Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-05 / 4. szám
1990. január 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Beszéljünk a mezőgazdaságról Az Agrárszövetség Az Ózdi Kohászati Üzemek felirat alatt már ott az új tábla: Pekó Acélipari Művek Fotó: Kozma István Petrenkó boltot is nyit III. Számtalan párt- és különböző szervezet elmondta mér a mezőgazdasággal kapcsolatos véleményét, néhány (közülük konlknét programot is hirdetett a vidék, a falu jövőjéről. Nemrégen alakult meg az Agrárszövetség, mely a nagy mezőgazdasági általános programot igyekszik aprópénzre váltani, vagyis mindennapi feladatok konkrét megoldásain dolgozik. Így szövetkezeti és önkormányzati kutatási alapítvány létrehozását szorgalmazza tagjai között. Törekvésében a szövetség a tagjai körében felhalmozott tapasztalatra és tudásra támaszkodik, valamint a tudomány agrárszférára vonatkozó eredményeire. Miint írják: világos, korrekt adatgyűjtésen, mélyreható elemzésen alapuló, és az általánosítás magas szintjeiig eljutó ismeretekre van szükségük, egyelbék között az agrár,térség tulajdoni viszonyairól, az agrártérség települési viszonyairól, az elmaradott és a hanyatló falvakról, a tanyawi,légről, a sokat emlegetett, de be nem következett urbanizációról, a falu síi népesség szociális problémáiról, a községi ön- kormányzatról és a helyi társadalomiról, az egyes társadalmi csoportóiknak, illetve politikai mozgalmaknak és pántoknak az agrárszférát érintő elképzeléseiről és törekvéseiről stb. Nem nélkülözhetjük a történeti összefüggések ismeretét, s semmiképpen sem lőhetünk meg a világpiacon versenytársként is fellépő nyugati világ agrárviszonyainak ismerete nélkül. Ezért szükségünk van egy, a meglévő tudás rendszerezését és áttekintését, valamint az újabb ismereteik megszerzését és feldolgozását szervező önálló, saját 'kutatóbázisra, toválbbá egy olyan fórumra, amely a tudományos élet és a gyakorlati munka között a folyam, aitos és rendszeres kapcsolattartást biztosítja. Az Agrárszövetség mint politikai képviseletet ellátó társadalmi szervezet önálló jelölitek állításával egyébként indul az országgyűlési vá,laS|Z tásokon. Indul a választásokon Az Agrárszövetség pártoktól független saját jelölteket állít az egyéni választási 'kerületekben a területi listákon és az országos listán, összességében mintegy 200 IképViselőjelött indítását tervezik, szem előtt tartva, hogy az új páriáimén then a Ihépvliselői teendők ellátása legalább 200 munkanapot vesz .igényibe. A választásokon való részvétel szükségessé teszi egyéni választási körzetenként választási ibizottságök, toválbbá területi és országos választási irodák felállítását. Az Agrárszövetség Országos Választási Irodája munkájának beindításához a szükséges előkészületet megtették, egyúttal felkérték az ■Agrárszövetség megyei választmányait a területi választási irodák felállításának előkészítésére. Az irodák az Agrárszövetség testületéinek alárendelve Végzik munkájukat. ,Az Agrárszövetség egyik legfontosabb és természetes választási szövetségének a mezőgazdasági szövetkezetek tagságát tekinti. A választás előzetes .költségvetését elvégezték. Kétszáz jelölt indításával számolva az egy jelöltre jutó költség 320 ezer forint. Elégtétel a földért Javasolják a földtulajdont ért sérelmek orvoslását. Az elégtétel során alapelv.ne'k tekintik az alábbiakat: az elégtétel nem történhet a ma mezőgazdaságból élők és a mai falu sérelmére, az elégtétel nem hozhat létre újabb sérelmeket; az elégtétel legyen végleges, hogy még egyszer ne kelljen és ne lelhessen visszatérni a (kérdésre, ellenkező esetben további bizonytalanság veszélyeztetheti a mezőgazda- sági termelést; az elégtétel fdlyiamán -a tulajdonjog elemei rendszerszerűen ne váljanak szét; az elégtétel ne eredményezzen „újrakezdést”; önmaga az elégtétel ne módosítsa a mezőgazda- sági termelők körét. Tényként kell elfogadnunk azt, hogy ha hazánkban természetes, piaci gazdaságfejlődés ment volna végbe, akkor is jelentősen csökkent volna a mezőgazdaságból élők létszáma. Ezt nemzetközi tapasztalatok és gazdaságelméleti megfontolások támasztják alá. Érzelmi motívumoktól eltekintve az történt, hogy akik elhagyták a mezőgazdaságot, azok átengedték az életteret a maradóiknak. E folyamat során az önkéntesség általában Vitatható. önkéntes döntésnek tekinthető-e, ha a termelő gazdasági ellehetetlenülés miatt kényszerül a gazdálkodás feladására, a föild eladására, avagy elvesztésére? Nem. Az elégtétel anyagi és erkölcsi lehet. Az anyagi elégtétel módja: parlamenti döntéssel létre kell hozni egy nemzeti föld'tulliajdon-rebalbildtációs alapot. (Ebbe az alapba kerülnek azok az összegek, amelyekből a politikai szervezeteik képviselőiből álló kuratórium utalja ki a jogosultak részére az őket megillető összeget. Az alap bevételei: 1. Állami költségvetésből parlamenti döntéssel elkülönített összeg. 2. A parlamenti döntéssel meghatározottal azonos összeget, azonos ütemezéssel a föld tulajdonjogával jelenleg rendelkezők fizetnek be az alapba. Ennék ellenében megfellebbezhetetlenül megszerzik a föld tulajdonjogát. Ezék a befizetések adómentes forrásból származhatnak. Az erkölcsi elégtétel az anyagi elégtétel által megerősített és tisztességessé tett nemzeti bocsánatkérés, amit a pártok és politikai szervezeteik egyetértésével hozott itörvényben kel.1 kihirdetni. (B. Sz. L.) (Folytatás az 1. oldalról) Az ÖKÜ bejárata fölött már egy vadonatúj tábla (is) díszeleg: Pekó Acélipari Művek felirattal. A reggeli munkásgyűlést a volt pártirodába hívták össze, az ajtónál még ott olvasható: a durvahengermű MSZMP- (helyisége. A felirat ósdi, a múlté. Nincs már (itt sem) MSZMP, és nincs már hivatalosan durvahengermű. •Hivatalosan, merthogy az évtizedes elnevezést nem lehet egyik napról a másikra kiirtani. A pulpitus mögött viszont Lenin portréja. Ha az orosz forradalmár élne, és látná, hogy 1990. január havának első napjaiban mi folyik itt, hát... Magánvállalkozásba került egy szocialistának vallott nagyvállalat egyik termelő- egysége. Igaz, az, amelyet egy központi koncepció szerint felszámolásra ítéltek ... A véget azonban megváltotta a valamikori elektrolaka- tos, a tohbszörös újító és (BNV-díjas Petrenkó. ö, hogy, hogy nem, fantáziát és lehetőséget látott a jóformán nullára íródott gépekben, berendezésekben, piacot, megrendelőket talált a termékekre. Ami a tegnap reggeli munkásgyűlésein régi volt, és tipikusan ózdi: az asztalon hagyományos palackban szódavíz. Szódavíz, amelyet később egy felszólaló hiányolt a hengerpadok mellől. Itt, mindenesetre egy pohárral fogyott, nem forrongott a légkör. Sőt..A tulaj azon mondata, hogy mindenkinek átlagosan 20 százalékos bérfejlesztést nyújt, és mindenkT'új- lappal indul .nála, mindenkinek megadja a bizonyítás lehetőségét — nyugtató szavak, és biztos ígéretek Ózdon. Nem kevésbe került ez a hengermű Petrenkónak. Hat év alatt, kamattal együtt, csaknem másfélszáz-millió forintot kell leszurkolnia az ÖKÜ pénztárába, ami negyedévente 5 millió forintot jelent. És ezen felül jön a munkabér, az energiaköltség, az anyagdij, a karbantartás ... — Mindenért fizetni kell. Könyörtelenül — mondotta. — Épp ezért kérek mindenkit, tekintse magáénak munkahelyét, hiszen ha ez a vállalkozás csődbe jut, bezár a hengermű, munka nélkül maradnak ötszázan ... Félreértés ne essék! Nem, nem fenyegetett a tulajdonos, csupán az volt a célja, hogy a tulajdonosi szemléletre rávilágítson. Hogy ne tűnjön el több izzó, több csaptelep és egyebek a cégétől, hiszen mindenki önnön zsebéből húzza ki azt a pénzt, amelyet pótlásra, felújításra kellene fordítani. Nem került senki utcára, mindenki a Pekó Művek alkalmazottjává vált. És hogy gyáron belül tudják is ezt az emberek: mindenki megkülönböztető munkaruhát kap. Hogy tudják és lássák mások: ő, Pekó-alkalmazott. Egyébiránt a Pekó Acélipari Műveli bérhengerlést végez az ózdi kohászat számára. a triósoron előállított termékeket viszont saját kereskedelmi igazgatósága közreműködésével értékesíti. Megrendelésiben — egyelőre — nincs hiány, belföldi és külföldi piacra szállítanak majd. Ez, különben azt is jelenti: megélhetése mindenkinek — már aki úgy dolgozik, ahogy az egy maszek üzemben elvárható — biztosított. Olyannyira, hogy évközi béremelést is kilátásba helyezett Petrenkó János. Ha... És még valami: szó van egy szupermarket megnyitásáról is. Ha valamely dolgozónak hóközben, fizetés előtt elfogy a pénze, az hitelbe is vásárolhat. Járandóságából később ezt majd levonják... Néhány hónappal ezelőtt az ózdiak sajnálták a dur- vahengerdeieket. Munka nélkül maradtok — mondogatták nekik. Most, lehet?, irigylik...? I. S. Magától nem jön be a töke A miskolci Ceres Kft. létszámához és működési formájához képest is rugalmas cégnek számít. Alig hirdették ki az átalakulási törvényt - tavaly, nyár derekán az akkori kisszövetkezet megyénkben elsőként a kft.-forma mellett döntött. Az azóta eltelt öt hónap a mindössze 12 tagú szervezetet igazolta: ismét jelentős lépés előtt állnak, külföldi érdekeltségű vegyes vállalatot alapítanak. * Augusztusban azzal indokolták a kft.-vé alakulást, mert abban látták a külföldi nyitás lehetőségét. Witt- mer Ödön és Bajusz József ügyvezető igazgatók úgy vélték, ,a tőkés nem vesz komolyan egy szövetkezeti elnököt, vagy főkönyvelőt. Tapasztalták ezt akkor, amikor szerződni akartak, s megkapták a szokásos kérdést: „Mit szól ehhez a közgyűlés, van-e joguk egyáltalán aláírni?”. Nos. az átalakulással megszűntek ezek a gondok. A dolgok a tavalyi, őszi BNV-n vettek igazán kedvező fordulatot. A Ceres vezetői olasz üzletemberekkel ismerkedtek. Kínálták termékeiket, a gyümölcs alapú krémet, kakaóvajas napozót. Es gyártót kerestek, akinek segítségével szépen „felöltöztethetik” készítményeiket. Mert amit sejtettek, az olaszok is megerősítették: kré- meik jók. csak éppen a magyar dobozban eladhatatlanok. Budapesti ügynök segítségével végül is három olasz céggel vették fel a kapcsolatot. Az Olaszországban és Franciaországban jól menő Vian cég a krémektől a dekorációs kozmetikumokig szinte mindent gyárt. Az olasz Gavarry a szappangyártásban nagyhatalom. A Rama plast — mint neve is sejteti — főként csomagolóanyagok előállitásában jeleskedik. * A három vállalattal tárgyalt a Ceres két vezetője tavaly decemberben. Ami azt illeti, nem éppen az üzletkötéseket támogató körülmények között. — Bejött ez az ötvendol- láros rendelet — méltatlankodik Wittmer Ödön —, ez bizony akár meg is akadályozhatta volna a tárgyalásainkat. Saját valutakeretből utaztunk. De mire elég ötven dollár? — Szinte semmire — győz meg Bajusz József —, csak az autópálya-használati díjért leszurkoltunk ennyit. És közben még fizettük a szállodát is ... Az olaszok tudhattak a sokat szidott magyar valutarendeletről. hogy csak ötven dollár jár az üzletembereknek is, mert a három nap étkezési költségeit fedezték. Nyilván nem azért, mert szeretik az ablakon kidobott pénzt, hanem mert üzletet láttak a Ceresben, olyan ráfórdítást. ami később megtérül . . . Közbe kell vetni, hogy létrejött hazánk és Olaszország között egy egyezmény, ami lehetővé teszi, hogy 250 millió dollárt közös vállalatok alapításába fektethetnek olasz cégek (a Világgazdaság csak 50 millió dollárt említ). Mégpedig: úgy, hogy az egymás közötti kereskedelem vámmentes lesz. Ezt úgy kell érteni, hogy a közös vállalatot alkotó cégek forgalmát nem terheli vám, kedvező feltételekkel hozhatják-vihetik egymás termékeit. * A Ceres két vezetője igazán sikeresnek nevezheti a Tartona és Genova környékén folytatott tárgyalásait. Időközben megkapták a három olasz vállalat szándék- nyilatkozatát arról, hogy a Ceressel együtt közös vállalatot kívánnak alapítani. Hogy Castellano—Ceres vagy más néven, az még nem dőlt el. Az említett pénzügyi keretből a miskolciak sok korszerű berendezést kapnak apportként. Flakonnyomó gépet és kiegészitő berendezéseit, festő-, dekorálógépet, szitanyomó gépsort és fröccsöntőt, M—380-as computert és más, csúcstechnikát megtestesítő okos masinákat. Az ily módon hozzánk kerülő olasz gépek a majdani közös vállalat tőkéjének 45 százalékát teszik ki. Ez felveti annak szükségességét: hogy megmaradjon a magyar fél tőkearánya, akkor a Ceresnek is emel- rnie kell a vagyonát. Erre is van határozott elképzelésük, nyugtatott meg a két cégvezető, anyagiakban és tárgyakban is hozzájárulnak a vagyon növeléséhez. Tehetik, mert tavalyi nyereségük eléri a másfél millió forintot — 12 embertől ez igazán szép teljesítmény. Hogyan tovább, ha aláírják a szerződést? Szappangyárat alapítanak Borsodban — hogy hol, még titok — a Gavarry know-how-já- ra alapozva. Veszik a Rama plast dobozait, és exportálják benne a Ceres-féle krémeket. Gyártják a Vian termékeit, s eladják őket hazánkban, vagy éppen külhonban. * Néhány mondat még a műhelytitkokról. Hogyan jön létre egy ilyen közös, vegyes vállalat, mi az üzleti kapcsolat alapja? Wittmer Ödön erről így beszélt: — Az első és legfontosabb az adott szó hitele. A külföldi partnernek tett szóbeli ígéret is többet kell, hogy érjen egy hárompecsétes, aláírt megállapodásnál! Mert a tőkés félti a pénzét. csak annak ad, akitől busás haszonnal megfejelve kapja vissza. A másik tanulság, hogy a külföldi vállalkozó nem jön magától: menni kell utána, komolyan és érdemben tárgyalni vele. Mert — mint a Ceresnél is tapasztalták — még mindig, s tegyük hozzá: joggal, félnek a magyar bürokráciától ... A vegyes vállalat alapító- levelét január 10-én írják alá Miskolcon. M. Szabó Zsuzsa Tanácskozás az árakról (Folytatás az 1. oldalról) az új évben már a Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezik. * Több termelő vállalat nemcsak kereskedelmi partnereit, hanem a vásárlóközönséget is igyekszik tájékoztatni a várható árváltozásokról. Ezúttal a Sütőipari Egyesülés tette közzé a január 8-tól esedékes fogyasztói áraikat. Eszerint a sütőipari termékek ára átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Az már ismeretes, hogy a hatósági áras fehér kenyér 14,80 forintba, a kifli és zsemle 1,70 forintba kerül majd. A szabadáras termékek közül az egykilós rozsos kenyér 17 forint, az egykilós alföldi kenyér 18 forint, a fonott kismákos 1,80. a vajaskifli, karika és sósrúd 2 forint, a molnárka 2,20, a vajaspogácsa 4 forint, a briós 4,20, a kakaósosiga 6,50, az ökörszem 7 forint, a fahéjascsiga 7,10, a félkilós zsemlecipó 11,30. a félkilós fonott kalács ajánlott ára 30 forint lesz. (MTI)
