Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

1989. december 2., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Az újságolvasó ma azt érzékeli, hogy mindenki tele van panasszal, hogy a gazdálkodók lehetőségei egyre összébb zsugorodnak, sok esetben a létükért

küzdenek. Vegyük nagyító alá a megye nagy közlekedési vállalatának, a Borsod Volánnak a helyzetét. Beszélgető partnerünk dr. Juhász György igazgató.

A Volánnak is loholnék gondjai

— Az utóbbi néhány esztendőben Borsodban is több alkalommal napirenden szerepelt a közúti áru- és személyszállítás működőképessége. Milyen következtetést lehet ezekből az értékelésekből levonni?

— Nagyon summásan azt állapíthatjuk meg, hogy a Borsod Volánnál még az egyszerű újratermelésnek sincsenek meg az anyagi feltételei. Nagy gondot jelent számunkra, hogy nem áll rendelkezésünkre a szükséges munkaerő. Éppen a nagyfokú túlterheltség miatt rendkívül rossz az autó- buszvezetők, valamint a forgalmi utazók közérzete, de elégedetlenség tapasztalható a járműfcarbantartók körében is.

— Hallhatnánk az elégedetlenséget kiváltó okok közül néhányat?

—■ Sajnos, van bőven mit szóvá tenni., Itt van például az autóbusz, illetve a gépkocsivezetők jövedelmének abszolút és relatív értelemben vett elmaradása. De említhetem a gépkocsivezetők túlfoglalkoztatásával kapcsolatos gondot. A törvényes munkaidőn túl is dolgozniuk kelt, ami azt jelenti, hogy gyakran 240— 250 órát teljesítenek havonta, de nem ritka, a 250— 280 órás szolgálat sem. A vállalat dolgozói között nemrégiben felmérést végeztünk arról, mivel elégedetlenék, s mivel nem. A beszélgetésekből kitűnt, hogy az elégedetlenrég egyik alapvető oka a gyors infláció okozta reálbércsökkenés, a személyi jövedelemadó kedvezőtlen hatása a túlmunkára, az alacsony pót- telk, s mivel nem. A behány helyen baj van a vezetés tevékenységével, ám közrejátszik a kifogásolható műszaki színvonal és a túl hosszú munkaidő is.

— Hazánkban hét megyében, összesen 572 település tartozik az úgynevezett elmaradott térségek fogalomkörébe. Ebből 149 település Borsodban található. Milyen hatással van mindez a Borsod. Volán tevékenységére?

— Az említett községek közlekedés-földrajzi adottságai és szórvány utazási, igénye miatt, még az alapvető utazási szükségletet is csak nagy veszteségek árán tudjuk kielégíteni. Ezeken a településeken az autóbusz közlekedés pótolja a kereskedelmi, iskolai, egészség- ügyi és egyéb alapvető élet- szükségletet jelentő —szolgáltatások hiányát. Az általunk közlekedtetett helyközi autóbuszjáratok több, mint tíz százaléka az elmaradott, hátrányos helyzetű települések utazási szükségleteit elégíti ki, ugyanakkor ezek a járatok mindössza húsz százalékos kihasználtsággal Iközlékedneik. s közben a vállalatot évenként mintegy negyven millió forint veszteség éri. Gondjainkat tetézi. hogy az érvényben levő szabályozók a helyközi menetrendszeri n ti

tömegközlekedést „verseny- ágazatnak” minősítik, sőt fogyasztási adóval terheli, mintha a Volán luxusigényeket elégítene ki.

— Ezek szerint büntetik a Volán szolgáltató tevékenységét?

— A szabályozók egyértelműen sújtanak bennünket. Hogy mást ne mondjak, a gazdasági szabályozók a helyközi tömegközlekedést nem ismerik el közszolgáltató tevékenységnek, ezért kedvezményes bérfejlesztésben csak a budapesti, miskolci, szegedi, debreceni, közlekedési vállalatok részesülnek, s ők jutnak központi forrású forgalmi juttatáshoz is.

— A megkülönböztetés következménye, hogy például a Borsod Volán állandóan gépkocsivezető hiánnyal küzd, aiU'tó!buszvezetc<iinfc tavaly havonta átlagosan a törvényes 182 órával szemben 228 órát dolgoztak, az éves túlórák sízáma 552 óra személyenként, amit a közlekedésben túlórapótlék nélkül fizettünk ki dolgozóinknak. Ilyen nagymérvű túlfoglalkoztatás mellett és a vállalati kiemelt bérfejlesztés ellenére az autóbuszvezetők éves átlagkeresete 1988-ban éppen, hogy meghaladta a 104 ezer forintot. Az idei átlag 114 ezer forint körül alakul, amely tíz százalékos átlagbérnövekedést jelent.

— Nincs kedvező helyzetben a vállalat az autóbusz- állományt tekintve sem.

— A vállalati elvonások szinte lehetetlenné teszik, hogy a járműparkot fokozatosan felújítsuk. Pedig mi mindent elkövetünk: vállalatunk 50 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki, s évenként 20—30 millió forint hitelt vesz igénybe és természetesen élünk az autóbusz-rekonstrukció lehetőségével is. Ez utóbbi célra évenként 40 milliót költünk. Az amortizálódott autóbuszok aránya 50 százalékra tehető, éveként 30— 40 járművet tudunk vásárolni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 610 darabos autóbuszparkot 15—20 évenként tudjuk kicserélni.

— A munkaerő- és a bérkérdés a Volánnál ma az

egyik sarkalatos pontja a gazdálkodásnak.

— Mi tagadás, a huszonnegyedik órában vagyunk akár a munkaerőhelyzetet, vagy a bérkérdést vesszük alapul. A nagyfokú túlterheltség, az anyagi ösztönzés hiánya oda vezet, hogy nincs utánpótlás a gépkocsi- vezetői munkakörökben. A munkaerő-vándorlás aránya ma már meghaladja a tíz százalékot. Hogy ez a tendencia, mihez vezet? Végszükség esetén, kényszerhelyzetben az is előfordulhat. hogy járatokat kell csökkenteni. Az autóbusz- vezetőik terheltségét bizonyítandóan talán elegendő utalnom rá, hogy dolgozóink havonta átlagosan 70—75 órát teljesítenek túlmunkában. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy három év alatt négy évnek megfelelő időt dolgoznak munkahelyükön. Véleményem szerint ezt is figyelembe véve. talán nem kellene túlzott .igényként felfogni azt a kérésünket, hogy bennünket is illessen meg öt év korkedvezmény nyugdíjbavonuláskor, mint például a BKV-s autóbuszvezetőket.

— Egy másik érzékeny pont a Volánnál, hogy pillanatnyilag is mintegy húsz százalékkal vagyunk élmaradva a bérezésben. A tevékenységekre jellemző alacsony jövedelmezőség és költségviselő képesség következtében a megfogalmazott bérigényt a Volán vállalatok önerőből nem képesek kielégíteni. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy 1990. január l-től a köz- szolgáltató tevékenységet végző dolgozók esetében a most meglévő, mintegy 20 százalékos bérlemaradás megszűnjön; emellett a népgazdasági átlagos nominálbér-növekedést biztosító, követő bérmechanizmus kerüljön bevezetésre. Ugyanakkor arra is igényt tartunk, hogy a túlórákat az egyes frekventált közszogáltatások esetében 20 százalékos lineáris forrásadó alapján adóztassák, tekintettel az e területeken tapasztalt nagymérvű kényszerű túlóráztatásra. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésével a rendkívüli túlfoglalkoztatás ellentételezése visszájára fordult, egyszerűen nem lehet a többletteljesítményt megfizetni. Az pedig már egyenesen felháborító, hogy az autóbuszvezetők kétszá- zadik órájára eső bér alacsonyabb legyen. mint az elsőre eső — mondta befejezésül a Borsod Volán igazgatója.

Lovas Lajos

AZ EMELÖGÉPGYARTO VÁLLALAT, NAGYKANIZSA,

RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA:

• híd- és bakdaruk, darupályák tervezését, gyártását, szerelését; 0 különféle acélszerkezetek kivitelezését;

• emelőberendezések (daruk, építkezési felvonók) javítását,

' szervizelését;

0 emelőberendezések fővizsgálatát;

0 emelöberendezésckhez alkatrész gyártását;

• öntőminták, szerszámok készítését;

0 elektronikus túlterhelésgátlók és szélmérők gyártását;

0 lakatosüzemi, présüzemi, hőkezelői munkák elvégzését;

0 forgácsolást;

0 alumíniumtokozott szekrények szállítását Címünk: ,

EMELÖGÉPGYARTO VÄLLALAT, 8800 Nagykanizsa, Alkotmány út 54. (Pf.; 179) Telefon: 93/14-573, 14-560, 14-561 Telex: 33-334 vállalkozási osztály

Kézművesek

m Mp JL mLatk mmm

Mm U fi Wk Cm m ifCríZi ^

és kosarat (is) kap

Tatarozzák, csinosítják az öreg épületet, meg a kevésbé patinás újabbakat is a Tokaji Háziipari Szövetkezet portáján. Fontos az első benyomás, vélik okkal, miközben arra gondolnak, hogy odabent a műhelyekben nagyobbak a bajok mint mondjuk egy nagydarab, lehullott vakolat nyoma a falon. Mert húszévesen szépek a lányok, szépek a huszonéves fiatalasszonyok is, de ha egy varrógép ér meg ennyi évet, az már bizony szánalmasan öreg; s ebben a varrodában nincsenek húsz év alatti varrógépek, csupán egy-két speciális gép villog köztük feltűnő fiatalságával.

Mem ifcésziüLnék: itt megvetendő ikaoaitak, aimalk ellenére, hogy a híresen rossz magyar textilipar gyártja az alapanyagot. Szép kis nyári szoknyáik, ikosztümök, .blúzok, no és frottírból varrott köntösök .láthatóik a naiktár- foan. Egészein mutatós a 'kollekció. .Meg vásárolni i egyetlen darabot .sem .lehet ezekből a honi üzletekben, minden darabjukat exportálják. A Szovjetunióba és Csehszlovákiáiba ikerül a ruháik kétharmada, a többit pedig egy francia áruházi lánc rendelte meg.. Egyébként a franciáik csak blúzokat varratnak Tokajiban, csomagküldő szolgálatuk száméra.

A ikét szomszédtól nagyon kevés ipénz jut el idáig, merit a feladók isem küldenek túl sóikat és abból a kevésből is jócskán faragnak az exportőrök. A köntösöket a szövetkezet egykori jótevője, a IBékéscsabai Kötöttárugyár varratja. Nagyon so:k éve már annak, hogy a békésiek üzletet kötöttek velük, gépet, anyagot és szabásmintát adták, amikor nem igen volt litt munka. A gépek nagy .része most is a békéscsabaiaké. No, de ha az ember egész életében csak hálás valakinek, egyfolytában hálálkodik, annak nem sók értelme van. A hálát ebben a varrodában ázzál fejezik ki, hogy szép munkát adnék nagyon kevés anyagi elismerésért.

Helgeri Béla elnök és vezetőtársai — így Gyöngyösi Attila 'műszaki vezető, Horváth Mihály főkönyvelő — úgy vélik, elérkezett az .idő a búcsúzásra. De hogyan? Pénz kellene mielőbb, hogy új — végre saját — gépeket tudjanak vásárolni. .Első lépésként körülnézték a környéken és nem kellett sóikéiig kutatniuk, míg fellelték azokat a helyeket, ahol nem sok munkalehetőséggel kecsegtetik: a nőket.

