Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

XLV. évfolyam, 292. szám 1989. doeombor 9. Szombat Ára: 5,30 Ft POLITIKAI NAPILAP A virágok titka; szakértelemmel és szeretettel 0 A keményre fordult december eleji télben Matyóföld jeles települé­sén, Tardon, az év másik három évszakához lénye­gesen jobban, szorosab­ban kapcsolódó tevékeny­ségnek, a kertészkedés­nek művelőit, szakértőit kerestük meg, azt tuda­kolván: mit is csinál té­len, a tardi kertbarát? Riportunk a 7. oldalon.- Hát akkor a békés, boldog ünnepekre! Ma országos véradó-tanácskozás Á mozgalom nemzeti ügy A véradó mozgalom időszerű kérdéseiről tartanak ma munkaértekezletet Lillafüreden az ország valamennyi me­gyéjéből érkező szakemberek és véradók. A tanácskozás céljáról, feladatairól a Magyar Vöröskereszt Borsod-Aba- új-Zemplén megyei szervezetének új titkárát, Mucsi Józse­fet kérdeztük, akit több jelölt közül, egyhangúlag válasz­tott meg a megyei vezetőség, s aki december 1-jével állt a mozgalom helyi szervezetének élére. — Országos tendencia és jelenség a véradók és a vér­vételek számának csökkené­se, ugyanakkor, amikor a magyar nép egészsége foko­zatosan romlik, következés­képpen fokozott vérigény je­lentkezik. A nép egészség­ügye nemzeti ügy, tehát a véradó mozgalomnak is nem­zeti ügynek kell lennie, s a tendenciát megállító’ megol­dási módoknak prioritást kell kapniuk. Véleményem szerint két kulcskérdést kell a tanácskozásnak tárgyalni a véradók érdekében: munka­jogi és erkölcsi vonatkozás­ban kell előremutató lehető­ségeket feltárni. Ennek fi­gyelembevételével a munka- értekezlet egyik célja a vér­adó mozgalom jelenlegi hely­zetének elemzése, különös tekintettel arra, hogy me­lyek azok a negatív ténye­zők, amelyeknek visszatartó hatásuk van a vérellátásban. Többek között a mai radiká­lis gazdaságpolitikai válto­zássorozat érezteti kedvezőt­len hatását, de a véradás szervezésének feltételei is romlanak. Szűkös pénzesz­közök állnak rendelkezésre, a megfelelő propagandára, de ellentmondásos a véradás pénzügyi és jogi szabályozá­sának rendje is. Az egyik alapkérdés lesz szerintem a véradás miatt kieső munka­időre járó munkabér kifize­tésének problémája (a válla­latok ellenérdekeltségére gondolok), de ugyanolyan fontos téma a véradók er­kölcsi megbecsülésének hely­Hasonlóan az országos ten­denciákhoz, megyénkben is csökkent mind a véradók, mind a vérvételek száma. Ezzel együtt azonban a ter­vezett vérmennyiség mind ez ideig a rendelkezésre állt. — Mi a csökkenés oka"? — Több összetevője is van ennek. Például a donorvé­delmi szempontok, az etikus vérgazdálkodás, az új mód­zete is. Például teljesen kor­szerűtlen a kitüntetési rend­szer. — A tanácskozás ugyan­akkor lehetőséget nyújt ar­ra is, hogy a megyék képvi­selői kicseréljék véradó moz­galmi tapasztalataikat, s fel­vázolják a legsürgősebb ten­nivalókat. A terv szerint egy állásfoglalást készítünk, melyben elsősorban a saját berkeinkben elvégezhető fel­adatokat határozzuk meg, de javaslatot küldünk a kor­mányzatnak és az Országos Haematológiai és V^rtransz- fúziós Intézetnek is. Törek­véseink közé tartozik, hogy lehetőségeink szerint támo­gassuk a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium vér­adó mozgalmi elképzeléseit. Mindezeket a véradók érde­keinek képviseletében kíván­juk megfogalmazni. szerek alkalmazása, mint például a plazmaíerezises el­járás. Ez, a legkíméletesebb módszer, hosszabb időt vesz igénybe, hiszen a levett vért azonnal elkülönítik. Az egészségügy csak a plazmát használja fel, a vörösvérsej- teket pedig visszakapja a (Folytatás a 2. oldalon)­Megyei helyzetkép Gyermekek gyógyhelye legyen a csanyiki iskola Negyvenezres létszám — Itt is lemaradtunk Üdülnének és gyógyulnának Napjaink egyik sarkalatos kérdésében, a pártvagyon hasznosításának mikéntjében gyakorta szerepel a mis­kolci csanyiki Ságvári Endre Politikai Képzési Köz­pont cs Kollégium sorsa. Hogyan, miként lenne érde­mes ezt a szép, egészséges, jó levegőjű környezetben lévő, megfelelően felszerelt létesítményt a köz céljaira legjobban hasznosítani? A korábban a KISZ keze­lésében lévő objektum hasznosítására dr. Velkey László, gyermekgyógyász szakfőorvos, országgyűlési képviselő, valamint az Észak-magyarországi De­mokratikus Ifjúsági Szövet­ség tervezetet dölgozott ki. Eszerint a csanyiki objek­tum egész évben működő iskolaszanatórium lenne, melyben krónikus beteg gyermekek is gyógyulnának, levegőváltozással, betegsé­güknek megfélelő, a Gyer­mekegészségügyi Központ által irányított, komplex re­habilitációs lehetőségek biz­tosításával, ráadásul iskolai veszteség nélkül. Jelenleg ezeket a betegeket a Gyer­mekegészségügyi Központ nemcsak nyilvántartja, ha­nem más rendelőkkel együttműködve szervezetten gondoskodik 40 330 gyermek­ről. Számukra nem szüksé­ges ugyan a kórházi ápolás, de legtöbbjüknek az ambu­láns bejáró kezelés feltételei sem biztosítottak. A Csa- nyikban mód lenne — ta­nulmányaik folytatása mel­lett — 1—3 hónapos orvosi rehabilitáció egyidejű bizto­sítására. A krónikus beteg gyerme­kek számára mintegy tíz éve kéthetes nyári tábo­rozást rendeznek a Gyer­mekegészségügyi Központ orvosainak, nővéreinek köz­reműködésével. Ezeken a táborokon évente csupán 100—150 gyermek vehet részt Füzérradványon. A krónikus légúti beteg gyermekek számára ugyan­csak tíz éve a szénbányá­szat jósvafői barlangjában biztosítanak egy-, kéthetes üdülési, kezelési lehetőséget. Az eredmények biztatóak, jók. Hasonló gyógyhatás várható a lillafüredi István- barlangtól is, ahová a Csa- nyikból ugyancsak szép szá­mú túra szervezhető. Európa számos országá­ban működik iskolaszana­tórium, ahová nem csupán az eddig ismertetettek, ha­nem például a nem krónikus betegségben szenvedők, akik viszont valami betegség mi­att legyengültek, erősítésre szorulnak, elmehetnek. Ren­des iskolai oktatást kapnak és a szükséges szanatóriu­mi ellátást. Mi sajnos ebben is elmaradtunk. A lehetőség viszont, a csanyiki, egykori KISZ-is- kola jól megépített objek­tumaival adott. A fenti ja­vaslat életképesnek, nagyon is- célszerűnek tűnik. Egy egyesület egy éve I | B■ rr■ Hegyalja jovoje nem lehet a szegénység Hosszú vajúdás után szü­letett meg a hegyaljai sző­lősgazdák összefogásának gyermekeként a Tokaj-hegy­aljai Szőlő- és Bortermelők Egyesülete. Ennek ,a hosszú kihordási időnek nyilván az is oka volt, hogy az alap­ötlettel előálló borkombinát a térségben bizony nem mindig örvendett tekintély­nek és elismerésnek. Mert szó se róla. a kombinát — jóllehet áttételesen az itt élők érdekeit szolgálta — napi munkája során gyakor­ta ütközésibe került mono­polhelyzete okán a szőlős­gazdákkal. Miként mondani szokás, sok víz lefolyt a Tiszán ad­dig, amíg a termelők és fel­dolgozók eljutottak odáig, hogy megbékéljenek; hogy túljussanak egymás kiszol­gáltatottságán, és kihaszná­lásán. A szívós akaratot — igaz, hosszú viiták közepette — végül is siker .koronázta. Létrejött az az egyesület, mely érdekegyeztető munká­ján túl, sok olyan apró lé­pést tett már meg, mely a Hegyalján élők előrehaladá­sát szolgálja. Milyen lépések voltak ezek? Nos, a tegnap, Tokaj­ban megtartott elnöki be­számoló részletesen ismertet­te azokat az eseményeket, amelyeket az elmúlt tíz hó­nap az egyesület életébe ho­zott. A Tokaj-hegyaljai Sző­lő- és Bortermelők Egyesü­lete eszerint szakmai előadá­sok tartáséval segítette a szünetelés síi'kereit. s a meg­hirdetett borverseny pedig arról adott tanúbizonyságot, hogy nemcsak évszázadokon át, de napjainkban is örök­lődik a borászok között csa­ládról családra a tokaji ér­lelésének titka, mégpedig nem hiába. A szőkébb értelemben vett szakmai munkán túl az egyesület bekapcsolódott a különféle helyi öntevékeny körök munkájába, azon kö­zös célból, hogy ne tovább szegényedjen. ellenkezőleg, újra értékére találhassák és emeltessék Hegyalja. S ezen keresztül újra igaz értékén kezeljék az itt élő embere­ket, szorgos munkájukat, s e munka eredménvét. a sző- lészlkedést és a borászko­dást. x Aláírások megyénkből Tőkés Lászlóért A Hazafias Népfront megyei szervezete az alábbi felhí­vással fordult megyénk lakóihoz: Tiltakozunk az Erdélyben élő magyarság ellen elköve­tett bűnök miatt. Románia vezetői mind az emberi jogo­kat, mind az ottani magyarság keresztény értelemben vett létéhez való jogát naponta megsértik. Erdélyben ma az egyetlen hely, ahol a magyar szó még hivatalosan is en­gedélyezett, az egyház. Az igehirdetés és az imádság szava még magyar. Erdélyben a pap nemcsak imádkozni tanít, hanem magyarnak maradni is. Tiltakozunk Tőkés László, temesvári református lelkipásztor meghurcoiása miatt. Az ö helytállása egyben az erdélyi magyarság kál­váriája is. Felszólítunk mindenkit, aláírásával csatlakoz­zon hozzánk, így juttassuk kifejezésre tiltakozásunkat az erdélyi magyarság üldöztetése ellen és Tőkés László mel­lett emelve fel szavunkat. Ezt a felhívást megyénk lakói közül mintegy tízezer em­ber irta alá. A listát a népfront eljuttatta a budapesti ro­mániai nagykövetségre.- ...............,.íiiw». > niív .’fSuAáiftlI MB ír, ’ '^'^3P3R8P9i* tLadüJai--.—• ..u- -v*«-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom