Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-23 / 19. szám
1990. január 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Itt a beton, hol a beton? A TÖRTÉNET Tavaly szeptemberben az alig pár hónapja alakult Építőipari és Gépkarbantartó Kisszövetkezet megbízást kapott a Tüzép csemperaktárának uljzatbetonozási munkáira. Mivel az épületben nagy teherrel közlekednék majd a targoncák, a megbízó B—'200-as kaivicsbe - tonból kérte a munkát. A kivitelező kisszövetkezet a BVM miskolci gyárától rendelte a kész anyagot. A bedolgozás közben kifogás merült fel a beton minősége miatt, ezért, a megrendelő leállíttatta a munkát, a kivitelező pedig szakértői véleményt kért az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet miskolci kirendeltségétől. A minőségi vizsgálat 'megállapította, hogy az elkészült aljzatbeton felülete több helyen maliik, porladozik, szilárdsága nem felel meg a B—200-ás minőségnek, annál jóval gyengébb (kb. 60-as). Az anyagot nem jól dolgozták be, a friss betonban nagy a víztartalom, valószínűleg a dolgozók felvizezték az anyagot. A kisszövetkezet kártérítési igényt nyújtott be a BVM-nek azzal az indokkal, hogy tőlük kapták a rossz minőségű anyagot, munkatársad? nem hibáztathatok, mert nem vizezték a betont. A munkát elvesztették, anyagi és erkölcsi kár érte őket. A kért kártérítés összege 70 ezer forint. A BVM anyag- és szállítási költséget volt hajlandó kifizetni, de csak 10 ezer forintot. Hallgassuk az érintetteket! A SZAKVÉLEMÉNYEZÖ (EMI) Az ÉMI miskolci kirendeltségének vezetője, Sze- pesszentgyörgyi Oszkár: — A mi feladatunk az elkészült aljzatbeton minőségi vizsgálata volt, a szakértői véleményt Birkás Sándor készítette el. Egyértelműen kitűnik belőle, hogy a vizsgált beton jóval gyengébb minőségű, mint amilyennek lennie kellene, az is bizonyos, hogy tömörítési problémákat is felfedezhettünk, és jelentős volt a friss beton víztartalma. — Megállapítható-e, hogy a kisszövetkezet dolgozói vizezték fel az anyagot? — Nem állítható minden kétséget kizáróan, előfordulhatott, hogy valóban a BVM- től került ki az a rossz minőségű beton. Tény az, hogy a tömörítés sem volt megfelelő. Birkás Sándor, a szakvélemény készítője: — Ä kisszövetkezet építés- vezetője nem volt jelen a minőségvizsgálaton, csak azt megelőzően jártunk kint együtt a munkaterületen. A vizsgálat időpontjáról nem értesítettük őt. Ismét Szepesszentgyörgyi Oszkár veszi át a szót: — Valóban hiba volt a részünkről, hogy a vizsgálatot kérő kisszövetkezetet nem értesítettük. Így eshetett meg, hogy a kivitelező által kért roncsolásmentes vizsgálat helyett (1500 forintba került volna) roncsolásos vizsgálatot végeztünk. (Kb. 20 ezer forint.) A kisszövetkezet nem volt hajlandó kifizetni ezt a magasabb összeget, ezért a vizsgálat díját elengedtük. A HELYSZÍNEN Az egész csemperaktar alapterülete 250 négyzetméter, ennek a felét betonozták le. Az ominózus aljzat egy női csizma sarkától is porlik, máliliU, homokszerü, tele pórusokkal, kézzel is eltörhető. Targoncák, állványok okozta terhelésre tökéletesen alkalmatlan. Ügy tűnik, ez a beton nem B— 200-as . . . A BETONT KÉSZÍTŐ VÁLLALAT Nagy Árpád, a BVM miskolci igazgatója: — Betonunk ellen minőségi kifogás eddig nem érkezett. Hogy miért fizettük ki a kisszövetkezetnek a közel 10 ezer forintnyi anyag- és szállítási költséget? Ez nem összeg a BVM-nek. Egyetlen hiányosságot fedeztünk fel ennek az ügynek a kapcsán. Mégpedig azt, hogy nem rögzítettük írásban a kisszövetkezet kérését, amelyben finomabb adalékanyagot kért a szokásosnál. Így nem bizonyítható, hogy az ő kérésükre készítettünk ilyen 'betont. Nevetségesnek tartom a kártérítési igényüket is. Aki rossz munkát végzett, vállalja érte a felelősséget, ne másokban keresse a hibát!.. . A TÜZÉP VÁLLALAT Pásztor Ildikó, műszaki ellenőr: — Megrendelésünkben B—200-as kavicsbetonból kértük az aljzatbeton elkészítését, mert nagy terhelést kell kibírnia, hosszú távon. Megrendelésünk a beton szemszerkezetére nem tért ki, csak arra, hogy B—200- as legyen. A betonozáskor többször jeleztem a kivitelezőnek, hogy az anyag tömörítése nem megfelelő, és ha továbbra sem dolgoznak elfogadhatóan, leállítom a munkát, de ők a felszólítás ellenére is ugyanúgy dolgoztak tovább. — Tapasztalta-e, hogy a kisszövetkezet dolgozói felvizezték az anyagot? — Nem. Amint a kocsiról lekerült a beton, azonnal bedolgozták. Víz nem volt a közelben, sem emberük, sem idejük nem volt a vizezésre. — Szállításkor megállapítható volt az anyag minősége? — Jelen voltam az anyag érkezésekor. Földnedves betont hozott a szállító, ránézésre nehéz megállapítani a minőségét. Annyit láttam, hogy valami furcsa ezen a betonon, de transzportbetonról lévén szó, nem gyanakodtam. Igazán gyanússá akkor vált, amikor utókezelték a felületét és az szivacs módjára itta be a vizet. — Felbontják-e a szerződést a kisszövetkezettel? — Nem. De csak akkor fizetünk, ha feltörik a betont, a törmeléket elszállítják és új aljzatot készítenek. Véleményem szerint, az építésvezetőnek látnia kellett volna, hogy valami nincs rendben az anyaggal, vissza- küldhette volna azonnali reklamációval a BVM-nek. A SZÁLLÍTÓ A betont Batári István magánfuvarozó szállította. Indulatos lesz, amikor felmerül a gyanú, esetleg nem oda vitte a BViM-ből kihozott anyagot, ahová megrendelték. — Szállító- éj fuvarlevéllel tudom bizonyítani, mikor jöttem ki a BVM-ből és mikor értem oda a munka- területre. Néhány perc volt az egész, mivel a távolság kb. 500 méter. Sok idő kellett volna ahhoz, hogy elvigyem más helyre a jó minőségű anyagot, azt ott lepakolják, felrakjanak helyette egy másikat. Ezzel kockára tettem volna a munkámat és a becsületemet néhány forintért. Nem éri meg. A KIVITELEZŐ Soós Vincéné, az Építőipari és Gépkarbantartó Kisszövetkezet építésvezetője: — A BVM állításával szemben, én nem kértem finomabb adalékanyagokat a szokásosnál. Amikor megérkezett a beton, eszembe sem jutott kételkedni abban, hogy a nagyhírű BVM nem azt az anyagot küldi ki, amit kértem. Akkor vált gyanússá, amikor az utókezelésnél azt láttuk, hogy úgy issza be a vizet, mint a szivacs! Mi kértük a szakértői vizsgálatot, amire még meg se hívtak. A szakvélemény szerint a friss betonban nagy volt a víztartalom. Mi nem vizeztük fel, az biztos! Ugyan mi érdekünk fűződött volna hozzá? Rendes munkát akartunk végezni! Minőségi kifogás merült fel a tömörítés ellen is. Mutasson nekem csak egy olyan embert, aki homokból és vízből, minimális cementmennyiséggel B—200-as minőségű betont tud döngölni! Ha a cement, mint kötőanyag kevés benne, a homokot döngölhetem akármivel, abból nem lesz beton! Sivák Ernő elnök: — Szerintünk emberi mulasztás történt a BViM-ben, s csak azért nem volt élet- és balesetveszélyes, mert az anyag aljzatbetonba került, nem teherhordó szerkezetbe. Ha ilyen minőségű betonból terasz, vagy erkély készül, a zsalu kivétele után leszakad, mondanom sem kell, milyen következményei lehetnek! — A betont vegyileg ele- meztetjük. Közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha az eredmény a kezünkben van. Vállaljuk esetünkkel a nyilvánosságot akkor is, ha a beruházó vállalatok bizalma megrendül bennünk, esetleg hosszú ideig nem kapunk megbízásokat. Aczél Éva Halastavak rekonstrukciója Most, hogy jelentős mértékben emelkedett a sertés- és a mar,halhús ára, a korábbinál is nagyobb -keletje lesz a halhúsnak. Bár a halel-lá- tásit megyeriken kívül lévő halgazdaságokból is segítik, jelentős szerepet játszik ebben például a Tokaji Halászati Szövetkezet is. Miinél jobban megfeleljen ennék a feladatának, már a korábbi években növelte halastavainak számát, ezzel együtt területét. A Tisza mellett ezekből kifogott, illetve ott tenyésztett pontyokkal tudta kielégíteni a keresletet. Jelenleg mintegy 50 hektárnyi területet foglal el a kezelésében lévő 5 halastó, amelyet a Tisza vizével táplálnak. Ez a magyarázata, hogy az itt tartott pontyok „folyami ízűek”. Az idők folyamán igényibe vett „elöregedett” tórendszer most felújításra kerül. Mintegy 8,5 millió forintos állami támogatással újítják meg a tavakat. A folyamatos ellátást figyelembe véve, egyszerre 2 tó felújítására kerül sor. A további 3 tóban továbbra is pontyökat tartanak, zömmel 3 éves, piacképes halakat, amelyékkel az ellátást folyamatossá teszik. Ugyancsak felújításra kerülnek a Harsány község határában lévő halastavak is. Az üzemen kívüli tavak felújítását szükségessé teszi, hogy egyre gyarapodik a horgászok száma. — akiknek horgászó víz is kell. A felújítás teljes anyagi fedezetét még meg kell keresni, de a Bükkalja Dél-borsodi Vízgazdálkodási Társulat saját fenntartási keretéből már megkezdte az egyik tó felújítási munkálatait. Remény van a folytatásra is. Szögiben már metszenek A jó gazda már januárban készül a szüretre. A múlt hét végén metszették a szólót Hegyalján. Bodrogszegiben, a bekecsi Hegyalja Tsz bérelt tábláin csattogott az olló. Sütött a nap, hó csők o laposabb részeken maradt, az emberek nem fáztak . . . Ám a helybeliek úgy tartják, hogy a januári enyheség csak átmeneti, s kutya még nem ette meg a telet. Balogh Imre felv. Miskolcon is megalakult a csoportjuk Zöld pártosok találkoztak Döbbenetes diaképekkel ismerkedhettek meg az elmúlt héten a miskolci Technika Hazáiban a Zöld Párt alakuló, miskolci csoportjának tagjai, illetve az érdeklődők. A dr. Gyulai Iván által összeválogatott előadásban információkat szerezhettek a Sajó-szennyezés té- nyeiről, megrémülhettek a báfoo.nyi foszgén szállításakor tapasztalható könnyelműségekről és sok, más régiónkat veszélyeztető környezetszennyezésről. A megismerés azonban kevés, cselekedni kell. Ez a felismerés vezeti országszerte a Zöld Párt csoportjainak megalakulását csakúgy, mint a miskolciét. A csütörtöki találkozón talán csalódtak néhányan, hogy nem kész programmal várták a szervezők a gyűlést, de mint elhangzott, ez egy folyamatos munka eredménye kell hogy legyen, amit közösen kíván kialakítani a helyi csoport. Attól ugyanis — a fentiek bizonyítják —, nem kell félnünk, hogy nem lesz mit tartalmaznia e programnak, hiszen köztudott, hogy térségünk környezetszennyezése és környezeti állapota az egyik legkritikusabb az országban. Több mint százan vettek részt e találkozón, ahol megválasztották a helyi ügyvivőket is. így dr. Förster Gyula, Ignácz Erzsébet, Tóth Andrea, valamint Tompa András töltik be ezt a funkciót. Megválasztották az országgyűlési képviselőválasztásokon induló jelöltjeiket is, ám erről e héten, a keddi sajtótájékoztatót követően tudhat meg többet a szélesebb körű nyilvánosság. M-iskolcnak mind a négy körzetében indulnak a Zöld Párt képviselői, arra számítva, hogy céljaik az egyén, a társadalom minden rétegét érintik, s pártok fölött álló érdekeket szolgálnak. Érdekessége volt még az alakuló ülésnek, hogy az érdeklődők, a párttagok, gyermekeiket is elhozhatták a rendezvényre, ugyanis a szervezők természeti ismereteket gyarapító programokkal gondoskodtak foglalkoztatásukról. Apáink és gyermekeink... N em közönségsikerre számító divat és nem is valamiféle gesztusértékű magatartás az oka, hogy napjainkban egyre több szó esik az Öregekről és a fiatalokról, mint a társadalom legnehezebb helyzetben levő tagjairól. Nem retorikai fogás, hanem a való élet parancsa, Hogy a közéleti megnyilatkozásokban, hivatalos állás- foglalásokban és baráti beszélgetésekben egyaránt szó esik a nyugdíjasokról is, meg a pályakezdő ifjakról is. Vállukon hordott évtizedek terheitől megroppant szüléink filléres gondokkal küszködnek, és valljuk meg őszintén, sokezres nagyságrendben máról holnapra élnek, segítő kezeket keresve. Mondom ezt egyfelől a szomorú tényeket tükröző statisztikai adatokra hagyatkozva, másfelől pedig a szerkesztőséghez érkező levelek és telefonhívások szivet szorító tartalmának ismeretében. Tudom, legtöbbünket nehéz helyzetbe hoz az a válságos gazdasági helyzet, melynek kialakulásában jószerivel statisztaszerepünk is alig volt, de a legjobban a kisnyugdíjasokat és az életet most kezdő fiatalokat sújtja. Magam részéről ezért nem tudok azonosulni azokkal, akik szónoki fogásnak, netán politikai boszorkánykonyha föztjének tekintik a segíteni akarás kitapinthatóan őszinte megnyilvánulásait. A nyugdíjasoknál időzve, bizonyíték erre a szakszervezetek megannyi jóakoratú kezdeményezése, vagy, hogy a közelmúlt napokra hivatkozzam, a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének nemrég tartott nyugdíjas fóruma. A szervezet egyik vezetője a közlésre szánt állásfoglalás-tervezetet azzal tette az asztalomra, hogy kissé kemény szöveg. Amikor elolvastam, majd pedig kollégám, aki a rádió képviseletében részt vett a fórumon, beszámolt a rendezvény szellemiségéről, úgy éreztem, nem a szöveg kemény, Hanem a helyzet, a létminimumot követni nem tudó apáink helyzete embertelenül kemény. Ezért sem lehet belenyugodni abba, hogy egy élet munkájaként megszerzett jog, amit mi nyugdíjnak nevezünk, hovatovább egyfajta szociálpolitikai juttatás, netán a kiszolgáltatottság forintokban kifejezett jelképe legyen. Az öregek segítése társadalmi feladat - cseng fülembe az oly sokszor, és oly ügyesen elhelyezett, szlogen színvonalára degradált mondat. Azt hiszem, az általánosságokból múlhatatlanul szükséges a konkrét tennivalókhoz közelíteni, mert a jelenlegi alacsony nyugdijak - ahogy az MDF állásfoglalása is kimondja, az életkörülmények rosz- szabbodása miatt már-már a kiszolgáltatottság érzését hordozzák. Márpedig egy emberarcú társadalom ezt nem tudja elviselni - mégoly nehéz gazdasági helyzetben sem, mint amilyenbe mi kerültünk. Ezért az annyira jogos kérések ne tűnjenek követeléseknek. N ehéz szólni érzésektől mentesen a kisnyugdíjasokról és a pályakezdőkről, mert voltaképpen azokra gondolunk, akik legközelebb állnok hozzánk: szüléinkre és gyermekeinkre. A szülőknek pedig a tiszteleten és a megbecsülésen kívül ugyanúgy kijár a biztonságos, emberhez méltó élet - mint az otthonteremtés, a családalapítás és a pályakezdés terheit hordozó gyermekeinknek. Azt hiszem, a tegnap értékeinek átmentése a mai cselekedetek pillérjein a holnapba — valahol itt kezdődik. Pauiovits Ágoston
