Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

1989. november 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Garázspatt a Berekalján I Az államigazgatás meghajol a munkásőrség előtt? * *■' Miskolcon a geodéták leütnek egy földmérő ka io(, s kiderű), hogy a területen garázsok épülnek színié százszázalékos biztonsággal megjósolható: rövi­desen megalakul a garázspártiak csoportja és az épí­tést ellenzők tömörülése. Nines túlzás az előző mon­da than, hiszen a komlóstelöi', a Győri kapui, a Szinyei Merse l*ál utcai, a kóporosi, a lmlgárföidi, a Csóka '•Icai garázsépítések tapasztalatai támasztják alá a megállapítást. helyzetről. itt egyeztünk meg Az új ravatalozó a nagyközség sirkertjében Az alma és a fája A szántóiak elnöke Aki szereti otthonát tisztán tartani, házatáját csinosítani, örömmel szemléli, ha utcájában a szomszédok is hason­lóan tevékenykednek. Jó érzés egy tiszta szobában, ott­honban élni, s igazán örül az ember, ha a községben is meghatározó a rend, az esztétikus környezetre való tö­rekvés. A ház és környékének rendjéért a ház gazdája, az az utcáért a tanácstag, a nagyközség arculatáért a ta­nácselnök a felelős. A dolog természetéből adódóan az építkezést ellen­ző csoport a hangosabb, és szinte minden esetben köz­érdekre hivatkoznak, ami­kor a tanácsi vezetőknél kérnek meghallgatást, vagy kopogtatnak a szerkeszitőségi szobák ajtaján. Később ki­derülhet, hogy nemcsak a közösségi, h'anem az egyéni érdek sem elhanyagolható a nekibuzdulás hátterében, mi­ként történi. ez a berekaljai garázsépítés tengeri kígyóvá növekedő ügyében is. Mind­ez persze nem .jelenti azt. hogy már elöljáróban a ma­gánérdek lovagjaivá bélye­geznénk a Vasverő utcaiak fellépését. sőt ellenkezőleg. Cikksorozatunk szándéka — a korrekt tájékoztatás egyik alapelvének megfelelően —. hogy nem tesszük le a ga­rast sem a garázspártialk. sem az ellenzéki tábor mel­lett. Egyrészt azért, mert eb­ben a sokfelé ágazó és sok­féle érdeket alátámasztó, il­letve sértő ügyben az újság nem vállalhatja a döntőbí­ró szerepét, másrészt azért, mert még véletlenül sem akarjuk elvenni azok kenye­rét, akik —most már rövide­sen — határozni kényszerül­nek az építkezés leállítása, vagy ellenkezőleg: a folyta­tása, a garázsok befejezése mellett. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a Berek- alján — képletesen szólva — immár a kecske sem lalk- hal jól, és a káposzta sem mapadhat meg. Az a vasi beton sivatagból sokan szívesen elköltöznének a Vasverő utcába. A ház­gyári lakótelep után első pillantásra kifejezetten von­zó a Berekalja. s nemcsak többszintes magánlakásai miatt, hanem azért is, mert itt, * a Bükk lábánál tisztább a levegő, tágasabb a tér. De csak az első pillantásra tűn­nek paradicsomnak az álla­potok. Már rövidebb szem­lélődés, jánkálás is elegen­dő. hogy változtassunk véle­ményünkön: a Berekalja sem nélkülözi a Miskolcra jellemző általános állapoto­kat. A terület zsúfolt, az ut­cák követhetetlenül kanya­rognak, s a levegőt pedig az itt élők ellenségeskedése, meg nem értése mérgezi. A Vasverő utcaiak panaszai Kőhegyi András és dr. Ba­logh Zoltán szavai alapján összegezzük. Az 1984-ben megalakult Karinthy Frigyes lakásépí­tő szövetkezet tagjai össze­sen 86 lakást emeltek a Be- rekaiján. Az eredeti tervek szerint mindössze öt házba került volna garázs, ám el­tértek a tervektől. Jó néhá­nyban a ház egyik helyiségét feláldozták a gépkocsitárolq céljára, s amikor tető alá került a ház. lényegében már benne volt a garázs. Az utcában szabadon maradt egy terület, amelyből par­kol és sportpályát szerettek volna létrehozni. — Az. ül egyik oldalára — mondja Kőhegyi András — teniszpályák kerüllek volna, n másikra pedig játszóterek és park. Negyvenkét család hozzá iá ru Iá savai l'ela ián1 öl­tük. hogy ezt a mini sza­badidőközpontot saját ke­zünkkel. társadalmi munká­ban megépítjük, s szerettük volna megpályázni a testne­velési és sporthivatal pálya­építésre szánt akcióját. Ter­vünkről még 1985-ben. maid 1986-ban több levelet írtam a városi tanács elnökének dr. Kovács Lászlónak, vala­min! ;\ területünk tanács­tagjának. de válaszra sem méltattak 198'<, máim 16-ar a Minisztert a.nsjr« Tanac'i Hivatalának, majd az Ablak szerkesztőségének írtam, vá­lasz szintén nem érkezed. Amikor személyesen jártam el a játszótérépítés ügyében, azzal utasítottak el. hogy a területre szükség van. a be­járatot a kohászok lakásai­hoz biztosítani kell. Mind­ezek után mint derüli ég­ből a villámcsapás ért en­gem a hír, hogy otl gará­zsokat emelnek. Mégpedig nem keveset, összesen har- minchátot. A zöld gyep he­lyére bétonsilók kerülnek, s nem gyermekeink játszadoz­nak majd ott, hanem füs­tölgő gépkocsik forgolódnak, jönnek-mennek. mégpedig azoká. akik az építkezés ide­jén nem vállalták a garázs- építéssel járó nehézségeket, de most a mi kárunkra gondolták meg magukat. A Vasverő utcaiak szerint a munka megkezdésére a miskolci tanács, illetve an­nak hivatalai törvényellene­sen adtak engedélyt, s az építkezést a közösség kárára kezdhették meg. A szabá­lyokat pedig azért hágták ál az államigazgatás törvények­re íelesküdt emberei, mert a garázsépílö szövetkezet ve­zetője. akii egyébként a la­kásépítő szövetkezet elnök­ségének is tagja, Molnár Miklós. Ö a miskolci mun- kásöregység parancsnoka (a cikk anyagának gyűjtésékor még nem volt ismeretes az Országgyűlés döntése a mun­kásőrség feloszlatásáról), aki egyrészt jóval könnyebben hozzájuthat bizonyos infor­mációkhoz, másrészt beosz­tása olyan előnyökhöz jut­tatta, amely mások számára elképzelhetetlen volt. Az építkezési ellenzőik szerint a papírok végig mint a „mun- kásgarázs-ópítési” akció né­ven futottak a tanácson, s gondos kezek egyengették út­ját, s hárították el előle az akadályokat. — Az előkészítéstől kez­dődően az építkezés megkez­déséig, és annak folytatásá­ig számtalan olyan szabály­sértés történt, amely arra enged következtetni, hogy az átlamigazgaitás meghajolt a hatalom előtt — mondja dr. Balogh Zoltán, aki egyéb­ként. jogász. — Mire alapo­zom a feltevésemet? Leg­először is a garázsépítők sú­lyosan megsértették a szö­vetkezeti törvényeket, mert nóhányan közgyűlési döntés nélkül határozták el a ga­rázsépítő társulás létrehozá­sát. Nem volt törvényes alapjuk sem a telkek kiala­kítására, sem az építkezés­re. Az engedélyeket és a telkeket döntően nem a la­kásszövetkezet tagjai kérték, bár Molnár Miklós színleg az ő nevükben lépett fel. Emellett a garázsépilök többségének már van gép- kocsitárolója. tehát az épít­kezés nem valós szükségle­tek kielégítésére irányul. Minden tekintetben rosszhi­szeműen járjak el. amely megalapozza kártérítési igé­nyünkéi. ha a többszörös tiltakozásunk, kérésünk, és bejelentésünk ellenére még­is tető alá hozzák a gará­zsokat. — Hadd legvek hozzá az előbbiekhez néhány gondo­latot — mondja Kőhegyi András. — Amikor tudomást szereztem az építkezésről, több fórumon is jártam, hogy megakadályozzam a terv végrehajtását. Voltam a miskolci tanácselnöknél, a városi hivatal osztályveze­tőjénél, Balogh Károlynál, és Tiirkovsaky Imrénél, a ta­nács építési osatályvezetőjé­mindhármán i heh szí nvn gyötrődtek .meg a valói. i megoldás lehetőségéről is. Úgy tapasztaltam, hogy elő­szűr mindenki nekem ad igazat, aztán csodálatoskép­pen belkövetkezik a pálfov- dulás. és az építkezők ne­vetnek a markukba. Elmon­dok egy, az építkezésre jel­lemző epizódot. Az érvényes ÉVM jogszabályok szerint az építkezés engedélyezéséről kiadott határozatot — a fel­lebbezés jogának megjelö­lésével — a szomszédok szá­mára postázni kell. Ha mi ezt a határozatot idejében megkapjuk, fellebbezhetünk, s akkor államigazgatási úton érvényt szerezhettünk volna jogainknak. De azt a hatá­rozatot egy érdektelen fél kivételével egyszerűen nem kapta kézhez egyetlen érde­kelt szomszéd sem. Amikor pedig a műszaki osztályon érdeklődtem, mi lehet en­nek az oka, enyhén szólva is furcsa választ kaptam. „A kislányok — mondották — elírták a szomszéd telkek helyrajzi számát”, s a leve­let ezért nem küldték meg. Véleményem szerint szó sem voll tévedésről, hanem tuda­tosan intézték úgy, hogy né­hány an jól járjanak, míg mások csupán a fogukat szívhatják. Ebbe nem nyug­szom bele, s nemcsak rólam van szó. hanem több szom­szédomról. Végül még egy dolog. Panaszunkkal megke­restük a Miskolc Városi Ügyészséget is. Az. ügyészi vizsgálat a mi álláspontunk­kal egyezően valóban sok hibát, szabálysértést, a tör­vények áthágását állapította meg a szakigazgatási eljárás során. Az ügyészségi vizsgálat után, 1989. szeptember 6-án a miskolci tanácselnök. Jir- kovszky Imre, és Balogh Károly osztályvezetők sze­mélyes helyszíni látogatása után az egyezséget keresve öltünk le tárgyalni. SzeD- temlber 8-án az építkezést felfüggesztette a műszaki osztály, az ügyészségi vizs­gálat. eredményeként. Egy hét múlva — hiába függesz­tették fel a munkát papí­ron — a garázsokat kihoz­ták a helyszínre. Október 5- én elkezdték a támfal zsalu­zását, majd pár nap múlva betonozlak a támflalemelést. Mi ez. ha nem állampolgári jogaink semmibevétele? Következik: Az építkezés áll, az indulatok forrnak. Az emberiség már nagyon régen rájött, hogy célszerű szétválasztani egymástól a hatalmi ágakat: a törvény- hozást, az igazságszolgálta­tást és a végrehajtó hatal­mat. Honfoglaló őseink is ennek megfelelően válasz­tották szét a kende, gyula és karcha politikai tisztsé­gét. Magyarországon az utób­bi évtizedekben a hatalmi ágak összemosódtak, a leg­főbb hatalom erősen centra- lizálódott és ráadásul nem is az állami szervek valamelyi­kének kezében. A legfonto­sabb ügyekben a döntéseket valójában a párt legfelsőbb szervei hozták meg. Éppen ezért nevezzük ezt a politi­kai modellt pártállamnak, hiszen a hatalmi jogosultsá­gokat ténylegesen az állam- párt, illetve annak szervei gyakorolták. Mosl, amikor a jogállamra való átmenet, a demokrati­kus politikai modell kiépí­tésének időszakát éljük, egyik legfontosabb felada­tunk a pártállam leépítése és a hatalmi ágak szétvá­lasztásán alapuló jogilag szabályozott állami hatalom- gyakorlás kiépítése. A cél az, hogy egyetlen állami, vagv más szerv se szerezhessen kizárólagos hatalmat. Fontos, bog' az oly hosszú ideig ; zavazcrtépkéjii működé .Or Még gyerekkoromból emlékezetes eseményként, őrzöm a szántói főutca macskakövezését. 1925-öt írtak, és mi gyerekek, szü­léink tiltása ellenére, min­den szabadidőnket az út­burkolat építésénél töltöt­tük. Csodálva, tisztelve néztük a munkásokat, ami­kor a bazalt kockaköveket az elkészített homokágyba döngölték két kézre fogott, kereszt alakú bunkóval. Ugyanakkor épült a nagy­állomástól a kisállomásig a három kilométeres asztfalt- járda is. Öröm volt látni, hallani, amikor az elkészült macs­kaköves főutcán Cekeháza ura, az abaúji főispán végig­hajtatott gumirádlis hintó- ján. s a lovak patkója kü­lönleges ritmuszenét adott, olyat amilyet csak egy jó kovácsmester tudott csen­díteni üllőjén. Az aszfalt­járda szélét sárga keramit- kő szegélyezte, s e megújult, megszépült főutcán hiteles­sé vált a népdal sora: ,.A szántói híres utca.” A község főjegyzője, az 1927-ben elhunyt Oncza.v Nándor építtette ilyenné fő ­utcánkat, s utána a hálás utókor népe sokszor el­szággyülés független törvény­hozó hatalomként működhes­sen, az igazságszolgáltatás mentes legyen bármiféle külső befolyásolás lehetősé­gétől és szilárd, felelős vég­rehajtó hatalom alakuljon ki hazánkban. A köztársasági elnöki pozíció a hatalmi ágak egyensúlyának biztosí­tására hivatott, fontos álla­mi tisztség. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, mint állampárt, megszűnt, felszámolódtak ál­lami jellegű hatalmi jogosít­ványai. Ma Magyarországon a különböző állami szervek hatalomgyakorlása jogossá­gának elfogadottsága, azaz legitimitása nem teljes körű, irántuk jelentős bizalmatlan- tapasztalható, éppen mondta: „Áldja meg az Is­ten a főjegyző urat!" Azután emlékszem a harmincas évek elején a mezőgazdasági szakiskola építésére, majd következett a kis iskola (volt polgári iskola), a háború után épült új üzemek, illetve a régiek felújítása. Gazdago­dott. fejlődött Szántó. Az ötvenes évek kezde­tén, ha a Rákóczi utcán volt dolgom, mindig meg­látogattam Bényei Gábor bácsit, akit a „Tiszta ud­var, rendes ház” állandó kitüntetettjeként tisztel­tünk. Sokat mesélt nekem a háború előtti ezüst- és aranykalászos gazdatanfo- lyamokról, s a kertjében, portáján mindig tudott mutatni valami új. a gaz­dálkodással kapcsolatos nö­vénytermesztési, vagy állat­tenyésztési érdekességet. Igaz a közmondás: „Nem esik messze az alma u fájától”. A mi tanácsel­nökünk, iff. Bényei Gábor minden tekintetben örököl­te édesapja rendszeretetét, mellyel szerencsésen ötvö­ződik veleszületett művé­szeti érzéke. Mindezek persze megmutatkoznak a nagyközség fejlődésében. azért, mert oly soká a párt akaratának kifejezői voltak. A társadalom normális mű­ködéséhez elengedhetetlenül szükséges a társadalomirá­nyítás, a döntéshozatal szer­vezett, stabil biztosítása. Kü­lönösen fontos ez a társadal­munk jelenlegi válságos ál­lapotában. Ehhez legitim, a társadalom tagjai által szé­leskörűen elfogadott hatal­mi struktúra kiépítésére van szükség. A legitimitás, az elfoga­dottság biztosítására nem tudunk jobb módszert, mint a népszavazás. Ezért java­soljuk, hogy most első íz­ben teljes körű népszavazás, a demokrácia közvetlen gya­korlása útján válasszunk köztársasági elnököl, akinek feladata a hatalmi ágak egyensúlyának őrzése, bizto­sítása lesz. A köztársasági elnöki jogok úgy vannak szabályozva, hogy ö nem válhat korlátlanul uralkodó despotává. Ennek veszélyét kizárja az alkotmánv. E fontos méltóság betölté­sére éppen azért van minél előbb szükség, hogy a hatal­mi elbizonytalanodást ne­hogy bármely erő arra hasz­nrculatának formálásában. Bényei Gábor ugyanis gye­rekkorától fest, linóleum- metszeteket készít, szob- rászkodik. A szántóiak ok­kal lehetnének büszkék például pincesoraikra és környékére. A szociális ott­hon előtt gyönyörű kis par­kot alakítottak ki, s ott leplezték le országos ren­dezvény keretében dr. Ka- locsay Kálmánnak, az esz­perantó nyelvoktatás hazai megalapítójának, a közsé­günk szülöttjének bronz mellszobrát. A helytörténeti gyűjte­ménynek helyet adó Ma- terny-ház külső és belső tatarozása, a megszépült házasságkötő terem díszí­tése, a tanácselnök szép­érzékét, igényességét dicsé­ri. Tervei alapján épült új­já a ravatalozó is, hiszen az épület már nem volt méltó a nagyközség gazdag sírkultuszához. Halottak napjának verőfényes dél­előttjén kint jártam a te­metőkertben. sok távol la­kó ismerősömmel, barátom­mal, tanítványommal talál­koztam. Mindannyian, akikkel szót váltottam, örömmel szóltak arról, hogy a temető ékessége lett az újjáépült ravatalozó. Elnökünk újra tevékeny­kedik: most a második vi­lágháború hőseinek emlék­művét tervezi. Bakonyi Béla Fotó: Antal Tamás nálhassa, hogy kizárólagos uralomra törjön, bármilyen jellegű diktatúrát valósítson meg. E veszély elhárítása érdekében javasoljuk, hogy minél előbb népszavazással válasszunk köztársasági el­nököt, ne várjuk meg a szükségképp bonyolultabb országgyűlési választásokat,' ne napoljuk el, ne adjuk át a majdani képviselőknek az első köztársasági elnök meg­választására vonatkozó jo­gunkat. Ezért javasoljuk, hogy a november 26-i nép­szavazáskor az első kérdésre, vagyis arra, hogy „csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köz­társasági elnök megválasztá­sára?” — legyen a vála­szunk: nem. Hisszük, hogy Magyaror­szág népe elég felelősségtu­dattal, érettséggel rendelke­zők ahhoz, hogy olyan köz- társasági elnököt választ majd magának, aki képes pártpolitikai érdekei felé emelkedve, az ország, a nem­zet ügyét szolgálni. Az új hatalom forrása legyen va­lóban: a nép. a köztársasági elnököt most válassza köz­vetlenül : a nép! Udvardy József Miért legyen „nem” az első válasz? Az MSZP Megyei Ügyvezetőségének álláspontja a köztársasági elnökválasztásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom