Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
Hazánkban tárgyalt a csehszlovák elnök Pénteken reggel, az Országház előtti téren rendezték meg Václav Havel ünnepélyes fogadását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök meghívására, csütörtökön, a késő esti órákban érkezett Budapestre. tatairól. Václav Havel — aki Lengyelországból érkezett hazánkba — hangoztatta, hogy Csehszlovákia számára Magyarország és Lengyelország nem egyszerűen egy a szomszédok köziül. Fokozott figyelemmel követik mindkét ország reformtörekvéseit, hiszen mindhárom országot ugyanaz a törekvés vezérli: rátalálni az Európához való felzárkózás útjára., s megújítani társadalmi életüket. A csehszlovák felfogás szerint mindezeket a lépéseket az érintett országoknak össze kellene hangolniuk. E koordinációra Václav Havel konkrét javaslattal is szolgált: meghívta Szűrös Mátyást egy március végén Pozsonyban tartandó csehszlovák—lengyel—.magyar elnöki „csúcstalálkozóra". Szűrös Mátyás elfogadta a meghívást, amelyet konstruktív ötletnek tartott. Ugyanakkor felhívta tárgyalópartnereinek figyelmét arra, hogy a kibontakozóban lévő oszt rák— rnagya r—olasz—j u - goszláv négyoldalú együttműködés már megvetette az alapjait egy regionális ösz- szefogásnak, s kívánatos lenne, hogy Csehszlovákia fontolja meg kapcsolódásának lehetőségét, ehhez az együttműködéshez. Az államfői találkozókról természetesen nem hiányzott albős—nagymarosi beruházás sorsának áttekintése. Szűrös Mátyás ezzel kapcsolatban ismételten aláhúzta. hogy a magyar kormány lépéseket tett a nagymarosi vízlépcső építésére kötött szerződés felbontásé ra. Magyarország emellett azt javasolja, hogy a bősi létesítmények sorsával kapcsolatos konmányszintű tanácskozást csak a szakértői eszmecserék után tartsák meg. A csehszlovák tárgyaló- partnerek arról számoltak be, hogy két szakbizottságuk foglalkozott az építkezés helyzetével, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a vízlépcsőrendszer 'környezet- védelmi szempontból káros beruházás. Rövidesen megvizsgálják, gazdasági szempontból mégis miként lehetne hasznosítani a mű már eddig elkészült részeit. A Szűrös Mátyással folytatott megbeszélés után Vác- lav Havel felszólalt az Országgyűlés ülésszakán, majd Németh Miklóssal és Pozs- gav Imrével találkozott, A csehszlovák köztársasági elnök ezután koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművén a Hősök terén. Szűrös Mátyás díszebédet adott Vaclav Havel tiszteletére a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A csehszlovák államfő délután a Rákoskeresztúri Oj Köztemető 301-es parcellájában megkoszorúzta Nagy Imre sírját:. A kegyeletes aktus alkalmából a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Hegedűs B. András titkár Nagy Imre-emlékér- met adott át Václav Havainak. Václav Havel ezután időt szakított arra is, hogy magyar barátaival találkozzék. (Folytatás a 2. oldalon) A jövő héten folytatódik a januári ülésszak Elfogadták a módosított Alapítvány magánvállalkozások élénkítésére Interjú Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel — A gazdasági társaságokról szóló törvény mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mennyiben szolgálta eddig a kívánt gazdasági célok megvalósulását? — A társasági törvény meghatározott szektorban élénkítette a vállalkozásokat, a magánvállalkozások különböző formáinak lehetővé tételével. Azonban nem oldotta meg az állami vállalat privatizálásának a kérdését, a tulajdonreformot — ezt nem is lehetett várni tőle —, valamint azt sem, hogy a tulajdonosi magatartás kialakuljon az országban. Ez újabb törvények alkotásának a szükségességét, valamint olyan közgazdasági feltételek megteremtését jelenti, amelyek a vállalkozásokat segítik. — Melyek ezek? — Első lépésként említhetem az állami vagyonügynökségről és az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényt, melyek olyan kereteket szabnak a privatizációnak, ami meggátolja az állami vagyon elkótyavetyélését. Miközben lehetővé teszi a tulajdonreform megindulását. Ezenkívül fontosnak tartom a vállalati törvény felülvizsgálatát. — Miért? — Szerintem a vállalati tanács nem váltotta be a vele szemben támasztott elvárásokat. Egy olyan tulajdonosi rendszert kell életbe léptetni, amelyik nem lehetetleníti a vállalatok átalakulását társaságokká. Ma ez az átalakulás elég könnyen megakadályozható a vállalati tanács által. Adott esetben: indokolt lehet a vállalati ta-||; nács közbeavatkozása az állami vagyon elherdálása esetén, másrészt van olyan is, amikor az a beavatkozás nem más, mint néhány me-f§ nedzser hatalmának mentése a menedzseri réteg pozí-jf dójának megőrzésére. Ezkü-§| Ionosén olyan esetekben irritáló, amikor egy rosszul működő vállalatról van szó. Végül a nemrég elfogadott törvénymódosítás a vállalkozási II nyereségadóról. is egv fontos feltétel, hiszen a társaságok §1 számára ez. egy érezhető adó- csökkentés — a korábbi 54 százalékról 44 százalékra. Olyan hitelkonstrukciók kialakítása, olyan alapítványok f§ létesítése, amely ösztönzi a || magánvállalkozásokat, még || hátra van. Egyébként nemsokára közzé fogjuk tenni, hogy a kor-fj mány létrehoz egy alapit-1§ ványt — melyben elhelyez egy jelentős tőkét. —, ame-Él Ívik elindíthatja a magánvál-1| lalkozások élénkülését, vala- j mint a privatizációs folya-p mátokat is. Ez az alapítvány jj (Folytatás a 2. oldalon4 lí A magas rangú vendég tiszteletére a Kossuth Lajos téren felsorakozott, a Magyar Néphadsereg disaszá- zada. Közvetlenül az ünnepélyes fogadtatás .ceremóniája után a Parlamentben megbeszélést tartott Václav H-avel, és. magyar vendéglátója, Szűrös Mátyás. A két tárgyalópartner szakértők körében ült a tárgyalóasz tathoz. Magyar részről az eszmecserén részt, vett Medgyessy Péter, Szokni Imre és Tabajdi Csaba. Václav Havel oldalán Ján Carnogursky, a kormány első elnökhelyettese, Sasa Vonóra, Jiri Krizán és Milan Knazko, a köztársasági elnök tanácsadói foglaltak helyet. Az eszmecsere első nagy témacsoportja magától értetődően az európai helyzet alakulását érintette, 's ennek részeként a két .politikus szót váltott a regionális együttműködés lehetőségeiről vallott nézeteiről, illetve a kö- zép-kelet-európai térség és a tágabb értelemben vett Európa kapcsolatainak távTiszaladányban a lakosság felét Csikóinak, a másik felét Bényeinek hívják... Ei persze túlzó vélemény, de bármerre jártunk ezen a jeles településen, csak a keresztneveket kellett megkérdezni. Természetesen másról is fággatózunk: miért szanálták a tsz-t, mikor lesz iható a víz, miért állnak sorban az emberek kenyérért és tejért a húsbolt előtt. (Riportunk a 6. oldalon) földtörvényt Még több téma megtárgyalása vár a képviselőkre Nem csitult pénteken sem a földtörvény módosítása feletti vita heve; a képviselők a 'kérdés taglalásakor két táborra szakadtak, egy részük — a mezőgazdaságban dolgozók — a kormány által beterjesztett módosító javaslat elfogadását támogatta, elsősorban gazdasági megfontolásokból. A v.itázók kisebbik tábora a társadalmi igazságtétel szándékától vezérelve a földreform befagyasztását, a megváltott földök visszaadását szorgalmazta. A voksolk leadásakor végül is minden bizonnyal döntő érvként hatott H älter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter okfejtése, miszerint a bérleti díj közel 42 milliárd forinttal növelné a termelőszövetkezetek költségeit évente, ha a volt tulajdonosok visszakapnák a megváltott földeket, s azokat a termelőszövetkezetek bérbe vennék. Ez azt eredményezné, hogy az ideihez hasonló mértékű élelmiszerár-emelésre kerülne ismét sor. Mindezt mérlegelve, a képviselőtestület a beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadta el. Méginkátob elszabadultak az indulatok az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény tervezetéről folytatott vitában. Számos képviselő fejezte ki rosszallását a tervezetben saerepA hazánkban tartózkodó Václav Hável, Csehszlovákia elnöke január 26-án felkereste az ülésező Országgyűlést, ahol beszédet mondott lő maigas tiszteletdíjjal ösz- szefügigésb.en, sőt volt, aki úgy fogalmazott: a javaslatban meghatározott képviselői javadalmazást felháborítónak és szemérmetlenül aránytalannak tartja. A felszólalók közül egyre többen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a képviselői fizetésekről már az új parlament döntsön. A zsúfolt napirend miatt félbeszakadt a sajtótörvény módosításának tárgyalása is. A januári ülésszak utolsó munkanapján az Országgyűlés elfogadta az alkoholisták bírósági úton elrendelt gyögykez elés én e k m ód o sí tó - sáról, valamint az állami vagyon védelméről, az Állami Vagyonügynökségről és az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a jövő hét szerdán folytatja munkáját, akkor dönt a már megtárgyalt törvényjavaslatokról is. (MTI)
