Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

1989. november 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Illatfelhőben az asszonyok A véderdők védtelenek Befejeződött a gátszemle Hunka igen — idő nem 75 éve született Kemény Armand Az oktatás, a tudomány és az emberiség pátosz nélküli szolgálata társult dr. Kemény Armand személyiségében, aki 1914-ben született a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Jajha­lom számtartótiszti épületében. Állatorvosi oklevelét I93f»-ban szerezte meg, s rögvest a nem­zetközi hírű Jármai Kálmán professzor mellett kezdte ta­nársegédi. kutatói munkáját. A második világháború idején Új­vidéken dolgozott, majd kato­naként hadifogságba került. Törékeny testét, szellemiségét azonban a háború és a hadi­fogság sem törte meg. A Föld­művelési Minisztérium 1951-tól a magyar állatorvostudomány élettani intézetének vezetésével bízta meg. A munkára majd* egy esztendeig készült, és 1952- töl elfogadta kinevezett helyét. Dr. Kemény Armand profesz- szor munkáját a tudomány és főként az oktatás terén elért eredményesség kísérte végig. Az egyetemen előadásait min­dig nagy érdeklődés kísérte, s tanítványai c hely szelleméhez méltóan hintették és hintik ma is a „mustármagot”, vagyis azt az intelmet, miszerint az általános ismeretanyagon túl, a lexikális tudást az egyetemes állatorvosi lét és szellemiség kell, hogy jellemezze. Jól dol­gozni, igaz magyar célokért nemcsak szükséges, de érdemes — mondotta Pethcs György, egyetemi tanár a hétfői jajha­lomi emléktábla-avató ünnep­ségen. Dr. Kemény Armand születé­sének 75. évfordulóján ugyanis emléktáblát avattak a Szerencsi Állami Gazdaság tulajdonában lévő hajdani uradalmi számtar­tói ház falán. Dr. Glózik And­rás. MÉM-főosztályvezetö em­lékezett meg a magyar állator­vostan nagyhírű professzoráról, majd leleplezte az emléktáblát. Megemlékezett a tudós mun­kásságáról dr. Várnagy László, a Magyar Agrártudományi Egyesület állatorvosi társaságá­nak elnöke és dr. Fehér Jó­zsef, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Állomás igaz­gató főállatorvosa is, majd ko­szorút helyeztek el az Állator­vosi Egyetem és a Gödöllői Egyetem, valamint a Phylaxia Oltóanyagtermeltető Vállalat nevében. B. A. Holnap: mezögazdasagi nagygyűlés Miskolcon Agrárpártra, vagy hatékonyan működő Agrárrcformkörök Or­szágos Egyesületére van ma leginkább szüksége a magyar mezőgazdaságnak? Mit tehet a magyar mezőgazdaságéri, a vi­dék és falu jövőjéért, az össze­fogásban rejlő lehetőségek ki­aknázásáért az esetleg megala­kuló agrárpárt, és mit az Ag­rárrcformkörök Országos Egye­sülete? Ki tudja a leghatéko­nyabban védeni a mezőgazda­ságban dolgozók érdekeil, ki tudja leghatékonyabban' képvi­selni a honi mezőgazdaság eredményeit, törekvéseit? Szük- ségcs-e az agrárvilág átrende­zése, vagy sem? Ki tudja a legmeggyőzőbben képviselni a gazdasági érdekegyeztető alku­ban a mezőgazdaságot? Szinte bizonyos, hogy sok kérdés merül majd fel novem­ber 9-én. csütörtökön, a mis­kolci Hónai Sándor Művelődési Házban, délelőtt fél tízkor kez­dődő nagygyűlésen. A nagy­gyűlés szervezője az Agrárrc- formkör Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ideiglenes Választmá­nya, szónoka pedig Nagy Ta­más. az Agrárrcformkörök Or­szágos Egyesületének elnöke lesz. Meghívottként pedig részt vesz a Heves Megyei Szövetke­zeti és Agrárpárt Ideiglenes Választmánya is, valamint — remélhetően - minden, a ma­gyar mezőgazdaságért felelőssé­get érző, sorsáért, jövőjéért Ielelő55éget vállaló állampolgár. Sokszor halljuk mostaná­ban, hogy megyénk az or­szág együk válságzónája. A nehézipari egyetemen 1987- ben létrejött MEX-nek (Mis­kolci Egyetemi Kisszövetke­zet. mélyet az egyetem ok­tatói hoztak létre) azonban megvan a sajátos gondolat- menete helyzetünkről: a gaz­dasági kibontakozás egyet­len igazi garanciája a tu­dás. Szerintük egy struk­túra van válságban, és nem az embereik. Termé­szetesen az itt élők egzisz­tenciájára erősen hat a .gaz­dasági változás, de ez nem jelentheti, és nem is jelenti tudásuk válságát. Márpedig > meglevő szellemi 'kapaci­tás egy kisebb szervezetű, rugalmas, és a hatékonysá­got célúi kitűző struktúrá­ban már érvényesülhet, s addig elképzelhetetlen ered­ményeiket hozhat. Ők e fi­lozófia szellemében dolgoz­nak. — Bizonyara sokan nem hisznek nekünk, de konkrét példával tudom bizonyítani elgondolásunk helyességét — számol be egyik leg­frissebb eredményükről dr. Tömöri Zoltán, a M,EX el­nöke. — Az Ipari Technoló­giai Intézet miskolci részle­ge az átszervezések miatt megszűnt. Az addig ott dol­gozók közös megegyezéssel csatlakoztak hozzánk. A csökkentett adminisztráció miatt az öt főből három maradt, de most erre a há­rom emberre jut az addigi bérikeret. Ráadásul a MEX rezsije kisebb, .minit az elő­ző ..gazdáé" volt. Mivel a megfelelő érdekeltséget is sikerült megteremteni, más­ról hónapos munkájuk ho­zott annyi nyereséget, mint eddig egy fél év. Pedig a felhasznált tudás nem vál­tozott. csak a struktúra, ami­ben azt alkalmazták. Hogy a munkájukra szükség van, az korábban sem volt két­séges. A gépi hegesztéshez való porbeles szaiageleklró- dákal gyártjuk. Ez viszony­lag új, ma igen elterjedt technológia, de szalagot egyedül mi készítünk az or­szágban. a megrendelő kí­vánságához igazítva a por összetételét. A pénzszűke a kommersz dolgokban jelent­kezik leginkább, a valóban hasznos és produktív tevé­kenységre van piac. Igaz, hogy csak szeptember 15-től indultunk a hegesztéssel, de most már ez a fő „lá­bunk”. — Ezek szerint vannak más „lábaik” is? — Természetesen. Az ma már lassan közhely lesz. hogy egy „lábon” nem lehet megállni. Másik fontos te­vékenységünk — lényegében ezzel indultunk — a mű­szaki fejlesztési, kutatási munka. Hogy ez beindul­hasson, s egyáltalán a kis­szövetkezet létrejöhessen, szükséges volt az egyetem, mint alap. Kellett egy meg­felelő hozzáállású egyetemi vezetés is, hiszen teljesen újat kellett létrehozni, be­illeszteni az intézmény fel­építésébe. (Ilyen kisszövet­kezet rajtunk kívül csak egy van az országban.) Kutató- fejlesztő munkánk lényegé­ben kiegészíti az egyetem szerződéses munkáit. Van­nak ugyanis olyan kisebb volumenű feladatok, ame­lyekkel szerződéses munka­ként nem érdemes foglal­kozni, nekünk viszont pon­tosan megfelelnék. Igyek­szünk az egyetemen megle­vő szunnyadó találmányokat i.s finanszírozni. Az a baj, hogy kevés még nálunk a türelmes tőke, mindenki gyorsan próbálja a pénzét forgatni, s a bankok kama­tai is erre ösztönöznek. A harmadik „lábunk” pedig a MEGGY, diákszövetkezeti csoport. Az ötletet elnökhe­lyettesünk, Boros Gyula hoz­ta magával a közgazdasági egyetemről, s mi vagyunk a MEGGY gesztora is. — Említette áz indulást. Nem mondana erről, s az azóta megtett útról is pár szót? — Megpróbálom rövidre fogni, pedig ez igazán iz­galmas volt. A szervezést 1088 augusztusában kezdtük meg, '87 májusában indul­tunk, tizenihat taggal, akik között még egyetlen főállá­sú sem volt. Az első fize­tést pedig '87 decemberében vettük föl. Addig megelőle­geztük a munkánkat, bízva abban, hogy majd megtérül. Most harminc tagunk van, de nemcsak ők dolgoznak a kisszövetkezetnek. A feladat kiadásaikor a legjobb szak­embert keressük, s nem az a szempont, hogy tag-e va­laki. Napi munkaidő nincs, hanem munka van. Az első éviben az aktatáskánk volt az irodánk, majd kaptunk egy íróasztalt, s végül egy külön szobát, amit abban a pillanatban ki is nőttünk. Mindenesetre most az induló év árbevételének tizenötszö­rösét érjük el, s a kifize­tett közvetlen bérre vetített rezsink körülbelül húsz szá­zalék. — Már csak egy kérdés maradt: mik a terveik? — Még inkább be kell épülnünk az egyetem alap­tevékenységébe, ezért a tan­könyvkiadó által forgalma­zott tankönyveken, és jegy­zeteken kívüli oktatási anyagot ml fogjuk terjesz­teni. Szeretnénk a kutató­fejlesztő munkánk színvo­nalát emelni. Célunk egy újabb termelőág létrehozása. Ez egy. a MEX által kifej­lesztett találmányt gyártana. Olyan szivattyút, amely egy­aránt képes légnemű, gáz­nemű ás szilárd anyagot, il­letve ezeik keverékét szállí­tani. Hasonló tervünk van egy szintén itt kifejlesztett csigába,jtóművel. ami a ma­gyarországi liftekbe besze­relve évi egymilliárd forin­tos v i llamo sen ergia - megta­ka,vitást ielentene, mivel ha­tékonyabb társainál. Termé­szetesen ezekhez a piacot. is meg kell teremtenünk itt­hon. keleten és nvugaton. (csörnök) A Grafol GT fSSagybaroán A nagybarcai Bánvölgye Termelőszövetkezet a ked­vezőtlen természeti adottsá­gok miatt nem tartozik a nyereséges téeszek közé, ezért minden lehetőséget megragad, hogy működését gazdaságosabbá tegye. Létre­hoztak egy gazdasági társu­lást Grafol néven, amelynek öt üzemága van, és első­sorban műanyag-feldolgozás­sal foglalkoznak. Itt állíta­nak elő PVC-granulátumot és porkeveréket, reklám- szatyrot gyártanak, PVC- fól.iát, valamint polietilén hulladékot dolgoznak fel, míg a kozmetikai üzemben különféle „illatos” keveré­ket állítanak elő. Ez utóbbi a legkisebb üze­mük — ha viszonyítjuk a Grafol évi összárbevételé­hez, a 250 millió forinthoz, amelyet 160 dolgozó termel meg, akkor nincs mit szé­gyenkeznie az itt tevékeny­kedő öt asszonynak, akik viszont csaknem tízmillió forintot hoznak a társulás konyhájára éves szinten. A Nagybarcá-n található kis helyiségben készül az Azalea termékcsalád (sampon, hab­fürdő, testápoló, hidratáló és éjszakai krém) és a fog- ínysorvadásra kitűnő szer, a Cservit, amelyet az ország­ban csak itt gyártanak! Hamarosan forgalomba hoz­nak egy újféle hajszeszt, amely a fejbőrt táplálja, a .hajszövetet erősíti és fej­lesztés alatt áll egy arcvíz is. Ezzel jövőre kíván piacra menni a nagybarcai Grafol GT. (Felvételünkön a gyógyító hatású Cservitet töltik, évente mintegy 150 ezer darab flakonnal kerül az üzletekbe.) (temesi) Tisztelgés a tudás emléke előtt Ha mégis kijön a viz... (Archiv felvétel, de nagyon is a közelmúltból.) Több, mint egy hónapig jár­ták az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint szakasz­mérnökségeinek dolgozói a me­gyénkben lévő Tisza—némád— Bodrog—Sajó folyókat, és egyéb vízfolyásokat, vízügyi létesítmé­nyeket az őszi gátszemle során. Feltérképezték, milyen az álla­pota a mintegy 570 kilométer­nyi árvízvédelmi töltésnek, a •170 kilométernyi folyószakaszo­kon a partvédelmi műveknek. Szemrevételezték a belvízi és öntözési rendszerek állapotát, a belvízvédelemhez tartozó szi­vattyútelepeket csakúgy, mint a víztárolókat, vízlépcsőket, duzzasztókat. Patakokat és víz­folyásokat — mindazt, amelyek a vízvédelemhez, vízhasznosí­táshoz tartoznak. A szemle alapján döntöttek: hol, milyen sorrendben, mit végezzenek cl a biztonság ér­dekében. Múlhatatlanul szüksé­ges volt a tennivalók rangsoro­lása, mert a fenntartásra for­dítható pénz kevés. Ezért^ a biztonsági követelmények sze­rint kellett differenciálni annak felhasználását. Mert például a számvetés során kiderült, hogy a hullámtéri véderdők ápolására nem jut pénz. Hasonlóképpen el kell hagyni az iszaplccsapo- ló csatornák gondozását is. Nincs pénz a hiányzó gátőrhá­zak megépítésére sem — pedig ebből is mintegy 20 kellene. Amire mindenképpen szükség van, azt végzik el. Például a gátak koronáinak járhatóvá té­tele, a holtági keresztezések karbantartása, zsilipek javítása — és még számos más, a biz­tonsághoz tartozó munka. Eze­ken az igazgatóság dolgozói folyamatosan dolgoznak. Működésben az infopont első állomása Közérdekű tájékoztatást segítő különleges számítógé­pes Információs hálózat kié­pítését kezdte meg a „Kor­rekt-partner” (Kopa) ma­gyar—osztrák Kft. Pécsett. A forgalmas Konzum áru­ház kirakatában már mű­ködik az „infopont” elneve­zésű új rendszer első tájé­koztató állomása. A kirakat­üveg megjelölt pontjainak érintésével vezérelhető szá­mítógép egyelőre magyarul — később a hozzánk nagy számban látogató külföldiek nyelvén — szolgál közhasz­nú információkkal. Képernyőre kiírt választ ad a helyi közlekedéssel, ke­reskedelemmel, kulturális és 'sporteseményekkel, az egészségügyi szolgálattal, közüzemi szolgáltatásökkal kapcsolatos kérdésékre. A rendszerbe minden közhasz­nú információt ingyenesen táplálnak be. s működésé­nek költségeit a kérdezések közti szünetekben megjelenő hirdetések díjából fedezik. Az adatokat általában he­tente frissítik fel, de szük­ség esetén bármely pillanat­ban lehetőség van új infor­mációk bevitelére. Az infopont hálózat első láncszeme Pécs, később azonban Győrött, Szegeden. Szentesen, Szekszárdon. Ba­ján, Komlón. Hódmezővá­sárhelyen. majd a Balaton­nál és a fővárosban is meg­jelennék a legforgalmasabb utcák egyes kirakatainak üvegén át vezérelhető, tájé­koztató képernyők. Később központi adatbankba gyűjte­nek minden információt, s azok a hálózattá fejlődő ál­lomások bármelyikén hozzá­férhetővé válnak. (MTI) • SZALAGKÉSZÍTÉS EGYETEMI SZINTEN 9 HEGESZTÉS IS LEHET LÁB # TÜRELMES TOKÉ A TAKARÉKOS CSIGA Megalakul a; agrárpárt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom