Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-27 / 281. szám

1989. november 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A szabad parlamenti választásokon Beszélgetés az SZDSZ miskolci ügyvivőivel Számítógép és népművészet Ha valaki tíz évvel ezelőtt azt mondja, hogy a számí­tógép belátható időn belül bevonul a mezőkövesdi Ma- _tyó Háziipari és Népművészeti Szövetkezet életébe, bi­zonyára kétségbe vonták volna az illető szavahihetőségét. S mi történt, a szövetkezetben három évvel ezelőtt hozzá­láttak a számitógép nyújtotta lehetőségek kamatoztatá­sához. A Szabad Demokraták Szövetsége 1988. november 13-án Budapesten alakult azáltal, hogy a radikálisabb nézetitek szűkebb csoportja levált a Szabad Kezdemé­nyezések Hálózatáról, és megalakították önálló szö­vetségüket. Alig több, mint egy fél évvel később, június 16-án megjelentek a saját programjukkal. mely a Rendszerváltás programja címet viseli. Országos tag­létszámúk meghaladja a 7 ezret. Dr. Matyi Lászlóval és dr. Bodó Pállal, az ügyvivői testület két tagjával a szö­vetség programjáról, törek­véseiről beszélgettünk. — A Rendszerváltás prog­ramja a társadalom és gaz­daság minden lényeges pontját felölelő, elemző, a változtatás igényét meg­fogalmazó könyv. Össze tudnák-c foglalni e program leglényegesebb gondolatait? Dr. Bodó Pál: — A Szabad Demokraták Szövetsége az (,európai és magyar liberaliz­mus hagyományain táplál­kozó párt kíván lenni. Programunkban tehát az egyén szabadságáért, az emberi és állampolgári jo­gaiért, az államhatalom kor­látozásáért, a gazdaságban pedig a korszerű piacgazda­ság kialakításáért és műkö­déséért küzdünk. Divatos kifejezéssel élve tehát euró­pai liberális demokráciát akarunk, ahol a többség a parlament útján kormányoz, s ahol a kisebbséget szilárd jogok védelmezik. Dr. Matyi László: — A Rendszerváltás programjá­ban a fejlődés útját egyér­telműen meghatározzuk. Vé­leményünk szerint minél hamarabb és minél gyor­sabban vissza kell térni Európához, mert európai Magyarországot akarunk. E visszatérés hogyanjára a polgári liberális eszmék ad­ják meg a választ, és eluta­sítjuk a sokak által. így az MDF által hirdetett harma­dik utas politikát. Illúzió­nak tartjuk ugyanis, hogy a magyar múlt és az elmúld negyven esztendő kijelölne valamiféle harmadik utat, amely sem a „nyugati” libe­ralizmushoz, sem pedig a „keleti” szocializmushoz nem vezet. Mi egyértelmű­en a Nyugathoz való felzár­kózásban látjuk hazánk fel- emelkedésének útját. lÉs eb­ben a felzárkóztatásban egységes, független, vala­mint semleges Magyarország kialakításáért küzdünk. A Szabad Demokraták Szövet­sége úgy fogalmaz, misze­rint hazánk az egyetemes magyar nemzet része, ezért közösséget vállalunk a ha­tárainkon túl élő magyar­sággal is. Küzdünk azért, hogy a határokon túl ne szigetelhessék el az anya­nemzettől a kisebbségi sor­ba került magyarokat, mi­közben valljuk, a hazai ki­sebbségeket ugyanezek a jogok megilletik. Fellépünk tehát mindennemű nemze­tiségi elnyomás ellen, vala­mint mindennemű diszkrimi­náció ellen. Így például a cigánygyűlölet és az anti­szemitizmus ellen is. — Önök korszerű piacgaz­daság kialakítását hirdetik meg. Programjukban meny­nyire védik a munkások ér­dekeit? Dr. Matyi László: — Nem beszélünk szociális védőhá­lóról, ezt a megfogalmazást így meghagyjuk az MSZP- nek. Tudjuk viszont, hogy miközben korszerű piacgaz­daságról beszélünk és a vi­lágpiacra nyitó gazdaságot akarunk kiépíteni, ez csu­pán a magyar gazdaságot hozza általános értelemben jobb helyzetbe. Igaz persze az is, hogy az általános kép mögött az egyén vállalkozó készsége mind nagyobb teret kap. Meggyőződésünk, hogy az állami tulajdonon alapu­ló, felülről vezérelt gazdasá­gi rendszer megbukott. Lét­re kell tehát jönnie a ma­gántulajdon széles skálájá­nak, s az a tulajdonforma lesz az uralkodó, amely a piaci megmérettetést kibírja. Látjuk ugyanakkor, bogy a legtökéletesebb piacgazda­ság sem számolja föl auto­matikusan ,a bérből és nyug­díjból élők gazdasági kiszol­gáltatottságát. Ezért erős ér­dekvédelmi szervezetet, piac­elvű társadalmi biztosítást és a segélyre rászorulók álla­mi megsegítését szorgalmaz­zuk. Dr. Bodó Pál: — Ilyen ér­telemben testvériséget vál­lalunk a lengyel szakszerve­zeti mozgalmakkal. Meggyő­ződésünk ugyanis, hogy a teljesítményelvű gazdaság csak a szolidaritáselvű tár­sadalompolitikával párosul­va biztosíthat kiegyensúlyo­zott fejlődést. Többek között ezért is küzdünk a szabad szakszervezetek létrejöttéért. — Amikor megjelentek programjukkal, azt mond­ták, hogy nem bánják, ha mások is mazsoláznak belő­le. Most viszont, mikor az ellenzék egysége kezd meg- bomlani, s amikor kikerül­vén a politika porondjára, egymás ellenfeleikké is vál­nak, hogyan ítélik meg e kérdést? Dr. Bodó Pál: — Vélemé­nyem szerint az SZDSZ po­litikai éleslátását bizonyítja, hogy nem zárkózik el prog­ramjának mazsolázása elől. A Rendszerváltás program­ját bárki forgatja, ellenfél vagy barát, elismerheti, hogy kialakítása mögött magas fokú intelligencia áll. A program nagy előnye, hogy az megvalósítható. Követke­zésképpen, ha más pártok átvettek részeket ebből a programból, az a köz szint­jén semmiképpen sem je­lent hátrányt. Teoretikusan pedig határozottan előny, hiszen egyúttal a „mazsolá­zó” azt is bizonyítja, nem tud jobbat, mint amit mi hirdetünk, s ez nem más, mint a siker záloga. Dr. Matyi László: — A gondolatok átvételén én sem látok semmi kivetnivalót. A politikai porondon való meg­mérettetés első feltétele az, hogy: van-e a pártoknak programja, vagy nincs. Meg­ítélésünk szerint a legtöbb pártnak nincs programja, vagy nincs megvalósífható programja. Az MDF-nek pél­dául jelenleg sincs gazdasági programja. Titokban tartott MDF-programokról rebesget­nek hosszú hónapok óta. A politikában viszont a prog­ramoknak hihetetlen jelentő­sége van, s a halogatás olyan hátrányokat jelent az általá­nos politizálás terén, mely- lyel súlyos 'károkat, okozhat. Véleményem szerint a De­mokrata Fórumnak az ak­tuális politikai program hiá­nya destabilizációt okoz, amely meglehetősen zaklatott politikai lépésekre ösztönzi a vezetőséget. Visszatérve az eredeti kérdésre, a jelenlegi helyzet az, hogy negyven év kemény, vagy puha diktatú­rájában az, emberek zöme csak egyféle ideológiai-poli­tikai elképzeléssel ismerked­hetett. Most viszont nagyon fontos, hogy megismerjék a különféle pártok különféle programjait. Ilyen értelem­ben az MDF-nél elhibázott taktikai lépésnek tartom, hogy visszatartotta prog­ramját, de a pártok egymás közötti mazsolázását nem tartom lényegesnek. Az SZDSZ most mindén erejé­vel arra tör, hogy az embe­rek negyven évnyi informá­ció-elzártsága után ' észreve­gyék, rájöjjenek, van egy koherens összeállt politikai elképzelés, nevezetesen az SZDSZ Rendszerváltás prog­ramja, mely alkalmas arra, hogy megvalósítván, az or­szág válságán végre túljus­son, s hogy jó irányba fej­lődjön. — Az Önök pártja az egyik legerősebb ellenzéki szervezet. Vezetőik többször kinyilvánították, hogy kor­mányzóképesnek tartják önmagukat, Kósza hírek terjengenek arról, hogy a jövőben is ellenzékben kí­vánnak maradni, meg arról is, hogy a kisgazdákkal, a Szociáldemokrata Párttal, a Fidesszel és a Zöld Párttal kívánnak a választások után esetleg koalíciót alkotni. Az MDF-fcI viszont nem. Mi ebből az igazság? Dr. Matyi László: — Sze­rintem minden magára vala­mit is adó párt, ha egy vá­lasztáson indul, akkor győz­ni akar. Természetesen mi is győzni akarunk, s ezzel a tu­dattal indulunk a szabad vá­lasztásokon. A szabad vá­lasztások utáni első kor­mányban azonban semmi­képpen nem kívánunk a kommunista utódpárttal együtt részt venni. Leszögez­zük ugyanakkor, hogy mi a kommunistákat csak a hata­lomból kívánjuk kiszorítani, nem pedig a politikai küz­dőtérről . Következésképpen, hogy kivel lépünk koalíció­ra, s kivel nem, az még nyi­tott kérdés. Egyetlenegy le­zárt pontja van, nevezetesen, hogy sem az MSZP-vel, sem pedig az esetleg újjáalakuló MSZMP-vel, illetve kommu­nista párttal nem kívánunk koalícióra lépni. Ennek el­lenére toleranciát hirdetünk, s nemcsak a kultúra, az ok­tatás, hanem a politikai életben is. Tiszteletben tart­juk a másságot akkor is, ha az pártunktól merőben ide­gen, és fellépünk minden olyan kísérlet ellen, mely szerint valamely csoport sa­ját erkölcsi felfogását a tör­vény erejével próbálja más­ra ráerőltetni. Ilyen értelem­ben rossz tapasztalataink vannak az MSZMP-vel kap­csolatban. Koalíciót viszont mindenkivel, hangsúlyozom mindenkivel, tehát az MDF- fel is hajlandók vagyunk al­kotni. Mindenkivel, akik tisz­teletben tartják liberális pol­gári eszméinket, s akikkel, hisszük, elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. — Végezetül, milyen az SZDSZ Borsod-Abaúj-Zcmp- lén megyei szervezettsége? Dr. Matyi László: — A megyében hét nagy város­ban, Ózdon, Kazincbarcikán, Miskolcon, Szerencsen, To­kajban, Sárospatakon, Sátor­aljaújhelyen van csoportunk és kisebb szórvány-szerveze­tek találhatók egyéb telepü­léseken. Legnagyobb gon­dunk jelenleg, hogy nincs önálló irodánk. Ennek oka pusztán anyagi természetű. Az SZDSZ és a Fidesz ugyanis az a két szervezet, mely nem volt hajlandó egy fillért sem elfogadni a költ­ségvetési támogatásból. Lát­juk ugyanakkor, hogy az-,iro­da hiánya egy választás előtt komoly problémát okoz­hat. Most egyik tagtársunk, Bányai Lajos, Miskolc, Vo­logda utcai tapétaboltját ajánlotta fel, s esténként, ha bezár az üzlet, gyakorlatilag ott nyitjuk meg irodánkat. Minden politikai téren küz­dőnek látni kell azonban, hogy ez milyen áldatlan ál­lapotokat teremthet, ezért a legfontosabb feladataink egyike, hogy ezt a gondot valamilyen módon megold­juk. Balogh Andrea A szövetkezet műszaki ve­zetője tulajdonképpen ide­jövetele, 1986 óta szorgal­mazza az elnökasszonnyal közösen a számítógép külön­féle szolgáltatásainak igény- bevételét. — Szövetkezetünkben már-múr lehetetlen megbir­kózni hagyományos módon az egyre növekvő termelési,_ gazdasági feladatokkal — mondja Tóth József műszaki vezető. — Mi szakítottunk azzal az általános gyakor­lattal, hogy a gazdálkodó szervezetek elsőként a köny­veléshez veszik igénybe a számítógépet. Mi a terme­lést részesítettük előnyben, kezdve a megrendeléstől az egész termelésirányítást az számítógépre bíztuk. Elkép­zelheti, hogy eddig mennyi időt, energiát vett igénybe annak a mintegy 20 ezer fé­le terméknek az előállítása. Minden ezzel kapcsolatos munkát eddig manuálisan végeztünk, ami azt jelentet­te, hogy heteket vett igény­be, amíg a hozzánk érkezett A minap sajtótájékoztatót tartottak a Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat házkeze­lési osztályán, ahol a címben szereplő kérdésekről, elkép­zelésekről esett szó. Varga Zoltán, a házkeze­lési osztály vezetője elmond­ta, hogy a MIK egy olyan vállalkozó típusú ingatlanke­zelés megvalósításán fárado­zik, amely mind a társas- ház-, lakóközösségek, mind a vállalat számára előnyö­sebb, gazdaságosabb megol­dásokat rejt -magában. Köz­tudomású. hogy egyre több bérlakást vásárolnak meg a bérlőközösségek, aki azután, hogy lakásuk saját tulajdo­nukba került, maguk vise­lik a ház üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartá­sával járó nehézségeket. Minden előzetes tapasztalat, gyakorlat nélkül. Hogy ne maradjanak magúikra e kö­zösségek — a már meglévő lakásszövetkezetek ugyanis nem -szívesen fogadják az új társasháziközösségeket —, a MIK felajánlja, hogy mint vállalkozónál, e közösségek megrendelhetnék bizonyos üzemeltetéssel, karbantartás­sal, illetőleg fenntartással kapcsolatos munkákat. Eze­ket vállalkozói szerződésben rögzítenék, részletesen felso­rolva az elvárásokat, illetve a vállalt feladatokat, melyek­ben természetesen a tulajdo­nosék követelménye és az ehhez kapcsolódó gazdasági feltétel biztosítása a megha­tározó. Ily módon a megren­delő társasházközösségek to­vábbra is a iMIK-re bíznák az épületvagyon működteté­sét, aki az érintettek bevo­náséval, azék ellenőrzése alatt, tevékenykedne. A vál­lalat a szerződésben vállalt munkákat természetesen vál­megrendelésre, igényre ér­demi választ tudtunk adni. Amióta a számítógép ezen a területen rendelkezésünkre áll, ez az idő két-három napra csökkent. Ez egyrész­ről megnövelte a szövetke­zet iránti bizalmat, másrész­ről rövidebb idő alatt pon­tosabb munkát tudunk vé­gezni. — Azt talán nem felesle­ges közbevetni, mindenkép­pen szólni kell róla, hogy a számítógép elfogadtatása, mint minden új, kezdeti ne-, hézségekkel is jár. — A technikát nálunk sem fogadta mindenki kitö­rő örömmel — jegyezte meg a műszaki vezető. — Sokan féltették a népművészetet, mondván, munkájuk, tevé­kenységük elveszíti népi jel­legét. A félelem azóta na­gyot oldódott, hiszen egyre többen látják, hogy a gép rendkívül precízen, megbíz­hatóan dolgozik, persze csak akkor, ha pontos adatokat táplálunk bele. Asszonyaink, lányaink azt is érzékelik, hogy amióta a termelési fo­lyamatokba beépült a szá­mítógép, hatékonyabb a központi üzem munkája, lalkozási díj ellenében vég­zi el, mély a felmerült tény­leges költségek 10%-a. Vál­lalják továbbá azt is, hogy a befizetett közös költségek­ből, a jogszabályoknak meg­felelően felújítási alapot ké­peznék, aminek rendelkezési joga a társasházközössége­ket illeti meg. A IMIK min­den év febi-uár 15-ig írásban számol be a közös képvise­lőknek az előző évben vég­zett tevékenységéről, pénz­ügyi bonyolításáról és az aláírt szerződés teljesítéséről. Eddig 10 társasházközösség­gel állnak már szerződésben, a további jelentkezéseket a MIK házkezelési osztályán várják. (Miskolc. Vándor S. u. 2.) Ezuitán arról szólt Varga Zoltán, hogy a vállalat kí­sérleti jelleggel bérlőközössé­gi vállalkozásokat szorgal­maz, melyek az állami bér­lakásban lakókból szerve­ződnének. Ezek számára meg­teremthetnék annak lehető­ségét, hogy a lakók a ház- üzemeltetés és -karbantartás feladatait, vagy azok egy ré­szét magúk szervezzék meg. Ehhez természetesen rendel­keznének a lakbér arányos részével, s ily módon a te­vékenységek társadalmi el­lenőrzése is erősödhetne. A bérlőközösségi tevékeny­ség tehát olyan vállalkozás lenne, amely egyrészről vál­tozatlan költségszint mellett vállalja a feladatokat, más­részről viszont a szolgálta­tást magasabb szinten bizto­sítja, mint amire a vállalat­nak lehetősége van a bérle­mények dijából. A funkciója pedig, hogy a bérlők átve­gyék az épületek karbantar­tási és üzemeltetési felada­tainak ellátását, és gazdái le­gyenek az épületnek, bérle­nagyobb termelést tudnak produkálni. — A szövetkezet tevékeny­ségét nagymértékben befo­lyásolja a szabászat mun­kája is. Milyen változás előtt áll ez a részleg? — Itt is nagyot léptünk, lízing formájában szert tet­tünk egy GERBER AM—5-ös amerikai szabászati rend­szerre, amely a világon a legfejlettebb ilyen típusok közé tartozik. Általa terv­szerűbbé válik ez a munka, gondolok itt például arra, hogy kiküszöbölhetők a túl nagy termelési csúcsok és a hirtelen bekövetkező vissza­esések. A szabászati előké­szítés gépesítése, illetve a számítógépes tervezés révén lehetőség nyílik néhány szá­zalékos anyagmegtakarítás­ra is, amelynek nagysága éves szinten elérheti a 25—30 millió forintot. Ez pedig nem lehet mellékes szempont a mai gazdasági helyzetben. — Hiába van fejlett tech­nika, ha az alapanyagok mi­nősége csapnivaló. — Ezzel sajnos szembe kell néznünk, hiszen a ha­zai alapanyagaink egy ré­szének minősége, hogy eny­hén fejezzem ki magamat, nem éri el a kívánt szintet. Az ebből készült terméket természetesen aligha veszi meg az igényes vevő. Erről viszont már nem a technika, nem a számítógép tehet. ménynek. Természetesen anélkül, hogy a kezelő érre kényszerítené őket. Ellenke­zőleg: a vállalat azt szeret­né. ha a bérlőik felismernék, hogy saját lakhatási viszo­nyaikat, környezetűiket javít­ja. ha társadalmi munkát is végeznek. A bérlőközösségek megalakulása tehát önkén­tes elhatározáson alapulhat, melyet egy adott épület bér­lői alkothatnák az egyéni és közösségi érdekek összekap­csolásával. A megalakult bér­lőközösségeknek a vállalat bemutatja az épület éves be­vételeit és kiadásait, remél­ve, hogy saját tömbjüket még jobban magukénak ér­zik majd a lakók. A tájékoztatón végül a miskolci bérlakások megvá­sárlásának lehetőségeiről be­szélt Sárvári Károlyné, a MIK Ingatlanközvetítő Iro­dájának vezetője, melyet most nem ismertetünk, te­kintettel arra, hogy lapunk október 4-i számában erről részletesen olvashattak. To­vábbra is nagy az értékesí­tések átfutási ideje (7— 8 hónap), lévén egyre töb­ben nyújtják be vásárlási szándékukat. S bár az iroda kibővített létszámmal dol­gozik már. még mindig egyetlen a városban, ami ez- zei a tevékenységgel foglal­kozik. (Más cégek nem vál­lalkoztak erre — a szerk.) Végül arra hívta fel a fi­gyelmet az iroda vezetője, hogy bár a jogszabályok nem tiltják a tömbök egyes laká­sainak elidegenítését, a vá­sárló számára azonban nem ésszerű és gazdaságos, ha ilyen, vegyes tulajdonú épü­letben egyedül lakik tulajdo­nosként. (kovács j.) L. L. Alakuljanak bérlőközösségek Vállalkozik a MIK Az állami lakások megvásárlásáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom