Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
1990, január 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 így (nem) parkolunk A fotók január 8*ón ké- síültek Miskolcon, a Kazinczy utcai postahivatal előtt és a Régiposta utcában. Ai kevésbé lenne lavóré, hogy ai autók a síéles járdán poritalnak, ho egyébként a gyalogosokra is tekintettel lennének a járművezetők. De miután ex nincs így, a járákelők $tü- kosén kénytelenek köile- . kedni a gyalogjárón. A Régiposta utcában visiont a parkolni sxándékoiákat rovarja a kidöntött védőkorlát (?), a rendeletien terep. Nem lehetne itt is, ott is másképp? Foto: F. L. Miért nem áll meg a 101-es? A Szerencsi Állami Gazdaság pedagógus kórusa karácsonyi koncertet adotl az ősi református templomban a miskolci zenemű vésze- li főiskola és szakiskola növendékeinek zenekarával és Sándor Zoltán karnagy vezetésével. Műsorukkal Farkas Ferenc; Köröshegyi bet- lehemes kantátájával Mezö- nagymihályon is felléptek, a mezőgazdasági üzemek kulturális bemutatóján. A zsúfolásig megteli templom hallgatósága és a művészeti bemutató közönsége áhítattal hallgatta a felcsendülő karácsonyi énekeket. Megható ünnepséget (állott az Abaújszántói Általános Iskola is az újonnan megépült tornateremben, ahol a feldíszített hatalmas karácsonyfa szinte a parlamenti karácsonyi ünnepséghez hasonló hangulatot teremtett. A két egyház (római katolikus és református) önállóan betanult egyórás műsorban szerepeltette az iskola tanulóit a betlehemi „Jézus születése" pásztorjátékokban. Az iskola énekkara pedig karácsonyi énekek előadásával lepte meg a hallgatóságot Lénárt József- né karnagy vezetésével és Pásztor János orgonakisére- tével. jai a rendezvényre, színes kis műsorokkal. Szavalatok, elbeszélések. énekek csendültek fel a vizsolyi, a nyéki, az emődi, a mezőkövesdi, az ongai résztvevők műsorában. A miskolci klubok tagjai szép palotás táncukkal arattak nagy sikert. Az idős „fiatalok” csaknem két hónapig próbálták műsorukat fáradtságot nem ismerve. Nem hagyhatom ki a sorból Simon Gyula karnagyot, aki örök sötétségben él, de mindent lát leltei szemeivel és aki nagyon szép zongora- játékkal kedveskedett az egybegyűlteknek. Fellépett még az MKV citerazenekara népdalokkal, tovább fokozva a már amúgy is emelkedett hangulatot. Mindazoknak a segítségét köszönjük, akik a nyugdíjasok ünnepét szebbé tették: a Közművelődési Módszertani Központnak, a megyei tanácsnak, a Miskolci Művelődési Központnak. a HNF-nek, a klubtagoknak és az „Életet az éveknek" Országos Szövetség megyei vezetőjének. A 26-os út miskolci szakaszának elkészülte után több helyi au tóbusz-megállóhelyet áthelyeztek. Meg döbbenéssel és felháborodással vettem tudomásul, hogy az új Szeles utcai megállónál a 101-es járatok nem állnak meg. Az intézkedést hozó szerv vagy vállalat valószínűleg nem mérte fel. hogy a Szentpéteri kapui lakótelepen, valamint az új lakótelepen (Arany János) hány lakót érint kedvezőtlenül a jelenlegi forgalmi rend, ugyanis a repülőtér irányába utazóknak a 101-es járatok mindkét.meg- állóhélye távol esik. Mind a Búza tértől, mind a Szén- bányászati Tröszttől sokat kell gyalogolni, ami megspórolható lenne, ha a Szeles u tcában is megállna a gyorsjárat. Bizony kisgyermekké!, nehéz csomagokkal, esetleg botra támaszkodva minden méter számít. Remélhetőleg az illetékesek felülvizsgálják ezt a sérelmes intézkedést, és mielőbb kedvező döntést hoznak az utazók érdekében — írja Orehovszkine Várhegyi Olga, Miskolcról. ★ Az észrevétellel Szilágyi Istvánt, az MKV forgalmi főosztályvezetőjét kerestük meg. Mint elmondotta, a 101-es járatok — miként a gyorsjáratok általában — a nagyobb forgalmú megállóhelyeiken állnak meg a város több pontján. Az új Szeles utcai megállóhely a tapasztalatok szerint kisebb utasforgalmú, s az csak a gyorsjárat menetidejét növelné, ha itt is le- és felszállás! lehetőség lenne. Természetesen módosítható í jelenlegi rend, s ha az utas- számlálás igazolja a fokozott igényt, bővülhet a megállók száma a Szeles utcaival a 101-es vonalán. Ugyanezen az útvonalon közlekedik az alapjárat, az 1-es, amely viszont megáll a Szeles utcánál, s amely csúcsidőben 5-6 percenként jár. A Szentpéteri kapu felé vagy onnan utazók igénybe vehetik a 18-as jelzésű autóbuszokat is, amelyek a repülőtér és a Digép között közlekednek. özv. Gácsi Istvánné aktívaünnepség Szirmán * ÄllÄl ' HÉ SMh Bensőséges, családias ünnepséget szerveztek a lakóterületen működő társadalmi szervezetek vezetői a közelmúltban Szirmán, a Radnóti Miklós Művelődési Házban. A megszépült, felújított intézményiben ‘köszöntötték azokat a társadalmi aktívákat, akik nagyszerű összefogássá', hélyii kezdeményezéssel építették meg az első és második világháborúban elesett szirmai hősök emlékére, tiszteletére felállított emlékművet. A területi tanácstagok, a H.N'F, a Vöröskereszt, valamint a városi tanács és a városgondnokság nevében Béres Pál vezető tanácstag mondott köszöntőt, melyben meleg szavakkal emlékezett meg az emlékmű megalkotásában közreműködő aktívák nemes, áldozatos mu.nká,iáfaltja volt az ünnepségnek a.z emlékmű felavatásáról készült videofilm levetítése, valamint az éjféli pezsgőbontás előtt a Székely Himnusz. közös elénelklése, am e ly - lyel a szabadságát visszanyert Románia, Erdély magyarjairól emlékeztek meg. A •késő éjszakába nyúló ünnepségen a résztvevőik együtt ápolták a barátságot, az ösz- szefogást, amely legyen követendő mindiannyiuniknak a jelenlegi nehéz gazdasági és politikai helyzetben. Szabó József Végül szeretnék még egv jelentős ünnepséget megemlíteni körzetünkben. Tokajban, a város újonnan alakult vegyes kara Pásztor^st- vánné karnagy vezetésevei adott karácsonyi hangversenyt a római katolikus templomban. Bakonyt Béla Abaújszántó k Az „Életet az éveknek" Országos Szövetség megyei vezetősége karácsonyi ünnepséget rendezett a nyugdíjasklubok tagjai részére, a miskolci Vasas Művelődési Központban. Szívvel-lélek- kel készültek a ki y bök tagI gazságszerető emberek számára különös, furcsa események sorozatát élem-éljük meg munkahelyemen. Nálunk ugyanis még nem az országos reformok jegyében zajlanak az események, hanem a régi beidegződések szerint. Véleményem szerint egy iskola életének meghatározója a pedagógusok kollektív gondolkodása, nálunk ezt — meglátásom szerint — a félelem bénítja. A fix fizetésből élők ugyanis ki vannak téve — nálunk — a munkahelyi vezető szimpátiájának, avagy unszimpá- tiájának. Én mindössze egy éve dolgozom ebben a középiskolában, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy furcsa tapasztalatokat gyűjtsék. Iskolánk gazdasági vezetője évtizedeken át dolgozI’ '>v\; m. m - ' r » Ma magara ismer... ról. M eg'k'cipó, m egh a tó színNyugdíjból - de meddig? Sajnos, az illetékesek nem gondolkoztak el azon, mielőtt az árakat megemelték, hogy mi lesz azokkal a kisnyugdíjasokkal, akik eddig is nyugdíjtól nyugdíjig — de legtöbbször még addig sem — éltek. Igaz, megemelték a nyugdíjalapot, de a folyósítás csak jóval később várható, az átemelés viszont már itt van a nyakunkon. Decemberben időben, még az ünnepek elölt megkaptuk járandóságunkat, s így mi is készülődhettünk cseppecskét a karácsonyra. De mi lesz január 2ä-ig — környékünkön ckkoi kézbesítik a nyugdíjakat —, amikor már 8-ától minden drágább? Milyen igaza volt Nagy Bando Andrásnak, amikor arra „figyelmeztetett” szilveszteri műsorában: a nyugdíjasok a tejet mérsékeljék, s a kenyérrel is spóroljanak, mert drága lesz! S S még egy: legalább arra [egyen tekintettel a T. Szerkesztőség, hogy ne okozzon felháborodást egy-egy magasabb nyugdíj közzétételével, mert az IIs.?15 „a vérnyomásunkat emeli, köszönet, ha elolvasták a lcve- !®?n* Írja: Bialoncsik Lászlóm-, Miskolcról. • Fotóriporterünk, Lació Joisef 1963 nyarán késxitette ezt a felvételt Sajószentpéteren. A képen két kislány, és két kisfiú látható. Vajon hogyan, miként alakult a sorsuk? Hol élnek, mit csinálnak? Kérjük, aki a felvételről magára ismer, jelentkezzen szerkesztőségünkben egy kis beszélg etésre, ha van hozzá kedve. tatta a tanulókat a saját kertjében. Leginkább a nehéz munkára hívta meg a fiúkat, ásniuk kellett a kertjét. A későbbiekben, amikor más példák nyomán rádöbbent, hogy ennek következményei is lehetnek, evvel fölhagyott, ma már csak a technikai személyzetet, a beosztottjait kéri és hívja. Amikor én, a frissen idekerült alkalmazott a múlt őszön invitálását visszautasítottam, ő ellenhadjáratot indított ellenem. Először csak finoman: olyan munkákkal bízott meg, amely nemigen tartozhat egy iskola karbantartó villanyszerelőjének a munkakörébe. Amikor pedig ez ellen szót emeltem, iskolánk igazgatója elé citált. Igazgatónk kérte a munkaköri leírásomat. Én ezzel nem szolgálhattam, nekem ilyen nem volt. Tegnap, azaz január 4-én kaptam meg a munkaköri leírásomat, tehát több mint egy évvel azután, hogy szerződtettek. A benne foglaltak egyébként egyértelműen kreáltak, amivel a szerződéskötésemkor nem értettem volna egyet. Ennél jóval korábban történt persze, de a történethez tartozik, hogy az ominózus kerti munka megtagadása után, a múlt év őszén — bár munkám minőségével mindenki elégedett — annyi jutalmat kaptam, mint a négyórás takarítónő. Nem csak én! Egy asztalos 'kollégámat pedig azzal vádolták, hogy későn jelentette be az üzemi balesetét... Nekünk, akik ott dolgoztunk, fájó eseménynek tűnik a nyári munka: felújítottuk az iskolánk összes elektronikus vezetékét és egyáltalán, az egész iskolát. Husszonnégyezer forintot kaptam az egész nyári, igazán intenzív munkámért. És megláttam ennek a munkának a fizetési jegyzékét: olyan iskolavezetők csíptek le belőle tetemes összegeket, akiket a nyári napokon az iskola környékén látni sem lehetett. Kérem levelem hiteles közlését, a reakciót vállalom. Kiss László karbantartó villanyszerelő Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Trabant-szív Amikor nyugovóra tér a varos, behúzódunk meleg, kis panel kuckónkba, szén dörgésre, alvásra hajtjuk fejünket és már-már pici álom-angyalok köröznek párnánk felett, hirtelen robaj üti meg a fülünket. A zaj gyorsan felismerhető: Trabant! Mi is lehetne más. A jó öreg Trabant, a kedvesen pöfékelő a durrogó, a monoton, a kétütemű. Nem hajlandó engedelmesen beindulni, kéreti magát, mint durcás kisgyerek. Szóval ez a keréken guruló furnérdoboz elkezd vacakolni, szórakozni, hiába durrogtat oda keményen gazdája, a játéknak is bei 1 íő motor nem akarja a.z igazat. Persze, a Trabant már így megy a sírba, öt nem legyintetté meg a XX. század szele. Jöhetnek-mehet- nek a Szamarak, a Favoritok, az elektronikus gyújtás a 'katalizátor, a zöldek, a szmogveszély ... Pali bácsi vígan pöfékel a jó öreg Tra- bicsekkel, amit már ő is 30 000 forintért vett. Pöfékel, ha beindul a gép. ám most ellenáll. A fél lakótelepen már biztosan felébredtek, de a masina csak játszadozik, szórakozik, s lassan az én reményem is elszáll n mielőbbi elalvásra. Másnap, a garázs felé menet, valami teljesen furcsa i n fa n til i zmussa 1, egy szép, kerekded szívet rajzolok az éjszaka elátkozott masinára, amit vékony hóréteg takar. Ki tudja miért, megsajnálom. Olyan árva, olyan védtelen, olyan magányos. Tolnay Ferenc Miskolc, Hoffmann O. u. Összeállította: Bodnár Ildikó ' .... -.'^s SNs s-^í j^\\\\ v^-V^ \V'\íkVx'N -A \ " ' ^ ' - \ v X_ ' .. ' Kertbejáró jutalom ■■ 'S-';vv:' " ':' '.. • ‘ ’ :- ■ .
