Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
1990. januai 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Beszéljünk a mezőgazdaságról (A kormány agrárprogramja) Termés, gyökér, kéreg Bor illatát leheli, de szörpöt rejt Borsodi küldöttek a kongresszuson II. Mezőgazdaságunk — és általában a falun élű emberek — gondjairól mintha kevesebbet írnánk, beszélnénk. Legalábbis ezt olvasták a sajtó és más hírközlő szervek léjére. Ezért kezdtük az új évet a kormány agrárprogramjának ismertetésével két részletben, melynek második részét az alábbiakban közöljük. Tervezzük az Agrárszövetség földtulajdonnal kapcsolatos javaslatainak közlését, valamint az AGRO-TV megalakításával foglalkozó elképzeléseket, majd foglalkozunk a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok helyzetével is. E cikkekkel -kapcsolatban várjuk a tisztelt olvasó véleményét, különösen azo'két, akik az élelmiszer-gazdaságban dolgoznak, falvainkban élnek. A szövetkezetek megújulása Ennek fontos külső feltétele, hogy szűnjön meg az állami, társadalmi szervek beavatkozása a szövetkezetek gazdálkodásába, belső életébe: váljék teljessé a szövetkezetek autonómiája. Legalább ekkora jelentősége van a szövetkezetek belső megújulásának, a kormány ezért a szövetkezetek működésének törvényi szabályozásában is arra törekszik, hogy érvényesülhessenek a szövetkezeti elvék: a tagság maga döntsön a szövetkezeten belüli tulajdonivállalkozási -gazdálkodási - bérleti és jövedelemelosztási formákról. Jogi és gazdasági szabályozással olyan helyzetet teremt, hogy ne ütközzék akadályba egyes szövetkezetek átalakulása adottságaiknak jobban megfelelő, más termelőszervezetté. Érdekeltségi és tulajdonreform az állami szektorban Az állami vagyon haté-ko- , nyabb működése érdekében . a kormány elhatározott szándéka, hogy az állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, erdőgazdaságok tulaj- . donosi funkciójának gyakorlását olyan szervezetek kezébe adja, amelyek tevé- ; kenységét a valóságos tulaj- i donosi érdek motiválja. A tulajdonviszonyok át- ’ alakulása a társulási tör- ■ vény alapján megindult, en- . nek lehetőségeivel az agrár- . gazdaság vállalatai is éljenek. A kormány ezért szorgalmazza a vagyonértékelés i mielőbbi tisztázását, a vagyonikezelés é.s a vagyon el- idegenit.betőségének az állami tulajdonra, illetve az ál- lami-közösségi-vegyes tulajdonra vonatkozó szabályainak kidolgozását. A mezőgazdasági nagyüzemek megújulásától, s az ennek nyomán kibontakozó egyéni kezdeményezésektől a különböző belső vállalkozási és bérleti formák széles körű elterjedése várható. A kormány e folyamatokat messzemenően támogatni kívánja. A kormányzat továbbra is számít a lakosság széles körét érintő háztáji és kisegítő gazdaságokra. A földtulajdon és a földhasznalat A földtulajdon és földhasználat reformjának célja, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek, a kis-, közép- és nagyüzemek a földhasználat terén egyenlő esélyt kapjanak. Ennek első feltételét, a föld forgalomképességét a földtörvény legutóbbi módosítása megteremtette. Ezzel lehetővé vált az állami, szövetkezeti és a magánszektor közötti föld- és ingatlanmozgás. Megoldást kell találni a megváltott tagi földek, az állami gazdaságok, az erdő- gazdaságok és egyéb állami vállalatok föld- és ingatlan- tulajdonának. a községek és az úgynevezett községi földeket használó nagyüzemek viszonyának szabályozására. Ennek keretében kell kialakítani a földpiac állami befolyásolásának módszereit és eszközeit. A földbérlet, az adásvétel terjedése reális alapot adhat a föld értékelésére, valamint a jelzálog-hitelezés megvalósítására is. A kormány az agrárgazdaságnak a többi termelőágazatéhoz hasonló jövedelem- szerzési esélyt kíván adni, az ár-, az adó-, a támogatási és a hitelezési feltételek öss zeh a n go 11 t ovábbfe j les z t é - sével. Kívánatosnak tartja a mezőgazdasági reálárak közel egy évtizede tartó csökkenésének, az agrárolló nyílásának és a jövedelem-disz- paritás növekedésének megállítását. Egyetért azzal, hogy hosszabb távon a mezőgazdasági árakban jussanak kifejezésre a föld- és tőkelekötés költségei is. A tulajdonreform kiteljesedése, a hatékonyság javulása csak így várható. A támogatási rendszer továbbfejlesztése során a kormány célul tűzi ki a folyó termelési támogatások ára- sítás melletti fokozatos leépítéséi. Hosszú távon is fenn kívánja viszont tartani az átlagosnál rosszabb földeken gazdálkodók többlet- költségeinek t ars a da lm 11 a g indokolt mértékű ellensúlyozását szolgain allami támogatást. Egves nagy eszköz igényű es lassan megtérülő elelmiszer-gazdasági beruházások (pl. a melioráció, ;t szőlő- és gyümölcsültetvények telepítése, állattenyésztési beruházások, tárolás és csomagolásfejlesztés) állami In rongálása, kedvezményezése ugyancsak tartós eleme az élelmiszer-termelés közgazdasági szabályozórendszerének. A termelőberuházások támogatása adókedvezmény és kamattérítés l'o imájába n, s ze k t o rsem lege - sen történik. A jövőben sem nélkülözhető a magyar élelmiszerexport támogatása. A kormány az élelmiszer-termelésből származó jövedelmet — az általános feltételekhez képest alacsonyabb mértékben — adóztatja. A kormány a jövőben fokozottabban él az élelmiszer-termeléshez nyújtott hitelek kamatpreferálásának eszközével, és gondoskodik arról, bogy a finanszírozási egyensúly létrehozásához — megfelelő kamatkondíciók és törlesztési feltételek mellett: — tőkepótló hitel álljon rendelkezésre. A tulajdonreform kibontakozásához, a gazdálkodás átalakításához nélkülözhetetlen a kilátástalanul eladósodott nagyüzemek adósságterheinek rendezése. A kormányzat erre többéves programot készít és hajt végre. Új munkahelyek A kormány a gazdasági reform következetes megvalósítása' során olyan feltételeket alakít ki, hogy a termelőeszközöket gyártó vállalatok érdekeltsége fokozódjék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar távlatilag is biztonságos keresletének kielégítésében, beleértve a kisebb méretű termeléshez szükséges és a viszonylag olcsóbb termelőeszközöket is. A kormány számít arra, hogy a technikai fejlődéssel párhuzamosan mérséklődik a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági tevékenység szerepe a társadalmi munkaidőalap hasznosításában, a lakosság megélhetési forrásainak megszerzésében. Ezért űj munkahelyeik, létrehozásának ösztönzésével, a vállalkozási tevékenység élénkítésével törekszik a mező- gazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának elősegítésére. Az agrártermelésnek a jövőben is jelentős, sőt meghatározó szerepe lesz a falvak ' népességmegtartó képességének megőrzésében. Ezért a kormány agrárprogramja az agrártermelésben dolgozok számára esélyegyenlőséget kíván teremteni más népgazdasági ágazatban dolgozókkal a .jövedelemszerzésben és a társadalombiztosításiban. A helyi infrastruktúra kiépítésének, fejlesztésének támogatásával elősegíti, hogy a falusi élet- és munkakörülmények fokozatosan közelítsenek a társadalmilag elfogadható szinthez. Külön kormányprogram szolgálja a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását, az ott folyó gazdasági tevékenység élénkítését. E szempontból is kiemelt szerepet tölt be a mezőgazdasági nagyüzemekben folytatott ipari, szolgáltató tevékenységek további fejlesztése, amelyet a kormány külön előnyök nyújtásával is elő kíván segíteni. B. Sz. L. Mindmáig megfejthetetlen, miért terem a Kárpát-medence erdeiben, ligeteseiben a világszerte legaromásabb vargánya. Ahol hazánktól távol megismerték, ragaszkodnak az újabb és újabb száritmányok szállításához. Kis túlzással: aranyat ér a hazai gomba, közülük is a legértékesebb a tinóru. Az elmúlt évben, a tartós szárazság miatt ebből is kevesebb termett, ám az a kevés is jól fizetett, mert jelenleg ez az egyik legkeresettebb exportcikk. Évente tíz- és tízezrek gyűjtik az erdők, mezők soha nem vetett, ám mindig termő vadnövényeinek terméseit, gyökereit, gyógyító hatású virágait, kérgeit. Talán az sem szorul bővebb magyarázatra, hogy a kökény, a som, a szeder, a vadkörte, a vadalma, az erdei szamóca terméséből szűrt valódi szörpök ízére is más országok vevői „haraptak rá” először, sőt a mai napig ott van igazán nagy keletjük ezeknek. A hazai ízlés pedig évente gazdagodik a kivii, a mangó és más, a mi égövünkben nem termő gyümölcsök levével. Mint ahogy vesszük a narancs ital okhoz, jaffékhoz szükséges narancs- és citrom-alapanyagot Görögországból. Izraelből. A vetés, kapálás, permetezés nélkül termő értékes gyümölcsök csakúgy, mint a kiskertekben szedettek, az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat telephelyein hatalmas m ű any.agh o rd óikba kerülnek, majd ezt a nagy mennyiségű anyagot zúzzák, szikkasztják. ülepítik és A Dél-borsodi Áfész 1990- ben az új feltételek figyelembevételével törekszik a kereskedelmi munka javítására. A tulajdonosi viszonyok rendezését, a tagsági érdekek kiemelt kezelését tervezik. Kft.-k megalakulását készítik elő és szándékukban áll több üzletük, vendéglátóegységük. szeszfőzdéjük bérbeadása is. Beruházásra és felújításra, korszerűsítésre mintegy 15 millió forintot fordíthatnak az év során. Hejőpapi- ban már megkezdték egy új ABC építését. A létesítmény Szörppé főzésig így áll a sokféle gyümölcs leve, hatalmas fahordókban az egykor „szebb napokat látott”, a mai napig tokaji borok illatát lehelő, többemeletes tetemvári pincékben. Csorba Pál, az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat miskolci üzemének vezetője szerint úgy főzik a szörpöket, ahogy a kereskedelem rendeli, mindig olyat, a miire éppen szükség van. Nem is tehetnek másként, saját érdékük szerint sem. mert raktáraik olyan szűkösek, hogy abban csupán a napi két műszak termelése fér el. A gyümölcsalapanyagok felvásárlását egyik évben sem korlátozták, sőt, minden évben többet fizetnek érte, ám az értékesítési piacon nagymérvű visszaesés következett be azzal, hogy a szocialista országok 80 szá8 millió forintba kerül. Megvalósításához a helyi tanács 300 ezer forinttal, a lakosság és az áfész-dolgozók társadalmi munkával járulnák hozzá. Tervezik a központi apparátus munkakörülményeinek javítását, korábban más célra használt épületek megvásárlásával. Sajószögeden a műszaki bolt. Ernődön az ABC-áruház, Le- ninvárosban az óvárosi ABC központi fűtését tervezik elkészíteni. Tiszapalkonyán az ABC felújítása szerepel a tervekben. zalékkial kevesebbet tudnak vásárolni, mint eddig. Erősen érezteti hatását a szezonjelleg a belföldi piacon is. Emiatt olykor szombaton és vasárnap is műszakot szerveznék az ellátás zavartalansága érdekében. Csak így érhették el, hogy az elmúlt évben jóval a szilveszter előtt „fejeződött be” az esztendő. hetekkel előbb teljesítették a tervüket. Most a téli hónapok alatt sem kell nélkülözni sehol sem a kamilláit, a hársvirágot, a kakukkfüvet, az ár- vacsalámvirá'got és az ezerjófű-, a galagonya-, a csip- kebogyó-szárítmányokat, a gyógyító, szervezetünket cseppet sem károsító medicinákat. Termett belőlük gazdagon, és szorgalmasan gyűjtöttek mindegyikből megyénk különböző tájain, és hozzá a bizonyítottan jól hasznosítható gyökereket, kérgeket a gyógyszeripar s rém ára. Napjainkban, amikor megyénkben is mind több gondot okoz a növekvő munkanélküliség, mind többen adják a fejüket arra, hogy a nem kívánt mértékben megnövekedett szabadidejüket erdei növények begyűjtésére fordítsák. A másutt már nem hasznosítható fafélékből csomagolóanyagnak valót állítanak elő, szerszám- nyeleket, egyéb faárukat. Ám köziismert, hogy a legjobban .a kamillavirág fizet, egy öttagú család a nyári főszezonban öt nap leforgása alatt, szorgalmas munkával akár ötvenezer forintot is kereshet. így van ez a kam i Havi rágb a n k ül ön ösen gazdag mezőcsáti laposokon, ahol vírágfésűvel gyűjtik be a természet ajándékát. Nagy József szűrik. Kft.-k alakítását tervezik Üzletek, főzelék - bérbe
