Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
XLV. évfolyam, 281. szám 1989. november 27. Hétfő Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Új struktúra, új arcokkal MeggyőzSdéssei szolgálni a magyar baloldal ügyét Szocialisták pártértekezlete Miskolcon A korábbi állampárt „értekezlet-gyakorlatától" eltérő időpontban az elmúlt pénteken délután 4 órától - az éjszakába nyúlva - 23 óra 20 percig tartotta Miskolc városi értekezletét a Magyar Szocialista Párt. A megyeszékhely 1551 MSZP-tagja képviseletében 227 küldött - e nyilvános, bárki által figyelemmel kisérhető tanácskozás keretében - vitatta meg az új párt időszerű, mindenekelőtt az eddigi szervezéssel kapcsolatos tapasztalatait, illetve az ebből adódó további feladatokat; döntött a párt új, városi struktúrájáról, s megválasztotta ez elfogadott struktúra testületéinek tisztségviselőit, s végezetül időszerű politikai kérdésekben nyilvánítottak ki állásfoglalásukat. A több mint hétórás pártértekezlet levezető elnöki tisztét — felváltva — dr. Lakatos Imre, Csorba György és dr. Kovács László töltötte be. Első napirendi pontként a résztvevők tájékoztatót hall. gattak meg az MSZP helyzetéről, a megyeszékhelyen és környékén folyó pártszervezésről. E napirendi pont előadója Tímár Vilmos — aki e feladatnak az MSZP ügyvivői testületének megbízásából tett eleget — természetesen , az MSZMP ez év februári városi értekezlete óta eltelt időszak értékelését sem hagyhatta figyelmen kívül. — A februári pártértekezlet beszámolója, szóbeli kiegészítése, vitája, állásfoglalása az MSZMP átfogó reformjának igényét és helyi tennivalóit fogalmazta meg. Abból kiindulva, hogy a párt ennek a folyamatnak aktív formálója, saját átalakulásának tudatos végigvi- vője lehet, ilyen módon modern politikai pártként be- fo'lyásolója, részese a formálható. többpártrendszerű plurális demokráciának ... Ma itt ebben a teremben is sokan azt mondhatják erre: naiv idealizmus volt. Deákkor még februárt írtunk, nem .novembert, és ez az út látszott egyedül járhatónak. Ezt követően Tímár Vilmos arról beszélt, mi mindent tett, illetve igyekezett tenni az akkori városi politikai vezetés a gyakorlatban a politikai, a pártmunka' különböző területein, majd e vezetés tevékenységét így summázta : — Én kimondom — más nem nagyon fogja — még akkor is, ha elfogultsággal vádolnak: ez a csapat erkölcsében. ' felkészültségében, emberi kapcsolataiban kikezdhetetlen volt, nem tehet róla, hogy vesztes ügyet szolgált, és nem érdemelte meg a következményeit — hallhatták a Iküldöttek az előadó megállapítását, mellyel — mint krónikásnak kötelességem megjegyezni — nem mindenki értett egyet a jelenlévők közül. (Ez a szünetek folyosói beszélgetéseiből derült ki). Talán magának az előadónak későbbi .megállapítása is ezt igazolja: .......nem állítom, hogy mindig azt tettük, amit kell és hibátlanul — de próbáltunk valamit, tettünk valamit. Ez azonban nem volt elég hatásos: a forrástól tíz méterre felitta a homok’'. A z MSZMP—MSZP kongresszusát követő helyzet megítélése, magyarázata viszont rendkívül találó és reális. — Tudomásul kellett vennünk, h'ög.v a kongresszus döntéseinek fogadtatása egészen más, mint gondoltuk. Az elődpárt tagsága tájékozatlanul. részben idegenkedve, részben elutasítóan fogadta a Szocialista Párt megalakulását, programját. A kongresszusról rengeteg ferde, félinformáció, feltételezés, rémhír került ki, amit szívós, személyes agitációval is csak nehezen lehetett ellensúlyozni. (Elég, ha csak a kommunista eszmék, a munkásosztály megtagadására, a kapitalista restauráció elősegítésére, a kongresszusi puccsra, a „volt-e jogunk rá?” kérdésre utalok). Igazából most volt jól lemérhető az MSZMP utolsó időszakának összes valóságos problémája, a megosztottság és tehetetlenség mértéke, az ideológiai zűrzavar hatása. A tájékoztatóból megtudtuk, az októberi kongresz- szus után két héttel 200-an, egy hónappal 900-an csatlakoztak az MSZP-hez. A jelenlegi taglétszám 1551 lő, s hetven alapszervezet működik. — A szervezés tehát hosz- szabb folyamat lesz — hangsúlyozta az előadó — amelyet a szervezett munka, a meggyőzés, a további viták éppen úgy segítenek, mint az új párt első akcióinak meg- \ jelenése a politikai küzdőtéren —- most mindenekelőtt a választások előkészítésében. Tájékoztatóját a következő gondolatokkal zárta: — Mi, akik most itt vagyunk, közösen küszködtük végig egy rendszer hanyatlását... Egy korszák lezárult, most azért gyűltünk itt össze, hogy új korszakot nyissunk, abban közreműködjünk Közösen, megújuló hittel és meggyőződéssel szolgáljuk a demokráciát, a magyar baloldal ügyét. A tájékoztató elhangzása után második napirendi pontként a .küldöttek az 'MSZP új városi struktúráját vitatták meg. A beterjesztett három változat közül a döntő többség a B változat — a választmány és elnökség létrehozása — mellett voksolt. Eszerint a városi és városkörnyék MSZP alapszervezetei 1—1 főt delegálnak a városi választmányba (ez vonatkozik a később megalakítandó alapszervezetekre is), a városi elnökség pedig az elnökkel együtt 9 tagú. Ezt követően kettős jelöléssel, titkos szavazással az MSZP miskolci városi elnökségének elnökét választották meg, majd pedig — ugyancsak többes jelöléssel és titkosan — az elnökség további nyolc tagját. (Folytatás a 2. oldalon) Népszavazás nyugodt légkörben A népszavazást megelőző napokban nagy volt az érdeklődés, csörögtek a szerkesztőség telefonjai is. Kérdezték, hogyan, mint is lehet szavazni, mert a négykérdéses szavazólap sokakban bizonytalanságot ébresztett. Volt,, aki amiatt panaszkodott, hogy nem kapott kopogtatócédulát, mások azt panaszolták, hogy korábban elhunyt szeretteik nevére küldtek. Hideg, napos reggelre ébredt a megye lakossága vasárnap. Ám csalódott, aki a korábbi választások hangulatát kereste az utcákon, mint több városunkból, községünkből jelezték, a szavazóhelyiségekben a felelősségérzet. a komolyság és a nyugodt légkör jellemezte a szavazást. A korábbi választásokon a települések szinte versengtek, hogy kik a legfrissebbek, hol adják le legkorábban voksaikat. (így születtek a reggeli túlteljesítések, meg a lakosság véleményét éppenséggel nem pontosan tükröző százalékok.) Most a napközbeni tájékozódást nehezítetté, hogy általános hírzárlatot rendelt el az Országos Választási Bizottság, így nem tudhattuk meg sehonnan sem. milyen arányban szavaznak az emberek. Megértjük, hogy ezáltal is igyekeztek ügyelni a szavazás tisztaságára, a szavazás napján mindenféle befolyásolás kizárására, mégis úgy véljük: túlzott ez az óvatosság a nyilvánosság rovására. * Tizennyolc óra, tehát a szavazás hivatalos zárása előtt kerestük fel a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Választási Bizottságot, hogy tájékoztatást kérjünk a szavazóhelyiségekben történtekről. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna. a megyei tanács vb- titkára azzal indokolta az országos hírzárlatot, hogy most az ország egyetlen választási kerületnek minősül. Tőle tudjuk, hogy megyénkben 567 6911 ember volt szava-, zásra jogosult. A bizottság elnöke, dr. Gáspárdy László elmondta. hogy napközben esetenként a bizottság egy-két tagja helyszíni bejárásokon volt Miskolcon. Azért kevesen mindig, hogy a szavazat- számláló bizottságok minden vitás esetben szavazóképesen találják a bizottságot, ameny- nyiben erre szükség van. — Milyen esetekben kellett döntenie a megyei bizottságnak? — A, szavazatszámláló bizottságok az egész nap során nem jeleztek olyan eseteket, amelyeket a helyszínen nem tudtak volna megoldani. Állampolgári bejelentés is mindössze néhány éhkezelt. Egy elrontott szavazólap sorsáról érdeklődött (Folytatás a 2. oldalon) Pozsgay Imre megyei programja Pozsgay Imre államminiszter. az MSZP elnökségének tagja és köztársasági elnökjelöltje holnapi munkanapját megyénkben tölti. Kedden, a reggeli órákban Sátoraljaújhelyen sétát tesz a piacon, majd a telefongyár üzemegységébe látogat. Ezt követően részt vesz egy ruházati bolt átadásán. Utána Sárospatakon felkeresi a gimnáziumot és az Émász üzemigazgatóságát, valamint a Csepel Ruházati Gépgyár sárospataki gyárát. A pataki program egy belvárosi sétával zárul. A köztársasági elnökjelölt délután Szikszón részt vesz a Demokratikus Magyarországért mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének alakuló ülésén. Végül a megyei program egy rövid mezőkövesdi .látogatással zárul. Pozsgay Imre várhatóan ma, a késő esti órákban érkezik Miskolcra és megkezdi zsúfolt programját. Ennek bevezetéseképpen rövid, kötetlen találkozásra kerül sor a Technika Házában a miskolci értelmiségiekkel. Ünnep Gelejen ötven évvel ezelőtt a ge- leji református templomban emléktáblát avattak. A késői utódok így tisztelegtek a község szülöttének emléke előtt. November 25-én újra ünnepelt' a falu, Geleji Katona István születésének négyszázadik évfordulójára emlékezett a református gyülekezet, a Magyar Irodalom- történeti Társaság megyei tagozata és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság. Már szóltak az ünnepségre hivó harangok, de a templomba még csak a gyerekek érkeztek meg, hogy utoljára elpróbálják köszöntő éneküket. Maradt idő az emléktábla előtt eljátszani a gondolattal, hány emberöltő négyszáz esztendő. Hol van már a ház, ahol Geleji Katona István született? S mi minden történt a világban, Magyarországon és Gelejen ennyi idő alatt? Végiggondolni is sok, de talán a mai gyerekek szépapjának a nagyapjával együtt játszhatott a Csincse partján Katona István. A falu emlékezete évszázadokon át megőrizte a XVII. sáázad egyik legkitűnőbb tudósának alakját. Geleji Katona István tanulmányai befejezése után az erdélyi fejedelmek udvarában töltött be különböző tisztségeket. Gyulafehérvári rektor, majd udvari pap, emellett 1633-tól az erdélyi egyház püspöke volt. Érdemei között tartjuk számon az egyház és az egész református közművelődés megerősítését. Nagyon sok fia- • tál tehetséget taníttatott külföldön. Apáczai Csere János is az ő támogatásával jutott ki Hollandiába. Az ő nevéhez fűződik az a rendelet is, hogy az egyházi férfiak saját könyvtárat hozzanak létre. Támogatta az iskolákat, fejlesztette a gyulafehérvári nyomdát. A Magyar gram- matikácska megírásával nagyot lendített anyanyelvűnk irodalmivá tételének az ügyén. A szombati ünnepségen Csorba László református lelkész Geleji Katona Istvánra, mint keresztény emberre emlékezett. Gyulai Éva történész-muzeológus Reformáció Borsodban címmel tartott előadást. Kováts Dániel főiskolai tanár Geleji Katona irodalmi, művelődéstörténeti jelentőségét értékelte. (filip) Fotó: Dobos K. I % HHHB9 Demokratikus Magyarországért Mozgalom megyei szervezetének alakuló gyűlése A Demokratikus Magyarországért Mozgalom Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete 1989. november 28-án, kedden 15 órakor alakuló gyűlést rendez a szikszói Petőfi Sándor Művelődési Házban (Szikszó, Rákóczi u. 33.) Vendégünk Pozsgay Imre államminiszter, a DMM elnöke. Az alakuló gyűlésre az előkészítő bizottság tisztelettel meghív minden olyan állampolgárt, aki cselekedni kivár a békés, demokratikus átmenetért! A Demokratikus Magyarországért Mozgalom célja, hogy szervezett politikai erőként elősegítse az ország, a megye, a szükebb régió gazdaságának, társadalmi életének, szellemi kultúrájának radikális átalakulását, a szabadságelvű demokratikus társadalom megteremtését. Csatlakozásra hívjuk fel valamennyi tisztességes honfitársunkat nemre, foglalkozásra, nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra, felekezeti kötődésre, pártállásra való tekintet nélkül. Mindenkit, aki mozgalmunk szellemiségével egyetért, aki hazánk sorsáért és jövőjéért felelősséget érez. A jövendő demokratikus Magyarországát csak közösen építhetjük fel! Megyei előkészítő bizottság
