jövedelmekről megyénkben 64 ezren adtak bevallási, s mintegy 300 ezren munkáltatójukkal számoltak el — folytatja a tájékoztatást dr. Rózsa Ernő, az APEH megyei igazgatóságvezetője. — A bevallások kitöltése, annak ellenére, hogy újszerű, előzmény nélküli feladatot jelentett a lakosságnak, várakozáson felül jó színvonalú volt. A személyi jövedelem- adózás szabályai 1989. évben módosultaik, a bevallási nyomtatvány kitöltéséhez nemcsak az egységcsomagban található útmutatót, hanem az adófelügyelőségi tanácsadást is igénybe vehetik a kedves olvasók. A bevallási időszakban a megyeszékhelyen és a vidéki' városokban működő ügyfél- szolgálati irodák segítik az állampolgárokat a bevallások elkészítésében.

— Bízhatunk abban, hogy a tanácsadás és propaganda- tevékenység mellett az 1989- cs bevallások kitöltése sem okoz majd gondot a lakosságnak.

— Az 1989. évi szja-be- vallási nyomtatvány egységcsomagokat azoik a magán- személyek, akik 1988-ban is bevallást adtak, vagy adószámmal rendelkeznek, már megkapták. Akik egységcsomagot nem kaptak, de bevallás benyújtására kötelezettek, azok a megyei adó- felügyelőségen, a városi tanácsi ügyfélszolgálatokon, iaz egyéni vállalkozók pedig az érdéklképviseleti szerveknél (Kiosz, IKisosz) szerezhetik be a nyomtatványokat. Az adófelügyelőségtől a 87-422- es telefonon is kérhetnek bevallási űrlapot, melyet kérésükre postán kézbesítünk.

Az új szeméiyijövedélem- adó-bevallás színe kék, a nyomtatvány szerkezeti felépítésében jelentős változás nincs, az egyéni vállalkozóknak új bevallási űrlappal is meg kell ismerkedniük, melynek kitöltését — az érdekképviseleti felkészítő értekezleteik mellett — külön tájékoztató is segíti.

Adóbevallást a vállalkozóknak összeghatártól függetlenül, a magánszemélyeknek pedig akkor kell benyújtani, ha az 1989. évi összevonás alá eső adóköteles jövedelmük az 55 000 forintot meghaladta és a főállás szerinti munkáltatónak a velük történő elszámolásra 1990. január 15. napjáig nem nyilatkoztak. Fontos tudni, hogy a munkáltató csak az adóév utolsó napján — tehát 1989. december 31. napján .— vele munkaviszonyban álló, nem tételes költségelszámolást választó dolgozóval számolhat el. Annak a nyugdíjasnak, akinek jövedelemadóját nem a munkáltatója állapítja meg, és összevonás alá eső adóköteles jövedelme a nyugdíj ösz- szegével együtt a 108 000 forintot meghaladta, akinek adó-visszatérítési igénye van, és nem a munkáltatóval számol el, aki tételes költség- elszámolást választott (illetve arra kötelezett), akinek külföldről származó adóköteles jövedelme, vagy halasztott adója van, ugyancsak adóbevallás benyújtásával számolhat el az adóhatósággal.

— A munkáltatóval történő elszámolás köre a tavalyihoz képest bővült, ez azt jelenti, hogy a főállás szerinti munkáltató az általa kifizetett minden olyan jövedelemmel elszámolhat, amellyel szemben a magán- személy költséget nem kíván érvényesíteni. Például, ha a munkáltató a munkaviszony alapján folyósított munkabéren kívül külön szerződés szerinti bérleti díjat, találmányi díjat, egyéb szellemi tevékenységből származó jövedelmet is fizet ki a dolgozónak, nincs akadálya a munkáltatói elszámolásnak, feltéve, Ihogy az érintett személy nem kíván tételes költségelszámolást alkalmazni.

— Az szja-bevallási nyomtatványon az összevonás alá eső adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, melyhez az egységcsomagban található útmutató részletes eligazítást ad. Ilyenek: főállásból, másodállásból és mellékfoglalkozásból, egyéni és társas vállalkozásiból, találmányból, fajtajutalékból, szerzői jogvédelem alá tartozó szellemi tevékenységből, ingó- és ingatlanértékesítésből, vagyoni értékű jog átruházásból (pl.: haszonélvezet, használat) épület, építmény, lakás bérbeadásából, borravaló hálapénzből, nyugdíjból, mezőgazdasági kistermelésből, a termelőszövetkezeti tagok tagsági pótlékából származó, továbbá az egyéb jövedelmek. (Például, albérlet, magánóra- adás, gép-bérlet, orvosi magánrendelés, újításból, stb. eredő jövedelem.) (Az egyes jövedelemtípusokkal, az adóalapot és az adót csökkentő tételekkel, valamint az adó- különbözet rendezésével később foglalkozunk.)

— Ugye, fontos tudni, hogy a külföldi jövedelmek is adókötelesek, kivéve, ha jogszabály, vagy nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

— így van. Nem kell bevallani az adómentes, valamint azokat a jövedelmeket, amelyeket forrásadóval adóztattak, tehát amelyekből a kifizetéskor nem adóelőleget, hanem adót vontak. A bevalláshoz kapcsolódó legfontosabb határidők a következők: a kitöltéshez szükséges igazolásokat 1990. január 31-ig kell kézhez kapni, a kitöltött személyi jövedelemadó-nyomtatványt

pedig legkésőbb 1990. március 20-ig kell benyújtani, ez az időpont az adótartozás megfizetésének végső határideje is. Ettől eltérő határidővel — 1990. február 28-ig

— kell az egyéni vállalkozóknak személyi jövedelemadó-bevallásukat a vállalkozásra vonatkozó éves bevallással együtt benyújtani.

— Változatlan, hogy minden okmányt, amelyet az adóbevallás kitöltéséhez bizonylatként használtak, 1994. december 31-ig meg kell őrizni?

— Igen. Ne feledjék azt sem. hogy az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja, a bevallás 'benyújtásának elmulasztása komoly anyagi következményekkel (bírság) jár. Előfordulhat, hogy önök az adóbevallás benyújtását követően, de az adóhatósági ellenőrzést megelőzően veszik észre, hogy valamilyen oknál fogva pontatlan bevallást tettek. Ilyenkor önellenőrzés keretében

— az önellenőrzési pótlék megfizetésével — helyesbíthetik bevallásukat. Az adó megfizetéséhez a nyom- tatványgarnitúrá(k)hoz mellékelt csekk(ek)et használjanak, (átutalási megbízá- s(ok)on, ez(-ek)et a számla- számi ok) at szerepeltetni), mely (dk) en a személyi számot, a vállalkozók pedig az adószámot feltétlenül tüntessék fel.

(Folytatjuk)

fii törvényre várva...

Miskolci

húsipari vadászok számvetése

B vadászatban politikának nincs helye!

Január .első napjaitól zajlanak megyénkben a 73 berületes 'és a néhány bérkilövő Vadásztársaság tisztújító, az elmúlt öt évről számot adó közgyűlései. Eddig nem tapasztalt zűrzavaros közegben, hiszen az új földtörvény, a készülő új vadásztörvény sok mindent kérdésessé tesz. Akár az egész szervezett vadászait létét is. A műit hét végén, a Miskolci Húsipari Vadásztársaság mérte fel: honnan hová juttattak el fél évtized alatt, s milyen jövő előtt állnak, majd választott új vezetőséget. Mindjárt hadd tegyük hozzá: nem inaigy vadászcsoportosulásról van ,szó. Mindössze 5200 hektárnyi terület az övék Szend.rő környékén, viszont’ tevékenységük, vadgazdálkodásuk példa értékű lehet, nem csupán a kiesük, hanem a .sókkal nagyobbak számára is.

Ma még a köztudatban úgy él, hogy a vadászat: sport, a'mi't leginkább kiváltságosok űznek. A mintegy két és fél ezer borsodi vadász, és a számos vadászjelölt, vagy bérkilövő kapásból cáfolná ezt. Tény azonban. hogy az utóbbi időben nyilvánosságra került egyes volt országos vezetők etikátlan vadászügyei nem kedvezték a társulatok tárgyilagos megítélésének. Nem véletlenül fogalmazott úgy Báthory Gábor, a Miskolci Húsipari Vadásztársaság és annak intézőbizottságának elnöke, hogy az országban végbe menő Változások, a felszínre tört különféle érdekek a vadászokat sem hagyták érintetlenül, a múlt hibáit a vadászatban is megtalálhatjuk, is egyesek ebből is politikai tőkét akarnak kovácsolni manapság. Különösen nagy érdekösszeütközések színtere a lassan már két éve készülő, s még ma iis csak formálódó új va- dásztörvény vitája. Senki ne feledje azonban .a vadászok véleményét: a vadászatban politikának helye nincs! ök sporttevékenységet folytatnak, az emberi tisztesség, az egymást .segítő baráti szellem, vagy a szakmái 'tudás foghatja össze őket csupán. S küzdenek azért is, hogy a vadászat ne váljék tisztán üzleti, haszonszerzésre irányuló tevékenységgé.

Csak hát...

Csak hát a magyar gyakorlat ez utóbbiakat tekintve egészen más. Hol lehet sportról beszélni ott — hangzott el a közi gyűlésen, s nyilván más 'közgyűléseken is — ahol bevételi 'tervet .kell teljesíteni?! Márpedig kell, s egyre szigorúbb gazdálkodási követelményekhez igazodva, miközben .a vadásztársaság évről évre mind nehezebb pénzügyi helyzetbe kerül. íme a

A kis területen legkevesebb az örökmozgó szarvasbikából akad. Ám tavaly négyet is sikerült kilőni.

húsipariak vitára bocsátott adathalmazéiból csupán két sor: amíg öt éve bevételük 251 ezer. kiadásuk 217 ezer, eredményük pedig 34 ezer forint volt. tavaly .a bevétel már .meghaladta iaz 1 millióit(!), kiadásuk megközelítette a 900 ezret, a nyereségük ugyanakkor alig 134 ezer forint maradt... Ü.gy véljük, ehhez a laikusok számára sem kell különösebb kommentár. Pedig esetünkben még egy színvonalasan, nagy baráti összefogásban, a vadgazdálkodásban élenjáró és követendő példát adó vadász- társaságról van szó! Akik ugyan éppúgy birkóznak a mezőgazdasági és erdőgazdasági vadkárok megelőzésével és leküzdésével, mint a többi társaság, ám a fentebb már jelzett kis területen is a beszámolási időszakiban 13 szanvasbiikát, 65 őzlbakot, 398 vaddisznót, összesen 535 darab nagyvadat ejtettek!

A közgyűlés nagyóbb részében mégsem az eredményekről, hanem a holnapról, a jövőről volt szó. A MAVOSZ megújulásáról. amely ezentúl önálló jogi személyként megjelenő vadásztársaságokból szerveződő önálló megyei szövetségek országos szövetségévé válik. Az új vadásztörvényről és földtörvényről, amelyek anomáliáira már most fel kell készülniük a vadászoknak. Egy, a mostaninál jobb érdekképviseletet ellátó megyei szövetségről (előreláthatóan március elején lesz a megyei tisztújító közgyűlés). Az új társasági alapszabályról, és az új házi szabályzatról. (Ez utóbbit tárgyalva, szinte szikrát csiholtak az indulatok. ám amelyek végül is egyezségben, egyetértésben csillapodtak ...).

Tisztújító közgyűlés volt a húsipariaké. Nos. ,a vadásztársaság, és az új intézőbizottság elnöke ismét Báthory Gábor lett. Titkáruk Császár István, vadászmesternek ismét Farkas Endrét választották. Az ő munkájukat segíti a .négy fős ellenőrző, és a három fős fegyelmi bizottság.

(nyikes)

Hivatásos tisztekt polgári alkalmazottak

Interjú Keleti György ezredessel

Napjainkban gyaikran hallunk újabb híreket a leszerelésről, a hadseregek létszámának csökkentéséről. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre kértünk választ Keleti György ezredestől, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől.

— Hogyan, milyen ütemterv szerint és milyen módon valósítják meg a hadsereg hivatásos állományának létszámcsökkentését?

—! A néphadseregben hivatásos, továbbszolgáló és pólgári állomány teljesít szolgálatot. A létszámcsökkentést. amelyet 1994 végéig kell végrehajtani, ennék az állománynak mintegy 30—35 százalékéit érinti.

A hadseregben is — mint minden más munkahelyen — az emberek munkából való kiválása a nyugdíjkorhatár elérésével, természetes folyamat. A generációváltós eredményéként az elmúlt évben a felső korhatárral nyugállományba kerülitek létszáma mintegy 30—40 százalékkal haladta meg a korábbi' évek átlagát. A csökkentésben érintett állomány többsége a nyugdíj- korhatár elérésével fog távozni a szolgálatiból, amit az egyének számára is a legjobb megoldásnak kell tekinteni.

Mindez .természetesen csak úgy .lehetséges, hogy a létszámcsökkentéssel egy időben lényegesen, 50—6ö százalékkal csökkentjük a katonai főiskolákra és tiszthelyettesi iskolákra kerülők számát, vagyis már ettől az évtől csak annyi hallgatót veszünk fél, amennyi a csökkentett tiszti és tiszthelyettesi létszám utánpótlásához szükséges.

A fentieken túl általában is megkönnyítjük a hadseregből való kiválást. Ez azt jelenti, hogy a szolgálati nyugállományba helyezettek többsége várhatóan a felső korhatáron túl szolgáló hivatásos állományúak közül kerül ki; lehetővé tesszük, hogy a csökkentésben érintettek a felső korhatár elérése előtt is nyugdíjba mehessenek, hozzájárulunk a

más fegyveres testületekhez történő áthelyezésekhez, a korábbi évekhez 'képest megkönnyítjük a pályamódosítást, a tartalék állományba helyezést.

Mindezektől a tervezett intézkedésektől azt várjuk, a hadsereg létszámcsökkentését a meghatározott határidőre befejezzük úgy. hogy a szolgálati és az egyéni érdekeket egyaránt figyelembe vesszük.

Természetesen tudjuk, hogy mindez emberenként változó mértékben, feszültségekkel jár, különösen azoknál a családoknál, akiknek a haderőreformmal ösz- szefüggés'ben más helyőrségbe kell költözniük. Ez olyan áldozat, amelyet vállalnunk kell egy jobb, korszerűbb hadsereg érdekében.

— A közvéleményt a hadsereggel kapcsolatos kérdések közül élénken foglalkoztatja, hogy a tisztek korábban megszerzett, a polgári életben is hasznosítható ismeretei, valamint a polgári diplomájuk értéke nem kopott-e meg az elmúlt 15—20 év alatt?

— A néphadsereg hivatásos tiszti állománya minőségi összetételének javítása érdekében — az oktatási kormányzattal egyetértésben, 1964-től a katonai tanintézetekben végzett tisztek — a szaktól függően katonai diplomájuk mellett tanári, üzemmérnöki, üzemgazdász! végzettséget is szereztek.

Ma ezek a kollégáink alkotják a néphadsereg tiszti állományának gerincét. Közel két évtizede a végzettségüknek megfelelő beosztásokban gyakorolják a felnőtt oktatást és nevelést, napjaink csúcstechnikájának üzemeltetését, javítását és karbantartását.

Ugyanakkor természetes dolognak tartjuk, ihogy azoknak az ismeretei időközben elavultak akik olyan polgári szakmai végzettséget, szereztek (például általános iskolai tanár), amelyet a hadsereg keretei között nem gyakorolhattak.

A jelenlegi 'létszámcsökkentések elsősorban a felső korhatárhoz közelálló hivatásos állományúakat érinti. A döntő többségében katonai főiskolai végzettséggel rendelkező fcözépkorosztály- ből kizárólag azoknak a tartalékállományba helyezését mérlegeljük, akik azt önmaguk kezdeményezik. Kétségtelen, hogy azoknál, akik a

hadseregben hosszú időn át, a szerzett elméleti ismereteiktől eltérő gyakorlati feladatokat láttak el, adódhatnak beilleszkedési nehézségek. A főként technikai jellegű beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében viszont — éppen a korábban említettek miatt — ez a váltás nem okozhat túlzottan nagy nehézséget.

A hadsereg vezetése — a fentiekből kiindulva — tervezi. hogy a katonai főiskoláikon. a jelenlegi hároméves képzésről — a közeljövőben visszatérünk a négyéves tisztképzésre.

— Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gazdaság többi ágazatában is vannak, lesznek munkanélküliek. Figyelembe veszi-e ezt a minisztérium a létszámcsökkentés végrehajtásánál, tárgyaltak-e más tárcák képviselőivel?

— A hadseregben dolgozó polgári alkalmazottakat illetően elmondhatom, hogy a helyi alakulatoknál foglalkoztatottaik létszáma nem számottevő*. azonban egy esetleges, alkalmazotti körben bekövetkező létszám- csökkentés esetén ezt az egyeztetést elvégezzük a többi tárcákkal.

F. L.