Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
1990. juMuu! 3., sícrdu ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (A kormány agrárprogramja) A FEJLESZTÉS CÉLJAI fi. A termelőszövetkezetek két hete lezajlott kongresz- szusán sok kritikát kapott a sajtó — ezek nagy része elmarasztaló volt —, mert hiányolták a szövetkezetek képviselői a mezőgazdaság kellő propagálását. Egyik felszólaló példaként említette, hogy a szegedi színházbotránnyal nyolc percig foglalkozott a tévé, míg a kongresszusról, ahol az ország m e z őg a z das ág á na k leg k'L’iti kusabb problémáiról volt -szó, -s amelyen több, mint 1300 szövetkezet képviselője vett részt — három- négy perc alatt elintézte tudósítását a televízió. Meg kell szívlelni a fentieket, ezért — mintegy kárpótlásul — szeretnénk lapunkban néhány — a kongresz- szuson kapott — információt közzétenni. Ezekből egy, -a kormány agrárpolitikai programja, amelyet nem teljes részletességgel ismertetünk. A mezőgazdaság termelése az utóbbi három évtizedben a világátlagnál jóval gyorsabb ütemben bővült, csaknem megkétszereződött. Különösen a nagy tömegű élelmiszert adó ágazatokban, elsősorban a gabona- és a hústermelésben volt kiemelkedő a fejlődés. Ez részben a kedvező természeti adottságok kihasználásán, részben a világ élenjáró műszaki és biológiai ismereteinek hazai alkalmazásán alapul. Az 1980-a-s évtizeddel azonban lezárult egy — mennyiségi fejlődésen alapuló — sikerekben gazdag korszak, és új fejezet kezdődött a magyar agrártermelésben. A világpiacon mélyen a termelési költségek alá süly- lyedtek az agráráraik, a piacot az éles verseny és a különböző korlátozó, protekcionista intézkedések jellemzik. A magyar élelmiszer-gazdaság v i lágpiaotól való függősége egyre erősödik. A magyar élelmiszer-gazdaság belpiaci helyzete is nehezebbé vált. Szűkült a lakosság fizetőképes kereslete. Az ágazat feszültségei tükröződnek a dolgozók jövedelmének viszonylagos lemaradásában és a működési zavarokkal küzdő nagyüzemek számának gyors növekedésében is. A mezőgazdasági üzemek közötti differenciálódás — ami egyébként hasznos a gazdasági fejlődés szempontjából — túlzott méreteket öltött, s a termelőik mintegy harmada (közel 500 nagyüzem) válságos helyzetbe került. Az élelmiszeripari vállalatok közül többnek kritikus a jövedelemhelyzete, kérdésessé vált megújulási képessége. A kormány agrárprogramja felöleli a mezőgazdaságot, az’ erdő- és fagazdaságot, az élelmiszeripart — tehát az egész agrárgazdaságot —. az agrártermékek bel- és külkereskedelmét, valamint az e területekhez kapcsolódó háttéripart, tudományos kutatást és szakemberképzést. A kormány nemzetközileg is versenyképes, az. ország természeti, gazdasági és társadalmi adottságait hatékonyan hasznosító agrár- gazdaság kialakítását tűzi ki célul. Feladata a belső ellátás, az. export, a falu- fejlesztés, az ésszerű foglalkoztatás és a dolgozók arányos jövedelmének biztosítása. E feladatok egymással is szorosan összefüggnek, ezért közöttük sem fontossági, sem időbeni sorrendet nem célszerű képezni. A hazai lakosság élelmiszer ellá tá subán di ffe renciá- lódó élelmiszer-kereslet kielégítésére kell felkészülni, amelyben az olcsóbb és az, igényesebb, magasabb feldolgozottságé termékek egyaránt jelen vannak. A kormány a mezőgazdaság fejlesztésének olyan útját támogatja, amely együtt jár az ökológiai potenciál megtartásával, a természeti környezet védelmével, beleértve az erdők növekvő szerepét is az egészséges környezet megteremtésében. Az ehhez fűződő társadalmi- gazdasági érdek érvényesítéséhez kedvezményeket nyújt, ezt a gazdasági szabályozásban is szem előtt tartja. Az agrárpolitika a jövőben is összefonódik a falu- fejlesztési politikával. A ^vidéki települések fejlődését a kormány a pénzeszközök arányosabb elosztásával, a hátrányos megkülönböztetések megszüntetésével, munkahelyteremtő beruházások kedvezményezésével segíti. Támogat minden olyan akciót, szerveződést, amely hozzájárul a magyar falu fejlődéséhez, a szélesebb alapokon működő érdekképviseleti rendszer kiépítéséhez. Az agrárgazdaságnak illeszkednie kell a gazdasági reform folyamatába, a kialakuló piacgazdaságba. Ehhez a kormány megteremti a szükséges jogi, gazdasági, intézményi, politikai kereteket, figyelembe véve az agrárgazdaság objektív (természeti, társadalmi és gazdasági) sajátosságait. A TULAJDONREFORM AZ AGRÁR- GAZDASÁGBAN A kormány abból indul ki, hogy az agrártermelésben továbbra is fennmarad a többszekt.orúság, és ezen belül a nagyüzemek meghatározó szerepe. A szektor- arányokban azonban módosulás várható. A nagyüzemi termelés összességében mintegy kétharmados . jelenlegi részaránya mérséklődik az. integrált háztáji és kistermelők, a magán- és társas vállalkozások javára. A szán t ólö 1 d i nővén y te r m e I ősben (pl. gabona, ipari növények), valamint a tejtermelésben várhatóan továbbra is a nagyüzem fog dominálni. A kézitnunkaigényes zöldség- és gyümölcsfélék, továbbá a busmanba-, a juh- és a baromf i termelésben viszont az integrált kistermelés és a társas vállalkozások szerepének erősödése kívánatos. A kormány olyan társadalmi-gazdasági környezetet alakít ki és tart fenn, amelyben a termelők maguk választhatjuk meg az adottságaiknak legjobban megfelelő termelési, tulajdoni, érdekeltségi formákat, vállalati rendszert és üzemi méreteket. Elősegíti a tulajdonosi és a munkavállalói érdek összehangolását, a mezőgazdasági nagyüzemek belső vállalkozásokra építő megújulását és a magántulajdonosi szféra bővülését. Bátorítja az önkéntesen, alulról jövő kezdeményezéseket, s elhárítja a tulajdonformák átalakításának jogi, gazdasági, pénzügyi, ideológiai akadályait. Ä különböző tulajdonformák szektorsemleges és tevékenységorientált állami szabályozással kapnak egyenlő esélyeket. A tulajdonviszonyok átalakítása hosszabb időszakot igényel. A kormány arra törekszik, hogy a folyamat meginduljon, s felülről erőltetett sémák nélkül, a gazdasági és társadalmi megmérettetés közegében fejlődjék tovább a magyar agrártermelés. (Folytatjuk) B. Sz, L. Ércbányászati fúrógép szerelése. A minőséggel is baj van. Fotó: Balogh Imre Létszámleépítést nem terveznek, ésszerű létszámgazdálkodást viszont igen flz ágyúval bakot lőttek Tervek és remények a veszteséges Digépben (Folytatás az l. oldalról) Persze, a legfontosabb: a gépgyár talpon maradt. Kérdés viszont: meddig? Hiába kötött a vállalat magánjogi szerződéseket szocialista országbeli partnereivel, ha az állam nem nyomja rá pecsétjét ezekre a szerződésekre — márpedig úgy néz ki: rubelelszámolású exportra a nagy aktívum miatt egyre kevésbé van szükségünk —, akikor bajiban lesznek a diósgyőri gépgyártók. Annál is inkább, mert biztos megrendelés, kapacitásuk szűk harmadára van csak . . . Ennek ellenére optimisták a gyár vezetői, a vezérigazgató kijelentette: ha minden terveik szerint .álakul, akkor lesz munkájuk ... Hia, és akkor! A Digép szekere tulajdonképpen akkor került kátyúba, amikor a hadiipari megrendelések a mélypontra zuhanták. Egy sajátos konstrukció keretében ugyanis az Általános Gépgyárnak elkeresztelt ágyűgy ártól csakis akkor vásárolnak lövegeket a szocialista partnerek, ha tőlük cserébe fegyvereket veszünk. Nekünk pedig nem. illetve lényegesen kevesebb fegyver keli. Az országnak ez jó, ám rossz a gyárnak. Tavaly — a leszerelések következtében — 600 ‘millió forintos megrendeléstől estek el az ágyűgyártók, és ezt. év közben pótolni igen nehéznek bizonyult. Anitái is inkább, ment .a drága és korszerűnek mondható speciális gépeket hadigyártmá- nybk készítésére tervezték, ezekkel polgári termékeket gyártani alig lehet. Ezért próbálkoztak új piacok felkutatásával .az általános gépgyáriak, de ennek ellenére a veszteség jelentős része az ő számlájukra írható. Az más kérdés, hogy ezt a számlát önhibájukon kívül állították ki... Egyébként az 1989-es évet 4,5 milliárd forint árbevétellel zárták, tőkés exportjukat az előző évhez képest megkétszerezték, katonák és téeszdólgozók már alig vannak bent, a létszám ezerkétszázzal csökkent, a készletek nőttek, és a Digép- termékek minősége romlott. Nőtt ír jogos reklamációk száma, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor a Digép- emblémávall >■ ellátott gépek piaci megítélése mindennek mondható lesz. csak kedvezőnek nem. Mindezek ellenére a Magyar Hitelbank Rt. a cég folyamatos működéséhez szükséges hiteleket biztosítottja, és biztosítja, ami azt bizonyítja: a gépgyár banki megítélése jó. Ám itt és most is el kell mondani: egyelőre. Különben a vállalat másfél milliárd forinttal áll sorban, és neki is .tartoznak egymj'diiárddal. Az évtized nyitóévében tovább folytatódik a termékszerkezet-váltás. ám — megnyugtatandó a dolgozókat — a vezérigazgató kijelentette: nem adják el a gyárat. Annál inkább cél: külföldi, tőkeerős cégekkel közös vállalatok alapítása. No. és a vállalaton belüli gyárak, gyáregységek önállóságának további növelése, a központi szervek funkcióinak csökkentése. Mindenekelőtt a szerencsi szivattyúgyárban alakul majd közös vállalat, várhatóan az év első felében. A tavalyi évvel szemben, az idén nem terveznek létszámleépítést — központilag. Az más dolog, hogy az önállósodó gyárak annyi embert foglalkoztatnak, ameny- nyi adott munkájukhoz szükséges. Hiszen létkérdés a hatékonyság (is), az észszerű létszámgazdálkodás (is). Veszteségmentes 1990-et — fogalmazódott meg a munkásgyűlésen, de sokan a hallgatóságból azt mondogatták egymás között: legalább a gödörből látszanánk ki .. . Lehetőség becsavarodásra ? Csiqásoknak való Beszéljünk a mezőgazdaságról Kisbérén. a Bakonyalja» húrom vállalkozó fiatalember és a takarékszövetkezet Fauna Helix marka- névvel l thru hozott eg y olyan kft.-t. amely éticsiffo-f elve sárid fisai. - te n ítész t esse 1 és -forgalmazással foglalkozik Adódóan u csipa természetrajzából — szükség i'án arra. hopy aki ebben a mttnktiban részt kivan venni, február 2il-ip bezá- rbtap jelentkezzen szerzo- deskbtesre, ugyanis megindul a csipák tavaszi élettani folyamata, s akkor mar nem lehet belevenni I munkáim. A; alábbiakban a tenyésztéshez kIvánunk segítséget adni. A csipa kétéves tenyésztésit. Minimum 1000 nép tizet méter a: a terjilvt. amelyen megéri a bajlódás <A tenyésztés előtt olyan n>>- venyi kultúrával kell a területei bevetni — évelős kerti ést pi tóm növények —. amelyek egyrészt n sarun telepített csipák táplálékot, másrészt árnyékukat biztosítják. tenyésztés megkezdő se kor a terület első felei kell betelepíteni, aztán, amikor a speciális növénytakaró elérte a mepfeleló nagysápot. Tavasz népén kezdődik a pete zés. A est* pa him-nös által, minden egyed szaporodik Epy-epy epfieri után. kb 20 csipa leadásával lehet számolni. A szaporulat a IK. hónap után éri el a leadási me* retet. A következő év tavaszon lehel kialakítani a másik kér Óvsz t. és a tenyeszallo- mányi abba kell áthelyezni. .1 kert első fele lesz a hizlalda, a másik a petéző zóna. Ez a folyamat csalt ti: első erben. ..nem bo- lérmést", utána mar min den ebben A csigatenycsztcslicz a kötőn, jó ctzgazdalkodasií. nem ti rPizveszclyes talaj az ideális öntözési iehvtö- -epet feltétlenül biztosítani kell. lágyon fontos szempontja a kft -nek. hogy ellenőrizhetően jól jövedelme: e: nz ágazat. Ennek több oka van Először is a kh garantáltan felvásárol.fa a tenyésztett rxioat. ep esz Európában ni:los piaca van. Mivel saját maya értékesíti, ezert tápjainak iá képes- magasabb arat fizetni. Harmadsorban nagyon lényeges, hogy nem sok a ráfordítás. Ha a szerződő (él például maga megszedi a szükséges meny- nyisegn csigát — a kft. útmutatása alapjait —. maris nagy összeget faraghat le ti befektetésből. Vagy ha ti karokat maga állítja elő. uz is tetemes összeg Aki mindent — technológiai es tenyészállatot — (7 kft-föl vásárol, az is alig SO ezer forintot kell. bogit >vk<ilt- sfín az igen előnyös es keres imádságot igénylő tenyésztési munkára ■A Fan na Heh.e K ft. minden felvilágosítást. teljes technológiai megad, a helyszínen tanáccsal latja el a tenyésztőkét. akiknek nem győzzük hangsáiytnni ti: első erben nines csak termesük, mindén további erben igen: .Iclcntkezni a 'Ül-es erre tehát mar csak február végéig lehet, mert irtana indít1 u lényészt.es. \. I