A szabolcsi Ballsán kibérelték egy .kocsmaépületet, átalakították é;s most tizenöt varrónővel dolgoznak. Talk- takenézen pedig megvásároltak egy épületet és ált is •tizenöt asszonyt állítottak munkába. Ü.zemalapítása- ilk közben jöttek csak rá igazán, mennyi embernek 'kellene még kenyérkereset. Pályázatot nyújtottak be a .megyei tanácsra — a munkahely teremtési alapra. A kedvező elbírálásra várnak.

Budapesten 'közben megnyitottak egy pici irodát és egy parányi boltot, miközben önálló Itoüilfcereskedel.mi jogukat is kérelmezték. Jó volt az ötlet, ment januártól már a nagy ikíüllkereske- delimd cégek közreműködése nélkül ltodnak exportálni. Időköziben ajánlatát kaptak a svédországi Aspens cégitől, amely középkorú hölgyek számára varrat majd itt nagyon elegáns ruháikat. Az ajánlat kedvező, a duplájánál is többet tudnak fizetni normaóránként, mint a .mostani megrendelők. És iles,z végre valuita a nyugati varrógépek beszerzésére is. A svéd pantmei- még ebben is. segít, van tapasztalata elég, hiszen ott, Svédországban ók ikérbévenként kicserélik a varrógépeket. Addig is, hogy valóban jó minőségűek legyenek a Tokajiban — svéd anyagból, ottani szabásminta szehint — készült ruhák, gépeket is .kölcsönöznek

Kétszer járt. már a svéd cég képviselője Tokajban. Elvitték a szövetkezeti vezetők egy kis városnézésre, meghívták természetesen egy pohár valódi tokaji borra egy nemespenészes pincébe, mellesleg megmutatták még neki .kicsi ikis kosárfonó üzemüket is. A svéd üzletember pedig egyformán kitűnőre értékelte a panorámát. a borít és a kosárfonók termékeit. Tudni kell persze erről a kis műhelyről, hogy itt nagy kosárfonó dinasztiák leszármazottai (is) dolgoznak és olyan bútorokat gyártanak, amelynek igen jó a keletje az NSZK-'bam, Olaszországban. Eranciiaországb an, Finnországban is. És bár fonott fűzárura nem volt felhatalmazása a svéd vendégnek, cége textíliáikkal foglalkozik, ám mivel van egy ismerőse, akivel kölcsönösen megbíznak egymásban és, akinek az üzlete profilba vág: megrendelt .20 ezer svéd korona értékű fonott árut. A kamion, amely a mintadarabokért — mint a 'Mikulás — december 6-án érkezik, remélhetőleg többször is megfordul .majd a kis udvaron. Rakománya az elegáns bútorok mellett,még gazdasági kosárból, ikenyér- itantóból, újságtartóbői és egyéb háztartási alkalmatosságból áll.

Mozdul tehát a piac a tokaji szövetkezetben, mozdulnak a bérek is, olyan bérkonstrukciót sikerült kidolgozniuk, amely több és jobb munkára serkenti a dolgozókat és a vezetőket egyaránt. Megszűntek a bosszú cigarettaszünetek, kávézások, csökkennek a táppénzes napok, de a munkások elégedettek, hiszen végre értelmét látják a folyamatos és egyenletesen jó munkának.

Minden azért mégsem sikerülhet! Panaszolják, hogy értékes fűzfaültetvényeiket megtámadta az aranka. Ez egy olyan folyondár gyom, amely törékennyé teszi a vesszőt. Van egy hatásos ellenszere ugyan, de ez a vegyszer nem alkalmazható, mert a vesszőt is irtja. Azzal az ocsúval került be az ültetvényekbe, amelyet a gondos vadászok szórtak ki a füzesekben élő sok-sok fácán elé.

Nagy baj, hogy éppen akkor érte ez a kár a tokaji háziipari szövetkeztet amikor tényleg aranyat teremnének az aranyló füzesek.

Lévay Györgyi Fotó: Laczó József