Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
1990. január 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 ÉM sport Bicskei keretet hirdetett Bicskei Bertalan a magyar .latod a rúgó válogatott, szövetségi kapitánya kihirdette az ..A” és az olimpiai válogatott keretek névsorát. Az ..A^-ikeretben 34. az olimpiai válogatottban- pedig 28 labdarúgó nevét hozta nyilvánosságira. azokét. akikre az idei föladatok során számit. A két keret névsora: Brock- hauser. Petry. Simon', Má.ri.ási. Márton (PMSC). László Cs.. Keller. Szalma. Palacz'ky. Bér- czy. Llmperger. Mészöly. Bognár Z., Kovács E.. Lőrlncz (MTK-VM). Duro. Süss. Bánki. Gsucsáwsaky. Fodor. Illés. Bácsi. Lovász. Jován. Szekeres. A külföldön játszók. akiket itit figyelembe vett: Géléi. Pintér. Bognár G.v. Détárd. Kovács K.. Fischer. Kiprich. Vincze, Ka- tzenbech. Olimpiai válogatott: Végh. Rótt, Mitring. Vámos (kapusok). Kuittor. Arky. Rácz Zs.. Bánfi. Bódog. Lázár (Tatabánya). Ge- ress. Braun. Földes Balázs. Pi- sont. Belvon. Járfás, Bánföldi. Linka. Orosz. Fujisz. Tóth L. (DVSC). Király. Wukovic-. Bade r, Kálmán-, Miklya Babai. Elült a vihar, nincs vádaskodás „Egy csónakban ülünk” Ismeretes, hogy a néhány héttel ezelőtt megtartott küldöttközgyűlésen Gutman Józsefet nem . választották újra. A DVTK korábbi ügyvezető elnöke lapunkban arról nyilatkozott, hogy szerinte puccs történt. Ahogy mondani szokás: kipakolt. A nagy igazmondás közben persze előfordulhatnak súrlódások, sértődések. A Gutman által elmondottakra először Jászkai Imre, a birkózó-szakosztály egyik edzője reagált, aki igaztalannak és megalapozatlannak minősítette a személyét ért támadást. Telték a napok, s Gutman régi-új munkahelyre került. Jelenleg a birkózókat „pá- tyolgatja”, szakosztályvezetői tisztséget tölt be. Előfordul, hogy egy szobában, azonos» asztalnál foglal helyet Jászkaival. Vajon van-e tüske a két emberben ? Egyáltalán: hogyan viselik el egymást? Jósolható, hogy a mostani állapot ideiglenes, mert a felszín alatt fortyog a .láva? Erre voltam kíváncsi, amikor találkozót beszéltem meg az érintettekkel. * Szeretném azzal kezdeni, hogy nem bukott emberként tértem vissza a birkózókhoz — kezdte Gutman. — Amikor elnök lettem, azzal hagytam el a 'korábbi sikerek színihelyét, hogy bármikor visszajöhetek. Eljutott hozzám is a hír, hogy az edzőik azt latolgatták: jó vagy rossz a számúikra, hogy ismét közöttük leszek. Nos, a bér- és prémium- rendszerem független a szakosztály költségvetésétől, nem terheli azt. Ügy vélem, hogy az utóbbi három esztendő során kapcsolataim bővülték, megerősödtek, s ezeket hasznosítani tudom szeretett sportágam számára. — Akadnak, akik eléggé ködös megfogalmazásnak tartják, s kifejezetten az ön részére létrehozott posztnak mondják a „szakosztályve - zetősdit”. Azzal érvelnek, mentek itt enélkül is a dolgok. hiszen az utóbbi tizenöt évben a DVTK kimagaslóan legeredményesebb sportolóinak a birkózók bizonyultak. Egyáltalán, mi a feladata? — Szeretném elérni, hogy az edzők közös szakmai irányvonalat képviseljenek. A birkózásban ugyanis vannak törvényszerűségek, amelyekről hiba lenne megfeledkezni. Az természetesen jó, ha egy-egy szakvezető a saját útját járja, s egyéni ízekkel gazdagítja a repertoárt. Megválasztottak a Magyar Birkózó Szövetség elnökségébe, ahol szakosztályunkat rangjának megfelelően akarom képviselni. Tagja vagyok a MOB-nak is, így nincs időm unatkozni. — A magyar sportéletet sem kíméli ja pénztelenség. A birkózás nem túl népszerű a szurkolók, nézők ökörében, bevételt alig termel. Bizonyára van elképzelése, hogyan tudnak talpon maradni? — Említettem, hogy sportágunk diósgyőri képviselői nagyszerű tizenöt évet tudhatnak maguk mögött. Márpedig az eredmények, a helytállás biztosítja a patronálok kegyeit. Terjedőben az önfinanszírozási szándék, ezt igyekszünk lebontani a szakosztályra is, új szponzorokat keresünk. A tehermentesítésnek a klub is örül, házunk táján pedig megnyugvást szül, ha tudjuk, hogy biztos alapokon állunk. Szerencsére, a birkózás nem doppimgérzókeny, s ezért jogosan remélhetjük, hogy utánpótlásunk biztosítható. El akarjuk érni, hogy a kerület iskoláiból valamennyi osztály megforduljon nálunk fél éven belül. Tanuljanak meg esni, úszni a levegőben, jöjjön létre a diósgyőri diákok dü'höngője. — Árulja el, milyen a viszonya Jászkaival? — Az elnökválasztás után azonnal megmondtam neki: nincs oka az idegeskedésre, edzőre Diósgyőrött mindig szükség lesz, meg fog élni. Így utólag már bánom is, hogy belekeveredtem az ügybe. ugyanis ő apró eszköz volt a megbuktatásomban, kis hatásfokkal és kevés eredménnyel „működött”. Dolgozik becsületesen, tervei vannak, bizonyítani igyekszik. * Jászkai Imre türelmesen hallgatta beszélgetésünket, mindössze egy-'két apró megjegyzést tett. — önnek két oka-indoka lehet, hogy ne rajongjon Gutman Józsefért — jegyeztem meg. — Az ügyvezető elnök mozdította el vezető edzői tisztéből a közelmúltban pedig az a nyilatkozat... Hogyan dolgozta fel ezeket magában? — Amikor elolvastam a cikket, felháborodtam. Képtelen voltam megérteni, miért állít olyanokat, amit lehetetlen bizonyítani ?! Hogyan szervezkedhettem volna ellene, amikor a közgyűlést megelőzően itthon sem tartózkodtam? Tény, hogy nem szavaztam rá, mindkét jelölt nevét áthúztam, így voksom érvénytelennek minősült. Sok szót erre egyébként nem érdemes vesztegetni, hiszen mi egy csónakban ülünk. Azért dolgozunk, ki-ki a saját területén, hogy a szakosztályról kialakítható kép még kedvezőbb legyen. — Ez utóbbit örömm-el hallom, ám annak idején válaszolt lapunkban az önt ért támadásra, s bizony jó néhány emberről szedte le a keresztvizet, tapintott érzékenynek mutatkozó pontokra ... — Elismerem, fogalmazhattam volna óvatosabban, körültekintőbben is, de első hevületében nem mindig belátó az ember. Ezért például sajnálom, hogy megbántottam Kopcsek Imre szakosztályelnök-helyettesünket, aki az elmúlt évtizedek során rengeteget tett a birkózásért, s nélküle bizony elképzelhetetlen lenne a termünkben folyó pezsgés. — Gondolom, már ő is fátylat borított ,a történtekre, az elmondottak alapján pedig biztos vagyok abban, hogy továbbra is teljes erejével segíti a diósgyőri birkózást. Arra kérek választ: ön mit szeretne, s hogyan látja saját helyét? — Sok tervem van. Csak a két legfontosabbat említem. Az egyik: az úttörő- korosztályban nagyobb létszámot akarok toborozni, kicsit ugyanis szorít a cipő! A másik: több embert kell delegálnunk a megyei szövetségbe, ahöl érzésem szerint súlyánál kisebb a DVTK képviselete. Doros László Tyson készül Miké Tyson, profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok kijelentette, hogy minden eddiginél keményebb edzésekkel készül James Douglas, a „Pusztító” elleni mérkőzésére, amelyre február 11-én kerül sor Tokióban. A nagy érdeklődéssel várt összecsapás kapcsán tartottak csütörtökön műholdas tévéadáson keresztül sajtó- tájékoztatót az érintett felek. Ezen mind Tyson, mind pedig kihívója a már megszokott önbizalommal ítélték meg esélyeiket. „Ügy érzem, nehezebb dolgom lesz, mint eddig bármikor, de bátran állok a kihívás elé, hiszen a földkerekség legjobbja én vagyok” — hangoztatta a még bündig csak 23 éves bajnok. „Naponta nyolc menetet öklözöm, és 5 mérföldet futok, tőlem akár most is kezdhetnénk a mérkőzést”. Nem késett a válasszal a 29 éves kihívó sem, aiki 1986 óta mind a 10 összecsapását megnyerte, s pályafutásának eddigi mérlegén 29 győzelem és 1 döntetlen szerepel — 4 vereséggel szemben. „Tudom, hogy nagyon nehéz fába vágtam a fejszémet, de állok elébe. Őszintén hiszem, hogy legyőzhetem a bajnokot, még az is meglehet, hogy K. O.-val ér véget a tokiói meccsünk” — nyilatkozta Douglas. Tyson az újságíróknak arra a kérdésére, miszerint igaz-e, hogy a válása körüli hercehurca az ivásba .kergette őt, azt válaszolta: másfél éve egy korty alkohol nem volt a szájában. Don King, Tyson menedzsere azt mondta, hogy védencétől, akit k. o.-művésznek nevez, a soron következő összecsapáson „csak” pontozásos győzelmet vár. King Tyson honoráriumát mintegy 13 millió dollárra becsüli, mint mondta, részletekkel majd csák a helyszínen tud szolgálni. A 12 menetesre tervezett összecsapáson, amelyet az 56 ezer nézőt befogadó tokiói csarnokban rendeznek meg, Tyson világbajnoki koronájának immár tizedszeri megvédésére készül. Veretlen pályafutása során eddigi 37 mérkőzése közül 33 fejeződött be idő előtt, azaz k. o.-val, legutóbbi ütközetén, júliusban mindössze 93 másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy kiüsse kihívóját, Carl Williams-et. A kispadon Fotó: Juhász Nem mozdult a megye... • A GYŐZTESEK: ÓZD, PÁIHÁZA, SZÍN • A LAKOSSÁG 0.81 SZÁZALÉKA NEVEZETT • 1990: A JAVÍTÁS ÉVE? Bő egy esztendővel ezelőtt Mozdul a megye címmel tömegsport akciót hirdetett a megyei tanács vb ifjúsági és sportosztálya. A kiíró szervet nemes cél vezérelte, éspedig az, hogy Borsod lakosságát bekapcsolja a rendszeres testmozgásba. — Csupán az időpontokat határoztuk meg, annak érdekében, hogy a versenysorozat áttekinthető, követhető legyen — kezdte Szilágyi Dezső, a sportszövetségi és Rendezvényiroda főmunkatársa, megyei tanácsos. — Január 18-án, április 15-én, szeptember 16-án és december 16-án nyílt mód és lehetőség valamennyi város., nagyközség és község számára. Szóval szabad kezet adtunk! Mit jelentett ez a gyakorlatban? Azt, hogy a helyi szakigazgatási szervek választhatták meg a sportágakat, a létesítményeket. A kedvcsinálás érdekében vonzónak tetsző összegeket állapítottak meg. remélték, hogy a 10 ezertől 100 ezerig terjedő pénzek kellően ösztönöznek majd. A rendezvényeket — melyeken mindenki saját felelősségére indult — szúrópróbaszerűen látogatták, a közölt adatokat elfogadták, de kikötötték: akik valótlanságokat jelentenek, kizárhatók. Az akció a karácsonyi ünnepek előtt befejeződött, és elkészült a mérleg. — Az első rendezvény megszervezésére 9 városban, 2 nagyközségben és 7 községben vállalkoztak — folytatta Szilágyi Dezső. — A negyedik fordulóra sajnos csökkent az érdeklődés. Néhány számadat. Az akcióban 6492-en vettek részt, ez Borsod lakosságának 0,8i százaléka. Említettem, hogy kilenc város ..nyitott”, de mindössze négy fejezte be a viadalt. A huszonhárom nagyközségből kettő mutatott hajlandóságot és még szomorúbb, hogy a csupán hét versenyző községből a végére négy maradt. A végeredmény, városok: 1. Ózd (a 47 ezer 804 fős lakosság 5,7 százaléka mozdult meg) — jutalma 100 ezer forint, 2. Szerencs (4,2%) — 70 ezer, 3. Sárospatak (3,9%) — 50 000. Nagyközségek: 1. Pálháza (11,9%) — 70 ezer, 2. Mezőcsát (4,7%) — 50 ezer, 3. díjat nem adtak ki. Községek: 1. Szin (31,3%) — 50 ezer, 2. Bocs (7,4%) — 30 ezer, 3. Taktaharkány (2,4%) — 10 ezer. A felsorolt összegeket a Borsod Megyei Sportszövetségi és Rendezvényiroda már eljuttatta a tanácsokhoz. — A pénzt csak tömegsportra, rendezvényekre, jutalmazásra lehet felhasználni — szögezte le a megyei tanácsos. — Azt természetesen nem tudjuk ellenőrizni, hogy valamennyi forintot a felsorolt célokra fordítják, de azt hiszem, nem is lenne helyes. Tegyék meg ezt a tanácsok illetékesei, a testületek tagjai. Személy szerint remélem, hogy valamiféle átcsoportosítás, „lecsi- pegetés” sehol nem fordul majd elő. Többször leírtuk már, hogy a kampányok, a „felülről alulra” kiírt rendezvények időszaka lejárt. A Mozdul a megye nem tekinthető ennek, hiszen csak az ötlet született a „központban”, a többit a településekre, a helyi szakigazgatási szervekre bízták. A mutatók a százalékos adatok minden kétséget kizáróan elkeserí- tőek. Nézzük konkrétan: megyénkben 13 város található, az első versenyre 9 nevezett, majd 8 folytatta, végül 4 fejezte be. A csaknem hétezer januári „pró- bázóból” decemberre a fele sem maradt... A nevezők száma folyamatosan csökkent, az 1,06 százalékból a végére 0,55 maradt. A kiíró szerv, a megyei tanács vb illetékes osztálya és intézménye természetesen csalódott, mert felhívása nagyon sok helyen süket fülekre talált. A helyi tanácsok sportszakigazgatási szervei nem fordítottak kellő gondot a propagandára, az akció népszerűsítésére, vagyis végső soron nem figyeltek a Mozdul a megyére. Pedig a városokban „függetlenített” sportosok dolgoznak, és a nagyközségekben, valamint községekben is ügyködnek a „reszorto- sok”... Nyilván nem volt megfelelő az együttműködés a tanácsok, az egyesületek, az iskolák, a tömegszervezetek között sem, hiszen ha így lett volna, akkor a számok mást tükröznének. — Csalódottak vagyunk, de újra nekivágunk! — mondta Szilágyi Dezső. — A kiíráson most töprengünk, figyelembe vesszük a mostani tapasztalatokat. Kisebb- nagyobb finomításokat tervezünk, azt azonban még nem tudom, hogy milyen időpontban lesznek a versenyek. Konzultálunk a városi. nagyközségi, községi szakigazgatási szervekkel, ötleteiket, javaslataikat „bekalkuláljuk”. Tehát a sikertelenség nem szegte kedvünket, alapos előkészítéssel, magas szintű propagandával kedvezőbb mérleget mutathatunk fel. Számítunk a tömegkommunikáció segítségére is! Az 1989-es kudarc tanulságait levontuk, megszívleltük. az idén — közös erőfeszítéssel — javíthatunk! K. T. A román hírügynökség részleteket közöl Mirca Angelescu sportminiszter nyilatkozatából, amelyet a „Tineretui Liber” és a „Ga- zeta Sporta” lapoknak adott. A sportminiszter beszélt a „román sport megmentésének programjába” tartozó legfontosabb feladatokról. Az első teendők közé tartozik azoknak a létesítményeknek a visszaszerzése, amelyeket a Ceausescu-rezsim elvett a sporttól — így a Snagovban található víziibázis, valamint, a kivégzett diktátor egykori rezidenciája közelében található „Florjaska” sport- csarnok. Angelescu kijelentette: felülvizsgálják a test- nevelési és sportfőiskola képzési rendszerét is. A labdarúgás „felsőházában' tervezik a profizmus bevezetését, a vezető klubok függetlenségét, gazdasági önállóságát. A sportminiszter megerősítette, hogy az irányítása alatt álló minisztérium demokratikusan működő szervezet, amely együttműködik más önálló szervekkel — ide tartoznak a sportági szakszövetségek és a Román Olimpiai Bizottság is —, ezek közül néhánnval gazdaságilag is. Hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a nemzetközi kapcsolatokat.
