Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

1989. december 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 „Miért nincs, ha van” Á tojásról még egyszer és csemege A Szerencsi Állami Gazda­ságban 245 ezer tyúk. napon­ta, átlagosan 200 ezer tojást termel. Egy év alatt 68 mil­lió tojás vár értékesítésre különböző piacokon. Ekkora termelési volumen mellett, néhány napos kiszállítási ké­sedelem, milliós nagyság­rendű készletek eredményez­het. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében évek óta jó kereske­delmi partnerünknek bizo­nyult a Borsodi Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat és a Miskolci Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat, de hason­lóan jó forgalmazási kap­csolataink alakultak ki az áfészek többségével és kü­lönböző intézményekkel is. A tojásértékesítés szervezett formájában, a szerződéses kapcsolatokban az árkiala­kításnak alapvetően két for­mája közül választanak vá­sárlóink, saját belátásuk sze­rint: Az éves piaci ármozgások­tól függetlenül átlagárat, amikor is egyéves átlagos előállítási és forgalmazási költség, valamint egy mél­tányos fedezet figyelembevé­telével állapodunk meg az éves átlagárban és számí­tásba vesszük a szállítások időbeni megoszlását is. A mindenkori piaci viszo­nyoknak megfelelően, az ár­mozgások intenzitásától füg­gően, időközönként kialakí­tott, időszakos árat. Ebben az esetben hosszabb-rövi- debb időre állapodunk meg Nem fagytak ki az őszi gyümölcsösök telepítésével megyénkben a nagyüzemek, annak ellenére, hogy a szo­kásosnál korább am köszö n - ■főtt be a téli hideg. Ez de­rül ik'i a megyéi tanács me­zőgazdasági osztályára befu­tott jélentésékből. Azonban. hogy mégsem volt zavarta­lan az elképzelések válóra váltása, amnalk az az oka, hogy egyes fajtákból hiány mutatkozott. Nem kaptak elegendő anyagot a telepíte­ni akaróik többek között fe­kete ritoSzliből, tüske nélkü­li szederből, de diiócsemeté- ből sem. Hiányos ,volt a vá­laszték kajszibarackból, szil­vából. Ezért aztán több he­lyen át kellett alakítani a tervezetet, illetve „csúsztat­ni'’ a telepítést. Mindezen nehézségek elle­nére a legiöbb tsz sikeresen fejezte be az őszi faültetést, így például a fooldogkövár- alja'i. A Tokaj -hegy® Íj ai Ál­lami Gazdasági Botkombi- nát Mád határában almát telepített, míg a mezözom- bori részen szilvást ültetett. Az encsi termelőszövetkezet kajsáilbarackosa mellett szed­ret és málnást telepített. A Hejőmenti Állami Gazdaság meglévő nagyüzemi gyümöl­csöseinek nagyságát ősszel ültetett csonthéjasokkal, meggyel és cseresznyével nö­velte. Megyénk északi, zemp­léni részén. a termelési adott­ságokat kihasználva, illetve azzal élve a helyi tsz feke­te r Ibi z li - ültetvén y t 1 ét esi tett. Mindezek a törekvések mu­tatják, hogy megyénk gyü­mölcstelepítésre és -termesz­tésre alkalmas körzeteiben a közös gazdaságok már csak a több lábon állás szorító parancsára is, szélesítik a termelési struktúrájukat. A mi vidékünkön termőit gyü- rnote URVáffB, nemcsak a ha­a vevőinkkel az atadas-at- vételi árban. Tulajdonképpen mind a kél árkialakítási formánál a to­vábbforgalmazó, maga szab­ja meg az általa érvényesí­teni kívánt árrést, illetőleg a továbbeladási árat. Nagy általánosságban igaz. hogy a közvetlen felhasználók, vagy a közvetlen fogyasztásra vá­sárlók az éves átlagárat, a kereskedelmi vállalatok és továbbforgalmazók az idő­szakos piaci árat részesítik előnyben. A közös árkialaki- tásnak mindkét esetben na­gyon sok motiválója van, kezdve a kínálat mértékén, a kereslet prognózisán át a felek üzletpolitikájáig. Ezek a szempontok általában a két partner megállapodásán múlnak, és itt ezeket nem kívánjuk részletezni. A tojás árának nagyfokú hullámzását az időszakos árak alkalmazása esetén két tényező motiválja. Az egyik az, hogy a téli hónapokban a tojástermelés költségesebb: a tyúkok több takarmányt fogyasztanak, és a tartási technológia is több energiát igényel. A másik oka pedig az, hogy biológiai sajátossá­gok miatt a nem nagyüzemi technológiával tartott tyú­kok termelése nyáron és ál­talában az év melegebb idő­szakaiban megnövekszik, míg a téli hónapokban gyak­ran teljesen megszűnik, és ez erőteljesen befolyásolja a keresletet is és a kínálatot is. Ha belegondolunk, hogy a folyamatos termelésnél zai, hanem a külföldi pia­con is jól értékesíthető. Kü­lönösen, ha még az ízléses csomagolásúikat is megoldják. Mind többen tartanak 'kis­állatokat — kutyát, macskát, madaraikat — Miskolcon is. A HÉROSZ Állatvédő Egye­sültet — együttműködve a Herman Ottó Magyar Orszá­gos Állat- és Természetvé­dőik Egyesületének megyei szervezetévé! — a diósgyőri Tatár dombon ki sálilat- eled e 1 üzletet nyitott a mapoklban. A HÉROSZ-üzlet a Muhi és a Lorántffy Zsuzsanna utcák képződő nagy tojásmennyi­ség értékesítése egy túlkíná­latból adódó lezuhant ár mellett milyen árkiesést je­lent, tisztán láthatjuk az esetenkénti magas ár okát. Néhány szót ejtenünk kell a lánckereskedelemről is, amikor néhány ügyeskedő a nagybani piacon kedvezőbb áron vásárol tojást nagy ha­szonnal, magas áron értéke­síti. Az így kialakított ma­gas árat követi vagy meg­közelíti a piac, mert a túl­kínálat időszakaiban kelet­kezett árbevételkiesés pótlá­sát célozza meg mindenki a maga módján. A folyamat végén a győztes az ügyeske­dő, a vesztes pedig a ter­melő és a fogyasztó, keres­kedő, aki nem azonos az ügyeskedővel. Gazdaságunk a tojásár hullámzásának és bizonyos mértékig a lánckereskede­lem hátrányos hatásának ki­védésére kezdeményezte az elmúlt hetekben többször is emlegetett „tojásakciót”, il­letőleg az olyan értékesítési csatornák feltárását, amely- lyel közvetlenül a fogyasz­tókhoz érünk el. Kezdemé­nyezésünkre több munkahely és üzem érdeklődést tanúsí­tott, s rendszeresen hetente vagy kéthetente igénylik szállításainkat. Dolgozóik a saját üzemükben vásárolhat­ják meg a friss étkezési to­jást a kis- és nagykereske­delmi árrés kiiktatásával. Szirmai Tibor értékesítési ágazatvezető. Szerencsi Állami Gazdaság • Ma, december 11-ón, 15 órakor a miskolci Tudomány és Technika Házában^tartja évzáró elnökségi ülését a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szer­vezete. Az ülésen értékelik az idei esztendőben végzett munkát, s kitüntetéseket és jutalmakat adnak ht a ki­emelkedő tevékenységet folytató SZVT-aktíváknak. mellett talába tó, alig száz méterre a diósgyőri tenyér- gyámtól és a Merlkur-gépko- csi teleptől. A speciális ku­tya-, macslka- és madárele- delek mellett árusítanak olyan ölesó baromfi árúkat is, mint például a 30 forin­tos libászár,ny. a Mbafarhát, a nyesedék csirkehús, ame­lyekből akár egy jó húsleves is készíthető. Olyan kere­Nagvapam például apró tanácsokkal lopta ismereteit észrevétlen fejembe. tgv tudtam meg azt is, hogy az ember hamar felismerheti: gazdag és szorgalmas ember portáján jár-e, avagy sem. Elég ugyanis csak szétnézni a pitvarban. Ha minden a helyén van. akkor ott félre­érthetetlenül tudják: hol kell megfogni a munka vé­gét ahhoz, hogy előrehalad­janak. Valahányszor a prügyi húsfeldolgozóban járok, mindig eszembe jut nagy­apám régi jó tanácsa. Itt ugyanis a rend nem hival­kodó, hanem magától érte­tődő. Szinte szívós konokság- gat teszik dolgukat az em­berek. Kezdik a munkát reggel 7-kor, s fejezik be akkor, ha majd az aznapi utolsó sertést is feldolgoz­ták. A munkaidői tehát n*m lehet pontosan behatárolni, ■egyszerűbb azt mondani: általában fél négykor vég­zünk. J ó 1 le h et, fut ó sza tag szerű a termelés — milyen is le­hetne más egy sertésvágó- hídon és -feldolgozóban —, néha azonban akad egv-egy perc megálló és pihenő. Ilyenkor védőitallal jár kör­be az e célra felkért dol­gozó. Lehet kávézni, teázni, dohányozni. Később regge­lizni, ' hogy még nagyobb lendülettel veselkedjenek neki a dolognak. A prügyi húsipari ter­mékek elsősorban házias jel­legük miatt hamar népsze­rűvé váltak Szerencsen és Miskolcon. Minden eszten­dőben kijönnek valami új termékkel. Szakcsoporti for­mában dolgoznak, bérfej­lesztés helyett azonban in­kább az üzemet korszerű­sítik. Hol a tárolókapaci­tást bővítik, hol meg a füs­tölőt. A böríejtőgépük pél­dául szabddalom, melyet mind több és több feldolgo­zóban használnak eredmény­nyel. Hasonlóképpen a szé­dületes inflációt ígérő nap­jainkban, mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt kap a sett állateledelek iS Kapha­tók az új boltiban, mint a csontpép, a csirkeláb, vagy a préstepertő. Az új üalet hétköznap 8.30- tól 18 óráiig, minden .páros szombaton pedig 9-töl 12 óráiig áll az állatba rátok, il­letve az érdeklődők rendel­kezésére. minőség változatlan őrzése mellett a drágább árfekvésű húsok kiváltása olcsóbbak­kal, hogy a termék ára ne, vagy csak alig emelkedjen. A prügyi húsfeldolgozó- üzem munkásai anyagilag Ls érdekeltek a sikerben. Nem­csak névleg tekintik tulaj­donuknak a szakcsoportot, hanem tudják, ez a vállal­kozás valóban a sajátjuk. Talán ezzel magyarázható, hogy itt nem másért, saját zsebük indítékából dolgoz­nak jól. Munkájuk minősé­ge tehát szó szerint megél­hetésük minőségének része. Nem véletlen, hogy hírük ma már a megyehatáron túlra is eljutott. Az 1985- ben alakult szakcsoport ösz- szesen hatvan tagot szám­lál, s az eltelt négy észtén­A Csereháton, valamint a Hernád völgyében fekvő er­dőségek hasznosítására ala­kították meg az abaúji ter­melőszövetkezetek társulásu­kat a fakitermelésre és -fel­dolgozásra. A közös vállal­kozás társulatként kezdte meg működését, Encs szék­hellyel, s mintegy 5000 hek­tárnyi erdőség került kezelé­sébe. Az újabb lehetőségek­kel élve, ez év tavaszán kö­zös határozattal átalakultak, s mint Csereháti Erdőgaz­dálkodó és Fafeldolgozó Kö­zös Vállalat folytatja műkö­dését. A közös vállalat feldolgo­zó üzemet létesített Encsen és Krasznokvajdán — tevé­kenységének szélesítésére pe­dig kereskedelmi irodát nyi­tott Miskolcon. A vállalat kezelésében le­vő. de a tsz-ek tulajdonát képező erdőségekből kiter­melt fát saját üzemükben dolgozzák fel. Ebből többek Szombaton a Közalkalmazot­tak Szakszervezete .székhazában az ország több mint fi ezer szá­mítástechnikai és informatikái dolgozójának megbízásából 40 küldött önálló informatikai szak­szervezetet alakított. Az új, önálló érdekvédelmi szervezet elsődleges célkitűzése, hogy a reálértelmiség e rétegé­nek tehesftménve akti»- -azda­dő alatt 60 milliós nyere­séget tér,mellt. Minden évben valami újdonsággal kopog­tatnak a piacon, hogy ne csak megtartsák a piacokat, hanem mind több teret is nyerjenek ott. Most épp a prügyi csípős és csemege szalámi jellegű kolbászuk a kelendő. A prügyi húsfeldolgozó szakcsoport cirka négy esz­tendő alatt termelési ered­ményeik alapján immár harmadszor nyerte el a Kiváló Kisvállalkozás cí­met, A pénteki napi ünnep­ségen az oklevelet a Vállal­kozók Országos Szövetsége nevében, Szirmai Péter ad­ta át Fazekas Józsefnek, a szakcsoport elnökének. között fűrészárut, parkettát, valamint gyümölcsládákat készítenek. Az üzemeket működésük alatt korszerűsítették, több­féle szolgáltatási’a is alkal­massá tették. Az encsi üzem­ben például a hulladékból fűtőenergiát állítanak elő, amit aztán más üzemeknél értékesítenek. Ugyancsak korszerűsítették a krasznok- vajdai üzemet is. amelynek korszerűsítése gyakorlatilag befejeződött. A közös vállalat az idén mintegy 60 millió forintnyi termelést irányzott elő, ami­ből — úgy számítanak, hogy — 4 millió forintnyi ered­ményt érnek el. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy me­gyénknek ezen a kevés mun­kahellyel rendelkező terüle­tén, foglalkoztatást is tud­nak nyújtani az ott lakók­nak, biztosítva megélheté­süket. sápi erővé, a társadalom által megfelelően elismert értékké vál­jon. Az alakuló ülésén a küldöttek elfogadták az informatikai szak­szervezet programját és alapsza­bályát, kinyilvánították azon szándékukat, hogy részt vesznek a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének januári alakuló konsreswusán. /MTI> (balog h a.) * Új kisállateledel-iizlet Miskolcon találkozásánál, a füszerbolt Társulatként indult - közös vállalatként működik Önálló iniormatikai szakszervezet alakult

Next

/
Oldalképek
Tartalom