Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
EJ Hídavatás Leninvárosban Utalás előli az Ózdi Kohászati Üzemeli Sajtótájékoztatón mutatkozott be tegnap Budapesten a Hungaro Swiss elnevezésű, két önálló jogi személyiségű magyar-svájci részvénytársaság. Az rt. tevékenységi köre különböző műszaki, gazdasági és jogi szakértői munkákra terjed ki, és épp ezért vállalkozott az Ózdi Kohászati Üzemek komplex vagyonértékelésére is, amiről ugyanezen a sajtótájékoztatón számolt be Lotz Ernő. Emléktábla áll az új Ti- sza-híd Leninváros felőli szakaszán. Rajta a következő szöveg olvasható: Vásárhelyi Pál Tisza-’híd. Épült 1987. szeptember 1—1989. december 1. A .neves mérnök emlékére tisztelettel ajánlják a híd építői. Tegnap, pénteken délelőtt végre elérkezett a pillanat, amikor a 413 millió forinttal elkészült új Tisza-hídon megindulhatott a közúti forgalom. Az ünnepi aktuson Kálnoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes mondott avatóbeszédet. Emlékeztetett rá, hogy a híd fontos szerepet tölt be a közúti forgalomban, a szomszédos megyék közötti kapcsolat bővítésében, ugyanis a legközelebbi átkelési lehetőség Tokajnál, illetve Tiszafürednél található. A történelmi visszapillantás során beszélt arról, hogy az első állandó híd 1938—1941. között épült meg, amely azonban a második világháborúban teljesen tönkrement, és helyreállítása csak Í950-ben fejeződött be. A hidat eredeti formában, jórészt az épen maradt elemekből a Ganz Hajógyár készítette és a MÁVAG szerelte. A forgalom növekedésével és az évek múltával a híd 20 tonnás teherbírása egyre romlott, a terhelést a híd nem tudta károsodás nélkül elviselni. Az 1980-toan elvégzett ellenőrző számítás alapján korlátozásokat kellett bevezetni, amely egyet jelentett a kötelező követési távolság előírásával, valamint az egyirányú, jelzőlámpás szabályozással. Az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt a híd térségében a gépjárművek zsúfoltsága, növekedett a járművek okozta környezetszennyezés. Ezért elengedhetetlenné vált egy új közúti híd megépítése. Hosszú előkészítő munka után, az Uvaterv tervei alapján a Gan/.-MÁVAG, mint fővállalkozó 1987. szeptember 1-jén hozzáfoghatott a beruházáshoz. Az eltelt két év alatt az építők felhasználtak 1300 köbméter szerkezeti vasbetont, beépítettek 1800 folyóméter vasbetongerendát, s megmozgattak mintegy 40 ezer köbméter földet. A mederhíd acélszerkezetének teljes súlya 1200 tonnára tehető, az elkészült burkolatfelület nagysága megközelíti az ötezer négyzetmétert. Még egy információ: az új híd átadása után a régi híd átmenetileg megmarad a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom számára. A miniszterhelyettes ezután arról beszélt: már hagyomány hazánkban, hogy a jelentősebb hidaknak nevet adnak. Ez az új Tisza-híd a szakemberek javaslatára, Leninváros társadalmának egyetértésével, Vásárhelyi Pál nevét őrzi majd a jövőben. Annak a neves mérnöknek állít emléket, aki oly sokat tett a kanyargó Tisza térségének rendezéséért. Az avatóbeszédet követően a gépjárművek már az új hídon keltek át a Tiszán. L. L. Az ÓKÜ vezérigazgatója elmondotta, hogy a Hungaro Swisst azért kérték fel erre a vizsgálatra, meri nemMegyénk ipari szövetkezetei tegnap tartották — majdnem öt órán keresztül, mégis pergőén — kongresszusi- küldött-választó közgyűlésüket, Karajz Géza elnökletével. A tanácskozás legfőbb napirendi pontja az Okisz X. kongresszusára készített munkabizottsági vitaanyag megtárgyalása volt. A küldöttek ezt írásban megkapták, így dr. Dobránszky Mihály titkár, csak szóbeli kiegészítést fűzött hozzá. Az ezt követő vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy erősíteni kell az érdekvédelmet, csökkenteni a megyei, illetve szakmai érdekvédelmi szervek apparátusát, Működésük iránya az alkalmazott szakértők révén elsősorban szolgáltató jellegűvé kell váljon a jövőben. Kívánatos az is, hogy a februári országos kongresszus után a Kiszövök (ha egyáltalán így fogják őket hívni) területi és ágazati elvek kombinálásával szolgálják a szövetkezeti tagságot. Az előterjesztés vitája után a közgyűlés megszavazta, hogy a megyei mozgalom nevében milyen álláspontot képviseljenek a kongresszusi küldöttek. Ezek közül néhány: az Okisz neve ne változzon, az országos szerv elnöksége 19 vidéki (!) és 3 budapesti tagból álljon; minden szövetkezet nyilatkozzon arról a kongresszus zetközileg elismert külföldi vagyonkezelő és könyvszakértő társaságok szakértőinek közreműködésével ^ vállalkoután, tagja akar-e maradni az érdekvédelmi szervnek ? A sok határozat közül talán a leglényegesebb: az Okisz nem az egyes szövetségek, hanem a konkrét szövetkezetek szövetségeként kell, hogy működjön. A vitaanyag elfogadása után a küldöttek megválasztották azt a harminc embert, aki az országos kongresszuson képviseli majd megyénk szövetkezeti iparát. A nyílt voksolás után titkos szavazással döntöttek a majdan megalakuló országos tanács zott a vállalat vagyonértékelésére olyan formában, hogy az a későbbiekben a nyugati cégek és bankok részére — tárgyalási és üzletelőkészítési alapként — egyaránt elfogadható lesz. Küszöbön áll az OKÜ teljes átalakítása, amelynek fontosabb állomásairól elhangzott: külföldi részvételű kohászati részvénytársaságot kívánnak létrehozni egy kohó, a csökkentett kapacitású acélmű, a folyamatos öntőmű, a rúd- dróthengermű, és egyes finomsorok megtartásával, illetve továbbfejlesztésével. A vállalat átalakítása a magyar törvényeknek megfelelően történik, melynek egyik előfeltétele volt a reális vagyonérték meghatározása. Az ÖKÜ nyugati részvételű részvénytársaságának szervezése folyamatban van, a részletekkel kapcsolatban Lotz Ernő nem bocsátkozott találgatásokba. Az azonban szinte bizonyosra vehető, hogy legkésőbb 1990 végére a monolitikus kohászváros ipari struktúrája sokszínűbbé válik, és a térségre a nem is olyan közelmúltban prognosztizált, tömeges munka- nélküliség bekövetkezése elkerülhető. Fotó: Fekete Béla Ülést tartott a Tudománypolitikai Kollégium Borsodi szakember is tagja a testületnek A Minisztertanács határozata alapján az idén megalakult a kormány mellett működő Tudománypolitikai Kollégium. A testület e társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter — jelen esetben Pozsgay Imre — véleményező, tanácsadó szerveként működik. A tizenhét tagú Tudománypolitikai Kollégiumnak tagja dr. Csornai Zoltán, az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. vezérigazgatója is. A kollégium ezen a héten tartotta soron következő ülését. Ebből az alkalomból megkértük dr. Csornai Zoltánt, vázolja a Tudománypolitikai Kollégium feladatát, hatáskörét, egyáltalán milyen célból hozták létre a testületet. Válaszában a vezérigazgató kitért rá, hogy a kollégium véleményező, tanácsadó tevékenysége kiterjed a tudományos kutatással és kísérleti fejlesztéssel, a műszaki fejlesztéssel, a felsőoktatással, az új felismerések alkalmazásának elősegítésével, az előzőekhez kapcsolódó értelmiségpolitikai (ennivalókkal Összefüggő feladatokra. A kollégium segíti a kormányzati tudomány- politika kialakításával és elvi irányításával, a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás és a műszaki fejlesztés összehangolásával feladatok valóra váltását. Közreműködik a Miniszter- tanács és az illetékes országgyűlési bizottságok közötti kapcsolatok ápolásában; figyelemmel kíséri a tudományos kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények, a vállalkozói szervezetek közötti kapcsolatok alakulását, az e területen dolgozó értelmiség helyzetét. Nem utolsósorban véleményezi a kormány középtávú és hosszú távú kutatási-fejlesztési, felsőoktatási koncepcióit, elgondolásait. A mostani ülésen olyan, a társadalom jövőjét meghatározó kérdés szerepelt napirenden, mint a kutatás-fejlesztés és az autonómmá váló felsőoktatás pénzügyi támogatásának reformja, a felsőoktatás átalakítása az európai integrációnak megfelelően, valamint a piacgazdasághoz kapcsolódó kormányzati technológia politikai stratégiája. (Folytatás a 2. oldalon) I. S. Az Országovíílés jogi bizottsága az adótörvények visszavonását javasolja Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — folytatva csütörtökön megkezdett ülését — pénteken úgy határozott: javasolja a kormánynak, hogy vonja vissza a személyi jövedelemadóról, a vállalkozási nyereségadóról, valamint ’az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatokat. A bizottság javaslatához a terv- és költség- vetési bizottság támogatását is kéri. A jogi bizottság egyebek között nyilatkozattervezetet fogalmazott meg a népszavazás kiírásával kapcsolatban, válaszolva az Ország- gyűlést ért vádakra. Ismeretes, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, amelyben a parlamentnek az állampolgári kezdeményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítette, s felszólította a Ház elnökét, a köztársaság ideiglenes elnökét és a Minisztertanács elnökét, hogy intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. A jogi bizottság dokumentumtervezete egyértelműen visszautasítja a törvénysértés vádját, leszögezve, hogy a törvények értelmezésére egyedül az jogosult, aki megalkotta, azaz az Országgyűlés. Kiemeli, hogy az Országgyűlés határozata annak a rendelkezésnek tett eleget, amely szerint az állampolgárok számára egyértelművé kell tenni: milyen kérdésekben nyilvánítanak véleményt, s annak melyek a jogkövetkezményei. (MTI) Meghívó A Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodája az MSZP városi, nagyközségi irodák vezetői és az MSZP-alapszervezetek titkárai részére 1989. november 21-én, kedden 14 órai kezdettel konzultációval ösz- szekötött értekezletet tart az MSZP megyei székháza Hl. szinti tanácstermében. (Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 1.) Napirend: a párt szervezésével, működésével összefüggő, időszerű kérdések. Az értekezletre várják az MSZP városi, nagyközségi irodáinak vezetőit, az alapszervezetek titkárait, valamint azon új MSZP-alapszervezetek vezetőit és képviselőit, amelyek az utóbbi napokban alakultak. A Kiszöv küldöttgyűlésén íresszusi ■ I ii I I ii
