Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
1989. november 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Garázspatt a Berekalján I Az államigazgatás meghajol a munkásőrség előtt? * *■' Miskolcon a geodéták leütnek egy földmérő ka io(, s kiderű), hogy a területen garázsok épülnek színié százszázalékos biztonsággal megjósolható: rövidesen megalakul a garázspártiak csoportja és az építést ellenzők tömörülése. Nines túlzás az előző monda than, hiszen a komlóstelöi', a Győri kapui, a Szinyei Merse l*ál utcai, a kóporosi, a lmlgárföidi, a Csóka '•Icai garázsépítések tapasztalatai támasztják alá a megállapítást. helyzetről. itt egyeztünk meg Az új ravatalozó a nagyközség sirkertjében Az alma és a fája A szántóiak elnöke Aki szereti otthonát tisztán tartani, házatáját csinosítani, örömmel szemléli, ha utcájában a szomszédok is hasonlóan tevékenykednek. Jó érzés egy tiszta szobában, otthonban élni, s igazán örül az ember, ha a községben is meghatározó a rend, az esztétikus környezetre való törekvés. A ház és környékének rendjéért a ház gazdája, az az utcáért a tanácstag, a nagyközség arculatáért a tanácselnök a felelős. A dolog természetéből adódóan az építkezést ellenző csoport a hangosabb, és szinte minden esetben közérdekre hivatkoznak, amikor a tanácsi vezetőknél kérnek meghallgatást, vagy kopogtatnak a szerkeszitőségi szobák ajtaján. Később kiderülhet, hogy nemcsak a közösségi, h'anem az egyéni érdek sem elhanyagolható a nekibuzdulás hátterében, miként történi. ez a berekaljai garázsépítés tengeri kígyóvá növekedő ügyében is. Mindez persze nem .jelenti azt. hogy már elöljáróban a magánérdek lovagjaivá bélyegeznénk a Vasverő utcaiak fellépését. sőt ellenkezőleg. Cikksorozatunk szándéka — a korrekt tájékoztatás egyik alapelvének megfelelően —. hogy nem tesszük le a garast sem a garázspártialk. sem az ellenzéki tábor mellett. Egyrészt azért, mert ebben a sokfelé ágazó és sokféle érdeket alátámasztó, illetve sértő ügyben az újság nem vállalhatja a döntőbíró szerepét, másrészt azért, mert még véletlenül sem akarjuk elvenni azok kenyerét, akik —most már rövidesen — határozni kényszerülnek az építkezés leállítása, vagy ellenkezőleg: a folytatása, a garázsok befejezése mellett. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a Berek- alján — képletesen szólva — immár a kecske sem lalk- hal jól, és a káposzta sem mapadhat meg. Az a vasi beton sivatagból sokan szívesen elköltöznének a Vasverő utcába. A házgyári lakótelep után első pillantásra kifejezetten vonzó a Berekalja. s nemcsak többszintes magánlakásai miatt, hanem azért is, mert itt, * a Bükk lábánál tisztább a levegő, tágasabb a tér. De csak az első pillantásra tűnnek paradicsomnak az állapotok. Már rövidebb szemlélődés, jánkálás is elegendő. hogy változtassunk véleményünkön: a Berekalja sem nélkülözi a Miskolcra jellemző általános állapotokat. A terület zsúfolt, az utcák követhetetlenül kanyarognak, s a levegőt pedig az itt élők ellenségeskedése, meg nem értése mérgezi. A Vasverő utcaiak panaszai Kőhegyi András és dr. Balogh Zoltán szavai alapján összegezzük. Az 1984-ben megalakult Karinthy Frigyes lakásépítő szövetkezet tagjai összesen 86 lakást emeltek a Be- rekaiján. Az eredeti tervek szerint mindössze öt házba került volna garázs, ám eltértek a tervektől. Jó néhányban a ház egyik helyiségét feláldozták a gépkocsitárolq céljára, s amikor tető alá került a ház. lényegében már benne volt a garázs. Az utcában szabadon maradt egy terület, amelyből parkol és sportpályát szerettek volna létrehozni. — Az. ül egyik oldalára — mondja Kőhegyi András — teniszpályák kerüllek volna, n másikra pedig játszóterek és park. Negyvenkét család hozzá iá ru Iá savai l'ela ián1 öltük. hogy ezt a mini szabadidőközpontot saját kezünkkel. társadalmi munkában megépítjük, s szerettük volna megpályázni a testnevelési és sporthivatal pályaépítésre szánt akcióját. Tervünkről még 1985-ben. maid 1986-ban több levelet írtam a városi tanács elnökének dr. Kovács Lászlónak, valamin! ;\ területünk tanácstagjának. de válaszra sem méltattak 198'<, máim 16-ar a Minisztert a.nsjr« Tanac'i Hivatalának, majd az Ablak szerkesztőségének írtam, válasz szintén nem érkezed. Amikor személyesen jártam el a játszótérépítés ügyében, azzal utasítottak el. hogy a területre szükség van. a bejáratot a kohászok lakásaihoz biztosítani kell. Mindezek után mint derüli égből a villámcsapás ért engem a hír, hogy otl garázsokat emelnek. Mégpedig nem keveset, összesen har- minchátot. A zöld gyep helyére bétonsilók kerülnek, s nem gyermekeink játszadoznak majd ott, hanem füstölgő gépkocsik forgolódnak, jönnek-mennek. mégpedig azoká. akik az építkezés idején nem vállalták a garázs- építéssel járó nehézségeket, de most a mi kárunkra gondolták meg magukat. A Vasverő utcaiak szerint a munka megkezdésére a miskolci tanács, illetve annak hivatalai törvényellenesen adtak engedélyt, s az építkezést a közösség kárára kezdhették meg. A szabályokat pedig azért hágták ál az államigazgatás törvényekre íelesküdt emberei, mert a garázsépílö szövetkezet vezetője. akii egyébként a lakásépítő szövetkezet elnökségének is tagja, Molnár Miklós. Ö a miskolci mun- kásöregység parancsnoka (a cikk anyagának gyűjtésékor még nem volt ismeretes az Országgyűlés döntése a munkásőrség feloszlatásáról), aki egyrészt jóval könnyebben hozzájuthat bizonyos információkhoz, másrészt beosztása olyan előnyökhöz juttatta, amely mások számára elképzelhetetlen volt. Az építkezési ellenzőik szerint a papírok végig mint a „mun- kásgarázs-ópítési” akció néven futottak a tanácson, s gondos kezek egyengették útját, s hárították el előle az akadályokat. — Az előkészítéstől kezdődően az építkezés megkezdéséig, és annak folytatásáig számtalan olyan szabálysértés történt, amely arra enged következtetni, hogy az átlamigazgaitás meghajolt a hatalom előtt — mondja dr. Balogh Zoltán, aki egyébként. jogász. — Mire alapozom a feltevésemet? Legelőször is a garázsépítők súlyosan megsértették a szövetkezeti törvényeket, mert nóhányan közgyűlési döntés nélkül határozták el a garázsépítő társulás létrehozását. Nem volt törvényes alapjuk sem a telkek kialakítására, sem az építkezésre. Az engedélyeket és a telkeket döntően nem a lakásszövetkezet tagjai kérték, bár Molnár Miklós színleg az ő nevükben lépett fel. Emellett a garázsépilök többségének már van gép- kocsitárolója. tehát az építkezés nem valós szükségletek kielégítésére irányul. Minden tekintetben rosszhiszeműen járjak el. amely megalapozza kártérítési igényünkéi. ha a többszörös tiltakozásunk, kérésünk, és bejelentésünk ellenére mégis tető alá hozzák a garázsokat. — Hadd legvek hozzá az előbbiekhez néhány gondolatot — mondja Kőhegyi András. — Amikor tudomást szereztem az építkezésről, több fórumon is jártam, hogy megakadályozzam a terv végrehajtását. Voltam a miskolci tanácselnöknél, a városi hivatal osztályvezetőjénél, Balogh Károlynál, és Tiirkovsaky Imrénél, a tanács építési osatályvezetőjémindhármán i heh szí nvn gyötrődtek .meg a valói. i megoldás lehetőségéről is. Úgy tapasztaltam, hogy előszűr mindenki nekem ad igazat, aztán csodálatosképpen belkövetkezik a pálfov- dulás. és az építkezők nevetnek a markukba. Elmondok egy, az építkezésre jellemző epizódot. Az érvényes ÉVM jogszabályok szerint az építkezés engedélyezéséről kiadott határozatot — a fellebbezés jogának megjelölésével — a szomszédok számára postázni kell. Ha mi ezt a határozatot idejében megkapjuk, fellebbezhetünk, s akkor államigazgatási úton érvényt szerezhettünk volna jogainknak. De azt a határozatot egy érdektelen fél kivételével egyszerűen nem kapta kézhez egyetlen érdekelt szomszéd sem. Amikor pedig a műszaki osztályon érdeklődtem, mi lehet ennek az oka, enyhén szólva is furcsa választ kaptam. „A kislányok — mondották — elírták a szomszéd telkek helyrajzi számát”, s a levelet ezért nem küldték meg. Véleményem szerint szó sem voll tévedésről, hanem tudatosan intézték úgy, hogy néhány an jól járjanak, míg mások csupán a fogukat szívhatják. Ebbe nem nyugszom bele, s nemcsak rólam van szó. hanem több szomszédomról. Végül még egy dolog. Panaszunkkal megkerestük a Miskolc Városi Ügyészséget is. Az. ügyészi vizsgálat a mi álláspontunkkal egyezően valóban sok hibát, szabálysértést, a törvények áthágását állapította meg a szakigazgatási eljárás során. Az ügyészségi vizsgálat után, 1989. szeptember 6-án a miskolci tanácselnök. Jir- kovszky Imre, és Balogh Károly osztályvezetők személyes helyszíni látogatása után az egyezséget keresve öltünk le tárgyalni. SzeD- temlber 8-án az építkezést felfüggesztette a műszaki osztály, az ügyészségi vizsgálat. eredményeként. Egy hét múlva — hiába függesztették fel a munkát papíron — a garázsokat kihozták a helyszínre. Október 5- én elkezdték a támfal zsaluzását, majd pár nap múlva betonozlak a támflalemelést. Mi ez. ha nem állampolgári jogaink semmibevétele? Következik: Az építkezés áll, az indulatok forrnak. Az emberiség már nagyon régen rájött, hogy célszerű szétválasztani egymástól a hatalmi ágakat: a törvény- hozást, az igazságszolgáltatást és a végrehajtó hatalmat. Honfoglaló őseink is ennek megfelelően választották szét a kende, gyula és karcha politikai tisztségét. Magyarországon az utóbbi évtizedekben a hatalmi ágak összemosódtak, a legfőbb hatalom erősen centra- lizálódott és ráadásul nem is az állami szervek valamelyikének kezében. A legfontosabb ügyekben a döntéseket valójában a párt legfelsőbb szervei hozták meg. Éppen ezért nevezzük ezt a politikai modellt pártállamnak, hiszen a hatalmi jogosultságokat ténylegesen az állam- párt, illetve annak szervei gyakorolták. Mosl, amikor a jogállamra való átmenet, a demokratikus politikai modell kiépítésének időszakát éljük, egyik legfontosabb feladatunk a pártállam leépítése és a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló jogilag szabályozott állami hatalom- gyakorlás kiépítése. A cél az, hogy egyetlen állami, vagv más szerv se szerezhessen kizárólagos hatalmat. Fontos, bog' az oly hosszú ideig ; zavazcrtépkéjii működé .Or Még gyerekkoromból emlékezetes eseményként, őrzöm a szántói főutca macskakövezését. 1925-öt írtak, és mi gyerekek, szüléink tiltása ellenére, minden szabadidőnket az útburkolat építésénél töltöttük. Csodálva, tisztelve néztük a munkásokat, amikor a bazalt kockaköveket az elkészített homokágyba döngölték két kézre fogott, kereszt alakú bunkóval. Ugyanakkor épült a nagyállomástól a kisállomásig a három kilométeres asztfalt- járda is. Öröm volt látni, hallani, amikor az elkészült macskaköves főutcán Cekeháza ura, az abaúji főispán végighajtatott gumirádlis hintó- ján. s a lovak patkója különleges ritmuszenét adott, olyat amilyet csak egy jó kovácsmester tudott csendíteni üllőjén. Az aszfaltjárda szélét sárga keramit- kő szegélyezte, s e megújult, megszépült főutcán hitelessé vált a népdal sora: ,.A szántói híres utca.” A község főjegyzője, az 1927-ben elhunyt Oncza.v Nándor építtette ilyenné fő utcánkat, s utána a hálás utókor népe sokszor elszággyülés független törvényhozó hatalomként működhessen, az igazságszolgáltatás mentes legyen bármiféle külső befolyásolás lehetőségétől és szilárd, felelős végrehajtó hatalom alakuljon ki hazánkban. A köztársasági elnöki pozíció a hatalmi ágak egyensúlyának biztosítására hivatott, fontos állami tisztség. A Magyar Szocialista Munkáspárt, mint állampárt, megszűnt, felszámolódtak állami jellegű hatalmi jogosítványai. Ma Magyarországon a különböző állami szervek hatalomgyakorlása jogosságának elfogadottsága, azaz legitimitása nem teljes körű, irántuk jelentős bizalmatlan- tapasztalható, éppen mondta: „Áldja meg az Isten a főjegyző urat!" Azután emlékszem a harmincas évek elején a mezőgazdasági szakiskola építésére, majd következett a kis iskola (volt polgári iskola), a háború után épült új üzemek, illetve a régiek felújítása. Gazdagodott. fejlődött Szántó. Az ötvenes évek kezdetén, ha a Rákóczi utcán volt dolgom, mindig meglátogattam Bényei Gábor bácsit, akit a „Tiszta udvar, rendes ház” állandó kitüntetettjeként tiszteltünk. Sokat mesélt nekem a háború előtti ezüst- és aranykalászos gazdatanfo- lyamokról, s a kertjében, portáján mindig tudott mutatni valami új. a gazdálkodással kapcsolatos növénytermesztési, vagy állattenyésztési érdekességet. Igaz a közmondás: „Nem esik messze az alma u fájától”. A mi tanácselnökünk, iff. Bényei Gábor minden tekintetben örökölte édesapja rendszeretetét, mellyel szerencsésen ötvöződik veleszületett művészeti érzéke. Mindezek persze megmutatkoznak a nagyközség fejlődésében. azért, mert oly soká a párt akaratának kifejezői voltak. A társadalom normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges a társadalomirányítás, a döntéshozatal szervezett, stabil biztosítása. Különösen fontos ez a társadalmunk jelenlegi válságos állapotában. Ehhez legitim, a társadalom tagjai által széleskörűen elfogadott hatalmi struktúra kiépítésére van szükség. A legitimitás, az elfogadottság biztosítására nem tudunk jobb módszert, mint a népszavazás. Ezért javasoljuk, hogy most első ízben teljes körű népszavazás, a demokrácia közvetlen gyakorlása útján válasszunk köztársasági elnököl, akinek feladata a hatalmi ágak egyensúlyának őrzése, biztosítása lesz. A köztársasági elnöki jogok úgy vannak szabályozva, hogy ö nem válhat korlátlanul uralkodó despotává. Ennek veszélyét kizárja az alkotmánv. E fontos méltóság betöltésére éppen azért van minél előbb szükség, hogy a hatalmi elbizonytalanodást nehogy bármely erő arra hasznrculatának formálásában. Bényei Gábor ugyanis gyerekkorától fest, linóleum- metszeteket készít, szob- rászkodik. A szántóiak okkal lehetnének büszkék például pincesoraikra és környékére. A szociális otthon előtt gyönyörű kis parkot alakítottak ki, s ott leplezték le országos rendezvény keretében dr. Ka- locsay Kálmánnak, az eszperantó nyelvoktatás hazai megalapítójának, a községünk szülöttjének bronz mellszobrát. A helytörténeti gyűjteménynek helyet adó Ma- terny-ház külső és belső tatarozása, a megszépült házasságkötő terem díszítése, a tanácselnök szépérzékét, igényességét dicséri. Tervei alapján épült újjá a ravatalozó is, hiszen az épület már nem volt méltó a nagyközség gazdag sírkultuszához. Halottak napjának verőfényes délelőttjén kint jártam a temetőkertben. sok távol lakó ismerősömmel, barátommal, tanítványommal találkoztam. Mindannyian, akikkel szót váltottam, örömmel szóltak arról, hogy a temető ékessége lett az újjáépült ravatalozó. Elnökünk újra tevékenykedik: most a második világháború hőseinek emlékművét tervezi. Bakonyi Béla Fotó: Antal Tamás nálhassa, hogy kizárólagos uralomra törjön, bármilyen jellegű diktatúrát valósítson meg. E veszély elhárítása érdekében javasoljuk, hogy minél előbb népszavazással válasszunk köztársasági elnököt, ne várjuk meg a szükségképp bonyolultabb országgyűlési választásokat,' ne napoljuk el, ne adjuk át a majdani képviselőknek az első köztársasági elnök megválasztására vonatkozó jogunkat. Ezért javasoljuk, hogy a november 26-i népszavazáskor az első kérdésre, vagyis arra, hogy „csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” — legyen a válaszunk: nem. Hisszük, hogy Magyarország népe elég felelősségtudattal, érettséggel rendelkezők ahhoz, hogy olyan köz- társasági elnököt választ majd magának, aki képes pártpolitikai érdekei felé emelkedve, az ország, a nemzet ügyét szolgálni. Az új hatalom forrása legyen valóban: a nép. a köztársasági elnököt most válassza közvetlenül : a nép! Udvardy József Miért legyen „nem” az első válasz? Az MSZP Megyei Ügyvezetőségének álláspontja a köztársasági elnökválasztásról
