Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-22 / 18. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. január 22., hétfő Vita a megyei lapokról Nyílt levél az Országgyűlés elnökének A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének a Jász- Nagy.kun-Szolnok megyei néplapnál dolgozó újságírói kezdeményezték, 'hogy az Országgyűlés tisztázza a me­gyei napilapok helyzetét is, ne csak deklarálja, hanem segítse elő a lapok semle­gessé válását. A szolnoki nyilatkozattal, amelyet nyílt levélként az Országgyűlés elnökének küldtek meg, az .Észak-Magyarország újságíró közössége is egyetért. Az alábbiakban közöljük a nyílt levelet. Tisztelt Elnök Ür! Az Országgyűlés kulturális bizottsága 1990. január 16- án foglalkozott a megyei napilapok helyzetével. A bi­zottság állásfoglalása szerint Tudomásunkra jutott, hogy a megye egyetlen megyei terjesztésű napilapját, az .Észak-Magyarországot, illet­ve a lapkiadó vállalatot, a ■közeljövőben egy úgyneve­zett korlátolt felelősségű társaság keretében akarják működtetni. Tudni kell, hogy a megyei lapkiadó vállalat — amely eddig is többmil­liós hasznot „hozott” évente, például lakossági hirdeté­sekből — a Magyar Szocia­lista Párt vállalata. Már ön­magában ez a tény is mu­tatja, hogy az Észak-Ma- igyarország, mint ahogy ezt magukról terjesztik, nem le­hetett — és nem is volt — független, demokratikus i neműi a:. Független, szuverén, sza­bad sajtót akarunk! Nem­csak érzelmi alapon, érdeke­inkből következően, hanem, mert hitünk szerint ezt igénylik olvasóink is. Mi pe­dig értük vagyunk, az olva­sót szolgáljuk, és mind job­ban akarjuk szolgálni, mert a piac kérlelhetetlen, a ver­seny éleződik. Az újságíró pedig szívesen azonosul az olvasóval, és kiváltképpen a szuverenitás pártján van, ■meTithögy szellemi tevékeny­ség enélkül nehezen képzel­hető el. Az a véleményünk, hogy párt, avagy bármilyen hatalmi függőség korlátozza a szabad sajtó mozgásterét. Ezért nem támogatjuk sem az egypárti, sem a többpárti, sem más szervezeti irányí­tást és tulajdonlást. Mindebből az is követke­zik, hogy semmiféle vagyon- mentési szándék nem vezet bennünket. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy nem fel kell gyorsítani a megyei napilapok semlegessé válá­sát. Ezzel a törekvéssel egyetértünk, hiszen hónapök óta folyik a vita a megyei napilapok önállóságáról anélkül, hogy megnyugtató, az újságírói munkát segítő megegyezés született volna. Önállóságunk eddig csak deklarált és nem valóságos, hiszen a lapok, a kiadó vál­lalatok tulajdonosa a Ma­gyar Szocialista Párt. Adó­zott nyereségünk felét az MSZP-,nek fizetjük be. Kér­jük a Tisztelt Országgyűlést, hozzon olyan döntést, amely­nek alapján a megyei napi­lapok önállósága nemcsak deklarált lesz, hanem tény­leges. Teremtsen olyan hely­zetet, hogy a megyei napi­lapok ne legyenek egyetlen néplap. (Ezt a valótlanságot a szerkesztőség még most, az ellenzéki pártokkal való tárgyalások előtt néhány ■nappal is hangsúlyozta.) A miskolci ellenzéki pár­tok, mint eddig is, most is tiltakoznak mindenféle va- gyonátmentési akcióval-szemben! Nem akarjuk, hogy ez a sok millió forint to­vábbra is egy pártot, vagy homályos érdekeltségű, úgy­nevezett kft.-t gazdagítson! Tiltakozunk az ilyen titkos akciók ellen! Álláspontunk az MSZMP-vel, tavaly nyá­ron folytatott tárgyalásunk óta változatlan: az egyetlen megyei napilapunk legyen a ■megyéé, a megye lakosságáé. nyereséggel gazdálkodott. Ez azonban a jövőben egyrészt nagymértékben csökken a papír- és a nyomdai költ­ségek emelkedése miatt, másrészt volna „házon be­lül” mire fordítani. Mert amikor a világban az infor­mációáramlás forradalma is zajlik, mi még század eleji körülmények között, modern technikai eszközöket nélkü­lözve készítjük lapunkat. A szerkesztőség — és kizáró­lag csak a szerkesztőség — ezért .gondolkodik egy, az új kihívásoknak a mai és a holnapi feladatoknak jobban megfelelő feltételek megte­remtésén. (A pontosság ked­véért hangsúlyozzuk: ez csak elképzelés, gondolkodás a jövőről, érdemben még csak a tárgyalási szintig sem ju­tottunk el.) Ami a vagyon témakörét illeti, eddig abba a szerkesztőségnek nem sok beleszólási lehetősége volt. Reméljük, hogy ez megvál­munkálkodunk. Ennek meg­felelően közöljük például a miskolci ellenzéki pártok minden közleményét, és eb­ben a szellemben ajánlottuk fel minden, a választásokon résztvevő párt és szervezet számára lapunk hasábjain az esélyegyenlőséget az elő­készületek során. Szándékunk tisztességes, és köszönettel vesszük, ha ehhez segítséget kapunk va­lamennyi párttól, de termé­szetesen leginkább olvasó­inktól. (Folytatás az 1. oldalról) Mindez az állítás szá­munkra igencsak a megle­petés erejével hatott, s igaz­ságtartalmában — fogalmaz­zak finoman — erősen ké­telkedünk. Ilyen kft. meg­alakulásáról ez ideig a szer­kesztőség egy dolgozójának sem (a főszerkesztőtől a gya­kornokig) nem volt, s ma sincs tudomása. Volt, van viszont elképzelés a szer­kesztőség kollektívájának egy olyan átalakulásról (po­litikai, gazdasági), amely (akár kft., de nem egysze­mélyes !, akár részvénytár­saság formájában), teljes, minden párttól, sőt a me­gyei tanácstól is független megyei, néplap létrehozására nyújt módot. Sőt ez egyre határozottabb követelése a kollektívának! Ezek után térjünk vissza Juhász Pálhoz, pontosabban az előadásához. Mindenki által közismert nehéz gaz­dasági helyzetképet vázolt fel: hatalmas adósságállo­mány, ezt bizton felvállalni tudó gazdaság hiánya stb. Ennek alapján kifejtette: a magyar gazdaság válságát, folyamatos lezüllését. aprán- kénti reformokkal nem lehet megállítani. Az állami tu­lajdonon alapuló, felülről vezérelt gazdasági rendszer megbukott. Létre kell jönnie a magántulajdon legkülön­bözőbb formáinak, az egyé­ni vállalkozói tulajdontól a szövetkezeti és részvénytár­sasági tulajdonon át a bizto­sító társaságok és bankok tulajdonosi szerepvállalásá­ig. A piaci verseny döntse el, hogy melyik forma lesz az uralkodó. Az SZDSZ-nek nincs csodaszere a magyar gazdasági válság megoldásá­ra, csak azt tudja megmon­dani, mit segít, támogat, s mit akadályoz — mondta az előadó. Igazából akkor lép előre az ország, ha sokrétű politizálás és gazdálkodás alakul ki. Juhász Pál előadása után — részben a feltett kérdé­sekre válaszolva — felszó­lalt Magyar Bálint, az SZDSZ országos ügyvivője is. Mindenekelőtt a mai ma­gyar politikai palettán meg­jelent pártokról és az SZDSZ-nek hozzájuk fűzött, illetve fűzhető kapcsolatáról beszélt. Kijelentette: az MSZMP- vel, az MSZiP-vel soha nem tudnak koalíciót, együttmű­ködést elképzelni. ■Nem volt hízelgő véle­ménnyel a Magyar Néppárt­ról sem. Nem tartják part­nernek, nem kívánnak ve- jük kooperálni, hisz ez a párt nem más, mint a HNÍF egy­Tiltakozó levél Encsről Miért késik a bérreform ? A miskolci ellenzéki pártok nyilatkozata ddr. : A megye képviseletét ma a megyei tanács látja el, ezért ennek .a lapnak és a lapki­adó vállalatnak tanácsi ke­zelésbe kell .kerülnie. Erre az esetre is érvényes az MSZMP—MSZP ingatlanát­mentési praktikákkal kap­csolatos álláspontunk: ha javaslatunk ,nem talál meg­hallgatást, ezeket a tényeket i,s felhasználjuk választási kampányunkban! Miskolc, 1990. január 18. Magyar Demokrata Fórum, Kisgazdapárt, Fidesz, Sza­bad Demokraták Szövetsége, Magyarországi Szociálde­mokrata Párt miskolci szer­vezetei. A szöveg hiteléül: dr. Furmann Imre, az MDF Országos Elnökségének tagja. Az Eszak-Magyarország Szerkesztőségének válasza néplap jelleg erősítésén vagyunk közömbösek a tu­lajdonkérdésben, mint azt az Országgyűlés elnökéhez írt nyílt levélhez való csatla­kozásunk is kifejezi. A nye­reséget illetően igaz, az utóbbi években a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat A MUOSZ, mind pedig a Nyilvánosság Klub azonnali intézkedést vár a parlament­től a megyei lapok helyze­tének rendezésére. A sok millió vidéki lakos válasz­tásokra való felkészítését veszélyezteti az a múlt heti MSZP elnökségi döntés, amelyet a .megyei kiadók kaptak kézhez, s mely sze- a naponta 1 millió 250 ezer példányban megjelenő me­gyei lapokat az MSZP to­tozik. Tény, hogy a megyei lap­kiadó vállalatok így a Bor­sod megyei is jelenleg az MSZP tulajdona. (Tény, ezt sokan vitatják. Mi is.) Ezzel együtt a lapszerkesztésfoen már most is a demokratikus vábbra is kizárólagos tulaj­donának tekinti. .Emlékezte­tünk arra, hogy az Ország­gyűlés kulturális bizottsága is egyetértett a szakma azon állásfoglalásával, mely sze­rint már a választásokig is nemzeti tájékoztatási esz­közként kell kezelni a me­gyei lapokat, mert ezek mo­nopolhelyzetet megközelítő módon uralják a fővároson kívüli Magyarország írásos tájékoztatását. Az Encsi Bútorgyár szer­vezett dolgozói nevében til­takozunk a dolgozók széles rétegeit hátrányosan érintő és a tűrőképesség határát súroló rendeletek kiadása ellen. Az életszínvonal rohamos csökkenésének megakadá­lyozása érdekében, józan megfontolás alapján köve­teljük az alábbi intézkedé­sek soron kívüli megtételét: 1. A családi pótléknak gyermekenként havi 500 Ft- tal történő felemelését 1990. február 1-jei hatállyal. 2. A lakásépítési kölcsö­nök törlesztésével kapcsola­tosan, a lakosságot sújtó rendelkezés hatályon kívül helyezését, mivel az ellen­tétben áll a kölcsönszerző­dések feltételeivel. 3. Követeljük a bérek ren­dezését az infláció és az ár­emelkedés mértékével ará­nyosan. A népgazdaság egyes területein, a költségvetésből finanszírozott intézmények­nél központilag történik a bérrendezés. Ezzel szemben a termelő üzemek a nehéz gazdasági helyzet miatt nin­csenek abban a helyzetben, hogy érdemleges bérfejlesz­tést tudjanak megvalósítani. Ennek hiánya elégedetlensé­get szül és rontja a munka­morált. A bérreform megva-- lósítása évek óta indokolat­lanul késik. Országos szin­ten a termelő üzemekben havi 500 Ft/fő béremelést kell 1990. január 1-jétől kez­dődő hatállyal, központi for­rásból végrehajtani. Ügy érezzük, tiltakozásunk megalapozott, követeléseink teljesítése elősegíti a terme­lés hatékonyságának növelé­sét, csökkenti a dolgozók rossz közérzetét. Az Encsi Bútorgyár szervezett dolgozói A MUOSZ és a Nyilvánosság Klub állásfoglalása fajta átmentése. Ugyanez az elhatárolódásuk a Hazafias Választási Koalícióval szem­ben is. Kihangsúlyozta: megpró­bálják a novemberi népsza­vazáskor kialakított válasz­tási koalíciót fenntartani. A Fidesszel szoros, ragyogó az SZDSZ kapcsolata, a kis­gazdákkal és a szociálde­mokratákkal viszont már korántsem felhőtlen. „Az utóbbi párt kokettálása a hivatalos szakszervezetekkel aggaszt) bennünket” — mond­ta. Magyar Bálint legdiploma- tikusabban a nagy ellenfél­ről, a . Magyar Demokrata Fórumról szólt, megemlítve, hogy ez a párt a legnagyobb riválisuk, de nem zárják ki a választások után az SZDSZ—MDF koalíciót. Egyébként az MSZP kor­mányba kerülésének az esé­lyét 15—20 százalékra tak­sálta, s ez az esély szerinte egyre csökken. A szombati nagygyűlésen bejelentették az SZDSZ me­gyénkben induló képviselő­jelöltjeit is. íme a névsor: Miskolc, 1. számú válasz­tási körzet: Latrán Béla ge­ológus; 2. sz. vk.: dr. Matyi László ügyvéd; 3. sz. vk.: Tímár Éva színművész; 4. sz. vk.: dr. Bodó Pál egye­temi adjunktus. Mezőkövesd és környéke; Koncz Gábor színművész; Leninváros és környéke: dr. Zabos Géza állatorvos; Kazincbarcika és környéke: Csorba Piroska 'tanárnő; Edelény és környé­ke: dr. Hatvani Zoltán köz­gazdász ; Encs és környéke: dr. Dobozy József fogorvos; Sárospatak—Sátoraljaúj­hely és környéke: Juhász Pál agrárközgazdász. Bejelentették azt is, hogy a helyi képviselőjelöltek szerdán, január 24-én, este fél 7-kor mutatkoznak be a választópolgároknak, ugyan­csak a Rónaiban. Hajdú Imre Májusban felveszik hazánkat az Európa Tanácsba? Magyarországot májusban ■felveszik az Európa Tanács­iba, amennyiben a március végi általános választások teljesen szabad és demok­ratikus körülmények között zajlanak le — közölte szom­baton a Miaindcsi Simbun cí_ mű japán lap Strasbourg- ■ból keltezett tudósítása. Az Európa Tanácstól származó értesülések szerint a 23 or­szágot tömörítő szervezet pozitív döntése csaknem biz­tosra vehető. Amint arról Tanigucsii tudósító beszámol, ■a csatlakozási kérelem vég­ső elbírálására az Európa Tanács végrehajtó bizottsági ülését követő kabinetérte­kezleten döntenék majd, fi­gyelembe véve annak a 40 tagú megfigyelőcsoportn.ak ■a jelentését, amelyik a vá­lasztások lebonyolításának a körülményeit a helyszínen tanulmányozza majd. Magyarország teljes jogú tagként való csatlakozása lesz az első eset, hogy a Varsói Szerződés egyik tag­államát felveszik a szerve­zetbe — állapítja meg a ■Mainicsi Simbun, azt is va­lószínűsítve, hogy a többi kelet-európai ország is kéri majd a felvételét. Tájékoztató a lakosság által fizetendő víz- és csatorna­szolgáltatási díjról, annak (megállapítási és számlázási rendjéről A lakossági víz- és csatornadíjak 1990. január 8-i vál­tozásával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk a fogyasztókat. A VÍZ- ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁS DÍJTÉTELEI Az Országos Arhivatal elnökének 6/1990. (ASZ. 1.) sz. ármegállapítása alapján a vállalatunk által 1990. ja­nuár 8-tól alkalmazható lakossági dl jak fa következők: — ivóvízdíj 9,10 Ft/mn — csatornadíj 3,80 Ft/m:l együtt: 12,90 Ft/m:l A díj alapja a fogyasztott-feíhasznált vízmennyiség. Amennyiben a vízmérő nem működik, vagy nem ol­vasható le, úgy a fogyasztott mennyiséget arányosí­tással kell megállapítani. VÍZÓRA-LEOLVASÁS Vállalatunk a kötelezően előírt egyszerivel szemben, a lakossági vízórákat döntő többségében évente négy­szer olvassa le. Amennyiben a leolvasás valamilyen ok miatt meghiúsul — pl. az ingatlan zárva, az óra víz alatt van, a vízóraakna nem nyitható fel stb. —, ún. önleolvasó kartont kézbesítünk, melyet a tulajdo­nos kitöltve, vállalatunknak díjmentesen visszaküld­het. Itt hívjuk fel szíves figyelmüket, hogy a vízórák le­olvasható állapotának biztosítása a fogyasztó feladata. SZÁMLÁZÁS Az áremelés csak a január 8-a utáni vízfogyasztásra vonatkozik, az azt megelőző fogyasztás régi áron ke­rül számlázásra. A vízdíjszámla alapja az előző és az utolsó óraáliás közti különbség, vagy az előző év azonos időszakának átlagából arányosított mennyiség. Amennyiben sem a (megkísérelt leolvasás, sem az ön- leolvasó karton alkalmazása után nem kapunk tény­leges óraállást, a számlázás alapja a fent említett átlag. Fentiek alapján egyéves ciklusban 4 db vízdíjszámla készül, mely kézbesítéskor esedékes. Fontos tudnivaló, hogy a számlázás alapja a vízórán átfolyt vízmennyiség, tehát a belső meghibásodásból eredő vízelfolyás is tényleges felhasználásnak minő­sül. MISKOLCI VÍZMÜVEK, FÜRDŐK ÉS CSATORNÁZÁSI VÁLLALAT Mii is akarnak a szabad demokraták? párt politikájának a kiszol­gálói sem, a lapkiadó vál­lalatok pártoktól független, önálló gazdálkodást folytat­hassanak. Tegye lehetővé a ■Tisztelt Országgyűlés, hogy iaz adózott nyereség egésze a megyei lapkiadó vállala­toknál, napilapoknál marad­jon, és fejlesztésre, a lap (f en mm ara d ásána k hi z t o sí tá - sára fordíthassák. A növek­vő infláció ugyanis a me­gyei napilapok létét veszé­lyezteti. Meg kívánjuk jegyezni, hogy az MSZP pénztárába történő befizetésnek elkerül­hetetlenül politikai jelentő­sége is van. Ennek a tény­nek esetleges későbbi ellen­érzésétől mentesülni aka­runk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom