Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

XLV. évfolyam, 268. szám 1989. november 11. Szombat Ara: 5,30 Ft POLITIKAI NAPILAP nu-AuMtu—mmrman Negyei elnökök értekezlete fi tanácsok fontos szerepet Játszanak a ítélés átmenet biztosításában A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása Konzultáció Németh Miklóssal A tárgyalófeleik egyetér­tettek abban, hogy nem ha­logatható tovább a gazdasá­gi szerkezet átalakítása, még altkor .sem, ha az je­lentős áldozatokkal jár. A SZOT szerint ennek megva­lósításához olyan tudatos, előrelátó program kell, amelyben világosan megfo­galmazzák az ezzel kapcso­latos tennivalóitat a dolgo­zók felkészítésére, tovább­képzésére vonatkozóan is, s nem utolsósorban azt, hogy az átmenetileg munka nél­kül maradóknak milyen szo­ciális biztonságot tudnak garantálni. Ezért a partne­rek elképzelhetőnek tartot­ták, hogy közös akciókban vegyenek részt az átalakí­tásban érintett gazdálkodó szervezetek, rétegek felké­szítésében, s abban, hogy a változásokból rájuk háruló teher a lehető legkisebb le­gyen. Változatlanul eltérő mó­don ítélték meg azonban a gazdasági növekedés lehető­ségeit. A kormány nem lát lehetőséget arra, hogy az ár­emelkedések növekedési üte­me jövőre 15%-nál kisebb le­gyen, amit viszont a szak­szervezetek nem tudnak el­fogadni. Szerintük az inflá­ció mértékét már jövőre egy számjegyűre kellene le­szorítani. Ezzel összefüggésben me­rült fel az élelmiszerárak hatósági szabályozásának jövő évi megszüntetése. Mint Békési László elmond­ta. a kormány sem feltéte­lek nélkül kívánja szabad­árassá tenni az élelmiszere­ket. mert nem célja megál­líthatatlan áremelési hul­lám elindítása. Azokat a szakszervezeti elgondolásokat, amelyekben változatlanul lényegi eltéré­sek vannak, a pénzügymi­niszter irreálisnak minősí­tette, míg a SZOT titkára szerint másfajta gazdaság­politikai gondolkodással azok igenis megvalósíthatók. Sándor László annak a vé­leményének adott hangot, hogy az elmúlt évek restrik­ciós gazdaságpolitikája után olyan intézkedéseknek kell következniük, amely leg­alább a munkavállalók egy része előtt nyilvánvalóvá teszi, ha többet és jobban dolgoznak, életkörülményeik is javíthatók. fásításában. Jelenleg az együk legfontosabb felada­tuk: úgy készítsék élő a vá­lasztás olkat, hogy azok tisz­tán. demokratikusan mehes­senek végbe — mondta Né­meth Miklós, miniszterelnök pénteken, a Belügyminiszté­riumban. a megyei tanácsel- nötkök számára szervezett értekezleten. A itnlinísziterelniük arra'hív­ta fel a fiigyeimet, hogy mindenképpen meg kell őriz­ni a tanácsi apparátus egy­ségét, együttműködését. A kormány jogi garanciákkal is biztosítani alkarja a szer­vezet hathatós tevékenysé­gét. Ennék érdekében hama­rosan módosítani kívánják a Munka Törvénykönyvét, ki­zárva mindenféle olyan diszfcriimlimádió lehetőségét, amely a tanácsi dolgozókat különböző pártokhoz való ős altiak ozásuk miatt érné. Fokozottabban védeni kí­vánják a közalkalmazottak jogait, ennek érdekében ha­marosan elkészül a közszol­gálati törvény tervezete. A miniszterelnök arra figyel­meztetett: mindenképpen meg kell őrizni a tanácsi szervezet működőképességét, mert ha e fontos tartópillé­rek veszélybe kerülnének, mór nehezen biztosítható a békés átmenet. Németh Miklós a további­akban szólt arról, hogy az új demokratikus politikai jogrend kialakítását követő­en a kormány most alapve­tő gazdasági törvények meg­alkotását készíti elő a piac- gazdaság kiépítéséhez szük­séges jogrendszer megte­remtése érdekében. Hamaro­san elkészül a privatizációs törvény, az önkormányzati törvény, valamint azok a jogszabályok, amelyék a tő­kepiac intézményrendszeré­nek kiépítését szolgálják. A miniszterelnök hangsúlyozta: az ország olyan helyzetben van, hogy egyedül nem ké­pes megteremteni a feltéte­leket a válság megoldásá­hoz. Mindenképpen külföl­di támogatásra, segítségre is szükség van. Bhhezazon- ban csak akkor juthat hoz­zá az ország, ha a kormány, a gazdálkodóik, a helyi ön- kormányzatok mindent meg­tesznek a békés átmenet biz­tosítása érdekében, és a gaz­dasági válság leküzdéséért. A kormány mindazokkal a hazai pártokkal, társadalmi mozgalmaikkal kész együtt­működni, amelyek az ország sorsáért felelősséget éreznék, és készek tenni a gazdasági ö s sze orral ás elkerüléséé rí. Ennek megfelelően párbe­szédet kezdett a különböző pártok tagjaival. Itt olyan kérdéseket kell eldönteni: alakuljon-e gazdasági fel­adatokkal foglalkozó Nem­zeti Kerékasztal, mikorra tűzzék ki, illetve ki határoz­za meg az általános válasz­tás időpontját. (MTI) Jelentős véleménykülönb­ségek maradtak a követendő gazdaságpolitika tekinteté­ben a kormány és a SZOT között pénteki, parlamentbe­li, több mint ötórás megbe­szélésük után is. A Minisz­tertanács és a szakszerveze­tek képviselőinek találkozó­jára, amelynek célja a kor­mány hároméves gazdaság- politikai programjának meg­vitatása volt, most először meghívták a Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligáját is, amely azonban nem élt ezzel a lehetőség­gel. A Liga távolmaradását azzal magyarázta, hogy előbb a tagszervezeteivel kívánja megvitatni a kormány kon­cepcióját, s majd csak azután mond véleményt ró­la. A tanácskozáson elhang­zottakról a kormány nevé­ben Békési László pénzügy- miniszter, a SZOT részéről pedig, Sándor László titkár tájékoztatta az újságírókat. Első mondataikban jelentős eredményként értékelték, hogy szervezeteik álláspont­jai egyes kérdésekben köze­ledtek egymáshoz, ám ha­marosan kitűnt, hogy sok területen számottevőek ma­radtak a nézetkülönbségek. Néhány napja annak, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek és Petrenkó Já­nos ózdi magánvállalkozó aláírta azt a szerződést, amelynek értelmében 1990. január 1-től a dur­vahengermű a Pekó Mű­vek magánvállalkozása­ként működik tovább. A hengermű, amelynek le­állítását tervezték, száz­millió forintért, ötéves ki­fizetési lízingben kerül Petrenkó János tulajdo­nába. Az üzletkötés nem­csak hazánkban keltett érdeklődő figyelmet. Ma­napság az ózdi vállalkozó lakásán, üzemében ugyancsak megszaporo­dott a látogatók száma. Üzletemberek — főként nyugatról — és újságírók érdeklődnek. Legutóbb egy nagy példányszámú svájci magazin munkatár­sai voltak kíváncsiak rá: milyen is egy szocialista kapitalista? (írásunk a 3. oldalon.) ap—g A tanácsok megbízható ■támaszai az állami munká­nak , s fontos szerepet ját­szanak a békés átmenet'biz­■i ■ / r ■ rí a t / Képviselők az oktatáspolitikáról Az Országgyűlés no­vemberi ülésszakát előké­szítő bizottsági ülések kö­zül a Kulturális Bizottság kihelyezett ülést tart no­vember 13-án és 14-én Sárospatakon és Miskol­con. A bizottsági ülés a sárospataki Comenius Ta­nítóképző Főiskolán dél­előtt 11 órakor kezdődik, itt a magyar oktatáspoli­tikai koncepciót vitatják meg a képviselők. A na­pirendi pont előadója dr. Glatz Ferenc, művelődési miniszter. A továbbiak­ban az adótörvények mó­dosításáról, és a Bécs— Budapest világkiállítás előkészületeiről tájékoz­tatják a honatyákat. A művelődési miniszter a nap folyamán külön elő­adást tart a sárospataki pedagógusoknak, és a Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyv- lárában egyházi személyi­ségekkel találkozik. A Kulturális Bizottság más­nap, 14-én Miskolcon folytatja munkáját. Itt a Miskolcon létesítendő hu­mán egyetemről lesz szó. 0 Sajtószakszervezet tiltakozása Elfogadhatatlan a lapelfiá lítási költségek emelése A Sajtószakszervezet a ha­zai tájékoztatás érdekében és a szakma védelmében tilta­kozik a posta által tervezett- már nyilvánosságra került- terjesztési tarifaemelések, valamint az előkészületben levő nyomdai és papíráreme­lések ellen. A postai tarifaemelést a Sajtószakszervezet alaptalan­nak és kizárólag inflációger­jesztő hatásúnak tartja. A sajtószakma további terheket már nem tud vállalni. A tervezett tarifaemelés pedig csak veszélyekkel jár: lapok megszűnése, munkanélküli­ség, csökkenő bérek, szűkülő szociális lehetőségek. De ami talán a legsúlyosabb követ­kezmény: veszélybe kerül a hazai tájékoztatás jelenlegi sokszínűsége. A Sajtószakszervezet eb­ben a vészhelyzetben követe­li, hogy a terjesztési dijakat mindaddig fagyasszák be, amíg egy a postától függet­len szakértői csoport meg nem állapítja a tényleges terjesztési költségeket. A Saj­tószakszervezet véleménye szerint ugyanis a több évti­zede monopolheiyzetben lé­vő posta lapterjesztői tevé­kenységére a hatalommal va­ló visszaélés a jellemző. Ez pedig ellentétben áll a ha­zánkban kibontakozó demok­ratizmussal, és a jogállami­ság szellemével. A Sajtószakszervezet veze­tősége felhívással fordul tag­ságához: érje el, hogy a ki­adó vállalatok egységesen lépjenek fel a posta ultimátu­mával szemben, mert a je­lenlegi helyzetben csak egy ilyen közös fellépés óvhatja meg a hazai tájékoztatást és saját szakmánkat is c ka­tasztrofális következmények­től. (OS) Maradtak a jelentős véleménykülönbségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom