Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-03 / 261. szám

Két tájegységet köt össze r Ut a hegyen át Megyénk két települését, Hollóházát és Kékedet — mint mondani szokás — csak egy ugrás választja el egy­mástól. Ám lakóik mégsem tudtak átugrani egymáshoz, mert, a településeket egy­mástól elválasztó hegyvonu­laton semmilyen út nem ve­zetett át. Csaknem száz ki­lométert kellett autózni a hollóházi polgárnak akkor, ha Kékeden, vagy a Hermád- völgye más településén akadt dolga. De csak teg­napig, mert Hollóháza taná­csának elnöke, Novak Fe­renc tegnap délelőtt azokat köszöntihette, a'kiknek részük volt abban, hogy elkészült a két falut, illetve az ország ■két tájegységét, a Hegyközt és a Hermád völgyét össze­kötő 5280 méter bosszú, nyolc méter széles aszfalt- borítású útszakasz, amely­nek építését a régi feljegy­zések szerint Hollóháza és Kéked lakói évszázadok óta szorgalmazták, Ötvennyolcmillió forintba került a út, ás ebből töb'b, mint 8 millió forint a köz­ségek lakóinak társadalmi munkája, számos üzem, in­tézmény hozzájárulása. A gyönyörű vidéken kanyargó utat a nemzetiszínű szalag átvágásával dr. Fodor Lász­ló, a választókerület ország- gyűlési képviselője adta át a forgalomnak. Sz. D. Fotó: Fojtán László A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a Magyar Köztársaság alkotmányára teendő esküről. A kormány előterjesztéseket hallgatott meg a Munka Törvénykönyve, a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvények módosításáról, valamint a jogi képviselőkről szóló törvény alapelveiröi. A kormány elfogadta a szigorított őrizet megszüntetésé­ről szóló előterjesztést. A Minisztertanács felülvizsgálta a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályokat és javasol­ja a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény meg­alkotását. A kormány hatályon kívül helyezte a korengedményes lyugdijazásról szóló egyes minisztertanácsi határozato­kat. A Minisztertanács döntött az 1990. évi bérmechaniz­musról és kormányzati bérpolitikáról. A kormány, áttekintve a belpolitikai helyzetet, két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik hangsúlyozza: A Ma­gyar Köztársaság kikiáltása a kormányzati rendszer meg­változtatásával a békés át­menet új szakaszát nyitja meg. A másik: a kormány november 3-tól november 20-ír felfüggesz­ti a turistaellátmány folyósítá­sát. November 20-tól új deviza- ellátási rendszert vezet be, amely -közvetlenül összeköti a turizmus devizaegyenlegét a lakosság központi devizaellátá­sával. Ennek lényege, hogy a lakossági valutaellátást négy évre maximum háromszáz dol­lárban rögzíti úgy, hogy sze­mélyenként és évente 50 dol­lárnak megfelelő konvertibilis fizetőeszköz vásárolható. Azök, akik 19!>0-ben és 1991-ben nem vásárolnak konvertibilis valu­tát, 1992-ben és 1993-ban évi 50 dollárnak megfelelő többlet fizetőeszközt is vásárolhatnak. 1989. november 20. és 1990. de­cember 31. között 50 dollárnak megfelelő valuta vásárlására az jogosult, aki 1987-ben vagy azt megelőzően vette igénybe a turistaellátmányt, turistael­látmányra 1988—89-ben volt jo­gosult, de ellátmányának keve­sebb. mint 50 százalékát vette igénybe. Egressv Béni volt a teg­napi nap „főszereplője” Sá­rospatakon. Hisz’ születésé­nek 175., s a Szózat meg­zenésítésének 150. évfordu­lója alkalmából felavatták a volt pataki diák szobrát. Ö is őrizője lett hát az iskolá­kért szoborsétányának, he­lyet kapott a többi nagyok között, akik iskolájukért, ha­zájukért munkásságukkal so­kat tettek. S szobor-jelenlé­te, illetve a talapzatba vé­sett első sor: „Hazádnak ren­dületlenül légy híve, óh ma­gyar . . . bizonyítja, hogy a patakiak sem felejtették, de őrizték. Dr. Pusztai Ferenc műve­lődési államtitkár ünnepi beszédében a szobrok ter­mészetéről beszélt. A kér­désről — mely -a nép ajkán sokszor felbukkan —, miért van ennek, s miért nincs annak szobra... A bántóan, híj dal masán hiányzó szobro­kat azonban fél kell állíta­ni. Béres Ferenc, a pataki di­ákok nevében tartott beszé­dében többek között elmond­ta: — Egressv Béni rövid élete alatt nemzetünket olyan művekkel ajándékozta meg, melyek ma is élnek, és ma is hatnak. A Szózat a tiszta hazafiság emelkedett tudata, amely hozzásegít a magyarsághoz, itt, s a hatá­rainkon túl egyaránt. A szobor Kelemen Kristóf alkotása, közadakozásból ké­szült el. Az ünnepséget zá­ró koszorúzások után termé­szetesen mi más következ­hetett, mint a Szózat közös eléneklése. S persze nem azért, mert ez a szokás. Ha­nem, hogy tisztelegjünk az énekes színész előtt, hogy gyönyörködjünk dallama himnikusságában, közösen vállalt magyarságunk Vö- rösmartyt is dicsőítő szóza­tában. Mert. ez a mű úgy van megírva, hogy daloljuk, dalolhassuk. (dobos) Megfizetjük az árát Milliókat egy döntésért? Csak nö és tovább is nö- vöget Miskolc szégyeneként a nádasréti szeméttelep, s nem is számíthatunk arra, hogy egy másik helyszín egyhamar fogadni tudná a miskolciak évi 200—250 ezer köbméter hulladékát. A leg­optimálisabb számítások sze­rint is csak 1992 végére si­kerülhet kialakítani egy új hulladéklerakó helyét, de ezt a véleményt imár ma is erősen kétségbe vonják a szakemberek. Pedig becslé­sek szerint ’92-rc már 20 méter fölé emelkedik a sze­méthegy! Nem szőnyeg alá söpörhető dologról van tehát szó ... Minderről azon a kerek- asztal-beszélgetésen esett szó. melyre a Hazafias Nép­front Miskolc Városi Szer­vezetének kör nye zetvédel m i szákbizottsága hívta meg az érdekelt intézményeket. A beszélgetés nyomán fény de­rült. arra, hogyha annak idején a probléma első fel­vetésénél súlyának megfele­lően ítéltetik meg a város hulládé kelhelyezési gondja, akkor ma nem kellene attól félnünk, hogy néhány éven •belül tí Avas h'egvr mdlleil egy újabb hegy keletkezik. Az időhúzás árát most fi­zetjük meg. A népfrontbizot'tság gon­dosan összeállított anyaga szerint kronológiailag a ’80- as évek elejére tehető az eszmélés: a nádasréti sze­méttelep feltűnését ugyanis az eredeti feltételek szerint a Bogáncs utca szintje alatt 50 centiméterrel be kellett volna fejezni, az egykori el- mocsarasodott halastó feltöl­tésével. A szeméttelep 1983- ban gyakorlatilag betelt, az­óta a feltöltés helyett domb építése folyik, mely jelen­leg mintegy 8,5 méter ma­gas. A szeméttelep a legop­timistább számítások sze­rint is 1992-re betelik, mi­vel a felső határ nem a „csillagos ég”, hanem a ré­zsűszög miatti területfogyat­kozás. A városi tanács meg­bízásából a Vegyterv 1982- ben az új szeméttelep beru­házási programját készítet­te el a Nádasrétre, ennél azonban nem tartották be az előírt védőtávolságokat. így „a füstbe ment terv” pótlá­sára a tanács illetékes osz­tálya az Észáktervet kérte fel. A vállalat hét számba jöhető terület megvizsgálása után 1984-iben tette le meg­bízói asztalára a megren­delt tanulmánytervet, mely­nek konklúziója, hogy leg- gazdaságosaibb an Sa j ábá bonv császárhegei völgyében he­lyezhető él a szeméttelep, és 50 évre oldaná meg a város hulladékethelyezésát. Az 1984-es tanulmányterv elké­szülése után azonban négy éven át nem történt semmi. Végül ás a helyzet súlyosbo­dásával 1988-ban az Észak­terv úíjfent megbízást kapott a már korábban megvizs­gált helyszíneikre vonatkozó ismételt tanulmányterv elké­szítésére, melyről 1989, má­jus 23-án számolt be a ter­vező, aki változatlanul a Sa- jóbábony császárhegyi elhe­lyezést tartotta megfelelő­nek. Finnek ellenére a Mis­kolc Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága 1989. szep­tember 7-i ülésén a d ön tés - s löké szí tő tanú 1 mányi erviek alapján még mindig nem tu­dott dönteni. így a beruhá­zási terv elkészítését nem egy, hanem három helyszín (Folytatás a 2. oldalon) MSZP-felhívás November 4-én megyei értekezlet A Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei ügyvezetősége november 4-én, szombaton 9 árakor, megyei értekezletet tart az MSZP megyei székhazában, (Miskolc, MSZB tér 1.) Javasoljuk, hogy az MSZP tagságának lehető legtelje­sebb részvételével és a legnagyobb nyilvánosság előtt fo­lyó tanácskozáson vitassuk meg, hogyan alakult megyénk politikai helyzete pártunk kongresszusa után, vegyük szám­ba a pártszervező munka eredményeit, problémáit és a további feladatokat, válasszunk - a végleges szervezeti felépítés kialakulásáig - egy megyei pártszervező irodát. Tanácskozásunkra tisztelettel hívjuk a Magyar Szocialis­ta Párt valamennyi tagját a megye minden településéről. Várjuk azokat, akik tagsági viszonyukat már megerősítet­ték, várjuk az újonnan belépetteket és várjuk pártoló tag­jainkat. Hívjuk az MSZMP volt tagjai közül azokat is, akik átigazolásukról még nem döntöttek. Hívunk mindenkit, aki célkitűzésünkkel - a demokratikus szocializmussal - azonosulni tud, aki programunkat és alapszabályunkat elfogadhatónak tartja. Szeretette! várunk mindenkit, akit törekvéseink érdekelnek, aki szándékaink­kal szimpatizál. A Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvezetősége Változások a lakossági valutaellátás rendszerében Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom