Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

1989. december 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nyílt levél Pető Ivánhoz, az SZDSZ ügyvivőjéhez Tisztelt. Uram! Ön elmondhatta vélemé­nyét az Észak-Magyarország csütörtöki számában a nép­szavazásról, annak „sikeré­ről’', Pozsgay Imre elnökje­löltségéről, a politikai tisz­tességről. De mert nem búj­hatott ki SZDSZ-bőréből, én mondandóját túlságosan is egyoldalúnak érzem és ezért engedtessék meg nekem, egy idős és sokat látott állam­polgárnak, hogy ugyanannak a tisztességnek a nevében feltehessek önnek néhány kérdést. Tisztességesnek tartja-e Ön, azon párt egyik vezető­je, amely párt részt vett a kerekasztal munkájában és így osztozik annak sikeré­ben, de aláírásuk megtaga­dásával viszont: kivonja ma­gát a felelősség vállalása alól: 1. .. . Hogy ezt követően, a magunkra húzott „tiszta-le­pel” álcája mögül, támadja éppen azt az MSZP-t, amely szakítani tudott a volt egy- Párttal, az MSZMP-vel és amely új párt a közmeg­egyezés során — Öhökkel szemben is — vállalt, min­den kötelezettségének, sőt még ennél sokkal többnek is, maradéktalanul eleget tett? (Mielőtt válaszolna, szeret­ném felhívni a figyelmét an­nak a reagálásuknak a tart­hatatlanságára, ami szerint éppen az Önök fellépése pro­vokálta ki ezen kötelezett­ségvállalások gyors teljesí­tését. Mert ez így nem bi­zonyítható. Csak akkor len­ne az, ha Önök kivárnak és csak akkor kérnek számon, amikor a teljesítés elmaradt. Ez lett volna a korrekt.) 2. ... Hogy a valóban fon­tos kérdést, a népszavazás kérdését, — amelyet ugyan a parlament már eldöntött — oly módon tegyék vitássá, hogy mellé három olyan és már ugyancsak eldöntött kérdést kapcsoljanak, ame­lyekre köztudottan igen sza­vazatok voltak várhatók? (A 95 százalékos igen ezt bi­zonyította is.) 3. ... Hogy először ezen legfontosabb kérdést a há­rom biztos igen után úgy tették fel, hogy arra viszont a nem válasz lett volna az igen? Továbbá azt, hogy miután a parlament a sor­rendet megváltoztatta — úgy emlékszem éppen Ön — til­takoztak még e logikus és etikus döntés ellen is? (Ami­vel egyébként elárulták szán­dékuk céltudatosságát is.) 4. ... Azt a módszert, aho­gyan a begyűjtőik a kérdő­Simon Béla, a B.-A-Z. me­gyei 6. sz. választókerület kép­viselőjének c lapban közölt le­mondásához az alábbiakat kí­vánom hozzáfűzni: Simon Béla megválasztására 1985-ben igen furcsa körülmé­nyek között került sor. A je- lölögyülésckcn a választókerü­let igen súlyos gondjai: a Digép rekonstrukciójának égető hiánya, a bükki falvak szenny­vízgyűjtésének megoldatlansága, a tejgyár mögötti bányászkoló­nia gázzal való ellátatlansága mind-mind nagy vitát és a he­lyi választópolgárok erős meg­osztottságát váltották ki. A ren­des választás a népfront három jelöltje és jómagam, mint füg­getlen jelölt között nem hozott döntő eredményt. Pótválasztást írtak ki. amelyre a népfront új jelöltként Simon Bélát állította. A pótválasztás jelölögyűléscire a választókerü­leten kívül cső LKM-ből több száz műszakban lévő dolgozót vonultattak fel, akik lefoglal­ták a termet, és így a helyi választópolgárok kintrekedtek. Simon Béla semmilyen válasz­tási programot nem ismertetett. Kérdésemre annyit adott elő, hogy ö a párt jelöltje, és szám­adással kizárólag a pártnak tartozik. Az odarendelt válasz­tókerületen kívüliek Simon Bé­lát óriási többséggel megsza­vazták képviselőjelöltnek, jó­magámat pedig, aki a rendes iveket aláíratták, aminek következményeként — Ki­rály Zoltán elhamarkodott, figyelmeztetése után — kény­telenek voltak sürgősen még további 100 ezer aláírást le­tenni a Parlament asztalá­ra, mert csak így remélhet­ték és érték is el azt, hogy a 200 ezer aláírásból cca. 118 ezret (59 százalékot) hi- telesneik minősíthették ? 5. ... Kirohanásait (ellen­szenvét?) azzal a Pozsgay Imrével szemben, aki — sze­rintem és sokunk szerint — Nagy Imre nyomdokaiban és mementójával a feje felett, a vele együtt érzőkkel és gon­dolkodókkal, a felelősségvál­lalókkal, akkor harcolták ki az egy-Párton belül a több­pártrendszert, amikor Önök­ről még nem is hallott a magyar közvélemény? (Szeretném tudni, fenn­tartja-e ezen véleményét a televízió szerda esti Pano­ráma-műsora után is, amely­ben ez a Pozsgay Imre je­lesre vizsgázott a józanság­ból, emberi habitusból és bölcsességből, valamint po­litikai alkalmasságáról a francia és a világ közvéle­ménye előtt is, nem szólva arról a szolgálatról, amit ezen — bizonyára kiérdemelt — szereplésével nemzetünk­nek tett.) Tudna-e ön ma, alkalma­sabb, hitelesebb személyt jelölni az első köztársaság­elnöki helyre, annál az em­bernél, akit én ma Deák Fe­renchez tudok csak hasonlí­tani? 6. ... Tudja-e Ön mi tör­tént volna az Önök kezde­ményezésével : — Ha Király Zoltán nem tárja fel a szavazatgyüjtés aluljárói tapasztalatait és Önök az eredeti gyűjtést te­szik csak le a Parlament asztalára? — Ha az Országgyűlés nemcsak az első helyre te­szi a döntő kérdést, hanem azt racionálisan át is fogal­mazza — a jószándékú ma­gyarázatok helyett, amelye­ket önök el is ítéltek — úgy, ahogy ezt feltenni eti­kus is lett volna: Akar-e ön 'köztársasági elnököt válasz­tani a parlamenti szavazá­sok előtt? Mert ugye, ha már a többi kérdést is igen­lően tették fel, akkor ezt is úgy keltett volna és nem kifordítva? — Ha az MDF nem a hosszútávon egyedül járha­tó tisztességes utat választ­ja és a távolmaradásra való felhívása helyett, a rövid­távú, politikusabb megol­válaszlúsi fordulóban a válasz­tópolgárok :i4l,;„-os arányú igen­lő szavazatát kaptam, csúfosan megbuktattak. Megválasztása után Simon Bé­lát személyesen többször meg­kerestem és kértem, hogy a választók által hiányolt súlyos gondok, így pl. a Digép re­dassal — az erőszakos mód­szerek ellensúlyozására — arra kér fel mindenkil. hogv szavazzanak az első kérdés­re nemmel? V. ... Vajon ezek után milyen győzelemnek tartja Ön azt a silány eredményt, hogy az MDF bojkott-felhí­vása, a kérdések etikátlan feltevése és összekapcsolá­sa, búgóhangú színészek és színésznők bevetése, vala­mint cca. 5 milliós reklám- költség befektetése ellenére ez a bolt vajmi keveset ho­zott? (Még a kisgazdapárt csatlakozása is csak öt me­gyét tudott a fővároshoz ál­lítani az igen szavazataival.) 8. ... Megkérdezhetném komolyan is? Vajon milyen stabilizációt értek el azzal, ha ne most télviz idején, januárban válasszon a nép köztársasági cin ökot. ha­nem — a „sikeres” népsza­vazás után, de most már az Önök javaslatára és hozzá­járulásával, az önmagát le­szavazott nép érdekében, majd, a parlament törvény- módosítását követően, vala­mikor a forró nyáron? A népszavazás, a többfordulós parlamenti és helyhatósági választások után, legalább kétfordulós elnökválasztás­sal? Netán abban látják a stabilitás zálogát, hogy az új, legitim kormány majda­ni elnökét ne a már meg­választott köztársasági el­nök nevezhesse ki, hanem a régi parlament által meg­választott ideiglenes köztár­sasági elnök? 9. ... Valóban úgy látják még most is, hogy az önök 5 és a népgazdaság több száz milliójának nem lett volna jobb helye ebben a szegény országban ? Nem gondolják-e, hogv ez a győzelmük pyrrhusi győ­zelem lesz ezen ellen-ellen­zék számára? Én nagyon bízom abban és remélem is, hogy az lesz, mert ez a tár­sadalom éppen ezzel a sza­vazással bizonyította be, hogy minden trükk és félre­vezetés ellenére is komoly ellenállást tud tanúsítani az érdekeit sértő manipulációk­kal szemben. Gondoljanak, Uraim arra az eddigi vá­lasztásokon beidegződött 95 százalékos igenekre, amiből Önök most a valóságban alig 30 százalékot kaptak. Mert. a távolmaradók is sza­vaztak, sokkal inkább a nemre — ilyen szavazáson nem veszünk részt — mint az igenre. Ennyit szerettem volna öntől és Önöktől kérdezni a politikai tisztesség védel­mében. 1989. dec. 8. Bodnnyt László nyugdíjas építész 3525 Miskolc, Attila u. 4. konstrukciójának ügyében lépe­sekéi kezdeményezzen. A kérést minden alkalommal elhárította. Ügy vélem, hogy ezeket az clözménye'kei és a súlyos mu­lasztásokat egy jól időzített lemondással nem lehel meg nem történtté tenni. Dr. Tóth József Kik építették a BVK-t? Több éve kutatom, gyűjtöm a tiszalöki hadifogoly-inter- náló tábor történetére vonatkozó adatokat. A tábor törté­nete készen van, s a jövő év elején könyv formájában is megjelenik. Munkám során sok olyan információhoz ju­tottam, mely a kazincbarcikai internáló táborra vonatkozik. Kemény dolgokat tudtam meg erről a táborról. Meglep vi­szont az, hogy eddig még nem találkoztam nyilvános pub­likálással arról, hogyan és kik építették a barcikai vegyi műveket. Ügy gondolom, jó lenne feltárni ennek a tábornak is a létrejöttét, történetét, életét. Amennyiben valaki már fog­lalkozik a témával — akár az adatgyűjtés szintjén is — szí­vesen állok rendelkezésére a birtokomban levő anyagokkal. Ezen túlmenően, örömmel venném azok leveleit is, akik a kazincbarcikai tábor lakói vagy őrzői voltak. Görbedi Miklós nyugalmazott tanár, Tiszalök, Széchenyi u. 20 b 1450 mmmmm II kispénzű nyugdíjasoknak marad az állami bolt Van egy jó hírem, és van egy rossz. Kezdem az előbbivel: mától elvileg megszű­nik Miskolcon és a megye más városaiban a lengyel, vagy, ha jobban tetszik, akkor a KGST- piac. Nem lesz több városképet rontó utcai, köztéri zsibárus, nem lesz piszok, szemét a par­kokban, nem lesz idegen szótól hangos a piac. És most mondom a rossz hirt: mától elvileg megszűnik Miskolcon és a megye más váro­saiban a lengyel, vagy, ha jobban tetszik, ak­kor a KGST-piac. Nem vásárolhatnak többé olcsó cipót, ruhát, műszaki cikket a kispénzű nyugdíjasok, a fiatalok. Ezentúl mehetnek az állami boltokba - és nézhetik azt, amit a lengyelektől lényegesen kedvezőbb áron meg­vehettek. Győzött tehát az állami kereskedelem! A rendelkezés hivatalosan emígyen szól: A magyar kormány de­cember 11-től a turistafor­galomban a vámköteles, il­letve a kereskedelmi jellegű áruk hazánkon keresztüli át­szállítását vámbiztosíték le­tétibe heUyezéséhez ‘köti. A vámbiztosíték nagysága az esedékes vámok, adók, költ­ségek együttes összege. A vámbiztositékot forintban állapítják meg, mely össze­get az átutazó hivatalos fo- rintellátmónyából, illetve konvertibilis valuta beváltá­sából származó forintból fi­zetheti be, a határállomáso­kon működő IBUSZ-kiren- deltségeknél. Azokban az esetekben, amikor az érde­kelt vámbiztosítékot fizetni nem tud, áruját feladhatja egy külföldi címre, vagy a határvámhivataloknál vám­raktárban elraktározhatja. Természetesen nem ingyen. Azok pedig, akik sem vám­biztosítékot nem tudnak fi­zetni, sem a raktárban nem helyezik el árujukat, nem léphetnek be a Magyar Köz­társaság területére. Az áruk ■váditozútian állapotban és mennyiségben történő kiszál­lítása esetén a vámbiztosíté­kot visszakapja az utas. Hogy pontosan mit is ta­kar ez a hivatalos megfogal­mazás? Vegyünk egy lengyel példát! A krakkói turista jól felpakolva érkezik a ma­gyar határra, van nála tu­catnyi törülköző, vasaló, haj­szárító, búvárkészülék, olló és kés, és a jó ég tudja még micsoda. A vak vámos is lát­hatja, ezek a cuccok nem lét­feltételei a turizmusnak. Ez ideig a magyar vámos sze­met hunyt, hiszen tudta, len­gyel barátaink minimális fo­rintellátmánnyal utazhattak csak Magyarországra. Pénz- kiegészitésnek pedig jó volt a csencselés. Neki is, ne­künk is. Nos, mától a ma­gyar vámos már nem huny szemet. Vámbiztosítékot kér a turistától, forintban. Ha ez nincs, akkor válthat be dol­lárt, márkát a határon. No már most! Forint csak annyi lehet nála, amennyit hivata­losan igazolni tud. Ez pedig nem sok. Mindenesetre arra nem elég, hogy a kis Polski­ba belegyömöszölt rengeteg cucc után a vámbiztosítékot leszurkolja. Jöhet tehát a dollár-, a márkabeváltás. És itt van a bibi. Ha len­gyelünk a miskolci Zsarnain eladja áruját, akkor úszik a márkája, dollárja. Ugyanis a határon visszafelé menet nem tud elszámolni azzal az áruval, amelyet behozott az országba. És ugyebár a zlo­tyért vásárolt olló, köszörű és egyebek, hol érik meg a konvertibilis valuta elvesz­tését ... Szóval, ezért mondom, el­vileg megszűnik a KGST- piac. Elvileg, mert hogy minden bizonnyal lesz itt is kiskapu. És hát számítha­tunk tiltakozásra is. Úgy, mint másfél évvel ezelőtt. Akkor ugyanis hasonló in­tézkedést már hoztak ha­zánkban, de azt akkor a lengyel kormány éles reagá­lására néhány nap múlva visszavonták. (illésy—laczó) A nemes-vadállomány mi­nőségét elsősorban az elej­tett szarvasbikák, őzbakok agancsának minőségén mé­rik le. A trófeabírálat azt is megmutatja, melyek azok a területek, ahol a legjobban fejlett, legszehben gyöngyö­zött agancsokat lehet találni. A terület vadeltartó képes­sége .mellett az erőteljes agancsokat fejlesztő utódok érdekében tartják meg évről évre a téli hónapokban az őzsuták és -gidák, valamint a szarvas tehenek és borjak, úrnők selejtezését. Megyénkben az özállomány az utóbbi években a terv­szerű vadgazdálkodás ered­ményeként szépen elszapo­rodott. Emellett azonban azt is megfigyelték, hogy az er­dőkből az alföldi, lapályo- sabb részekre vándorolt, csaknem síkvidéki vaddá lett. A folyók menti liget­erők, síkvidéki csenderesek a tanyájuk. Az erőteljes fej- diszű őzbakok is ilyen vidé­ken kerülnek puskavégre. A gyengén fejlett egyedek selejtezése során mintegy 600 őzsutát és -gidát tervez­nek kilőni a vadásztársasá­gok'a zempléni részeiktől a Tisza menti csendereseikig. Különösen jó terítékre szá­mítanak a már „őzes vi­dékeként is jellemzett dél- borsodi részeken, mint pél­dául -Mezőcsát, Szentistiván környékén, nemkülönben pe­dig a -Bodrogközben. Az igazi „vadászszezont” jelzi, -hogv a vadászok pus­kavégre kaphatják azokat a gyengén fejlett szarvastéhe- neket, önöket, borjakat is, amelyektől erőteljes ivadé­kot nem várhatnak. A se­lejtezéshez viszont jó szem, az állatok ismerete Ls szük­séges, ezért nagy körülte­kintéssel végzik. Nehogy akaratlanul is kánt tegye­nek. A képviselő lemondásához Selejtezik a vadállományt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom