Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

ÉSZAK V. _____ ö X LV. évfolyam, 263. szám 1989. november 6. Hétfő Ára; 4,30 Ft POLITIKA! NAPILAP ■'ál ■ ár A TIFO ban A felvétel a TIFO kombi­nált üzemében készült. Képünkön: a központi ve- zénylöterem. Á labda visszakerült a feladóhoz Hossz o sin és avillamos sem modem Egymásnak passzolgatják a labdát az érintettek, napok óta dúl a vita arról, hogy miért is visítanak a miskolci villamosok a Pátria-üzletház, a Tanácsház tér és a Tízes honvéd utca környékén. A Miskolci Közlekedési Vállalat a gyártókat hibáztatja, mondván: a Lenin Kohászati Mü­vekben kopott hengersorokon hengerük a sínszálakat, a hengerészek viszont azt állítják: a villamospálya építői összecserélték a síneket. Amit a kanyarokba kellett volna beépíteni, azt az egyenes szakaszokba rakták, és fordítva. Ezért a néha idegtépőén éles, sivitó hang. A vita ez idáig a Déli Hírlap hasábjain folyt, a kivitelező, az Észak-magyar- országi Állami Építőipari Vállalat 12. számú építésve­zetőségének dolgozói — a villamospályát a Dayka Gábor utcáig ők építették — viszont lapuinkat keres­ték meg: adjunk helyet ál­láspontjuk kifejtésére. — Az Észak-Magyarorszá- got Miskolcon többen olvas­sák, mint a Déli Hírlapot, és azt is szeretnénk, ha a megyében élők is tudnák: egyértelműen a Leniin Ko­hászati Művek és a rossz konstrukciójú villamos a hibás abban, hogy a közle­kedést néha elviselhetetlen hang kíséri — mondja Bon­csér László építésvezető ar­ra a kérdésünkre, hogy mi­ért választották lapunkat. — Mi építők vagyunk és nem hengerészek. Nem szóltunk ez idáig az ő mun­kájukba, és azt akarjuk, hogy ők se nyilvánítsanak véleményt a mi munkánk­ról. Méghogy összecserél­tük a síneket? Kérem, nem is volt mit összecserélni! Ugyanis az LKM-től leg­utoljára 19114-ben. tehát öt évvel ezelőtt kaptunk 45 milliméter vályúbőségű sínt, azóta csakis 40 milliméte­rest rendeltünk tőlük. És ezt. saját papírjukkal, a megrendelő lapokkal tudom bizonyítani. Lakatos Iván, a hengerde főmérnöke azt nyilatkozta, hogy teljesen rendszertelenül kerültek be­építésre a (különböző vályú- bőségű sínek. Hát kérem szépen! Mi azt raktuk le, amit kaptunk az LKM-től. És hogy mit kaptunk? Többnyire selejtet. Első osz­tályú sínszálat alig. — Tessék mondani: akkor miért vették át, miért nem 'küldték vissza? — Erre borzasztóan egy­szerű a válasz. Nem tehet­tük. A villamosnak mennie kell a városban. Az LKM monopolhelyzetben van az úgynevezett Phönix sínek gyártása terén', esszük, nem esszük, az ő terméküket (Folytatás a 2. oldalon) Karácsonyig kifizetik Egyszeri kiegészítés nvundíjasoknak Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közle­ménye a nyugdíjban, nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátásban, családi pótlékban, gyermekgondozási segélyben részesülőknek folyósítandó egyszeri kiegészítésről. Az egy­szeri kiegészítés folyósítása hivatalból történik, azt igényel­ni, kérni nem kell. —, Kétezer forint egyszeri nyugdíjkiegészítést kap, aki 1989. november 1-jón a kö­vetkezőkben felsorolt ellátá­sok valamelyikében részesül, és az ellátás havi 6 (hat) ezer forintnál nem maga­sabb: öregségi nyugdíj (szol­gálati nyugdíj); III. csoport­beli rokkantság alapján já­ró rokkantsági nyugdíj; III. csoportbeli .rokkantság alap­ján járó baleseti rokkantsá­gi nyugdíj, öregségi járadék; munkaképtelenségi járadék; növelt összegű öregségi já­radék; növelt összegű mun­kaképtelenségi járadék; öz­vegyi nyugdíj; özvegyi jára­dék; növelt összegű özvegyi járadék; árvaellátás; szü­lői nyugdíj; átmeneti jára­dék; rendszerej ;• .tereiál is já­radék; hadigondozási pénz­ellátás; vakok személyi já­radéka; vakok rendszeres szociális segélye; a nyugdíj- folyósító szerv által segély címén folyósított egyéb nyugdíjszerű ellátás; sorka­tona hozzátartozóinak csa­ládi segélye .. ; Ezer forint egyszeri nyug- díjk'iegészrtést kapnak azl. pontban felsorolt ellátások valamelyikében 1989. no­vember 1-jén részesülők, ha az ellátás havi 7 (hét) ezer forintnál nem magasabb. Kétezer forint egyszeri nyug- díj'kiegészíbést kap az I—II. csoportbeli .rokkantság alap­ján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban. illetőleg rokkantsági járadékban 1989. nőve mbar 1-jén már részesülő, függetlenül az el­látás összegétől. Az előzőekben felsorolt összegeken túlmenően továb­bi kétezer forint egyszeri kiegészítést kap. aki: 1989. november 1-jén házastársi pótlékban részesül; 1989. november 1-jén házastársa után jövedelempótlékban ré­szesül, és nyugdíja 7 (hét) ezer forintnál nem maga­sabb. Egyszeri nyugdíjkiegészí- tés nem jár annak, aki ki­zárólag baleseti' járadékban vagy kártérítési járadékiban részesül. A hatezer, illetőleg hétezer forint határösszeg­be nem számít be a házas­társi pótlék, a családi pót­lék. a házastárs és a gyer­mek után járó jövedelem- pótlék, a rendszeres szociá­lis járadékban részesülő el­tartott hozzátartozójának fo­lyósított. növelés, és a nyugdíj mellett folyósított, nem tár­sadalombiztosítási ellátás. Az (Folytatás a. 2. oldalon) Minta talpuk megvan arra, az nrszág gyűl Megválasztották az új megyei ügyvezető testületet Az időjárás-hasonlattól nem tudok sza­badulni. Talán nem is véletlen ez, hisz' most, őszidőben, a közelítő tél előtt az em­bert lépten-nyomon számtalan meglepetés éri, miközben tudja jól: derűre, tartósan kedvező klímára, szóval a tavaszra bizony még néhány hónapot várnia kell. Október 21-én reggel, amikor megyénk­ben az MSZP Reformszövetsége zászlóbon­tó gyűlésére igyekeztek az érdeklődők, sű­rű köd borította a megyét. Azon a gyűlé­sen — amelynek délutáni befejezésekor, ha teljesen nem is szállt fel a köd, de há­romszorosára nőtt a látótávolság —, még nem érte el a százat az érdeklődők, a programmal, a párttal azonosulók száma. Most szombaton, november 4-én már a reggeli órákban kristálytisztán sütött a nap. Nem olyan melegen, mint tavasszal, vagy nyáron, de manapság az enyhét adót, a fényt adót, a tavaszt csak sejtető napot is nagyon kell becsülni. Nos, e napfényes szombaton Miskolcon, a Magyar Szocialis­ta Párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei el­ső értekezletén megtelt a pártszékház nagyterme. Félezren voltunk, amikor Szabó Pál levezető elnök bevezető gondolatával — „a kongresszuson zászlót bontott egy modern szocialista mozgalom; s az ríj párt szervezésének fontos állomása ez a mai ta­nácskozás” — kezdetét vette az értekezlet. A résztvevők először is a tanácskozás napirendi pontjait fogadták el. Ennek meg­felelően tájékoztatót hallgattak meg a je­lenlegi politikai helyzetről, a párt szerve­zésének feladatairól, majd azt követően megválasztották az MSZP megyei ügyve­zető testületét. A tanácskozáson részt vett, s felszólalt Nyers Rezső, az MSZP elnöke is. Az értekezlet első napi­rendi pontjaként tájékoztató hangzott el az MSZP me­gyei szervezésének tapaszta­latairól. Az előadó Tóth La­jos, az MSZP megyei ügy­vezető titkára ivóit. Minde­nekelőtt arról szólt, hogy milyen volt a kongresszus döntéseinek fogadtatása me­gyénkben. Az első két hét­re — mint mondotta — az érzelmi-indulati túlsúly, va­lamint a bénultságban meg­mutatkozó „sokkos” állapot volt a jellemző. Annak elle­nére, hogy a kongresszus előtt a párttagság döntő többsége akarta a változást, a 'kongresszus döntései nem, vagy csak részben találkoz­tak az MSZMP volt tagjai­nak egyetértésével és főként a támogatásával. — Mi Whet ennek az oka? Én úgy látom, hogy az MSZMP-t nem a kong­resszusi küldöttek szavaz­ták le. Megtette ezt már előtte a tagság, sőt a társa­dalom is. Erre közismert, de nem egyetlen bizonyíték az időközi választások eredmé­nye. 1989. október' elejére többségi egyetértés alakult ki abban, hogy: a dolgok így tovább ne menjenek, ezért alapvető változásokra van szükség. Akkor mégis az MSZMP- tagok egy jelentős része 'miért nem azonosult a kongresszusi döntésekkel? A lista hosszú, az élére hár­mat emelnék ki: — Ma az egyes embernek kell a dön­téseit meghozni. Ez a dön­tés nagyon sók társunknál kínzó gyötrelemmel születik meg. Már nem lehet elve­gyülni a tömegpárt arcta­Az értekezleten az MSZP-szer- vezés eddigi megyei tapaszta­latairól Tóth Lajos, ügyvezető titkár számolt be. Később őt választották meg a megyei párt­iroda függetlenített titkárának. lan csoportjaiban. — Egy ideje attól hangos az or­szág, hogy a válságos hely­zetért a kommunisták a fe­lelősök, ezért ők a bűnösök. A volt MSZMP-tagok több­sége ezt a már-már megbé­lyegzést nem tudta másként kivédeni, elhárítani, így az első adandó alkalommal le­szakadt a párttól. — Töb­ben 'megfogalmazták, hogy a kongresszus munkája belter­jes volt: elsősorban a párt belső ügyeivel foglalkozott. Az ország valós gondjai, a mindennapi élet meghatáro­zó kérdései kívül rekedték a kongresszusi palotán. Az infláció, a gazdasági válság, A megyénkben két és fél ezer, az országban több, mint 30 ezer tagja van már az MSZP- nek. a munkanélküliség és sorol­hatnám. Zavar mutatkozik az MSZMP-hez való viszony megítélésében. Abban, hogy ml a különbség az MSZMP és az MSZP között? Mitől határolódunk el, és mi az, amit továbbviszünk? Elha­tárolódunk: — a gazdaság direkt irányításától, a pro­letárdiktatúrától, az egy- páhtrendszer uralmától, a párt monolit egységétől, at­tól. hogy az állami tulajdon a legmagasabb rendű tulaj­doni forma, — a nemzeti érdekek alárendeltségétől. — a paternalizmustól, az emberek feletti gyámkodás­tól, — ugyanakkor harco­lunk a kiskirályok ellen: a gazdaságban, a politikában, és a pártban! — harcolunk a korrupció minden megje­lenése ellen. Világosan ki kell monda­nunk: mi nem a kapitalista restaurációt szorgalmazó párt vagyunk. A megyénkben folyó párt- szervezésről Tóth Lajos el­mondta: az elmúlt két hét bénultságát követően indult meg a tényleges szervező munka. Rá kellett döbben­nünk, hogy alapjaitól új pártot kell építenünk. Mit. mutatnak a megyei számok? Ha az elmúlt évek 50—60 ezres MSZMP-itaglét- számához hasonlítjuk a két és fél ezret, és a több, mint kétezerhez az 53 alapszerve­zetet, akkor zavarban lehe­tünk. De ezt ne tegyük. Ilyen taglétszáma az MSZP- nek nem lesz a megyében. (Folytatás a 3. oldalon) Li.iL —m ——— 1—111

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom