Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

li\ r~ XLVI. évfolyam, 19. szám ü 1990. január 23. n Kedd Ltl. iU íi Ára: 4,30 Ft j POLITIKAI NAPILAP ~ ITT A szakszervezetek koordinációs tanácsának ülése Volt egyszer egy bánya A szakszervezetek ragasz­kodnak abhoz, hogy az ál­lami vagyon védelméről szóló törvény,javaslatokat, az Országgyűlés az alkalmazotti részvényvásárlási program tervezetével együtt tárgyalja — így döntött a SZOT-ba tömörült Szakszervezetek Országos Koordinációs Ta­nácsa hétfői ülésén. A tes­tület megállapodott abban is, hogy a Munka Törvény- könyvében olyan módosítá­sokat kezdeményeznek, ame­lyekkel jogilag is garantál­ják a munkavállalói érde­kék képviseletének lehető­ségét az állami tulajdonú vállalatok átalakitásában. Az OKT az előzetesen meghirdetett napirenddel el­lentétben most nem tárgyalt a szakszervezeti vagyon ke­zelésének, a szakszervezeti bank létesítésének kérdései­ről. ezekről a következő ülé­sen, a szövetség alapokmány- tervezetének idevonatkozó fejezeteivel együtt lesz szó. Az első napirendi pont tárgyalása után. a tanács zárt ülésen folytatta mun­káját, ahol több más kérdés mellett megvitatták, hogy a s z aiks zervezetek el égség esm e k (Folytatás a 2. oldalon) Mától: Országgyűlési ülésszak Túlfeszített program A század elején fedezték fel, kutatták meg a Farkaslyuk alatt levő szénmezöt, s 1914- ben került sor az új bánya nyitására. Azóta 76 esztendő telt el, s emberek ezreinek adott kenyeret, megélhetést, jó szerencsét, reménységet a bánya. A bánya, amelynek lé­téhez emberek, családok kö­tődtek, kötődnek, bányászok, akik bíztak abban, hogy az üzem megmarad, nem zárják be, mint a többit, itt a megye északi részén. A sort Borsod- nádasd nyitotta meg, majd űz MDF országgyűlési képviselőjelöltje mondja: „Irodai lomokat égettek a főügyészség udvarán” Mint lapunk tegnapi szá­mában beszámoltunk róla, a Szabad Demokraták Szövet­ségének szombat esti válasz­tási nagygyűlésén dr. Matyi László, az SZDSZ miskolci csoportjának ügyvivője töb­bek között bejelentette: Bor­sod megyét is elérte a Dutia- gate botrány. A bejelentést arra alapozta, hogy előző na­pon, vagyis pénteken, össze­fűzött iratokat égettek Mis­kolcon, a megyei főügyész­ség udvarán. Az égetés té­nyét fényképfelvételekkel tudják bizonyítani. Elhang­zott még, hogy határozot­tan felkérik az illetékese­ket, indítsanak vizsgálatot az iratégetés ügyében és ar­ról tájékoztassák a közvé­leményt. A bejelentés természetesen nem maradt hatástalan a nagygyűlés résztvevői köré­ben, az emberek többsége azonnal a Belügyminisztéri­umban zajló botrányos ese­ményekkel hozta összefüg­gésbe a dolgot. Tegnap, a délelőtti órák­ban, felkerestük dr. Boholy Zoltán megyei főügyészt: — Kezdődött-e vizsgálat az iratmegsemmisítés ügyében? — Szó sincs iratmegsem­misítésről. Mint ismeretes, dr. Deák András megyei fő­ügyész január 3-án nyug­díjba ment. Huszonnyolc évig volt megyei főügyész, szekrényeiben, asztalfiók .iái­ban nagyon sok jegyzet, be­szédvázlat, meghívó halmo­(Folytatás a 2. oldalon) következett Somsály, Egercse- hi és most Farkaslyuk. Mert tegnap, Farkaslyukon is be­zárt, meghalt a bánya. Dél­előtt 11 óra 20 perckor meg­jelent az akna bejáratánál az a szerelvény, amely az utolsó szállítmányt hozta a napra, a Xl-es ereszke 60-as számú frontfejtésére'. Hetvenhat esz­tendő alatt 15 millió 433 ezer tonna szenet adott a farkas- lyuki bánya — jelezte c sze­relvényre kapcsolt, fehérre festett csillén a felirat. Álljon itt emlékeztetőül azoknak a neve, akik az utolsó tonnákat a fronton lefejtették, csillékbe rakták, és 1990. január 22-én a felszínre küldték. Valameny- nyien vájárok: Dér Sándor, Jónás Sándor, Verböczi Zoltán, Nyilas Sándor, Krajcsi Béla, Nagy G. Gyula, Kovács Lász­ló, Kovács N. István, Horváth István, Imre György, Krisztián Imre, Szőke András, Turcsányi Tamás, Nagy Gy. István, Sí­pos Attila, Naán István, Sza­bó József és végül Török Jó­zsef harmadvezetö frontaknász. Fotó: Fojtán László Az előzetes elképzelésekkel ellentétben, túlfeszitett prog­ram vár az Országgyűlésre a kedden kezdődő ülésszakon. A Parlament, a kormány, a pártok és az érdekképviseleti szervek között megtartott de­cember eleji tárgyalásokon ugyanis, az az általános véle­mény fogalmazódott meg, hogy a jelenlegi plénumnak mát csak 8-10 törvényt kellene megalkotnia. Azokat a törvé­nyeket, amelyek feltétlenül szükségesek az ország kormá- nyozhatóságának, az átme­net békés jellegének megőrzé­séhez. Azóta az élet sorra- rendre rácáfol erre a megál­lapodása, s szükségszerűséggé vált jó néhány olyan törvény megalkotása, illetve módosítá­sa, amelyeket későbbre terve­zett, vagy már az új Parla­ment számára örökségül hagy­ni szándékozott a jelenlegi Or­szággyűlés. Ennek köszönhetően a ked­den kezdődő és négynaposra tervezett ülésszakon 24 < tör­vénytervezet, törvénymódosítá­si, határozati és személyi ja­vaslat szerepel a plénum ter­vezett programjában. Emellett az Országgyűlés tagjainak dönteniük kell 11 önálló kép­viselői indítvány sorsáról, pon­tosabban arról: tárgyalják-e ezeket az indítványokat, avagy leveszik napirendről. Ugyan­csak határozniuk kell arról: mi legyen a decemberi ülés­szakról elhalasztott — s azóta mintegy 40-re szaporodott — interpellációkkal és kérdések­kel. Az OTP fut a pénze után Mik a kamatot Az OTP arra törekszik, hogy a betétek átlagos kamata ne le­gyen alacsonyabb az árindexnél, ezért ebben az esztendőben átlagosan 6 százalékkal emelkednek a kamatlábak — jelentették be az OTP hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. A felsorolt adatok tanúsága szerint a pénzintézet rákényszerült erre a lépésre, mert különben félő, hogy tovább csökken a betétek állománya. A megtakarítások utoljára 1986-ban növekedtek — ösz- szesen 24 milliard forinttal. Ebből mindössze 9 százalék adódott a kamatjóváírásból. A lakosság megtakarítási kedve azóta folyamatosan csökken. Tavaly az év eleji 231 milliárd forint összegű lakossági betétállomány 24 milliárd forinttal apadt. De­cember 31-ére a jóváírt ka­matok hozták egyensúlyba a mérleget, a 28 milliárd forint kamat eredményeként 235 milliárdra nőtt az állo­mány. A valuta,forgalom jelentős mértékben bővült: míg 1988- ban 1,2 millió alkalommal 8.5 milliárd forint értékű valutát vásárolt a lakosság, tavaly 2,5 millió tételben, 17,3 milliárd forintnyi valu­tát adott el az OTP. A la­kosság 1989-ben 1 milliard forintnyi valutát helyezett el OTP-számlákon, így az azokon lévő teljes összeg 23 milliárdra rúg. (Folytatás a 8. oldalon) Válni akarnak Az elégedetlen körömiek Riportunk az 5. oldalon Nem mind arany, ami fénylik? Tegnap megkezdődött a szokásos, január végi téli vá­sár. Állítólag minden eddiginél szervezettebben, hiszen - amint azt mi is közreadtuk - a Gazdasági Kamara bel­kereskedelmi tagozata egyeztetett a ruházati tagvállala­tokkal, felmérve a készleteket is. S például ezek ismere­tében nem tettek javaslatot a vásár befejezésének időpont­jára. Egyébként az árualap országosan 10-20 százalékkal nagyobb a tavalyi téli vásárénál, az átlagos árengedmény 20-40 százalék. Béletoppanv.a a vásár dél­előtti, dél körüli sűrűjébe Miskolcon, bizony nem egy helyütt azt ' tapasztaltuk, hogy ez a sűrű nem is olyan sűrű ... Sőt, helyenként még az is megfogalmazódott ben­nünk, hogy nem mind arany, ami fénylik. Ez jutott eszünk­be, amikor örvendeztünk a megyeszékhely sétálóutcájá­nak egyik, egyébként köz­kedvelt boltja, a Gólya Áru­ház kirakata előtt, s olvas­tuk: 40 százalékos árenged­mény. Belül azonban a tá­gas bolt 1-2 négyzetméte­rét alig foglalta le csak c néhány kabátka, téli sapka, árengedménnyel . . . Mellettük a Merino mé­teráruház viszont megtömte kirakatát 40 százalékos ár- engedményü anyagokkal, összesen 25 (!) különböző, szebbnél szebb anyagot szá­moltunk meg, ami a Cent­rum Áruház árukínálatához viszonyítva sem kevés. (Folytatás a 8. oldalon) Most árengedménnyel vásárolhatjuk meg a gyermekcsiz­mát. S ha kinövi a nagyobbik, ősszel jó lesz a kicsinek . . . Ü, mujmiyuwL. mull—iWBWWfM—M—B

Next

/
Oldalképek
Tartalom