Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
1989. november 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Bodrogköz vasútiéról Beszélgetés Csajka István nyugdíjas MÁV-fötanacsossal Ma már senki nem vitatja, hogy a bodrogközi kisvasút megszüntetése igazságtalan, embertelen tett volt. A döntéshozóknak annak idején eszükbe sem jutott kikérni a bodrogközi és a hegyközi emberek véleményét, spontán tiltakozásukat pedig nem vették figyelembe. A kö-. vetkezmények ismertek: az évek során felhalmozódott kártétel milliárdokban mérhető, ámbár hivatalos emberek még napjainkban is „nosztalgiázással" vádolják azokat, akik szót emelnek a kisvasút ügyében, szorgalmazzák annak újraépítését. Bodrogköz népe soha nem nyugodott bele vasútjának elvesztésébe, bizonyság erre az a képviselői interpelláció is, amelyet az Országgyűlés szeptember 26-28-i ülésszakán dr. Földi Ferenc képviselő nyújtott be ebben az ügyben. Az interpellációra adott miniszteri választ sem a képviselő, sem a Parlament nem fogadta el. Ma, az Országgyűlés illetékes bizottsága a helyszínen, a Bodrogközben kihelyezett ülésén foglalkozik a kisvasút dolgával. A honatyák figyelmébe ajánljuk Csajka István nyugdíjas MÁV-főtanácsos gondolatait, illetve azt a tervezetet, amelyet a „nosztalgiázással" korántsem vádolható mérnökember dolgozott ki a Bodrogközön átvezető új, normál nyomközü, villamos vontatású vasútvonal megépítésére. gáládnak a közutak, a javítás pedig a költségvetést, illetve a megyét terheli. Ha vasúton szállítunk, magától értetődő, hogy ezzel a költséggel nem kell számolni, de elmarad az átrakásokból adódó többletköltség is. Számításaink szerint csupán az említettekből 25—30 millió forint megtakarítás képződne évente; végeredményben egy önmagát eredményesen és folyamatosan fejlesztő új beruházási alap teremtődne. Ebből pedig sok mindent lehetne építeni, fejleszteni itt a Bodrogközben. De a vasút nemcsak a falvak gyarapodását szolgálná jótékonyan, kedvező lenne az Újhelynek, Pataknak, a hegyközi, a nyírségi embereknek is, hiszen a Zemplénagárd térségében megépülő vasúti—közúti híd lehetővé tenné a kárpataijai és a szabolcsi térséggel való közvetlen kapcsolatot. Csu. páncsak a töredékét soroltam fel az új vasútvonal megépítése mellett szóló érveimnek. Végezetül még csak annyit: a hátrányos helyzetű térségnek minősített Bodrogközben a talajjavításra csaknem hárommilliárd forintot tervezett a költségvetés. Örvendetes, hogy ez a munka, ha némi .zökkenőkkel bár, de halad, és jótékony hatása bizonyára érezhető lesz a terméshozamokban. Várható, hogy a Bőd-, rogközben is növekedni fog a magángazdálkodás szerepe, de csak akkor, ha a megtermelt árut olcsón és gyorsan lehet elszállítani a piacra. Márpedig erre jelenleg nincs lehetőség. A közúti szállítás költséges, hatása ismert: elsorvadtak például az újhelyi és a pataki piacok, ami áru mégis odajut, az drága, a falvakban jóformán csak saját fogyasztásra termelnek. Szerintem, ha nem lesz vasút, a Bodrogköz állóvíz marad ... Szarvas Dezső Jól festene mint oktatási központ is. Ki hitte volna., Fotó-: Fojtán L. Bölcsészkar, vagy tehetős vállalatok irodái? Még mielőtt bárki is magának tulajdonítaná az ötletet, leírom, hogy az alábbi javaslat az MSZMP megyei értekezletén hangzottéi szeptember végén. Aiki ugyanis figyelembe vette a politikai ólet realitásait, nyugodtan állhatott föl és ajánlhatta, hogy a megyei pártbizottság szuper- és hipermodern épületét valami más formában hasznosítsák —, ha lehet, akkor oktatási célra. A javaslattevő előtte értesült arról, hogy megyénkben is szeretnének indítani böl- csésaképzést. A javaslatot akkor elvetették, mondván, hogy az épület arra nem alkalmas. Mégis híre ment a megyében, hogy ilyen javaslat felmerült, és indítványozója nem is maradit egyedül. Ezért kerestük fel az épület tervezőjét, Dósa Károlyt, hogy nyilatkozzon lapunknak, milyen lehetőséget lát a megyei pártbizottság épületének más irányú hasznosítására, elvégre ő tervezte, ő tudja, mit, hogyan lehetne átalakítani, ha reális lehetőség adódik a közösség érdekét szolgáló jobb hasznosításra. A Miskolci Tanácsi Tervező Kisvállalat szakembere a következőket mondta: — Tízéves szakmai gyakorlatom volt akkor, amikor az Északltervné.1 dolgoztam, és harmincöt évesen az Ózdi Járási Tanács, valamint a csamydki KISZ-iskola rekonstrukciós tervei után feladatul kaptam a megyei pártbizottság épületének megtervezését. Hívallkodóbb- nak indult a 13 szintes épület, csák hát elfogyott a pénz, így az akkori megyei első-titkár egyetlen lényeges öhajú az volt, hogy nagyobb legyen, mint a SZOT-székház. Sok támadás érte az épületet hivalkodó jellege miatt, de én úgy terveztem, amilyennek kérték: a régió egy szellemi irányítóközpontja legyen! Az építész mindig úgy tervez, hogy figyelembe veszi az idő múlását, az igények változását, ezért sajnálná Dósa Károly is, ha „felapróznák” tehetős cégéknek, kft.-'knek adnák ki. mert ez tulajdonképpen a megye lakosságának a vagyona. — Nem nagy átalakítás kellene áhlhoz, hogy az egyetem bölcsészkara méltó otthonra találjon falai között — mondja a tervező, és sorolja a szakmai feladatokat. — A belső válaszfalak gipszpanelekből készültek, így .tetszés szerinti helyre átépíthetek. EgyébKétszáz tonna Visszahelyezték a tiszalö- ki duzzasztóműnél azt a több. mint 200 tonna súlyú zsiliptáblát, amelyet még augusztusban emeltek ki, hogy a szükséges karbantartási, felújítási munkát elvégezzék. Ez most befejeződött, s az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ezzel visszaállította az üzemszerű á'l lapotot, A zsiliptábla javítása alatt sem volt. fennakadás a duzzasztónál, sem a Keleti-főcsatorna vízellátásában, sem pedig a hajózásban. A javítás alatt álló, úgynevezett Il-es tábla részénél a vízfolyást „elbarikádozással” megszüntették, így a javítás alatt nyugodtan tudtak közlekedni ezen a fontos vízi- úton. A zsilip-kapu revíziója során megtisztították azt a rárakódott, különböző szeny- nyeződésaktől, moszato'któl, csigáktól. Letisztították a már megkopott védőrétegeket, röntgenvizsgálatokkal ellenőrizték a különböző összeillesztési helyeket, ahol szükséges volt, kicserélték a rögzítőszegecseket, majd pedig az egész táblát védőréteggel vonták be, s úgy helyezték vissza eredeti helyére. A revíziót felhasználták arra is, hogy elvégezzék a vízlépcső elektromos berendezésének teljes rekonstrukcióját. A hatalmas zsilipkapukat, nemkülönben az egyéb műszaki berendezéseket ugyanis elektromos berendezések, motorok segítségével mozgatják, s az ehhez szükséges hálózat felújítása a zavartalan üzemeltetés egyik előfeltétele. ként én is számítottam változásokra, és szerettem volna, ha az épület funkciója az élethez igazodhat. Tehát az átépíithetőség az iroda- szín,teken ás adott. Kialakíthatók iitt tanszékek, szemináriumi helyiségek egyaránt. A második szinten irattár, repozi tórium lehetne. Az ötszáz fős tanácsterem kiváló előadótermekké alakítható a földszinten, és ugyancsak előadóterem lehet a száznegyven fős tanácsterem. Minden megerőltetés nélkül kialakíthatók az irodaszimte- ken a 30—50 fős tantermek is. A földszinten van -konyha, az emeleten pedig étterem. — Vál'latkozna-e az átalakítás megtervezésére? — Boldogan, hisz’ a környezete is alkalmas arra, hogy igazi egyetemi komplexum alakuljon itt -ki. Esetleg hozzákapcsolható a SZOT-szókház, bővíthető lehetne a könyvtárral, és a MTESZ-székházzal. így ezekkel közösen egy oktatási központtá tudna fejlődni. — Mennyi pénz kellene arra. hogy itt a bölcsészkar nyugodtan funkcionáljon? — Az átalakításra véleményem szerint úgy 50 millió forint is elég volna. (A hivatalos számlák szerint — mélyéket a BÁÉV elszámolt — 130 millió forintba .került az egész épület. — A szerk.) Véleményem szerint erkölcsi elégtételt kapna a megye lakossága, ha a jövőben ez az épület az Oktatást szolgálhatná. így fejezte be mondandóját az épület egykori tervezője, Dósa Károly, és a végszóra érkezett hozzánk a Miskölcterv igazgatója, F. Tóth Géza, aki megkért, feltétlenül írjuk meg, a kisvállalat tervező kollektívája munkájával is támogatja ezt az elképzelést, és minden segítséget megad ahhoz, — erejéhez mérten —, hogy a fenti ajánlat meg is valósulhasson. Annál is inkább, mert ők úgy tudják, hogy a megyei és a városi tanács is szimpatizál az ötlettel. B. Sz. L. — Hol, milyen nyomvonalon haladna az új vasút? — kérdeztük. — Lényegében követné a felszámolt keskenynyomtávú vasút nyomvonalát, hiszen a cél az, hogy biztosítsa Bodrogköz, illetve a vasút vonzáskörzetében levő települések gyarapodását. Terveink szerint a vasút Tiszabezdéd— Tuzsér térségéből kiágazva a tiszai közös vasúti—közúti hídon áthaladva érintené Zemplénagárd, Riese, Cigánd, Tiszacsermely, Tiszakarád, Kenézlő és Viss településeket, majd a bodrogi vasúti hídon áthaladva becsatlakozna a Szerencs—sátoraljaújhelyi vonalba Szegilong térségében. — Miért nem a régi keskenynyomtávú kisvasútól tervezte újjá? 1 — Vasutat mindig hosszú ‘távra tervez, illetve épít az ember. Ha már építünk, ha lesz rá pénz, akkor döntsünk a korszerűbb, a célszerűbb mellett. Ez persze nem azt jelenti, hogy a régi kisvasút hem volt jó; nagyon is jól funkcionált az; nyomós érvek szólnak viszont a normál nyomtáv mellett. Például: megoldaná az átrakás nélküli árufuvarozást az ország, vagy bármelyik külföldi ‘aliófríá'sára. Lehetővé tenné a Bodrogközben olyan gyárak, üzemek építését, amelyek az itt termelt mező- gazdasági termékeket dolgoznák fel, bármely piacon jól értékesíthető minőségben. »Ezek az üzemek iparvágányaival csatlakoznának a vasút- 3 vonalhoz, mely vasút természetesen új munkahelyeket teremtene, a Bodrogköz számos településén bővülne az infrastruktúra. Nem elhanyagolható az sem, hogy Záhony, Nyíregyháza, Mezőzombor, Miskolc, Budapest, Hegyeshalom és visszaútban 20—25 kilométerrel csökkenne a nemzetközi és a hazai áru- szállítás útvonala; tehát a vasút biztosítaná a tranzit és a hazai áru- és személy- szállítás átfutási idejének csökkenését, gyorsabb és főleg gazdaságosabb lebonyolítását. A megtakarított villamos energia, valamint a hajtó- és kenőolaj értéke évente több millió forintra tehető. — Sokan nem hisznek abban, hogy a vasút gazdaságos, mondván: az építés túl sokba kerül. — Nem hinni kell, hanem számolni, Nézzünk egy példát: ha Zemplénagárdról, vagy bármely más állomásról mondjuk 500 tonna cukorrépát el akarunk szállítani a Szerencsi Cukorgyárba, akkor vasúti szállítás esetében kell egy mozdony, 15— 20 vasúti teherkocsi, egy mozdonyvezető, egy-két vonatkísérő, a mozdony mű. ködtetéséhez szükséges villamos energia. Ha közúton szállítjuk ugyanezt a mennyiséget, akkor szükséges száz öttonnás teherkocsi, ugyan, annyi gépkocsivezető és kísérő, valamint a tehergépkocsi üzemeltetéséhez szükséges hajtóanyag és kenőolaj. Ha gépkocsival szállítunk, a nagy igénybevétel miatt ron. Engedményes bútorvásár m 1989. NOVEMBER 9-TÖL 30-IG! A BÜTORKER ÁRUHÁZBAN, Miskolc, Besenyői u. 14. és a SAJC-PARTI RAKTÁRÁRUHÁZBAN, Miskolc, Sajó u. 8. (A 3-as főútvonalon, a Sajó hiújától 50 méterre) Szekrénysorok, étkezőgarnitúrák, szekrényágyak, irodabútorok és kiegészítő bútorok nagy árengedménnyel kaphatók! j A Bútorker karácsony előtti meglepetése! j ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 1 legyen a megyei pártbizottság épületéből? Helyére tették a zsilipkaput
