Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
POLITIKAI NAPILAP ! Elhalasztott döntés a titkosszolgálati törvényjavaslatról Hz Észak-Magyarország megkérdezte Szűrös Mátyás fogadta Király Károlyt Folytatta munkáját a Parlamentben január 24-én ai Ország gyűlés ez évi első ülésszaka. ez sem adott lendületet a munkának. Holott több képviselő kétségeit, fogalmazta meg például az Állami Vagyonügynökség létrehozásával kapcsolatban. A legerőteljesebben Boros László ellenezte, leszögezve: ez a törvénytervezet az ellenkezőjét bizonyítja annak a meghirdetett elvnek, hogy a gazdaságban mérséklődnek az erőltetett kényszerintézkedések, s majd ezeket a természetes fejlődés és a hozzá ez a vélemény a nap végén hangzott el, a vi ta csak másnapra várható. A hosszas szünetekkel szaggatott januári ülésszak második munkanapja után a helyzetkép: az Országgyűlés a reá váró több mint húsz törvényjavaslatból eddig elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt, függőben maradt, a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek enIgazi parlamenti vita, szinte már választási csatározás zajlott az ülésteremben a Országgyűlés második munkanapján, amikor ' az úgynevezett lehallgatási botrány, illetve ezzel összefüggésben a különleges titkos- szolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat került, terítékre. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az éles, indulatoktól és személyeskedésektől sem mentes szócsata alapjául Németh Miklós miniszterelnök keddi soron kívüli beszéde szolgált. Erre reagált szerdán Tamás Gáspár Miklós, aki a Szabad Demokraták Szövetségének „államfilozófiáját" is , kifejtve tagadta, hogy az ellenzék a zűrzavar fokozására, a kormányzat szétverésére törekedne. Hámori Csaba, az MSZP frakcióvezetője viszont. a kormányelnöki helyzetképet erősítette, példákkal illusztrálta a politikai hangulatkeltés módszereit, amelyek között gyakran szerepel a rágalmazás. Ezután sorra kértek szót az ellenzéki képviselők, ki-ki vérmérséklete szerint védve igazát. A vita azonban korántsem zárult le, ezért a plénum a napirend tárgyalását félbeszakította, s a döntéshozatalt másnapra halasztotta. Újabb, 1 ezúttal az állami vagyonnal I összefüggő törvényjavaslatok I vitájába fogott, ám igazából A tröszt megtette kötelességét, a tröszt mehet írásunk ti 3. oldalon olvasható Az Országgyűlés második napja au Több olvasó fordult szerkesztőségünkhöz az új víz- és csatornaszolgáltatási dij ügyében. Egyebek között sérelmezők, hogy a fizetendő díj - a Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalat tájékoztatója szerint - lényegesen magasabb, mint ahogyan azt az illetékes kormányzati szervek korábban jelezték. A felvetődő kérdésekre adandó válaszért a Miskolci Vízművekhez fordultunk, ahol az alábbi tájékoztatást kaptuk: A lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatására a központi költségvetés 1989-ben közel 9 milliárd forintot fordított, amelyből városunk csaknem 250 millió forinttal részesült. Miskolcon egyébként az ivóvíz-szolgáltatásért fizetett díjak összege elmaradt az országos átlagtól. A valós költségviszonyoktól elmaradt árszint pedig nem késztetett takarékosságra, különösen vonatkozott ez az önálló mérőhelyekkel nem rendelkező fogyasztókra, így jellemzővé vált, a pazarlás. A miskolci városlakó 1000 liter víz felhasználásáért 1,20 Ft-ot, a keletkezett szennyvíz-elvezetésért pedig 0,80 forintot fizetett 1990. január 7-ig. Az említett fogyasztói árszint mellett a lakosság minden forintjához az állam még 8,50 Ft-ot tett hozzá, s a szolgáltatás ráfordításainak mindössze 10,5 százaléka terhelte a családi kasszát, 89,5 százalékát a költségvetés egyenlítette ki. Az új díjtételek — folytatódik a Miskolci Vízművek tájékoztatója — 1990. janúár 8-tól érvényesek. E szerint egy köbméter víz fogyasztásáért és a keletkezett szennyvíz elvezetéséért fizetendő díj összesen 12,90 Ft, ebből a vízdíj 9,10 Ft, a csatornadíj pedig 3,80 Ft. Ez az összeg azonban — mint megtudtuk — továbbra sem fedezi a ráfordításokat, a támogatás viszont a víznél 6,20 Ft-ra, a szennyvíznél 0,60 Ft-ra csökkent. Végül is a költségvetési támogatás mértéke az eddigi 89,5 százalékról 34,5 százalékra mérséklődött. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta a Budapesten tartózkodó Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökét. A megbeszélésen jelen volt Szokai Imre külügyminiszter-helyettes. Király Károly, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa nevében köszönetét mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet a Magyar Köztársaság nyújtott a romániai forradalomnak. Ez jelentős hozzájárulás a magyar—román viszony új alapokon történő fejlesztéséhez — hangsúlyozta. Átadta Szűrös Mátyásnak Ion Iliescu, az NMFT elnökének üdvözletét és romániai hivatalos látogatásra szóló meghívását. Szűrös Mátyás a meghívást köszönettel elfogadta, és megerősítette Ion Iliescu magyar- országi látogatásra szóló meghívását. A megbeszélésen részletesen megvitatták a magyar— román kapcsolatokat. Egyetértettek abban, hogy a két ország viszonyát új alapokon, a kölcsönös előnyök és a nyíltság jegyében kell fejleszteni. Magyar részről komoly aggodalommal állapították meg, hogy Romániában a régi reflexek és struktúrák működnek, amelyek akadályozzák a történelmi lehetőség kihasználását, mielőbbi konkrét eredmények elérését. Ügy tűnik, hogy a román fél nem kész a román diktatúra által megszüntetett, illetve nem engedélyezett olyan intézmények működésének újraindítására, mint például a kolozsvári magyar főkonzulátus, a bukaresti Magyar Kultúra Háza. Megvitatták az elmúlt 70 évben Romániából elüldözött magyarok sorsát. Azonosan ítélték meg, hogy Románia számára létfontosságú visszatelepülésük, amelyhez azonban anyagi, erkölcsi és (Folytatás a 2. oldalon) alkalmazható szabályozás váltja fel. Ezért javasolta, hogy a törvényjavaslatokat csak első olvasatban tárgyalja a plénum. Miután gedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló, továbbá az állami vagyonnal összefüggő törvényjavaslatok tárgyalása. (MTI) Václav Havel Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására, január 25-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A z egész országban téma: indul-e, s ha igen, hol indul a március 25-i országgyűlési képviselő-választáson Németh Miklós kormányfő? A Minisztertanács elnökét - aki továbbra is tagja az MSZP-nek - több megyéből is felkérték, hogy vállalja ott a jelöltséget. Ám, amikor tudomást szerzett arról, hogy szülőföldje, Monok nagyközség és a hegyközi, bodrogközi, volt Szerencs járási településeket magába foglaló 11. sz. országgyűlési képviselői körzet is szeretné, ha ott vállalná a jelöltséget, igent mondott. Hozzátette azonban, hogy nem pártja listáján, hanem állampolgári jogán, független képviselőként akar indulni a választási csatában. Ehhez mint köztudott, minimum 750 lakossági aláírás szükséges. A 11. sz. választási körzetben tegnap este összesítették az aláírásgyűjtés eredményét. Kiderült, hogy már a monokiak több mint a szükséges 750 aláírással álltak a község szülötte, Németh Miklós mellé. Szükségesnek tartjuk mindehhez hozzátenni: az, hogy a kormányfő nem pártlistán indul, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a terület MSZP-tagsága és a lakosság többi része is rá szavazzon március 25-én. Németh Miklós képviselőnek való jelölését a tegnap ülésező Tokaj-hegyaljai Település Szövetség is támogatta. 83SESS Miéit kei 9 forint 10 lén egy köbméter viz Miskolcon? Ismét Megyénk 11. sz. választási körzetének független képviselőjelöltje Németit Miklós kormányfő
