Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

POLITIKAI NAPILAP v«x*v;' Á máltai csúcs után Goíbacsov-Mitteminil találkozó Kiievben Kijevben szerdán. késő délután megkezdődött a s zovj et— franci a csúcstalál­kozó. Gorbacsov és Mitter­rand elsősorban európai kérdéseknek szenteli a tár­gyalást. de nem kizárt, hogy egyéb kérdések is terítékre kerülnek. A szovjet és a francia ve­zető között mór most is megértés van a német kér­désben. s ez várhatóan ki­egészül az NDK vezetők és Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásainak újabb elemeivel — jelentette ki kijevi sajtó­értekezletén Andrej Gra- csov. Az SZKP KB Nemzetközi Osztálya vezetőjének helyet­tese a szovjet—francia csú­csot megelőző szerdai tájé­koztatóján kifejtette: a né­met kérdés megoldása, a két ország egyesítése — amely a kijevi találkozó egyik központi témája — a két ország népének előjoga. Sajátossága azonban az, hogy az egyesítés nem csu­pán a két német állam ügye. mivel a második vi­lágháború 'következményeit érinti. így megoldásában más országoknak, minde­nekelőtt a négy szövetséges nagyhatalomnak is részt kell vennie. Magáról a szovjet—fran­cia csúcsról Gracsov el­mondta, arra Gorbacsov pá­rizsi tárgyalásainak folyta­tásaként került sor, ezúttal Mitterrand elnök személyes kérésére. Gorbacsov tájékoz­tatja vendégét a máltai csúcstalálkozóról, s véle­ményt cserélnek a kelet-eu­rópai helyzetről, valamint a német kérdésről. A találkozón várhatóan közös dokumentumot nem fogadnak el, de Gorbacsov és Mitterrand késő este kö­zös sajtóértekezleten számol be az eszmecseréről. Gracsov szerint egyébként a mostani találkozó egyik sajátossága, hogy arra ..drá­mai. történelmi és politikai időszakban" kerül sor. Mint mondotta, Kelet-Európábán példátlan és radikális válto­zások zajlanak, s ezt a fo­lyamatot meg kell erősíteni. Hangoztatta azonban, hogy ennek ellenére nincs rend­kívüli jellege a mostani ki­jevi szovjet—francia csúcs­találkozónak. Jó volt ez magyarnak és szlováknak egyaránt, per­sze. az más kérdés, hogy az államháztartások ezt miképp viselték el. Dehát, ami hi­ánycikk nálunk, az kapható odaát és fordítva. Ami ol­csóbb nálunk, azt vették a szomszédok, ami viszont ná­luk olcsóbb, azt vásároltuk mi. Így, múlt időben.. . Mert a két, magát még szo­cialistának valló ország fél­ti a másiktól azt, amije van . .. Természetesen nem diszk­riminatív lépésekről van szó, hiszen mind a csehszlo­vákok, mind a magyarok tiltó rendelkezései más or­szágok állampolgáraira is vonatkoznak, de végül is ez mellékes. Csendes a határ. A len­gyelek jönnék és mennek, a szlovákok maradnak otthon, a magyarok pedig tartanak a szlovák vámintézkedések­től. Amióta élelmiszer-kivi­teli stopot rendelt el kor­mányunk — igaz. csak ide­iglenes jelleggel, mondotta a minap a kereskedelmi miniszterhelyettes —, azóta az olajnak, a cukornak, a hentesárunak megálljt! pa­rancsolnak vámosaink. Tóth György százados, az itteni vámhivatal parancsnoka mondja: — Nálunk nem igazán volt jellemző az élelmiszer­kivitel, elsősorban a butik- áruk, a pulóverek dominál­tak. és dominálnak. Ami élelmiszert lefoglalunk, azt átadjuk az áfésznek. érté­kesítésre. Egyébként rendel­kezésünkről általában tud­nak a turisták, és amikor jönnek hozzánk, fel is vilá­gosítjuk őket erről a tilalmi listáról. A magyar lista szerencsé­re nem hosszú, a piacgaz­dálkodás felé orientálunk, ez pedig azt is jelenti, jelente­né, hogy mindenki — tehát a külföldi is — azt vehet a pénzéért, amit akar, és azt haza is viheti. Természete­sen a vám fogalma nem tűnne el... Szóval, a ma­gyarok listája rövid, szlovák barátainké viszont annál hosszabb. Kezdődött az egész azzal, hogy féltették olcsóbb benzinjüket a ma­gyar Skodáktól (is). Így hát bevezették a duplán annyi­ba kerülő benzinje°vet. Elérték amit akarták. Meg­maradt a benzinjük, kútjaik (Folytatás a 2. oldalon) Tornyosnémeti, a magyar-csehszlovák állam­határ közúti átkelőhelye, 1989. decembere: Csend és hideg. A nyáron oly forgalmas határállomás most nyugodt, a határőrök és a vámosok mind a két oldalon üvegfalú „kuc­kójukban” melegednek. Óránként, ha tucat­nyian megfordulnak itt, alaposan lecsökkent a forgalom. És nemcsak a hideg miatt. Sőt, fő­leg nem a hideg miatt. Máskor, ilyentájt, ka­rácsony előtt meglehetősen nagy volt a jövés­menés, a rokonlátogatás, a bevásárlás egy­más országaiban. Vámellenőrzés a tornyosnémeti közúti határon. Kevesebb a turista, szigorúbb a kontroll. Fotó: Balogh Imre A FŐI kérése a kormányhoz A Fogyasztók Országos Tanácsa közleményt jutta­tott el az MTI-bez. Eszerint nehezményezi, hogy az Or­szággyűlés társadalombizto­sítási bizottságának decem­ber 4-i ülésén a szociális és egészségügyi miniszter úgy jelentette be a nyugdíjak havi átlag 700 forintos, és a családi pótlék havi 300 fo­rintos emelését, hogy még utalás sem történt arra, mi­lyen árnövekedésekkel és létfenntartási költségemel­kedéssel kell számolni. A Parlament decemberi ülésszakára készülő előter­jesztésekből azonban követ­keztetni lehet az egyes ré­tegeket rendkívül súlyosan érintő hatásokra. Ez év szeptemberében és októbe­rében a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa nyomatékosan felhívta a kormány figyel­mét a várható következmé­nyekre, s arra is. hogy a tervezett ár- és költségemel­kedések szinte elviselhetet­len terheket rónák a nyug­díjasokra, a nagycsaládosok­ra. a bérlakásban élőkre és a tömegközlekedést igénybe vevőkre. Mind ez ideig a kormány csak arra vála­szolt, amit a FŐT az 1989­Néhány napon belül Döntés a világkiállításról? Párizsban december 7-én összeül a Nemzetközi Kiál­lítások Irodájának (®IE) Végrehajtó Bizottsága, és előkészíti az egy héttel ké­sőbbi közgyűlés számára a döntést: ki rendezze meg az 1995-ös világkiállítást. Napokon belül véglegesí­tik Budapesten is. hogy hol lesz a helyszín, ha a rende­zés jogát — mint ahogy az várható — Budapest ésBécs kapja meg. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán ugyan­is felhatalmazta a kormányt, illetve a Budapest—Bécs vi­lágkiállítás előkészítő bizott­ságát, folytassa az ilyen ér­telmű munkálatokat. Kedvező döntés esetén milyen szakasz következik — érdeklődött az MTI mun­katársa Somogyi Lászlótól, az előkészítő bizottság kor­mánybiztosától. — A magyar delegáció úgy utazik majd a francia fővárosban rendezendő köz­gyűlésre, hogy a zsűri ki­választotta a világkiállítás végleges budapesti helyszí­nét. Ezután kerül sor az Országgyűlés határozata alapján a nemzeti bizottság megalakítására. Megkezdő­dik — elsősorban vállalko­zói alapon — magának a világkiállításnak a szervezé­se is. A következő lépés egy olyan nyilvános pályázat meghirdetése, amelynek cél­ja: a világkiállitással kap­csolatos propaganda- és rek­lámtevékenység lehető leg­hatékonyabb menedzselése. — Mindez inkább az elő­készítéshez, mint konkrétan a ,világkiállításhoz tartozik. Mikor kezdődik az érdemi munka? ben a tervezettől eltérő ár­emelkedéssel kapcsolatban kért. hogy tudniillik a leg­inkább rászorultakat vala­milyen mértékig kárpótolják. Így került sor az egyszeri nyugdíj- és családi pótlék- kiegészítésre. A Fogyasztók Országos Tanácsa nyomaté­kosan kéri, hogy' az 1990. évi költségvetési előterjesz­tésben az áremeléseknek az egyes rétegeket érintő hatá­sait tükröző adatok is állja­nak a képviselők, illetve a nyilvánosság rendelkezésére. (MTI) • • . a vásárlók Miskolcon, a Szabadság téren felállított ka­rácsonyi vásár pavilonjai előtt. Az igazi csúcs még várat magám. Fotó: Fojtán — A végleges helyszín birtokában azonnal megkez­dődnek a kisajátítási eljárá­sok. El kell kezdeni a te­rület teljes közműterveinek elkészítését és a kivitelezést is. A következő lényeges lé­pés: egy újabb nyilvános épitészeti tervpályázat, ki­írása a világkiállítás pavi­lonjainak külső megjelení­tésére. Mindezt a jövő év első negyedévében kell le­bonyolítani. Ezzel párhuza­mosan természetesen folyta­tódnak a különböző infra­strukturális beruházások is, mint például az autópálya, a Duna-híd, az MO-ás kör­gyűrű, a budapesti metró építése. A jövő év7 végére olyan állapotot teremtenek, hogy a helyszínen megkez­dődhessen az építkezés. (Folytatás a 2. oldalon) íme a tilalmi lista Mit lehet és mit nem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom